Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-13 / 290. szám

1913, december 13. DEDMAQYAROKSZXa Vázsonyi és a külügy. — A delegációs ülés. — (Saját tudósítónktól.) A mai nap egy része Vázsonyi Vilmosé volt. Érdeklődéssel várták, ;mit fog mondani Vázsonyi a külpo­litikáról. És Vázsonyi azt mondta, ihogy nem ért a külpolitikához. De azért beszélt róla és érdekesen is beszélt. Hiába, Vázsonyi min­dig érdeklődést tuld kelteni, és mindig tud beszélni, akármiről van szó. Az; ülést Láng Lajos, ibáró elnök kevés­sel negyed tiztenegy óra után nyitotta meg. Az első szónok Szüllő Géza volt, áki az elő­adóvá! polemizált és ,aki nem 'helyeselte az előadónak azt a sűrűn 'hangoztatott nyilat­kozatát, hogy a békét föltétlenül tmeg kell óvni. Azt mondja, hogy néha szükséges az aggresszivitás. Vázsonyi Vilmos volt a következő szó­nok, akit nagy érdeklődéssel hallgattak, mert ez volt a legelső dblegátíió!s szereplése. Vázsonyi megvallja őszintén, hogy nem ért a külső politikáihoz, először van ezen a par­ketten és nem tud' ra'jfca járni. Bizonyos kon­klúziókat akar levonni a Balkán eseményei­ből. Mindenki a Balkán-háborúban elért si­kereiről beszélt, holott a kudarcok egész halmazát látja a fölszólaló. Tisza maga is megmondta, hogy Albánia niem Jelel meg •annak az Albániának, amit mi vártunk, de kudarc ért Romániában is, hol Oroszország uszitotta Romániát a Balkán-államok el­len Ezek a kudarcok egyébként a imi belső viszonylatok következlményei. Európa telje­sen tájékozódott Magyarország belső hely­zetéről és igen jól láttá, hogy itt hiányzik a belső konszolidáció, hogy ezt észrevegye, nem kellett ahoz Redlek, spiónok, a s'ajtóból eléggé meggyőződhetett arról, hogy rossz politikát folytatnak itt. Jó belső politika, egybeiíorrasztott nemzet nélkül jó kiülső po­litikát csinálni nem lelhet. Bármilyen kitűnő művész is a diplomata, csak veszteiség ér­heti, ha az erős belső politika nemi támo­gatja működését. Königgrátzet is az elhibá­zott belső politika, az abszolutizmus idézte elő. (Helyeslés éfe tetszés az ellenzéken.) Hiába -van akármilyen szövetség, hár­— Igenis, kisasszony . . . Igy jegyezték el egymást. Eljegyzésük­ről sokat lehetne mondani, csak azt nem, hogy a papkisasszony nehézségeket gördí­tett imátkaságuk elé. Házasságukban elérték a nagy, egyet­len boldogságot. Mert csak egyetlen léte­zik: kettesben örülni a kölcsönös szeretet­nek. — kettesben álmodni ugyanazokat az álmokat, — kettesben röpiteni ugyanazokat az imákat az Ég felé — és késő öregségig kölcsönösen élvezni a háztartási hűséget!... Igen, ezt a nagy, egyetlen boldogságot ők azon az uton érték el, melyen haladtak! És most, ha az est közeledik, az öreg házaspár sárcipőt huz, majd a patak ifelé ti­peg és a hidra ül, hogy bucsut vegyen a le­áldozó naptól. Igy Váltakozik csöndesen a tavasz a nyárral, a nyár az ősszel s az ősz a téllel. A derék, öreg Skeel talán még be is végezheti zsoltáros könyvét, melyet a grön­landi eszkimók számára fordit, még mielőtt örökre bezárná szemeit. Mert a nyomorú­ságnak ebben a szép világában,, — melyet szépnek mondunk, mert nem ismerünk mást — nagyon kevesen élnek olyanok, akik na­pokat, heteket, hónapokat, sőt öveket áldoz­nak életükből arra, hogy ott fent, az örök hó hazájában, néhány eszkimó is elzeng­hesse a betlehemi éneket! . . . imas-szövetség viagy bármilyen más, addig a háborús konfliktusokat elkerülni nem. le­het, amig az alkotmányosság alapján a par­lamenti államok ösisze ném fognak és szö­vetséget nem kötnek az orosz abszolutiz­mus ellen. Nyiltan kell proklamálni. Izolál­ni kell Oroszországot, mert ámig ez meg nem .történik, addig a békét Európában ál­landóan veszedelem' fenyegeti. Demokrati­kus külső politika kell, mert a demokrácia ellensége a háborús kalandoknak. » A háilm újszövetsége}), sem léhét bál­ványnak tékintmi, mert előtmozditja a fegy­verkezést és a gazdasági depressziót, amit a legutóbbi események élénken megmutat­ták. ,Ott vau Németország, a mi legjobb szö­vetségesünk. Almikior Magyarország a leg­nagyobb pénzügyi válságban volt. semmifé­le gazdasági segítséget nem nyiuijtott ez a •mi nagy szövetségesünk nekünk. Budapest város százmillió .koronát akart fölvenni a drezdai banktól és a 'hivatalos német körök lefújták ezt a kölcsönt, mert mint mondot­ták, a pénzre szüksége van a német állalm­inak. A BaLkánön ázoftban gazdaságilag le­\szorrt bennünket Ncmáton. zág. Olaszország mutatja meg nekünk a belső konszolidáció legfényesebb példáiját. A szegény koldus ál­lamokból gazdag alkotmányos parlamentá­ris állam lett. Ettől vegyünk példát és ne 'támaszkodjunk se .Németországra, se a fran­cia tőkére. Senkitől se várjunk segítséget, hanem a magunk becsületes munkájára ala­pítsuk boldogságunkat. (Élénk helyeslés a munkapárton.) Ezután Rakovszky István szólalt iföl. Tiltakozik az ellen, hogy a delegációs ülé­sen a mai napig nem. vehetett részt, mivel a magyar képviselőházból ki volt tiltva. A külpolitikáról beszélt röviden, majd áttért 'a belpolitikai viszonyokra. Tisza azt mon­dotta, — szólt Rakovszky, — hogy rend van az országbán. Nincs rend, — mondja .— mert 1. bizonyítja az aradi választás, mely­nek költségeit Tisza nem birta volna fedez­ni végig, mint ő nyilatkozott; 2. Tiszát de­'tektivek őrzik; 3. amikor Baltlhazár Nyír­bátorban föllépett, kénytelen volt küzdelem nélkül visszalépni, olyan ellenszenvvel fo­gadták Tisza politikája imiatt. Wicketnburg Márton fölvilágositása után Tisza István gróf szólalt föl, szemé­lyes ügyben. Soha nem mondta, hogy az 'aradi választás költségeit nem tudja fedez­ni. Ö csak azt mondta, hogy 1910-ig sa­játjából fedezte a választási költségeket, de 'tovább nem hajlabdó erre. Az aradi költsé­geket az aradi munkapárt tagjai közüli rak­ták össze. Detektj'veket az államrendőrség tartott jóniak melléje kiküldeni .kísérőül, a 'Kovács-féle merénylet hatása alatt s ami­kor ő — Tisza — erről tudomást szerzett, megtiltotta, ihogy továbbra is kísérjék. Rakovszky újra fölállt és konstatálja, hogy az aradi választás dolgában' ő téve­dett. A hadügyi költségekre kiküldött bizott­ság délután ülést tartott, Zichy Ágast gróf elnökléSévelL Hadik János gróf volt az első szónok, a kivándorlásról beszélt, valamint a palotaőrségről. Tisza miniszterelnök felel és kijelenti, bogy a kivándorlás a miagyar belügyminisz­terhez, a palotaőrség pedig a honvédelmi miniszterhez tartozik, igv mindkét kérdés tisztára belügy s nem tartozik a delegáció­hoz. Okoücsányi László beszélt, majd Ap­ponyi Albert gróf, az európai fegyverkezés őrületéről mondott lendületes szavakat. Teleszky János pénzügyminiszter föJ­világositó szavai után az elrtök megtette a holnapi napirendre vonatkozólag inditvá­'nyát. Tisza Istvá'n kérdést intéz az ellenzék­hez, hogy a delegációs vitát meddig óhajtja imég folytatni? Hadik János: Feleletet erre a kérdésre '•adni nem lehet. Az ellenzék dolga nehéz és minden kérdéshez hozzá kell szólnia. Apponyi Albert gróf figyelmezteti a mi­niszterelnököt, hogy fölbontották a normális viszonyokat s igy normális tárgyalásról se igen lehet szó, amig a rendkívüli helyzet "'fönnáll. Tisza gróf megjegyzi, hogy a bosznia­bercegovinai vasút miatt szükséges a dele­gációs tárgyalások-normális befejezése, mi­vel <az káros volua, ba a delegáció és a kép­viselőiház egyszerre volna kénytelen ülése­ket tartani. Megbukott a gyujtótröszt terve. — Huszonnégy gyár: 3000 munkással. — (Saját tudósítónktól.) A gyujtótröszt és a kormány között több, mint egy esztendő óta folyó tárgyalásban megtörtént a végle­ges döntés. Mint értesülünk, Teleszky Já­nos .pénzügyminiszter a huszonnégy ma­gyarországi gyujtógyár megbízottjaival fo­lyó tárgyalást befejezte;, még pedig olyan .eredménnyel, hogy a trihzt ajánlatát álula­sitotta. Ezek szerint a magyarországi gyuj­tógyárak ez év december 31-ig kötött ideig­lenes megállapodása a mai naptól kezd've érvéntelen. lA gyújt ógyá rák szervezkedése a közö n ­sóg előtt ismeretes; Ausztriában behozzák a gyufaadót ós erre a hírre mintegy esztendő­vel ezelőtt a huszonnégy magyar gyujtógyár trösztben egyesült, illetve a gyujtóáraknál érdekelt bankok opciót szerezték a, huszon­négy magyarországi gyujtógyári-a ez év de­cember 31-ig. 'Megállapodást létesítettek a többi között a bécsi gyujtótröszt egyik 'érdek­képviseletével, a Szólóval, hogy a .hudaífaki győri, szegedi és temesvári gyárat, amely az osztrák tröszt, birtokában van, a pénzügymi­niszterrel kötendő megállapodás után meg­vásárolják. Á tárgyalás folyamán ,a gyujtótröszt mag bízottjai: 'többifél© föltételt szabták' a pénzügy ­miniszternek, ajánlatukat néhányszor módo­sították, mindez azonban a kormány Ihat.óság képviselőjét nem elégítette ki. A legutolsó ajánlatukban a gyujtótröszt vezetői garan tálták, bogy az államnak, ha föltételeiket tel­jesíti, tiz év alatt negy venkét millió jövedel­met juttatnak, anélkül, hogy a gyújtó meg­drágításával a fogyasztóközönség érdekét sértenék, A p'énziügyminiszternek ezzel szent ben ,az volt az utolsó válasza, hogy tiz év után, e mellett a negyven két millió garantált jövedelem mellett, díjtalanul menjen át az állam birtokába a huszonnégy magyar gyuj­tógyár. A gyujtótröszt azzal védekezett, hogy a 'gyárak értéke külön tizenöt millió ko­rona, amelyet tiz óv alatt lehetetten amor­tizálni ok; ákkor azt-kérték, hogy ha a pénz­ügyminiszter ragaszkodik éhez a feltételhez, biztosítson nekik nagyobb vámgaranciát. A miniszter válasza erre az volt, hogy anieny­nyiben a gyújtóra nagyobb vámot fognak kiróni az 1917-ben kötendő ujabb szerződés­nél, aíblból a nyereségből külön részt kér a kormányhatáság. Ezeket a föltételeket a gyujtótröszt meg­bízottjai a mult héten' tartott, tárgyaláson végleg visszautasították és újra megkezdődik most a verseny a magyar gyujtógyár ak kö­zött. A gyujtógyáraknaik amúgy sem volt flényies helyzetük, memorandumukban igazol­ták-, hogy évenként egymillió korona veszte­séggel dolgoznak. Ez a helyzet január elseje Karácsonyi éslligvivásáraz^ngyal-örogériában mhhhhhmi* bbhbhi^bhhbhmb^bmbbiyiiwk^r w •hhhhh*' 9hhhhhhb Aki összes, a drogériában beszerezhető áruit nálam veszi meg, annak két koronán felüli bevásárlásnál tiz százalék engedményt adok ! Széchényi-tér 6. Karácsonyi és UJévi vásár az Angyal-drogériában. Telefon: 523.

Next

/
Thumbnails
Contents