Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-09 / 261. szám

4. DÉLMAGYARORSZÁG 1913 novembe 9. i••! h •!• • jl <ii«wi • ll'iibum i •'•' módot találnak a város jövedelmeinek szaporítására s ebből' fedezhetik a 'költségeket. A program általános ismertetése etán. Kiss Gyula, szólalt föl, hangsúlyozta, hogy az 1913-ra előirtt programot se valósították meg. Ezért neim látja célravezetőnek, liogy^ három évre tarvezzeneik programot, hiszen időközben még fontosábib rendezések is szükségessé válhatnak. Bokor Pál elnöik megnyugtatja a félsz,álallót, Ihogy teljesen indokolt a három éves program, mert üigyrendszere van a városrendezésnek. A bizottság ezután Doránszky Károly előadó javaslatát általánosságban elfogadta. A részletes tárgyalás sarán Kovács József dr. azt ajánlja, hogy a Szent István-teret és a Gsongrádd-sugárutaf a készpénzből sürgősen rendezzék. Bokor Pál azt .magyarázza, hogy ezeknek a helyeknek a rendezését nem lehet a készpénz -készletbe .beleilleszteni, mert példáiul csiak a Szénit Istvándér rendezése is többe kerül, mint amennyi őszszeg egy éves programira rendelkezésre áll. Kovács József dk. szerint a Miarosdutcát kellene fegettsőeorfban rendezni, ímert a villamos társaság Ígéretet tett, hogy amenynyibcn a Miarosutcát rendezik, a villamos vonalat kivezetik egészen a tápéi kompig. Obláth Lipót elfogadja az előadó javaslatát Krausz József dr. szerint a program nem fordít elég gondot a külvárosi utcák rendezésére. Bokor Páll ezzel szemiben felolvassa azokat a külvárosi uteákat, .amelyek benne vannak a prögra!míbia.n. Krausz József d.r. szerint mindez még nem eléig, b aneim tranzverzális utakat kell csinálni. Doránszky Károly előadó felsorolja a programiban foglalt tizenegy tranzverzális utat és azt mondja, hogy a program anyagi kereteit már ezek az utalk is erősen tuilha.l adják. Sőreghy Mátyás dir. a VI. kenüeleti utcáik rendezését sürgeti. Bokor P.ál megjegyzi erre, hogy az nteáklat nem .a kerületek, hanem elsősorban a forgalmi érdekek szerint rendezik. Várhelyi József az Árva-utca sürgős rendezésiét kiiivánja. még a jövő év,i program során. A hiizottsáig ezt- a.z utcát is fölvette a programba. Tóth Imre dr. a Szabadsajtó- é,s Hornok-utcáik rendezését ajánlja pótlólag. Ezt is fölvetitek. Ezután a bizottság a programot részleteiben is elfogadta s ezzel az ülés véget ért. Az ülésen jellenvoltak a körvetkezők: Bokor Pál helyettes-polgármester, elnök, Doránszky Károly mérniük, előadó, Balogh Károly pénzügyi tanácsos, Koczar János adóügyi tanácsos, Tóth Mihály főmérnök, Biró Benő helyettesi-főlmiórnők, Farkas Áirpád mérnök, Barmos György, Bokor Adolf, Derszib Béla, Franki Antbal, Hirháger Ferenc, Kiss Gyula, Korom Sánid'or, Kövessy József, Krausz József dr., Kovács József dir., Lantos Béla, Ligeti Béla, Obláth Lipót, Rosenfeld Nándor, Somlyóéi István, Sőreghy Mátyás dr., Szijjártó Albert, Tóth Imre dr., Vajda Béla, Várhelyi József éls Wimmer Fülöp bizottsági tagok. A jegyzőkönyvet Ördögh Lajos dr. aljegyző vezette. • • R SZENDE É5 VNDA5 cég üzletét teljesen átvettem és a raktár tulhalmozottsága miatt elhatároztam, hogy f. hó 24-től december 31-ig bezárólag feltűnő olcsó árban fogok árusítani, tekintettel a rossz üzleti é$ gazdasági viszonyokra. Eladásra kerülnek e hóban: divatmellények, kalapok, színes ingek, nyakkendők stb. a * SZEGED, KELEMEN-UTCA 7. kaijeidüö/lí f xr A \KJi-' Szeged, november 8. A LEÁNYINTERNÁTUS számára keresve seim lelhetett volna jobb helyet találni az újszeged! 'ligetnél. És persze most már csak természetes, hogy mindenhová inkább építik, csak oda nem, ahová való. Aki igazán szivén viseli a gyermeke sorsát, az (boldog lehetne, ha olyan intézetben helyezhetné el, mely tágas kert közepén, rózsaliget alján, városi portól és piszoktól távol, gyönge emberpalántáknak természetes módon való fölnevelésére emeltetett. Az újkori iskola nem a városban, hanem a szabadban épül! Drezdá mellett, a kies Heilerau dombtetőin áll Jaques Dalcroze iskolája, melyben serdülő leányok tanulnak ritmusérzéket és táncot és tanulják az élni tudás, a szépen élés, a testi szépség művészetét. Antik templomihoz hasonlít az intézet főépülete, széles, oszlopos homlokzattal és oldalt árkádosán kiképzett udvarral. A növendékek pavi'llon-rendszerü családi házacskákban laknak, a pavillonok előtt sík mező, amarrébb mért/földes erdő, távol délnyugatnak Drezda gyárkéményei Írnak a levegőbe kormos betűket. De jó lehet itt gyermeknek lenni! A mi kisvárosi poros iskolaudvarunkra gondolunk és hajdani gyerekségünkre, az izzadtszagu és kigőzölgéses teremre, ahol közel, százan kuporogtunk szűk padokban és óraközökben lopva kapkodtunk levegő után. Pedig ilyen az iskolák nagyobb része ma is. Holott ma már egészen tisztában vagyunk az iskolai és intézeti nevelés igazi céljaival. Ha Szeged igazán iskolaváros akar lenni, mint ahogy arra minden előfeltétele megvan, teremtse meg -az első kerti iskolát Újszegeden ! Már ott áll a fák között a szerbek internátus® és a vakok intézete.. Ott szeretnénk látni a lányok iskoláját is. Ott élhetnének szabadon igazi rendeltetésűiknek: a természetes életnek, szívhatnának tiszta levegőt, 'tanulhatnának virágápolást és kertészetet, nézhetnék a földre terült lomberdőt őszszel és a virágba borult ligetet tavasszal. E mellett járhatnának a hídon át iskolába. Nem nagy távolság az s a séta kell a fiatal testnek. Poézis közepébe kell a fiatal lányleiket helyezni. • Másképen fejlődik' ott és! (holtig hálás lesz azoknak, akik számára szép ifjúság feledhetetlen emlékeiről gondoskodtak. • NINCSENEK FÁK AZ ALFÖLDÖN, ezt találta észrevenni a fránya francia, Daucourt, mialatt monoplánján elröpült a végeláthatatlan alföldi róna fölött. Mértföldeket száll át az ember és nem lát 'fát sehol a világon, nincsenek erdők, ligetek, lankás doimboldalok; ahol vannak is, tépett akácok csak, melyek visszasírnak ebből a sivár kultúrából az északamerikai őshazába, az Alleghany bércei közié. Nagy, igen nagy fogyatkozása ez az alföldnek'. Á magyar népben nincs meg a fakultura iránt való érzék; de legalább lenne az államban, melynek utóvégre tanult erdészei és belátó földmivelésügyi kapacitásai vannak. Igaz, hogy az alföld tengerfenék , volt, minél 'fogva itt őserdők soha sem találkoztak. Sivó homók borította a tájat, melyet aligha tudtak volna 'valaha is mégkötni, ha Jean Robin be nem hozza vala a tizenhetedik században az akácfát. A féhérfürtü akác megbirkózott a vándor homokkal és lebéklyózta azt. Megkötötte, termővé változtatta. És az akác szereti is az ilyen feladatokat. Erdőben, árnyékban elcseneviészedik, elvadul, mint a dóci erdő erre felfelé a pusztaszeri sikon. Ellenben dülőutak mentén, ahol í sok nap éri, meglombosodik és felnyúlik az ! égnek, az aratónépnek árnyékot, a diidergő| nek jó tűzifát, a kerékgyártónak tartós anya! got ad. Gazdasági szempontból lenne fontos a nagyarányú fásítás. Ha az állaim ugy szeretné a népet, mint ahogy az adóját szereti, milyen könnyű lenne ezen a bajon is segíteni és százezreket adni a mezőgazdasági polgárság kezébe, mely most negyvennyolc kemény koronákkal fizeti az Erdélyiből hozatott tüzelőfa uri ölét. (Azért uni öl, mert az ur nem lát ja, ha fél öl egy ölbe van r akva.) m MÁR MEGINT OLCSÓBB A TEJ, — csakhogy nem minálunk, csakhogy nem Magyarországban, csakhogy mi kénytelenek vagyunk ezentúl is tejuzsorát fizetni. Bécsben lett olcsóbb, hol' a. tejárusok minden hatósági kényszer nélkül leszállították a tej árát, valószínűleg abból az egyszerű okból, mert égett az arcuk bőre a szégyenletes zsarolás miatt. És nálunk, ahol a kánaáni bőséges esztendők legbővebbje járt a takarmányra, ahol egész nyáron át bambán fizettük a téli árakat, aimiközben a tehenek fitymálva sétáltak a kövér rétségek fölött, nálunk felemelték a tejárakat, mert mivelhogy ... Miért, is, édes istenkém? Semmiért, csak ugy megszokásként, mint ahogy október más éveikben is az emelés hónapja volt. Hatósági beavatkozás kellene ide is. A hatóság, mely régebben nem valami különálló hatalmi szervezet, haneim a polgárok közössége volt, elmúlt időkben még törődött ilyen apró-cseprő dolgokkal. Meg vagyon irva, Ihogy a szegedi régii piarcon mindennek azt az árát kellett fizetni, amit a magas (magisztrátus engedélyezett. Boldog idők! (Két rhénes forintokért tinót lehetett venni akkortájt. Ma már a hatóságnak más dolga 'van. Polgársággal, tejjel, uzsoráival, miegymással nem- törődik. Régi világ, be kár, hogy oly messze vagy! lemie kalap- éí uri-divaí raktára SZEGED, K!auzá!-tér. • • • • • • • • Fekete, színes kemény és puha kalapok, Habig, Borzalinó legnagyobb válazstékban. Ingek, nyakkendők, „rtjernyők botok, gallérok, kézelők a legdivatosabb kivitelben kaphatók. — Javítások jutányosán eszközöltetnek. n Ma vasárnap NAGY TOMBOLA értékes ngereménytá?£| akkal. • Naponta czigányzene. SZÍNHÁZI VACSORA! Saját termésű kitűnő hegyiborok. Különlegesség: „Ro ya I Zöldike." Tulajdonosok: Matejkaés Filegel.