Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-09 / 261. szám

1913. november 9. ©SLMAQYAR0R3ZÁ0 S. A politikai helyzet. (Mit szeretne az ellenzék ? — Átmeneti kabinetet... — Polónyi szerepe. — Uj leleplezésre készülnek.) (Saját !tudósítónktól.) Nyilvánvaló, hogy az ellenzék belső egyenetlensége egyelőre teljesen 'megbénította a képviselőházban való; további fellépését. Hogy ezekről a figyelmet elterelje, a Kossutlh-párti Budapeét valami tehetetlen kibontakozási tervet közöl, mely szerint átmeneti kabinet volna hivatva a mostani állapotokból az áthidalást megköny­nyiteni. Ezen kabinet élére Beöthy László volt kereskedelmügyi minisztert jelöli, sőt közli a kibontakozás személyi és tárgyi fel­tételeit. Mondani sem kell, hogy semmiféle ilyen kombináció seimmilyen oldalról fel nem me­rült és hogy a kormány állása minden irány­ban olyan szilárd, hogy 'ilyen kombinációk valóban magukon viselik a legönkényesebb koholmány jellegét, hogy az ellenzéki kulisz­szálk mögött Polónyi mesterkedései folynak, arról a lapok hasábos közleményeket hoz­nak, azonban maga Polónyi tagadja ezt. Ta­gadja, tehát igaz... Az „egységes" függetlenségi párt hason­latos ahoz a fogathoz, amelyben elől is, há­tul is egy-egy pár tüzes paripa húzza a ko­csit, egymással ellentétes irányban. Igy . persze nem lehet szabadulni a kátyúiból, melybe a függetlenségi fogat belejutott, s az „egység" is csak addig marad meg, amíg az istráng nem szakad valahol. A független­ségi pártban csaknem általános az a véle­mény, hogy ezúttal Polónyi Géza volt, aki elvágta az istrángot és az ellenpártba sza­ladt,'hogy ott leleplezze a függetlenségi párt ,vegyeférféséf". A pártnak egyik tagjától hal­tettük a következő jellemző kijelentést: — Ha.Pol0.nyit valami tervbe vagy ak­cióba belevettük, abból mindig nagy bajok származtak; de ha. valamiből kihagytuk: még nagyobb baj lett belőle! A függetlenségi párt Polónyi nélkül akart taktikázni, — és ime, az egész párt nyüzsög már miatta. Kedden este Zlinszky István, az egye­sült 1 függetlenségi párt igazgatója, tanácsko­zásra hívta össze (nyilván megbízásiból) Károlyi Mihály grófot, Andrássy Gyula gró­fot, Vdzsonyi Vilmost, Bakonyi Samut és SM recsdnyi Györgyöt. Ez a konferencia kedden este, éjféltájban elhatározta, 'hogy Polónyi taktikai terveit el kell ejteni. Ezt az álláspontot állítólag Vdzsonyi Vilmos okolta meg a következőképen: — Az obstmkciónak nincs értelme, mert a kormány párhuzamos1 vagy permanens üléseket tarthat/az uj házszabály szerint és az esküdtszéki javaslat elfogadását kierő­szakolihatfa. A sok obstrufcciós beszéd és a rendszeres vita a nagy közönségre' nincs ha­tással. Pedig az ellenzéknek imost hatásra kell dolgoznia. Ugy kell megállapítani a tak­tikát, mint .ahogyan egy ügyes szinházigaz­gatóa repertárját állit ja össze. Az ellenzék­nek erősebb eszközökhöz kell folyamodnia és csak szenzációs előadásokat szabad rendez­nie. Csak ily módon lehet a közvéleményt meggyőzni arról, hogy a mai állapot tartha­tatlan. Az éjjeli értekezlet magáévá tette ezt az álláspontot. Amikor erről Polónyi értesült — és már szerdán reggel megtudott mindent — 'azonnal kijelentette Károlyi Mihály grófnak, hogy ily körülmények között nem vehőt részt ia taktika további intézésében. Polónyi duz­zogásával azonban nem törődtek, mert Ká­rolyi Mihály gróf ugy ítéli meg a helyzetet, hogy Andrássy Gyula gróf és Vdzsonyi Vil­mos közreműködése rá nézve most értéke­sebb, mint Polónyi segítsége. A függetlenségi pártban nem csupán csak Polónyi elégedetlen amiatt, hogy a párt taktikáját a párton kiviül álló elemek szab­ják meg. A 'vezérek azonban mind sietnek kinyilatkoztatni, hogy a párt egysége és egyetértése kifogástalanul szilárd. A kedd esti „vezérkari értekezlet" ha­tározatának megfelelően szenzációkkal fog dolgozni, az ellenzék 'a jövő hét folyamán. Ez magyarul annyit jelent, hogy ujabb politikai leleplezések lesznek. Az áldozatok már ki vannak szemelve s az adatok rendez­ve, akár az Eitner Zsigmond minapi pakli kártyája. Még nem tudjuk, hogy ezeket ki fogja odavágni a Ház asztalára, de azt tud­juk, ihogy két embert fognak kompromit­tálni. Kár, hogy mind a kettő ellenzéki; de ez csak szépséghiva: 'azt fogják mondani, hogy ál-ellenzékiek. És ép e körül forog majd a leleplezés: hogy hogyan ejtik meg az el­lenzéki ártatlanságokat. HiMioigaiiiisisBaiiiiaBBaaieii; (iUHaBaBBBBBBsríBaaaBBBBBsnBBBBaaoBBnBaíiBaaaBBaJiBBBBBBBaBBBBaBHaaBaHaaBaB Kossuth haláltusája. (A katasztrófa órák kérdése. — Herezel és Müller professzorok a nagybeteg álla­potáról. — Kossuth Lajos Tódor fivére mel­eit. — Az ország részvétteljes érdeklődése.) (Saját tudósítónktól.) Éjfélután, ahogy ezeket a sorokat irjuk, minden pillanatban vártuk az ujalbb telefonosengést a haldokló Kossuth Ferencről. A mai napon már az or­vosok is végleg lemondottak Kossuth 'Lajos idősebb fiának az életéről. A katasztrófa min­denpillanatban bekövetkezhet, — ebbe a tra­gikus mondatba sűríthető mindaz a jelentés, ^ ami ma a nagybetegről érkezett. } A nagybeteg pártvezér, akinek beteg­$ ágya felé aggodalommal tekint a politikái világ és az ország közönsége, a legutóbbi huszonnégy óráiban nagyon elgyengült, az lincselték a footballisták. Boros Nándor a sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a teg­napi kedvező fordulatnak mára. teljesen el­tűntek a nyomai. Kossuth kedélyvesztetten, apatikusan fekszik ágyában és reggel elpa­naszolta orvosainak, hogy egész éjszaka nem tudott aludni, fájdalmai voltak s beteg­sége miatt sokat szenved. Délután öt órakor kissé megkönnyebbült ma is, de később újra elővették rettenetes fájdalmai s az éjszakai órákban már a haláltusáját vívta ... Mára kedvezőtlen változás állott be a -beteg Kos'suth Ferenc állapotában. Eddig változatlanul súlyos volt az állapota; mivel szívműködése nem birta volna ki az el alta­tás veszedelmét, nem lehetett operálni. A bélmüködés viszont természetes uton nem állott helyre és mára a beteg aránytalanul rosszabbul lelt. Mára virradó éjszaka nagy fájdalmai voltak Kossuth Ferencnek. Minduntalan pa­naszkodott és nem tudott elaludni. Végre hajnaltájban elszunnyadt és reggelig aludt, de nagyon nyugtalanul és megszakításokkal. Peggel telefonozhatott titkárával Apponyi Albert grófnak, hogy igen rosszul érzi ma­gát. Tegnap még maga borotválkozott Kos­suth és aránylag elég nyugodt volt. Ma már egészen gyönge, ugv 'hogy -a borotválkozás­ról is lemondott, pedig köz'tudomásu, milyen kényes egyébként a mindennapi toalettre. Herezel Manó báró reggel újra meg­vizsgálta a beteget és mikor kijött a beteg­ágy mellől, a következőket mondotta: — A beteg állapota tegnaphoz képest aránytalanul rosszabb. Úgyszólván semmi táplálékot nem tud magához venni, pedig éhes. Az éjjel is kávét kért. Azonban csak mesterségesen tudjuk valahogy táplálni. Erő­beli állapota végtelenül gyönge, az éjszakát igen nyugtalanul töltötte. Tiz órakör Müller Kálmán báró látogatta meg a beteget, megvizsgálta, aztán tanács­kozott Herezel Manó báróval. A tanácsko­zás után- a kövétkező jelentést adták ki: A béteg az éjét nyugtalanul töltötte. A táplálkozás nem kielégítő. Erőállapota csök­kent, közérzése kevésbé jó. Már tegmiap éjszaka Ibire járt, hogy a nagynevű pártvezér állapotában kedvezőtlen ifondiullat történt. Mára aziutáin -megint sere­gemtől jöttek az érdeklődőik a Herczal-szana­-tórkiimba. Már korán reggel érdeklődött a beteg hogyléte iránt Tisza Is-tiván gráf [mi­niszterelnök, akinek telefonon -aidtáfc miéig a felvilágosítást, Részibe rí személyesen, rész­ben küldöttjeik útiján tudakozódtak: Appo­nyi Albert gróf, Návay Lajos, Justh -Gyula, Vigyázó Ferenc gróf, Vigyázó János gróf, Harkányi János báró, Andrássy Gyrul-a gróf, Ráday Gedeon gróf, Beöthy Pál, Fison tai Soma és még igen sokan. Kossuth reggel nyolc órakor ébredt fel, behívatta titkárát, Pallay Sándort ós -megkér­te, hogy tudassa Apponyi Albert gróffal, hogy rosszabbul érzi magát. Nem sokkal ké­sőbb beonenit a beteig szobaijába Herezel Manó báró tanár. iKossuth az orvosi viizit után egy kis erős kávét kért, aimit mesterséges uton adták be neki. Pontban t-iz órakor megérkezett Mül­ler báiré orvosprofesszor, aki Herezel tanár­ral együtt konzíliumot tartott. Délelőtt tiz óra tizenöt perckor a déli vasúton megérkezett Kossuth Lajos Tódor, a kit a pályaudvaron Szterényi József volt ál­lamtitkár és Pallay Sándor dr. fogadtak. Kossuth La-jos Tódor a pályándvarról egye­nesen a szanatóriumba hajtatott. Tisztelettel Telefon 515. meggyőződhetnek arról, hogy dúsan m ««« - - f felszerelt raktárunkban kizárólagsa- vjUflSfSil jYÍ9ll$Zt(|Í0$0l( ját készítésű, elsőrendű bútorok, fctffft** Wa*a minden versenyt felülmúló árban OKlOtT?? I|l3r» — kedvező fizetési feltételek mellett e.a—j «r* . . - is kerülnek eladásra. Szeged, Tijza £ajoj-l(3rdt 19 (Jtertfcz pIKKcl szentes.)

Next

/
Thumbnails
Contents