Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-06 / 258. szám

6. DéLMAgYARORSZÁg 1913. november 9. ágya mellett, de mát se tehettek, inig a be­tegség ki nem alakítót. Csillapítóikat adtaik b.e, amik a nagyibeteg fájdalmát enyhítették. Kedden Berezel tanár, mihelyt Kossuth ki­pihente kissé magát, újból megvizsgálta. A vizsgálaton konstatálta, hogy a bélcsavaro­dás tünetei mutatkoznak. A bélcsarvarodásá eseteiknél egyetlen segítség az operációs be­avatkozás. Kossuthot azonban semmi esetre se llehet megoperálni, mert olyan ífofcu sziv­gyeuigesége van, hogy az operációt nem bír­ná ki. Tegnap 'és ma aztán végleg válságos­ra fordult a nagybeteg állapota. Kossuth Ferenc ez év június közepéig, mint a függetlenségi és negyvennyolcas Kos­suth-párt elnöke, a legtevékenyebben vett részt a politikai életben. Ha gyakori beteges­kedése, mondhatni állandó 'beteg állapota, ak­tivitását nagyban korlátozta is, a párt vezé­re mégis csak ő volt. Ö intézte kivétel nélkül a páirt legfontosabb ügyeit, akár a főváros­ban volt, ákár a vidéken, vagy valamely kül­földi fürdőhelyen és csak ritkán esett meg, hogy pártvezéri minőségében Apponyí Al­bert gróf 'helyettesitette. Kossuth Ferencet, épugy, mint a többi pártvezért, igen meglepte ez év közepén az az akció, amit a Kossuth-párt ós a Justh-párt „közkatonái" a függetlenségi pártok egyesí­tése éirdekében indítottak. Eleinte ő is ide­genkedett ettől a tervtől, utóbb azonban, a mikor szinte fait á compli elé állították, ő is belenyugodott a ifuzióba. Ez év július hónap­jától kezdve, az egyesülés kimondása óta, Kossuth jóformán visszavonult az aktuális politika irányításától. Szivihántalma és ré­gi csúzos betegsége miatt hosszabb időt töl­tött Nauiheimban, azután pedig több ízben ellátogatott Soltra, ahol a Benyovszky-család • ••• URANIA mozgófénykép színházban Az SCHILLER hőskölteménye: (Burgsehaft) :: Öt részben. :: Előadások hétköznapokon tél 6, vasárnapon 2 órától folytatólag. Helyárak a rendesek. j vendége vólt több héten át. Nem titkolta, hogy a függetlenségi pártok egyesülésének kimondása nem volt kedvére való és 'hogy Károlyi Mihály gróf ügyvezető elnöksége mellett az egyesült párt vezetésébe nem akart befolyni. Amikor azonban a fővárosban volt, pontosan ellátogatott a függetlenségi párt­ikor helyiségeibe, ahol minidig nagy szeretet­tel vették körül, nemcsak a volt Kossuth­párt hívei, hanem a Justh-párt emberei is. • ..•••••••••••••••••.••••••••••••••••••BBBsaaiiBa.aB SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET. Színházi műsor: CSÜTÖRTÖK: Mozikirály, operett. (Be­mutató.) Páratlan V»­PÉNTEK: Mozikirály, operett. Pá­ros 3/a. SZOMBAT: Mozíkirály, operett. Párat­lan '/a. VASÁRNAP délután: Az uj földesúr, színmű. | VASÁRNAP este: Mozikirály, operett. (Bérletszünet.) * Bemutatók. Szinházba járó ember könnyen észreveszi, ihogy az újonnan bemu­tatott színdarabok első előadásának é's ugyanazon darabok későbbi előadásainak mii'vója között igen jelentékeny különbség van. A művészi értékeket és belső finom­ságokat jelző színvonal előadásról-előadás­ra csökkenő irányzatot Kiutat. Honnan vaui ez? Régebbi időben, csak néhány esztendő­vel ezelőtt is, épen. megfordítva mentek a dolgok. A bemutatóknak nem volt nagy kö­zönségük; csak a n'agyon elszánt 'és 'művészi szükséglet-érzésüket igen erőteljesen kimű­velt egyének jártak premíérékre. A közön­ségnek egy igen tekintélyes hányada, a hig­gadt polgári pénzt jelentő jó átlagközönség mindannyiszor megvárta előbb, hogy imit szól az ügylhöz a 'közvélemény, mit if a sajtó, érdemes-e egyáltalán előrehaladó lépéseket végezni a színház felé? És ez a tartózkodás annak idején igen helyénvaló is volt. A vi­déki színjátszás speciális jeltege olyan fel­adatokat ró a színjátszó művészekre, melyek a lehető legnagyobb elfoglaltságot eredmé­nyezik. Folyton üj darabokat kell tanülni és folyton más szerepek levegőjébe kell bele­helyezkedni a legtágabb szélsőségek határai között. Ma dráma, holnap bohózat; ma víg­játék, holnap operett. Föl-le, ki-be, ide-amoda ugrálni, közben tanulni, próbára járni, szabó­nők gombostü-szurásait állni, kritikusokkal vesződni — mind ez nem tréfa-dolog é's ugyancsak igénybe veszi a művész és mű­vésznő idejét. A legtöbb darab ezért öt-hat próba után már előadásra megy, az előadás meglehetősen készületlen, a sugó kénytelen! három nyers tojást nyelni, hogy győzze a munkát... Az első előadások főpróba-szám­ba mentek, a későbbi napokon pedig rutin­ban, erőben, kifejezésbéli teljességben csak nyert minden előadás. Igy völt az régebben. És most? Az első előadás még csak nyújt valamit; az előkészítés munkája ima sem gondosabb ugyan, de a színészek figyelmük minden megfeszített szálával benne vannak a munka lázában, vagy mondjuk szebben: az alkotás miivészi ihletettségében. A minap megfigyeltünk egy igen rutinos, a maga dol­gával már teljesen kész színjátszót, ki a be­mutató felfokozott izgalmában nem tudta el­rejteni térdeinek vacogó összeverődését, mi­alatt ajka mosolygott és közömbös szavakat közömbösen ejtett. A színészek jól tudják. hogy a bemutató nekik és a darabnak sikert, vagy bukást jelent, ezért játszanak a premié­ren legjobb tudásuk szerint. Később elfakul a darab és a saját művészi erőkifejtésük iránt érzett érdeklődésük. Már nem törődnék a részletek finomságával, a könnyed sejtések kifejezésre juttatásával, közönséggel, kritiká­val ; egyetlen vágyuk, hogy minél előbb meg­jelenhessenek kávéházi asztaluk mellett, vagy otthon lehessenek a szép, fehér ágyban. Ez •igy van, mindenki meggyőződhetik róla. Az operettekről még csevegni sem lehet, azok­nak későbbi előadásaiban valósággal feje te­tejére áll' mindenféle játék és a szerep ko­molyan vevése. Hiányzik a fegyelem és a művészi lelkiismeretesség; a legtöbb színész hajlandó a felszínes keresztülszáguldásra és ritka közöttük az, akinek becsvágya nem lohad. Talán a vezetésben van hiba, vagy a művészi ellenőrzésben? Tény az, hogy a kö­zönség észrevette az uj irányzatot és termé­szetesen alkalmazkodott' hozzá. Tessék meg­nézni a szegedi színház nézőterét. Minden be­mutatón színültig tele van, mert ekkor a re­latíve legjobb előadást élvezheti. A későbbi napokon a közönség száma mértani arány­ban fogy. Ez a jelenség, melyre a színház vezetősége nem sok figyelmet látszik fordí­tani, bizonyára összefüggésben van a szín­házinak kétségtelenül csökkenő irányzatot mutató jövedelmezőségével. * A szorgalmas Wedeklnd. A berlini Lesisiing Theater az idei szezon derekán mu­tatta be Frank Wedékmd legiuáaíbb diarab­íjárt, a „Sámson, vagy kellem és féltékeny­ség" cámü báróim felvonásos dirámlai költe­ményt. Sámsont Roltmann Sándor, Delilát Durieux Tilt a fogja mesrszemélyösdtén i. A szerző egyidejűleg elkészült két másik uj darabjával is. Az egyiknek Bolhák, vagy a fájdalomtánc, a másiknék Az újfundlandi császárné 'a eime. * A mnzlkfrály. Az e hcii mflsor leg­kiemelkedőbb darabja, A mozikirály, telje­sen készen várja, a csütörtöki bemutatót. A kőzötuség olyan éndteklődést Itamnisiit laz ujv donság iránt, bogy a premiér telt ház ellőtt folyik lé. Roy al nagy kávéházban minden vasárnap NAGY TOMBOLA értékes nyereménytárgyakkal. • Naponta czigányzene. SZÍNHÁZI VACSORA! Saját termésű kitűnő hegyiborok. Különlegesség: „Royal Zöldike." Tulajdonosok Matejka : és Fliegel. w o •sájpadlós aéíkíll. Az általam készített tfgásra kitűnően használható a valódi fogaktól M nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesei) pótolják. Készítek továbná arany koronákat ét levehető araay hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve. Bár­milyen javítást 4 óra alatt készitek. iARTA ÁGOSTON fogtechnikust, Kígyó-utca 1. «. S5JBOED,

Next

/
Thumbnails
Contents