Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-06 / 258. szám

6. DéLMAgYARORSZÁg 1913. november 9. ágya mellett, de mát se tehettek, inig a betegség ki nem alakítót. Csillapítóikat adtaik b.e, amik a nagyibeteg fájdalmát enyhítették. Kedden Berezel tanár, mihelyt Kossuth kipihente kissé magát, újból megvizsgálta. A vizsgálaton konstatálta, hogy a bélcsavarodás tünetei mutatkoznak. A bélcsarvarodásá eseteiknél egyetlen segítség az operációs beavatkozás. Kossuthot azonban semmi esetre se llehet megoperálni, mert olyan ífofcu szivgyeuigesége van, hogy az operációt nem bírná ki. Tegnap 'és ma aztán végleg válságosra fordult a nagybeteg állapota. Kossuth Ferenc ez év június közepéig, mint a függetlenségi és negyvennyolcas Kossuth-párt elnöke, a legtevékenyebben vett részt a politikai életben. Ha gyakori betegeskedése, mondhatni állandó 'beteg állapota, aktivitását nagyban korlátozta is, a párt vezére mégis csak ő volt. Ö intézte kivétel nélkül a páirt legfontosabb ügyeit, akár a fővárosban volt, ákár a vidéken, vagy valamely külföldi fürdőhelyen és csak ritkán esett meg, hogy pártvezéri minőségében Apponyí Albert gróf 'helyettesitette. Kossuth Ferencet, épugy, mint a többi pártvezért, igen meglepte ez év közepén az az akció, amit a Kossuth-párt ós a Justh-párt „közkatonái" a függetlenségi pártok egyesítése éirdekében indítottak. Eleinte ő is idegenkedett ettől a tervtől, utóbb azonban, a mikor szinte fait á compli elé állították, ő is belenyugodott a ifuzióba. Ez év július hónapjától kezdve, az egyesülés kimondása óta, Kossuth jóformán visszavonult az aktuális politika irányításától. Szivihántalma és régi csúzos betegsége miatt hosszabb időt töltött Nauiheimban, azután pedig több ízben ellátogatott Soltra, ahol a Benyovszky-család • ••• URANIA mozgófénykép színházban Az SCHILLER hőskölteménye: (Burgsehaft) :: Öt részben. :: Előadások hétköznapokon tél 6, vasárnapon 2 órától folytatólag. Helyárak a rendesek. j vendége vólt több héten át. Nem titkolta, hogy a függetlenségi pártok egyesülésének kimondása nem volt kedvére való és 'hogy Károlyi Mihály gróf ügyvezető elnöksége mellett az egyesült párt vezetésébe nem akart befolyni. Amikor azonban a fővárosban volt, pontosan ellátogatott a függetlenségi pártikor helyiségeibe, ahol minidig nagy szeretettel vették körül, nemcsak a volt Kossuthpárt hívei, hanem a Justh-párt emberei is. • ..•••••••••••••••••.••••••••••••••••••BBBsaaiiBa.aB SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET. Színházi műsor: CSÜTÖRTÖK: Mozikirály, operett. (Bemutató.) Páratlan V»PÉNTEK: Mozikirály, operett. Páros 3/a. SZOMBAT: Mozíkirály, operett. Páratlan '/a. VASÁRNAP délután: Az uj földesúr, színmű. | VASÁRNAP este: Mozikirály, operett. (Bérletszünet.) * Bemutatók. Szinházba járó ember könnyen észreveszi, ihogy az újonnan bemutatott színdarabok első előadásának é's ugyanazon darabok későbbi előadásainak mii'vója között igen jelentékeny különbség van. A művészi értékeket és belső finomságokat jelző színvonal előadásról-előadásra csökkenő irányzatot Kiutat. Honnan vaui ez? Régebbi időben, csak néhány esztendővel ezelőtt is, épen. megfordítva mentek a dolgok. A bemutatóknak nem volt nagy közönségük; csak a n'agyon elszánt 'és 'művészi szükséglet-érzésüket igen erőteljesen kiművelt egyének jártak premíérékre. A közönségnek egy igen tekintélyes hányada, a higgadt polgári pénzt jelentő jó átlagközönség mindannyiszor megvárta előbb, hogy imit szól az ügylhöz a 'közvélemény, mit if a sajtó, érdemes-e egyáltalán előrehaladó lépéseket végezni a színház felé? És ez a tartózkodás annak idején igen helyénvaló is volt. A vidéki színjátszás speciális jeltege olyan feladatokat ró a színjátszó művészekre, melyek a lehető legnagyobb elfoglaltságot eredményezik. Folyton üj darabokat kell tanülni és folyton más szerepek levegőjébe kell belehelyezkedni a legtágabb szélsőségek határai között. Ma dráma, holnap bohózat; ma vígjáték, holnap operett. Föl-le, ki-be, ide-amoda ugrálni, közben tanulni, próbára járni, szabónők gombostü-szurásait állni, kritikusokkal vesződni — mind ez nem tréfa-dolog é's ugyancsak igénybe veszi a művész és művésznő idejét. A legtöbb darab ezért öt-hat próba után már előadásra megy, az előadás meglehetősen készületlen, a sugó kénytelen! három nyers tojást nyelni, hogy győzze a munkát... Az első előadások főpróba-számba mentek, a későbbi napokon pedig rutinban, erőben, kifejezésbéli teljességben csak nyert minden előadás. Igy völt az régebben. És most? Az első előadás még csak nyújt valamit; az előkészítés munkája ima sem gondosabb ugyan, de a színészek figyelmük minden megfeszített szálával benne vannak a munka lázában, vagy mondjuk szebben: az alkotás miivészi ihletettségében. A minap megfigyeltünk egy igen rutinos, a maga dolgával már teljesen kész színjátszót, ki a bemutató felfokozott izgalmában nem tudta elrejteni térdeinek vacogó összeverődését, mialatt ajka mosolygott és közömbös szavakat közömbösen ejtett. A színészek jól tudják. hogy a bemutató nekik és a darabnak sikert, vagy bukást jelent, ezért játszanak a premiéren legjobb tudásuk szerint. Később elfakul a darab és a saját művészi erőkifejtésük iránt érzett érdeklődésük. Már nem törődnék a részletek finomságával, a könnyed sejtések kifejezésre juttatásával, közönséggel, kritikával ; egyetlen vágyuk, hogy minél előbb megjelenhessenek kávéházi asztaluk mellett, vagy otthon lehessenek a szép, fehér ágyban. Ez •igy van, mindenki meggyőződhetik róla. Az operettekről még csevegni sem lehet, azoknak későbbi előadásaiban valósággal feje tetejére áll' mindenféle játék és a szerep komolyan vevése. Hiányzik a fegyelem és a művészi lelkiismeretesség; a legtöbb színész hajlandó a felszínes keresztülszáguldásra és ritka közöttük az, akinek becsvágya nem lohad. Talán a vezetésben van hiba, vagy a művészi ellenőrzésben? Tény az, hogy a közönség észrevette az uj irányzatot és természetesen alkalmazkodott' hozzá. Tessék megnézni a szegedi színház nézőterét. Minden bemutatón színültig tele van, mert ekkor a relatíve legjobb előadást élvezheti. A későbbi napokon a közönség száma mértani arányban fogy. Ez a jelenség, melyre a színház vezetősége nem sok figyelmet látszik fordítani, bizonyára összefüggésben van a színházinak kétségtelenül csökkenő irányzatot mutató jövedelmezőségével. * A szorgalmas Wedeklnd. A berlini Lesisiing Theater az idei szezon derekán mutatta be Frank Wedékmd legiuáaíbb diarabíjárt, a „Sámson, vagy kellem és féltékenység" cámü báróim felvonásos dirámlai költeményt. Sámsont Roltmann Sándor, Delilát Durieux Tilt a fogja mesrszemélyösdtén i. A szerző egyidejűleg elkészült két másik uj darabjával is. Az egyiknek Bolhák, vagy a fájdalomtánc, a másiknék Az újfundlandi császárné 'a eime. * A mnzlkfrály. Az e hcii mflsor legkiemelkedőbb darabja, A mozikirály, teljesen készen várja, a csütörtöki bemutatót. A kőzötuség olyan éndteklődést Itamnisiit laz ujv donság iránt, bogy a premiér telt ház ellőtt folyik lé. Roy al nagy kávéházban minden vasárnap NAGY TOMBOLA értékes nyereménytárgyakkal. • Naponta czigányzene. SZÍNHÁZI VACSORA! Saját termésű kitűnő hegyiborok. Különlegesség: „Royal Zöldike." Tulajdonosok Matejka : és Fliegel. w o •sájpadlós aéíkíll. Az általam készített tfgásra kitűnően használható a valódi fogaktól M nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesei) pótolják. Készítek továbná arany koronákat ét levehető araay hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve. Bármilyen javítást 4 óra alatt készitek. iARTA ÁGOSTON fogtechnikust, Kígyó-utca 1. «. S5JBOED,