Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-05 / 257. szám

19IS. november 5. DÉLMAQYAR0R5ZÁQ 5. A Dugonics-Társaság irodalmi pere. — A tudományos osztály és a pályázatok. —• II. 2. Sociális irányzatú munkával nincs alkalma a tudományos osztálynak foglalkozni. A tudományos író helyzete mindig nehezebb, mint a népiesé. (Mert, mint Móra ur inja: „inrealiis viszonyaink anyagi tekintetben annyira javultak, hogy a jó munkát könnyű elhelyezni készfizetés mellett." Ezzel ellentétben ,azután ma helybenhagyásával tünteti ki azt, hogy: „a tudományos. osztály előnyösebb helyzetben van, mint az irodalmi. Az irodalom csaknem teljesen centralizált, gyakran és leginkább a divat szerint ingadozik" stb. Több következetességet szíveskedjék mutatni Móra ur. tudományos és irodalmi kérdésekben. Ezek előrebocsátása után .kijelentem, hogy én Móra ur régebbi /fölfogása felé hajlom s azt állítom, hogy a tudományos iró helyzete nehezebb, mert korlátolt közönsége van, dolgozata, bármily megfelelő, nehezen helyezhető el. De meg van nehezítve a Dugonics Társaságban azzal is, hogy ritkán veszik igénybe. Az idei első felolvasáson ás csupa vendég tudós munkája került bemutatásra. Hogy csak az 1911—12. évi idényt vegyem, kimutathatom, hogy a hét (felolvasás 29 programpontjában volt 7, mondd hót tudományos irányú felolvasás, ezek között 5 vendég s igy csak 2 rendas tag. Holott a tudományos osztálynak 35 tagja van. Megjegyzem, hagy az előadások programjának összeállítására a tudományos .osztályt soha nem veszik igénybe, ami pedig alapszabály ellenes. Emiitettem, hogy ,a társaság egyeteme nem becsülte meg eléggé Palócz /Lászlónak: „A munkásosztály kiváltságairól" cimü nagy szabású és úttörő .munkáját s leszorította mellékjutalomra, holott főijutalmat érdemelt volna. Amikor az iró azt látja, hogy munkáját nem .méltatják kellőleg, leteszi a tollat. Akkor pedig ne kívánjanak szociális irányzatú munkát. Egyébként Nagy Zoltán d,r., Somlyódy István, Kőhegyi Lajos dr. és Sasisi Nagy Lajos tagtársaink ezen a téren igazán elsőrendű munkákat prodtukáltak. Kár, hogy ezeket odaát inem ismerik. Maun Jakab dr., az európai hirü tudóst a tud. osztály már ajánlotta egy Ízben r. tagnak, .de a szavazásnál oly atrocitás nyilvánult .meg a nagyhírű tudós iránt, — hogy megválasztása után, a tud. osztály nagy sajnálatára, mandátumát nyomban letette. A többi szociológusról nem is szólok, hisz. leszavaznának bennünket ismét, ha r. tagnak mérnők őket ajánlati. Inkább elmennek dolgozataikkal külföldre s onnan hozzák a baibért! ... Ilyen megbántás miatt léptek ,k.i annak idején .a társaságból: dr. Platz Bonifác. a nagyhírű teranészetrajztudós, Kálmán Lajos, a magyar népdalok s népmondák ismert gyűjtője s ifj. Cserzy Mihály (Homok), a legkedveltebb magyar elbeszélő. Az irói munkálkodásnak elő/föltételei vannak, amelyeket .gonddal, fáradsággal ki kellene kutatni s minden irót a maga köréiben foglalkoztatni. Elvégre parancsszóra nem lehet írni, pláne oly tárgyról, amellyel valaki nem foglalkozott. Ez a szempont késztette társaságunk több tagját, hogy a Dugonics Társaság irányzatától eltérőleg egy uj szegedi irodalmi társaságot alkosson. Már az alapszabályok is készen vannak (társaságunk egyik, Móra ur által .is nagyon tisztelt tagja készítette) s rövid idő kérdése az intézmény megvalósulása. 3. A történeti irányú munkálkodásról csak annyit jegyzek meg, hogy ha Móra Fémen ur, a jeles poéta, Czimer Károly dr. kiváló histórikusunk kritikai müvét ..kinos" jelzővel aposztrofálj,a, — akkor nekem abszolúte nincs több mondanivalóm. Móra ur a történetírás terén a budai pasát követi, aki a Korviniakat állítólag azért égette el, mert tartalmuk vagy benne van a koránban, vagy nincs. Ha benne van, akkor fölöslegesek, ha nincs, akkor haszontalanok. Soha nem hittem volna, hogy a liberális Szegeden, a XX. században könyvet égessenek el. Cikkelyem többi részére, nagy sajnálatomra, nem kaptam Móra úrtól feleletet, noha a tőle helyeselt cikkely élénken foglalkozik a tudományos osztállyal. Pedig Móra ur egykor igy irt a felolvasásokról: ..vigyáznunk kell, hogy azok a szellemi kapcsok, melyek több mint mástfél évtized óta összefűznek vele (t. i. a közönséggel) inkább erősödjenek, mint lazuljanak. Ennek /egyetlen módja pedig a felolvasó ülések állandósítása s minél változatosabb és eltevenehb. természetesen mindig irodalmi nívón álló programja." Hát kérdem Móra urat, ha megtámadta a sajtó a társaságot, ezen elv alapján miért nem védte meg, hiszen van lapja, módja lett volna .rá? Szűcs Mihály tudományos irányú kéziratára nézve se kaptam feleletet, .Sőt, mint véletlenül rábukkantam ennek az érdemekben megőszült irónak a két utolsó évi jelentésből ínég a nevét /is kihagyták s pedig ugyanakkor, amikor .a bírálók dicsérettel halmozták el munkálkodását. Ez is az „intenzív munkálkodás" körébe vág! Csak ugy véletlenül bukkantam rá. hogy a társaság egyik évi jelentésében ez is bent foglaltatik: „örvendetes volna, lia valamelyik újra támasztott mozgalom eredményeképen alapító és pártoló tagjaink száma megszaporodnék." Ugyanis az .1911. év.i kimutatás szerint lenne 73 pártoló tagja ,a társaságnak. De mivel ezt a névsort minden esztendőiben minden revízió nélkül .lenyomják, állandóan vezetik .a régen elhalt, elköltözött tagokat is. Ilyen van vagy .19, tehát csak 54 pártoló tagunk marad. A százhuszezer lakóval biró nagy magyar városban a Dugonics Társaságnak csak 54 pártoló tagja van. Nem gondolja Móra ur, hogy itt- is változtatni kellene valamit?! . . . iS erre talán nem a sóhivatal hivatott! . . . Az én cikkely,embe /csupa száraz adatok voltak behelyezve. De még a részakarat se mondhatja, hogy én valamelyik osztályt támadtam volna. Azok nem változtathatnak ezeken az anomáliákon. (Megjegyzem, hogy a felsorolt panaszokat, melyek nagyobbrészét .Móra ur már előbb közreadta, — nem ón találtam ki, hanem a tudományos osztály már több ülésen tárgyalta a javaslatait jegyzőkönyv alakjában ,az elnökségnek elismervény mellett átadta. Azt, hogy nem /Móra ur irta az emilitett cikkeket, jól tudtam. Tanúm rá Kisteleki Ede barátom. Tehát engem személyes andmiunitás nem vezetett. Még egyet. Köszönöm Móra Ferenc ur invitációját a lapjához. Ott voltam én hamarabb, mint Móra ur. Már akkor, amikor .néhai jó (Reiznerről más véleményen voltaik s nap-nap után eiceros cikkelyekben támadták. Még a keresztvizet ,is leszedték róla. Ha nem emlékeznek rá, — hogy akkor még nem volt Szegeden (Móra B.T, — keresse ki azokat a közleményeket. Jobban fájtak azok szegény Reiznernek, mint az én tárgyilagos megjegyzéseim. Most meg, ugyanott, a másik szélsőségbe esnek. Én pedig csak megmaradok a tárgyilagosság és igazságosság utján. Most pedig ismételten arra kérem a nagy közönséget s a komoly érvekkel meggyőzhető sajtót: ne legyen rossz véleménnyel a tudományművelő osztályról. Szmollény Nándor, ,a Dugonics Társaság tudományművelő .oszt. titkára. Károlyi Mihály fróf - a Demokratakor tagja. A Demokrata-kör fekete tábláján, a hová a jelentkezők .fölvételt kérő lapját kifüggesztik, kiszögezték Károlyi Mihály grófnak, a függetlenségi és 48-as párt elnökének fölvételi kérelmiét. A grófot Vázsonyi Vilmos ajánlja tagnak. Állandó jégpályát csinálnak a Cserepes-soron. (Saját tudósítónktól.) Kedden, délután ült össze .másodízben a jégpálya he/lykórdiésének megoldására kiküldött ad-hoc (bizottság Bokor Pál helyettes polgármester elnöklésével, hogy ezúttal véglegesen döntsön ebben a hónapok óta vajúdó ügyben. Legutóbb augusztusiban tanácskozott a bizottság, de a kérdést nem tudta dűlőre vinni. Most azonban mintegy másfél órán át tartóit vita után a bizottság végleges javaslatot formulázott meg, mely szerint a Cserepessoron, a vágóhíddal szemközi lévő területet ajánlja állandó jellegű jégpályának. Az idén még a Korcsolyázó-téren marad a jégpálya, mert a szezóin.ig most már nincs •'idő az uj pályán való berendezkedésre. A .financiális (kérdések megtárgyalására az ad-hoc bizolttság egy szűkebb körű bizottságot választott, amelynek az lesz a föladata, (hogy kontaktusba hozva a város érdekeit a szegedi korcsolyázó egyesület érdekeivel, vele megállapodásra jusson. Ha azltán a megállapodás meg ilesz, a szűkebb körű bizottság jelentést fog tenni az eredményről az ad-hoc bizottságnak. A ma délután, tartott ülésről, amelyen sok érdekes terv vetődött ifÖl és néhány meglepő kijelentés is törtlént Szegedet rendkívül közelről érdeklő üzletvezetőségi ügyekről, az alábbi részletekben számolunk be. A,z ülés megnyitás,a után Balogh Károly, pénzügyi tanácsos, előadó ismertette az ülés tárgyát. A mérnökség terve szerint a létesítendő uj korcsolyázó-pálya két hold nagyságú volna és összesen 51000 koronába kerülne. A régi korcsolyázó-pálya, 'és a pavállon meg váltásával együtt a városinak mintegy 63000 koronájába kerülne az uj jégpálya. Pick Mór .azt ajánlja, hogy most már a jégpálya .kérdését véglegesen oldják meg. Tekintettel arra, — ugy,mond — hogy Szeged hatalmas diák-város, de meg a diákokon kivül, meglehetősen niagy korcsolyázó publikuma is van, nem hinné, hogy a város elzárkózna valamelyes áldozattól. Ha .a város évenként kétezerötszáz korona évi összesét tud adui a korcsolyázó egyesületinek, akkor a kérdést igen egyszerűen megoldásra lehet vinni. Az uj korcsolyázó-pályát a korcsolyázó egyesület 80—90000 koronából meg tudná csinálni amortizációs utón a 2500 korona városi segélyhőil. Mindenesetre kell az is, hogy a város régi korcsolyázó-pályáját megváltsa bizonyos összegért. Ilyen megoldással elérik azt, hogy a .régi korcsolyázó-tér rendeződik, u,j jégpálya lesz és ugyanekkor gyermekjátszót,é,r ,is létesíthető. Többekkel érintkezésbe lépett ebben az, ügyben s a vélemények .egyöntetűek voltak abban, hogy a leghelyesebb a régi korcsolyázó-tér fönntartása. Ez azonban súlyos akadályokba ütközik a magyar államvasutak elniökiigazgatóságánál. Különben is hallotta, hogy a vasutas palota Szegeden való fölállításának Budapesten sok ellensége van. Balogh: Még el is veszik majd tőlünk! Weiner Miksa: Ki van zárva. Balogh: Söt én arról is értesültem, hogy az üzletvezetőséget is nemsokára elhelyezik innen. Ezt hiteles forrásból tudom. Weiner: Én föltétlenül hiteles forrásból ennek az ellenkezőjét tudom. Pick Mór ezután a belykérdésre nézve ajánl megoldást. Legideálisabb helynek tartja azt a két holdnyi területet, amely a SzAK pályája közelében, a gyermekmenhely mögött fekszik. Érintkezésbe lépett a villamos társasággal is, amelynek az igazgatósága megígérte, hogy amennyiben a SzAK pályája mellett létesül a jégpálya, meghosszabbítják a villamos vonalat W'immer: Szóval csak Újszeged. Somogyi: A Mars-téren semmi esetre sem lehet korcsolyázó-pályát csinálni, mert ott fejlődik ki Szegednek ia jövő piaca. Ezekután Pick előterjeszti konkrét indítványát, amely — szerint mondja ki a bizottság, hogy a jégpályát a .régi helyéről föltétlenül elhelyezni kívánja és a legalkalma-