Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-05 / 257. szám

lé. DÉLMAGYARORSZÁG 1913. november 4. sabb helynek a gyermekmenhely mögött lévő .területet tartja. Faragó Ödön dr. -kénytelen orvosi szempontokból perli or.reszkálná az újszeged i kombinációt, mert a jégpálya zaja zavarná a men hely gyermekeinek nyugalmát és -rossz hatással volna rájuk. Weiner Miksa szerint van Újszegeden -az ajánlottnál sokkal alkalmasabb hely is. Fölemlíti .Bécset, ahol a jégpálya a Stadtporkban van. Legmegfelelőbb volna a villamos-végállom ásnál a gyermekjátszótér. Holtzer Aladár szintén laz uíjszegedi gyermekjátszóteret tartja a legalkalmasabbnak. Temesváry Géza dr. a korcsoly ázó-e gyesülef nevében szólal föl. Azt mondja, hogy a kultuszminiszter egyenesen kötelezi azokat a városokat, ahol sok diák van, korcsolyázópálya fönfartására. A -Mars-teret tartja a legmegfelelőbbnek. Ott vízvezeték is van, a térség teljesen szabad s ami a legnagyobb előnye: a város belsejében fekszik. Balogh Károly legjobb helynek tartaná a Cserepes-sort, ahol — viz is rendelkezésre áll. Weiner Miksa jó helyinek tartja a Cserepes-sort is, -csak -messze van. Turcsányi Imre dr. csatlakozik Weiner Mi-ks-a indítványához. Az ujszeged-i gy-ermekjátszó-tér szerinte is kifogástalan hely és különben .is ,a 'Sport-életet teljesen Újszegedre kell terelni, Wimmer Fülöp azt hiszi, hogy a helykérdés1 Weiner (Miksa indítványával melgodást nyert -és a bizottság egy ön te-t illeg az újszeged! gyermek játszó-tér melllett foglal állást. A bizottság -ezután nyolc szavazattal négy ellenében ugy határozott, hogy a Cserepes-soron lévő területet ajánlja a tanácsnak korcsolyapálya céljaira. Majd a korcsolyázó-egyesületnek adandó rekompenzáció kérdésével foglalkozott a bizottság. Wimmer Fülöp szerint arról van szó, hogy mekkora százalékot adjanak az egyesületnek avulás cirnén. Azt inditványozza, hogy a régi korcsolyapályát és- ipavillon •megváltását a város teljes egészében vállalja magára, illetőleg mondja ki a bizottság, hogy a korcsolyázó-egyesület beruházását átveszi s ennek ellenében ,a Cserepes-soron állandó jellegű jégpályát létesít, amelyet aztán az egyesületnek átenged. Bokor Pál szerint nem -arról lehet esaik szó, hogy megváltás óimén mennyit fizessen a város a korcsolyázó-egyesületnek. Wimmer Fülöp szerint az egyesületet, h-a már a régi helyétől és befektetéseitől megfosztják, életképessé kell tenni. Ehez pedig az kell, ho-gy a város az. uj beruházást teljesen magára vállalja. Weiner Miksia azt indítványozza, küldjenek ki szükebbkörü bizottságot azzal a megbízatással, hogy a 'pénzügyi kérdésben a koncsolyázóegyesülettel tárgyalásokat folytasson. A bizottság Weiner Miksa lindi-tványáí egyhangúlag magáévá tette. Nyomban megválasztotta ezután a szükebbkörü bizottság tagjait, akik a következők: Balogh Károly, Turóczy -Mihály dr., Pick Mór, Temesvári) Géza. dr. és Weiner Miksa. Az ad-hoc bizottság utasította a szükebbkörü bizottságot, hogy a jégpálya financiális ü-gyeiben a szegedi korcsolyázó-egyesülettel a tárgyalásokat kezdje meg s azok eredményéről a nagybizottság legközelebbi ülésén számoljon be. Ezzel az ülés véget ért. aSHaSffiSMSKHGaMMffiilSIBSíiaSaaB;®!®® Tisztelettel értesítem a nagyrabecsillt hölgyközönséget, hogy kézimunka-üzlete! létesítettem, ahol kizárólag csak a legfinomabb kézimunkái szerezhetők be és amelyek izlés, minta és összeállítás tekintetében a legkényesebb igényeket is kielégítik. — Mintáimat csakis eredeti iparművészeti tervezesek alapján készítik és állítják össze. Megrendeléseket el fogadok ruhákra, blousokra, teritékekre, bonne-femmeokra stb. meglepő olcsó árak mellett. Az igen tisztelt hölgyközönség szi ves pártfogását kér Seiiaffer Karolina SZEGED, Széchenyi-tér 8., II. emelet. m m a a m •• m a ® s> sa a m s t Igazgató VAS SÁNDOR Telefon 11-85 t Szerdán, isülörfOKOn r * i BiaaaiaBaaiiaiagBaaiK Minden előadásban fellép. Ezen napokon d. u. 4 és 5 óra közt a Neumann Ál. cég Kárászutcai kirakatában látható. • •TV Bemutatásra kerül még: ft zsidónő Klasszikus irodalmi műfilm 4 felvonásban, Uialter Scott regénye után. • ••• Előadások 5, 7 és 9 órakor. Pénztárnyitás délelőtt 10-1-ig, délután 3 órától. Hely árak, mint rendesen. Tisza István állást szerez egy árvalánynők. — Az óvónő protektora. — (Saját tudósítónktól.) Még a politikai elvakultság amaz áldozatai, kik kétségbe vonják Tisza István bölcs államférfiúi képességeit, sem térhetnek napirendre a. miniszterelnök emberi nagysága fölött. Valakit -csak csodálni .lehet, ha milliónyi elfoglaltsága, országot kormányzó -gondjai mellett kis polgárok, a hozzáforduló szegények, árvák, elhagyottak százainak ügyes-bajos dolgát sem hagyja figyelmen kivül. Az emberi energiának és a jószívűségnek oly lélekemelően ritka ós szép találkozása ez, mely előtt csak csodálattal ós elismeréssel állhatunk. írhatnánk apró eseteket százszámra szegény munkásokról, akik reménykedve elgyalogolnak Gesztre, szívszorongva motyogják útközben szépen kicirkalm-ozott -mondanivalójukat és amikor eléje kerülnek a kegyelmes urnák, mégsem ugy szólalnak meg, ahogy tervezték, őszintén elsírják bajaikat, mert az, akiben egy hatalmas, de hideg urat sejtenek, lehajolt hozzájuk és -ugy -beszól velük, mintha jómaga is közülük való ember lenne. írhatnánk földhözragadt kálvinista diákokról, akik az ő segítségével messze idegenbe végzik tanulmány,alkat. /Ezúttal -egyetlen esetet említünk itt Jel a sok közül. Él Nagyváradon egy derék öreg ur, Matkó Benjámin ipariskolai tanító. V-olt egy nevelt -leánya, akit két éves korában vett magához, anyátla-nul, apátlanul, s azóta eltelt Matkó ur életéből tizenhat esztendő. A leány — Puskás Ilonka a neve — elvégezte az óvónői tanfolyamot s állás után nézett. Nem kapott sehol. Matkó tan-itó ur megpróbált sok mindenfélét, hiába. Ekkor eszébe jutott, hogy írni fog Magyarofszág miniszterelnökének, ő, aki nem is ismerte Tisza Istvánt, csak egyszer látta valahol az utcán. Annak -rendje-módja szerint meg is irta a levelét. És végződött a levél ilyenformán: . . . tizenhat évig viseltem gondját ennek a szegény kis leánynak, most megnőtt, nem vagyok abban a helyzetben, hogy továbbra is gondját viselhessem. A kegyelmes ur kezeibe teszem le a sorsát . . . A levélben egy óvónői állást kért a szegény árvalány részére. Három nap mulv,a érkezett egy sürgöny. Tisza István tudatta, hogy járt a kultuszminisztériumban, kereste Puskás Ilona írásait, de nem találta. Küldjék azonnal az írásokat. Ha csak van rá mód, álláshoz juttatja a szegény árvaleányt. Persze, arra nem igen számítottak Matkóék, hogy a dolog ilyen rohamosan fog elintéződni. Még be sem adták a kérvényt. (Hamar előszedték tehát Puskás Ilona Írásait. -Egy hét sem telt el, az árvaleány állásban volt Mezőgyán községben. -Ott ült -az óvodában, ugy tűnt föl szegénynek az utolsó tiz -nap eseményei, mint egy színekkel teli meso a gyermekkorból. Egy mese, amely-ben szó van egy kis árva gyermekről s egy hatalmas ur-ról. Az árva elmegy a hatalmas úrhoz, azt mondja neki: — Uram, add, hogy boldog -lehessek. -És a nagy ur pontosabban, mint a leglelkiismeretesebb hivatalnok, eljár a kérdésben, hogy eléget tegyen egy szegény -gyermek kívánságának. A inezőgyáni óvodában mindennapi imád ságába foglalja egy -boldog ,árvalány az ő boldogsága megszerzőjének, Tisza István grófnak nevét. Áldást könyörög a mindenhatótól annak az emberinek, akinek nevét, lelke nagy kiválóságát odafenn az országházban nem kíméli az ellenzék gyűlöletének iszapja. t < - - * ———— ,, . _ . ^jJ