Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-30 / 279. szám

1913. ttaverabar 30. D«LMAQYAROR8«! T A főrendiház Tisza István mellett. - Politikai hirek. — (Saját tudósítónktól.) A főrendiháziban ma egy interpellációra adott válaszában Ti­sza István kifejtette azokat az indokokat, a melyek jogossá teszik, hogy a parlamenti őrség a delegációiban funkciói, gyakoroljon. A főrendiház a választ tudomásul vette, ami­nek nagy jelentősége abban vau, hogy ezzel a miniszterelnök álláspontját a főrendiház honorálta és a maga részéről is alkalmaz­hatónak tartja a közjogi bizottságban a par­lamenti őrséget. A főrendiháznak ezen állásfoglalása után a delegáció hétfői ülésén az ellenzéki delegátusok csekély nyomatékkal léphetnek most már föl a parlamenti őrség alkalma­zása ellen. A főrendiház mai ülésén az ellenzék nem jelent meg, mert nyilván ncrn számított arra, hogy a kérdést kormánypárti oldalról hozzák szóiba és hogy jgy a főrendiháznak egy prejudikáliis határozata fog létrejönni a palotaőrségnek a delegációban való alkalma­zása érdekében. A hathónapos ináemniiás .kérdése tótól most: előtérbe. Ugyanis a képviselőház még a nyárom elfogadot egy törvényt, amely sze­rint a költségvetési év nem a naptári évvel esik össze, hanem az egyik év juLi.us 1-től, a másik év juniius végéig terjed. A most ér­vényben levő költségvetés még nem ennek az uj törvénynek hatálya alatt szavaztatott meg s igy ez év végén lejár. A kormány most, hogy az uj törvényt gyakorlatilag is életbeléptét te, hathónapos indemnitast kér, amely 1914. junius Végéig terjeu. A fölhatalanazási ja vasiam!, amint a tegnapi .minisztertanács megállapította, de­cember 15-én kezdi tárgyalni a Ház. Ez a törvényjavaslat már az uj házszabályok ki­vételes rendelkezéseinek megfelelően fog tár­gyaltatná. Az uj házszabályok ugyanis azt rendelik, hogy az ilyen föihaialmazási tör­vényjavaslat általános és részletes tárgyalá­sához elsősorban az szükséges, hogy a Ház ülése legalább nyolc óráig tartson. Minthogy a sajtöj'avaslat tárgyalása Vé­gett az ülések már úgyis nyolc óráig tarta­nak, e tekintetben nincs szükség, ujabb intéz­kedésre. , Az uj házszabályok ázt is megállapít­ják, hogy az általános és a részietps tárgya­lás négy ülésnél többet nem vehet igénybe. Ép azért egy-egy szónok legfeljebb csak fél óráig beszélhet és ha ennek dacára a negye­dik ülés végén még mindig lennének szóno­kok, az ülés addig el nem oszlatható, mag a törvényjavaslat le nincs tárgyalva és a nyolc ói a letelte után az összes határozatok vita nélkül egyszerű szavazással hozatnak meg. Budapesti tudósítónk jelenti: A delegá­ció munkapárti- tagjai holnap, vasárnap dél­után két órakor, ellenzéki tagjai pedig va­sárnap délután az ötórás vonattal utaznak Bécsbe, .hogy részt vegyenék a delegáció hét­fői plenáris ülésén. Ezen az ülésen — amint ér fésülünk — az ellenzék három szempontból k.vár. fogl'alr kőzni a parlamenti őrségnek a delegációk­ban való szereplésével. Az eiso szempont az lesz, ihogy egyáltalában volt-e jogosultsága az őrségnek a delegációban való szereplésre; a második: van-e lehetőség arra, hogy a kép­viselőházi őrség hatásköre a főrendekre is kiterjesztessék és végül szóvá teszik a mun­kapártnak (helyesebben a Háznak) azt a ha­tározatát, hogy kívánságára is tartható le­gyen plenáris ülés. Szóba kerül ezenki'vü! az is, Ihogy mi volt az oka annak, hogy a közös miniszterek is elmaradtak a múltkori plenáris ülésről, holott — az ellenzék igy mondja — kötelességük lett volna megje­lenni. Ez ntófbbi kérdést főleg Apponyi Al­bert gróf akarja megvitatni. Kilenc betörés egy nap alatt. — Vásárhely remei. — (Saját tudóspónktól.) Hódmezővásár­hely kereskedői köreit állandó rettegésben tartja, egy jól szervezetit betöiöbanda, mely rövid néhány nap alatt kilenc hegyre torit be. A betörések olyan sűrűn követik egymást, hogy szinte példátlan a vásárhelyi bünkróni­kában. iNé'hány nappal ezelőtt betör íok négy iizlétbe, majd egy-két napi szünete.' tartot­ták, Szerdáról csütörtökre virradó éjszaka betörtek Nóvák József kereskedő Kiniizsy­utcaii üzletébe. A betörök éjiéi egy órakor fölíeszitették a vasredőt és behatoltak a bolt­ba. Nóvák József azonban fölébredt és re­volverrel néhányszor az üzletbe lőtt. A .rab­lók erne elmenekültek. Ez a kudarc azonban nem törte le őket, mert félóra múlva isémt munkába állottak. Feldmann József kereskedő \askereszt-utoai boltjának ajtaját fölfeszitét téic és behatoltak a boltba. Feltörték és kihúzták az asztalfió­kot, melyben. 270 korona ezüst- és niikköl­pénz volt. A fiók tartalmát magukkal vitték és az üres fiókot eldobták az utcán. Innen a betörők a Belváros felé vették utjokat és a legforgalmasabb helyen levő Thész Radó-féle üzletet tisztelték .meg láto­gatásukkal. A rablóik itt is felfeszítették a vasredőt és feltörték a pénzesfiókot. Itt azon­ban nem találtak többet báróim koronánál;, mert a kereskedő a pénzét a Wertlhaiim­szekrénybe zárta. A betörők nekiestek a vas szekrénynek, d!e nem bírták felfeszíteni, miire odébb álltak. Nem mentek azonban messzire, csak a szomszéd boltba, amely a Székbiró testvé­reké. Itt is könnyen kinyitották s boltajtót és a fiókokból hetven .korona pénzt vittek él, Ekkor azonban már hajnalodott > a rablók a népesednii kezdő utcán szépen elballag­tag s kegyesen fogadták az illemtudó föld­mi vesek reggeli jókívánságait, A kereskedők között nagy az elkesere­dés a rendőrség ellen, mely tehetetlenül áll a betörésiekkel szemben. Azt hiszM, hogy egy fővárosi betörőbanda garázdálkodik a város­ban s kihasználja a rendőrség gyönge szer­vezetét. A városi közgyűlésen interpellálni fognák a betöréseik dolgában és kemény bí­rálat alá veszik a rendőrséglet. kiváló bór- ós v litinumos gyógyforrás vese- és hólyagbajoknál, köszvénynél, czukoroetegségiiél, vörhenynéi, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. — Természetes vasmentes savanyuvis. SCHULTES ÁGOST Kapfeatd isráarrtskeraskadéttkSwa éa fyftgjrsssrtirakbas. Meghalt Rainer Károly. — Az ipartestület és kereskedelmi kamara gyásza. — (Saját tudósítónktól.) Ma délben Sze­gednek egy köztiszteletben és közbecsülés­ben álló polgára hált meg: Rainer Károly, az ipartestület elnöke, a kereskedelmi és iparkamara alelnöke. Rainer Károly a város egyik legtekintélyesebb iparosa volt. Az asz­tafosipar néki köszönheti gyors és hatalmas föllendülését. A Fodor-utcában van a gyár­telepe, melyet szorgalmas, hozzáértő mun­kálkodásával és nagy tudásával az Alföld egyik legnagyobb ipartelepévé fejlesztet­te ki. Rainer ezenkívül nagy tevékenységet fejtett' ki, a város iparának és kereskedelmé­nek érdekében. Évekig vezette, mint elnök a szegedi ipartestületet és puritán jellemével és kitűnő érzékével arra a tekintélyre jut­tatta, melyen ma is áll. Mindig az ipar ér­dekét tartotta szem előtt és egész közéleti működését az a céll vezérelte, hogy abban; a megtisztelő állásban, amelyre iparostársai emelték, buzgón ós a kartársak ügyei iránt váló szeretettel működjék. Ezt a törekvését méltányolták is elég­gé, mert azortkivül, hogy a szeged, kereske­delmi és iparkamara alelnökének megválasz­tották, a város egész munkás társadalma is becsülte és tisztelte Rainer Károlyt, amit az bizonyít leginkább, hogy halála városszerte igazi, mély részvétet keltett. Rainer Károly az utóbbi években .visz,­szavonult az aktív szerepléstől. Hetvenhá­rom élvet élt. Régóta betegeskedett. Vér­ed, ényelmeszesedésben és szívbajban szen­vedett. Súlyos betegsége miatt utóbb nem is hagyta el házát és több hónapig az ágyat volt kénytelen őrizni, üyárának vezetését fiaira bízta. Szívbaja mindjobbari elhatalma­sodott, ugy, hogy az orvosok már teljesen lemondtak életéről. A 'katasztrófa tegnap es­te következett be: baloldali szélhűdés érte. Azóta nem is tért többet az öreg ur eszmé­idre és, ma délbeu meghalt. Rainer Károly halálát élsű»oi ban is fiai: Emil, Károly, Ágoston, Ferenc, továbbá nagyszámú, előkelő rokonság gyászolja. Te­metése vasárnap délelőtt lesz a Fodor-utcai gyászházból. Az 'ipartestület és a kereskedel­mi kamara tagjai testületileg vesznek részt a kiváló iparos temetésén. A szegedi ipartestület az alábbi gyász­jelentést adta ki: A szegedi ipartestület elöljárósága mély fájdalommal tudatja, hogy közszeretettel és becsüléssel körülvett, érdemekben gazdag el­nöke, Rainer Károly ur folyó évi november hó 29-én, életének 73 évében elhunyt. A megboldogult hűlt tetemeit a gyász­házból december hó 1-én délután 3 órakor kisérjük örök nyugalomra. Tagjaink mélységes fájdalma és szere­tete kiséri utolsó útjára. Szeged, 1913. november 29-én. Áldott emlékét kegyelettel őrizzük. Megszűnt minden félreértés. A Daily Tclegraph irja, hogy Ferenc Ferdinánd ki­rályi herceg trónörökös angliai utja és fő­ként az a szives fogadás, amelyben a trón­örökösnek az angol fővárosban része volt, fényes bizonysága annak, hogy Anglia, va­lamint Ausztria és Magyarország között a legszívesebb és legbarátságosabb viszony áll fenn. Minden félreértés, ami eddig a két ál­lani között volt, most már teljesen a multté.

Next

/
Thumbnails
Contents