Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-30 / 279. szám

I DBümaíyajrorszAÖ IIÍJIIB njiíi ii • 'L.mn.i -— - ... 1913. november 30. Szeged, .november 29. A BESZÉLŐ ÓRA motyog,ásat hallgatva, eszünkbe jut egy hajdan világhíres magyar ipari készítmény, mély Pétervártól Parisig isimertté tette 'feltalálójának nevét. Kempelen Farkas volt a nagyhírű iiazaíi. Ez, a Kempelen olyan masinát eszei; ki, mely ember módjára tudott sakkozni és mindenkit megvert, aki vele szerencsét próbált. A dolognak hamar híre ment, a masina szerkesztőjét meghívták a Ibécsi udvarba, hogy produkálja magát. Kempelen, aki komoly tanár ember volt, maga ijedt meg legjobban, (mikor találmányát ilyen nagyra kezdették becsülni. ü csak időtöltésül és trétaképen szerkesztette össze a különös gépet, neki magának sokkal komolyabb tervei és föladátiai voltak. (Nieim tehetett azonban róia, ha az emberek komoly dolgairól nem akartak tudomást szerezni, ellenben bolondságai iránt annál jobban érdeklődték. A sakkozó masina részletes leírását Tóth Béla adja a Mende-mondak cimü könyvében, itt elég róla annyit megjegyezni, hogy mi is volt a titka tulaj donképen? Az, hogy a belsejében, igen szűk térne összepréselve, egy ember volt elbujtatva, aki furfangos szerkezet utján minden külső figuraváltozásról tudomást szerzett és volt rá módja, hogy a megfelelő elmés választ megadja. Minden hiuzás után megindultak benne a kerekek, sürögtek, forogtak, zajongtak, pedig erre semmi szükség nem volt; az egész csak azért történt, hogy a publikum becsapassék. Még arról is gondoskodott Kempelen, hogy a masinától nem messze, egy szintazonképem hamiskodó kerekekkel megrakott, másik ládácskát helyezzen el, melybe időnkint belepi slogat ott, mintha albban volna elrejtve a furfangos gépezet lelke. No, de buktak is rá az ember ék, az szent. Napoleon Bécsben és Pozsonyban jártában maga elé rendelte á sakkozó masinát és igen nagy vala az ő boszusága, mikor a masina őt is sarokba szorította és megverte; jnondják, hogy a császár mérgében összehányta a figurákat és lesöpörte őket az asztaliról. Most itt van a 'beszélő óra titka, a íonográi. Hej, de sok kedves dolgot tudna ezzel a fortéllyal kieszelni Kompéien Farkas, vagy a másik ördöggel cimboráló nagy hazafi: tudós professzor Hatvani! Csakhogy az emberek már alig érnek rá tréfálkozni. Kimentek a divatból az ampir aranyozású nagy faliórák, melyek este alkonyon bűbájos mitiétet csilingeltek bele a bolthajtásos termek nagy csöndjébe. Valahogy szürkébbek, csöndesebbek, ridegebbek lettünk; mulatságaink érdesébbek és hiányzik belőlük a lelki odaadás teljessége. Az emberiség gyermekkorának már mindörökre vége van . . . « Az OROSZ DUMA uj koi szaka nyílt meg a mai niappal, melyen a progresszista Konovalov vette át az elnökséget és vezeti uj küzdelemre az ezerszeresen 'megalázott orosz népet.' A híres októberi diplomára hivatkozik az hü dáma, melyet azóta nem egyszer kergetett szét a Cári- önkény s melyet mindannyiszor újra, meg tíjra összekovácsolt a társadalom lelkének mélyén égő, rn.nd hatalmasabb zsarnok gyűlölet. Az orosz sajtó többszörösen agyoncenzurázott tudósításokat közöl a duma tanács] kozásairól és a közéleti eseményekről. E tudósítások szerint béke és nyugalom van a kisorosz síkságokon, melyeken már vastag rétegben fekszik az orosz közönyt elborító hótakaró. De aki isimeri a közállapotok örök forrását, az tudja, hogy Oroszország nyugalma csak színleges. A forradalom szele ott stivit a őuinraelriök sejtető kijelentéseiben. Ha egyszer ez a szél fel süvít, olyan forradalom lesz, amihez képest a nagy francia revoluciö csak gyerekjáték . . . Előadás a Mérnők- és Építész-Egyesületben. — Csemovicc Agenor az idei árviz tanulságairól. — (Saját tudósítónktól.) Most. tartotta meg a Szegedi Mérnök- és Építész-Egyesület osztályülését, Torday Imre elnöklés'éveL A jegyzőkönyvet Farkas Árpád vezette. Az ülésen megjelent közéi negyven rendes tag és szátmos vendég. Torday Imre királyi tanácsos rövid elnöki megnyitót mondott,' üdvözölte a tagokat és fölkérte Csernovics Agenort előadásának megtartására. Cseimöv'iics Agenor Az idei árviz taiiiiulr ságairól besizált. Beveaötásképan. a hazai ármentesítés és beloizszahályozás .röviiid! tóriténiatéfc ástmertbeití, majd adatokkal iigiaziclljla, hegy a. ímeinteis'jJtióssel elért eríeidimiényieík dl.y óriási latránymialk, s maga az ánm©nites0tés mifcrt miemEeitigaiZidaaági tényező oly kiváló és tökélíeltési biárielnítezés, mely méltóm mitotiául ézdligiállhalt s szcilgál is a ikü'íföldii imiO'dleirin. álllaimoknialk. A mjéntiesitéissial teliért erieidlmétayeket legjobban ililhszitiriáilja eLőladé ajkkor, áMídőni .a magyarországi ármetnitesiitésit égy vér inélkü®. lióditó-háboiinmiaik Inievieizi, moly képes volt .oly területeit iszerezini még az ország lakosságának, mint 'Bolgimm, Szeíiibiia, vagy Hollandia, tehát egy-egy (kisebb ország egész területe. Áttérve a. folyó évi' teljesem sztíkaitillainl és kártet,eleiben a rendes tavaszi aknái) saiilyosalb .nyári áradásra, nem tartja kizártnak, hogy ez esetlég égy 8—10 éves abnormis ciklus bevezetése, amely az áirimemtiesiitesisteli meghódított 'nemzeti vagyont valóságos veiaziedéliöni,me.l fenyegeti, — Az uj veszély teLllör, — jugytmiomid — az (árm értesítő tátr&uflteltioikínáik jvfádeíkjeiziniij tnem ltéhtet, .mert a haj gyökeire mieim a tiáinsulatok védőmüveibén vaml, biamem folyóink 'feltső sza,kaszainak, főleg pedig hegyvidéki viizgyiüjtők ie.1 hanyagólteágáhain. — Az évtizedeik óiba fokozódott terdődirtósok a hegyek lelikopárcsoidása teremti ímeg azt a helyzetet, hogy a .magas begyek izápoirtaii pusztirtió árkénlt zuidiuil.n,ak ia:!iá a ímágiaisbóli, elsöpörve la hegyeik lábánál .éltoírülő itenmélkieiniy völgyek terményeit sőt városait éfi Mviáit iis s gyors iletfcílyást találva a folyók felisiő és közép^izaíkaszán, még nyári időben is, mailkor az élipártílgárttelk és az eksziváugásmaik óriási .mérték bein eisökkiantő Íratása árvényeeiüilíliétne, valóságos nagy 'árvizet loikoizinlaík tóáürtimk <a.z AllföMöin ia Hisz 60—70 évvtel, .de sőt 10—15 évvel ezelőtt is meni 'ismertünk ia Tiszáin egyebeit, mint a tavaszi rendszerint .nagyobb és stz ©tetiüdgieis nyár eleji (május, jirmimsira eső) .rtenidszemiinit kisebb mértékű, áradásokat (zöldiáirt), vlédő müveinket és 'bemházása.imik gázdiaságiL nemlabilitását airtna alaipiit-otitük ls moirt arat tapasztaljak, hogy a .hegy vidéken beálló .eislős időszak .a tánsuiliatokat a Oegdlrágáibb anminlkai'dőben ;is védekezésire kényszeriitliteti. Araidőn látják, tadljiilk, ,h,qgy a viwjárásban beáLLoitit veszélyes váltezás tialmycimó részibem nem az Alföld ármentesitő müveinek következtében állott be, hiamém a hegyvidéki vízgyűjtők elfajulása és a ifoilyóik fékő mar ,kaszainak temfezetílem. állliapota folytán, — akkor nem csak jogtuk, óte önmagak és érdekelteikkel szemben. íkőtelességnik m a társiulatokn,aik felhívni a magyar kormány figyelmét etekre a veszélyes jelenségekre, kidomborítani, hoigy folyóáinik hiegyviidébi mészének 'szabályozása nem csak helyi éndak, de a 6.000,000 holdinyi allföMii áumentes'iités érdekéből is égetően aktuálissá vált s hogy a hegyvidékek elkopárosodáisáirliaik és .a folyók, patakok torrens jellegének .megszüntetésére szóikiségessé váLiamdó .s ibizoinyára évtizedekig tartó és saj.n,oi9 — eck imiiililiiiányi kőlltiségöt emésztendő anarnikálaitdkat ós nemdiszéms imitézikedéséket előbésziíteni s a ,'leigközelébb jiöivő -országos feladatai közé sonotanl elisörenidü ifcözgazidasági órcléke az onszágniaik. Ezután Berzenczey Domokos, ia kérdéssel kapcsolatbam az .omszáiglos vizépitésii iigazgaitióság által kiaidioltk vizrajízi térképük gyakorta előfoiridkilló íbíiíbáis je(llzósi6|it jteszii szóvá, .mely ez évben is nem egyszer ejtette teljes indokolatlianlül irémiüliefbe iaz omzág 'közö'nségiót. -Felihivja az lillletékeis körök figyelmét a baj orvoslására. Az elnök elismerő szavakíkail imonid kösizönétet migy lelaádléniaik, a nagy .hortdierejü kérdés minden izében sízaikszerii islmertieltésieárt, vailiamlnt íBieirzelnlczéy Daniidkoanaík kire'Í'!tiott felszól állásáért. Putor zállitásoltat hely- Ungár BeflŐ ben és vidékre, berak- ö ározást száraz raktár helyiségben eszkőzöl szállító Szeged, Jókai-utca 1. sz Telefon 34. LACHER JÓZSEF bőröndösésflnom bf rdiszmfivek készitője SZEGED, Xhlsz-u.12. Iskaia-u 14. Sajít készítésű, valamint kaiföldi utazócikkek és finom bördiszrnűáru -különlegessé gek n->sy raktára — Javításokat és kézimunkák montirtzását jutányos árban elfofadom. Ajánlja dúsan felszerelt raktárát, NAGYON OLCSÓ ÁRBAN, úgymint kézi böröndök, pénz-, levél-, és szivartárcák, valamint nagyon szép ridikUlök óriási nagy választékban. ^főigazgató: VAS SÁNDOR. Telefon: 11-85. A mai előadásokon a Szimfonikus saját zenekar a kővetkező zeneszámokat játsza Puulnl: Tosca fantásia. Fp. Sltlübept: Symphonie H. moll I—II. rész. RöZSIdI: Diebische Elster ouverture. ; V. -Symphonie (Andante). OtfPdl: Nabueadonozof ouverture. Bulllill: Norma ouverture. Előadások Va3, 4, Vs6, 7 és 9, órakor.