Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-29 / 278. szám

1913. november'29. BÉLMAÖYABOaSZSQ let megvolt egy európai konfliktusra és csak Németországinak és az osztóé és miagyar monarchiának óvatos magatai tása, a kikhez szerencsére Anglia is csatlakozóit, hárította eil a háború veszedelmét, Európa egy örvény szélén ment el és lezuhant volna, ha az orosz-francia szövetség óhajtása szerint járt volna el KaauHBSHaaa EiőadásaMunkás-Gtíhonban — A szegedi munkásság demonstrál a sajtó érdekében. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi munkásság pénteken este vendégül látta Rónay Zoltán. dr. fővárosi ügyvédet, a kiváló ,publicistát ,és. szocialista szónokot, aki „Osztályharc és Osztályurálom" címmel igen érdekes előadást tartott a Munkás-Otthonban. A munkásosztály küzdelmének három generális kiágazására mulatott rá elsősorban: a politikai, gazdasagi és a szellemi osztályharcra. Alapos tuüassal fejtegette, ennek a hármas küzdelemnek az eredetét, fejlődését ós a célját, amely tulaípdonképen egy: a társadalmi rend; és béke megteremtése. Kifejtette, miért szükséges, hogy a munkásság politikai harcot folytasson. Azért, hogy a váiasztójog révén meghódíthassa magának az álliamhatalmat. Minél inkább azon az uton van. hogy az álltai éleiébe befolyást nyerhet, annál könnyebben tudja keresztülvinni, hegy munkásvédelmi; törvényeket alkossanak. A .munkásvédelmi törvényekre azért vau szükség, hogy a szakszervezetek létezését (biztosítani tudják. Ma az a helyzet, hogy a szákszervezeteket fői lelhet oszialüni anélkül, hogy a munkások ezért a bírósághoz fordulhassanak. .A kulturáiiainok nagy részéiben a sza'kszervezetéket ma már osak bírói ítélet alapján lehelt föloszlatni, Magyarországon azonban ezt a koalíció is megtehette. Sőt vannak olyan államok, ahol még bírói Ítélettel sem lehet föloszlatni a szakszervezeteket, csak akkor., na bűncselekmény forog fönn. Szüksége van továbbá a .munkásságnak a politikái küzdelemre azért, hogy a gazdasági harcait is sikerrel folytathassa le. A gazdasági harcban a munkásságnak ezidőszerint egyetlen fegyvere a mesterséges munkanéLKüliség megteremtése, vagyis a sztrájk. Sztrájk van azért, hogy a munkásság több bért és több szabadidőt kapjon. A mit azonban ma a munkásság a gazdasági harc révén elérhet, az csak féieredmény, mert ha a munkásság összetart, nogy bérét emeljék; összetartanak a kapitalisták is, hogy az árakat fölifokozzák. Ahogyan a munkabér drágul, ép ugy drágul az elélem, a lakás is, ép ugy növekedik a föllel értéke, amely az élelmet adja. A munkás tehát, ha nagyobb munkabért is küzdiött ki magának, drágábban kapja az élelmet, a lakást s egyéb szükségleti dolgokat. Hasonüt ez a tünet a középkori precessziók egyikéhez, amely abban állott, hogy a zarándok papok két lépést tettek előre és egyet hátra, hogy önmagukat sanyargassák. A munkásság is tehát amit elér a réven, annak a .félét visszafizeti a vámon. Mindebből pedig, az következik, hogy a munkásosztály gazdasági küzdelme a legszorosabban összefügg a politikai küzdelemmel, amely a sikeres gazdasági harcnak egyedüli alapja. A munkásosztály harcának legősibb, legeredetibb formája a keresztény®'g akkor, amikor hódító útra indult. Az evangéliumokban mindiuntalan találunk passzusokat, amelyék a híveket a gazdagok, a vagyonosak éllen valló harcra buzdítják. Á.m ez a harc nem vo.lt öntudatos és nem volt felvilágosult. Később pedig a kereszténységet egyes osztályok egészen kisajátították és a tömegek tudatlanságára alapítva, megsze-rezték a politikai és vagyoni hatalhrat. Ennek a természetes folyománya lett azián az, hogy a politikai hatalmat és a vagyont uraló osztály a szellemi hatalmat is a maga kezére játszhatta. A nemeseknek, a papoknak igen sok szabad' idejük volt, ezért gondot fordíthatták a .magu'k művelődésére, kulturális előrehaladásukra is. A munkásság művelődését főként az akadályozta és akadályozza ma is, hogy kevés szabad ideje van. \ gazdasági harc célja tehát az is, hogy a munkásosztálynak minél több szabad ideje legyen, hegy szellemiekben is lépést tartson azokkal, ákifc most a szellemi hatalmat a kezükben tartják. A munkásság szellemi harca nélküli a politikái és gazdasági harc féligmeddig .meddő marad, mert hogy ezeket a harcokat megvívhassák, ahoz öntudatosnak, fölvilágosuknak kelil lennie a munkásosztálynak, mert csalk az értelem és a műveltség, a kulturális fejlődés bizonyos fókán tudna kszámoUni az érdekeikkel és tudják számon tartani azokat. Mindennek .pedig: a politikai, gazdasági és szeli!érni küzdelemnek mi a végső célja: Egy uj, szociálisztikus társadalom megteremtése a mai társadalom romjain. A munkásosztály, mint .legnagyobb társadalmi réteg, harca inem azt célozza voltaképen, hogy az államok között béke Jegyen, ezt is, de .főként azt, hogy a társadalmi osztá'yküiönbségiek 'leomlásával az egyenlőségben élő társadalom korszaka 'következzék el. Hiszen a munkásosztálynak a hármas küzdelme — máris van rá élő példa. — az álltaiok békéiéi teremti meg. Németország, Oroszország, Anglia; Ausztria és Magyarország szívesen belementek voilna egy háborúiba a Kelet birtokáért, de a francia és német munkásság öszszefogva fölemelte a tiltakozó szavát az európai háború ellllen, amely így meg is Shiiusulc. A társadalmi osztályharcok azonban végeredményében a társadalmi békéi célozzák a társadalmi osztálykülönbségek kiegyen,ütésével, hogy az emberiségnek minél jobb, miinél kellemesebb élete legyen nem a túlvilágon, hanem itt a földön. A szép számban egybegyűlt 'hallgatóság éljenzéssel' és tapssal honorál ta Rónay Zoltán, őr. előadását. A munkásság nevében Varsandán László párttitkár mondott érte köszönetet, majd lelkesítő beszédet intézett a munkásokhoz, .hogy akkor, amikor a jelszót a központi vezetőség kiadja, vonuljanak ki az utcára és demonstráljanak a sajtószabadság érdekében. A tüntető föl'vomulás — amint a párttitkár mondotta — valószínűleg a jövő héten lesz. SBaaaacDEsiEsisaaaasas' Uj hir az ultiméról. A Frankfutter Zeitung- mák jelentik: A porta végkép elutasította Oroszországnak azt a kívánságát, hogy Kavakli Musztafát, Mahmud Seíket basa gyilkosainak egyikéi, az orosz hatóságoknak kiadják, noha a konstantinápolyi orosz nagykövet három energikus lépést tett .ebben az ügyben. Orosz diplomáciai körökben az esetnek igen nagy fontosságot íuiajdoimtanak és már arról! beszélnek, hogy Oroszország ultimátumot küld és Trapezunt előtt flottatüntétést rendez. Egy szegedi báró romantikus házassága. — Cigányprímás leányát vette nőül. — (Saját tudósítónktól.) Wimmersberg Nánidloa* báróról mlá.r sokat ixitiajk a szegedi .lapok. A iroímalnitilkus baijiliaimu fiatatember, a ki egy elszegényedett szegedi báró^családinak a sarja, sok finria dbllgot követett el már ételében, eaetkinlelk betetőzését azonban most ősin állta ,nreg különös háziasságával. Annáik elleniére, liogy WiLmimersibelrig Nánidloir szülai családi nevükön kívül nem sóik fölldí javaikkal randalikezmieik, mégis tósztességesela és köz he.es,illés ben .élnek Szegediem, csa.k a Nán'dor báró merni ibdint heteLlíleiszkleldnli a pellgám •miliőibe; asak ő örökölt őseitől a tituluson Mvül egy.©beit: nagyúri, hajillaimat, ikaillandvágyó teliket és egy ;kiis ,munlka.gy<ülölletet. Már tiizainikétévies ik/omában- miegunta otithoniát és, egyszerűen ellj'ép.eitt haizja,lidíl!. Jól tudott vadászni és ©libát,áirozta, hogy ebiből fog ,élni, uitet egy .igazi főmeimiea iBevette magát a szomszédos kertekbe, vitt magával két tucat lép vesszőt ós megkezdte a gaiambvadászatat. A szomszédok összes galllambjait .megképezte néhány ára alatt, .aztán a .galambokat kivitte ia piacra ós telliaidta. A pénzzeil beállított eigy Ikorcsmába és miiint uagyoktói látta, vagy amint .az ösztöne súgta, bort ós cigányt hozatott ós .napokig sieim .került elő ,a korcsmából. Kétség|beeseitt szülleí. ezalatt terimészetiasem összieikeirestiélk az .egész várost és miikor ( ráakadt alk dirága csiemdtéjükirie, hazamttéik és irgalimátllamíril ©Lria'kiták a vadászt és a siránkozó szomszédoíknák megtóritették ,a kárt, A Nándi gyerek ékikoir .már hetelkóstollt a n,a.gyv.i láglba, hát ineui maradit sokáig otthon. Legközetebhi celiayjót már egy kocsis bánta meg. Az élelmes báró uirifi íkiteisite, hogy nagyon sokáig áll .egy gazdátlan konifllíis .az ©gyiik felsővárosi! korcsma előtt. „N-o biztos .részeg már, ,a komisz", — gomidiallba, — hazaszaladt, felibuzita az apjia .csizmáit, kifogta .a kocsiból a lovat, dóra ikiapiott és elvágtatott. Másnap akadtak .rá, valahol Deszk .környékén, aimtimt épen telgeíltotibe a denék pairápát. .Se szörf, se száma ,a fiatal Wimmersbeirg háró cs'inytevésiairlieik. Miikor nagyobb tett, akkor mám hogy megjavult vollnim, hanem súlyosa,bib dolgokat követett el, ugy, hogy apja elűzte házából és kitagadta. Wiirnmerílbarg ezzel ugyan in.ein sióikat törődött, Mart a,miikor nem volt pénze, sem hajléka, ajkkor haza liopódzkodött ia padlásra, megvárta még .apja eil távozott otthonról, bemient a konyhába ós főzött saját imaigániak .minden .jót, aimi csak a kezébe került. Közben az lido elhaladt és a szeiraniasétleiü .fiatatember nagyon lezüllött. Korcsmákban, tengette az életét, Szeanfóny veszteikkel1 és ekvilibristákkiail társnőit és .azokkal bekalandozta az egész országot .Egyszerire osak behívták katonának. Családija mindent elkövetett, ' de .mégis besorozták ,az erős, jól megtermett | fiút közhuszárnak, .a bajai huisizáneznedhez. \ Itt a saját nyomorúságán ki/vül, még ujabb bajok érték a sokat hányatott bárói szivet: trtorVájárlík Tisztelettel Telefon 515. meggyőződhetnek arról, hogy dúsan f„|M.í|U fk/ffi felszerelt raktárunkban kizárólag sa- CgyOHll JllWaJZlttlöJOlt jit készítésű, elsőrendű bútorok, ThftfW V\S93 minden versenyt felülmúló árban — kedvező fizetési feltételek mellett {„„„j x;.-. ^jj-ái - is kerülnek eladásra. Wt JWí» UJOJ^Orat b (Kertész ptlftet jz«aiieii.)