Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-14 / 265. szám

Szerkesztőség Kárász-utca 9. Telefon-szám: 395. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K24 — félévre . . K12negyedévre K 6-— egy hónapra K 2Egyes szám ára 19 fillér. ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28-— félévre . . K14.— negyedévre K T— egy hónapra K 2 40 Egyes szán ára 19 fillér. Kiadóhivatal Kárász-utca 8. Telefon-szám: 305. Szeged, 1913. II. évfolyam 265. szám* Péntek, november 14, Diadal vagy vereség. Az ellenzéki körökben -nem tudnak pontosam megállapodni benne, 'hogy tegnap mi is történt véltük: diadalt arattak-e vagy vereséget szenvedtek? Aki'k megelégszenek a pillanat látszatával, azt hirdetik, hogy az ellenzéknek nagy sikere volt: követelte, hogy a saj tój avaslatot vegyék te 'a napirendről és csakugyan levették ... De aiki'k alaposabban mérlegeiig az eseményeik jelentőségét, azok megvallják, hogy ez éppenséggel nem diadal, fejőt, 'hogy a. mimisziterelnök tegnapi elhatározása csak még jobban megnehezirtette az ellenzék helyzetét. Először is tisztában vannak ők maguk fc 'azzal, Ihogy amiéirt Tisza István gróf időt adott nékiik az elkésve szétosztott bizottsági jelentés tanulmányozására, azért még nem lehetett diadalt üvölteni. Ez a miniszterelnök részéről csak parlamenti kulantéria volt, de semmiesetre sem meghátrálás. Másodszor ugyiis jtudják, hogy l az egész halasztás csák rövid pár napra szól. A munkapárt elnöke közölte már, hogy a képviselőház valószínűleg szombaton folytatja a sajtój avaslat tárgyalását és folytatni fogja ezt a delegáció tamácskoziásai közt beálló szünetekben is. Hlyen körüle mények közt meghátrálásról beszélni igazán nevetséges dolog. Harmadszor az ellenzék maga is beismeri, hogy Tisza tegnapi gyors elhatározása megzavarta az ő taktikájukat. Nekik jobb lenne, ha a sajtój avaslat napirenden maradt volna. Akkor ők minden nap mint a közszabadság lovagjai szerepelhetnének, a kormányt pedig minden nap beálJithatnák, mint a sajtó-nalk és a szabadságjogoknak ellenségét. Sőt az ellenzéki urak négyszemközt megmondják azt is, hogy inebik az lenne legjobb, ha a kormány mennél rosszabb dolgokat csinálni. Mert ők már csak akkor számithatnak népszerűségre, ha a kormány esetleges elhibázott lépésekkel egyenesen az ő karjaikba kergetné az országot. Ök tehát legszívesebben beugratnák a kormányt valami rosszba és mennél többet javit a többség például a sajtój avas laton, mennél előzékenyebben honorálja a kormány az érdekelték aggodalmait, annál rosszabbul esik ez a „szabadságjogok lelkes- harcosainak", az ellenzékinek. Csöppet sem tartják előnyösnek az ellenzék szempontjából azt sem, hogy tegnap és ma távol maradt a képviselőház üléséről. Két okból. Először, mert a ma tárgyalt közigazgatási javaslatról is azt hirdetik, hogy közszabadságokat támad meg. Már most ez vagy igaz, vagy nemx Ha igen, miért nem -mentek be, megvédeni Sanzio halála. Irta; Gábrielé D'Annunzie. Mikor donna Letizía, megiható gondossággal hozva telt, gömbölyű karjában a beteget, a szobába lépett, összeszaladtak a lányok és a szívükből sóhajokban és panaszokban tört ki a részvét. A nyitott ablakokon keresztül betört az -utca zavaros lármája és összevegyült a női hangokkal. A -lányok panaszos jajöngását meg-megtörte a ,piaci kiabálás, mely Angelika-vizét és csoda-pirulát kínált. A kutya ott feküdt a signora karjában, gyönge remegés -futott rajta keresztül, mely végigment az egész hátán, egészen a farka hegyéig. Megpróbálta kinyitni a szemhéjait, hogy a na-gy szemeit hálával telten for-ditsa a becézgetők felé és megmozdítsa a nyakát, amely már egészen megmerevedett. A nyelve kilógott és mint valami vörös-eskéken erezett levél ifekü-dt az alsó állkapcsának két kiálló metszőfogán. Valami nyálkás anyag áztatta az állát, az állának azt a kis alsó részét, ahol kipirosli-k a rózsás bőr a bunda ritkás szőre alól. A lélegzete mindig nehezebb lett és átcsapott valami durva fütyülésbe, az orra pedig -mindig szárazabbá és ráncosabbá vált, mint valami szarvasgombának felülete. — Ó, Sanzio, szegény Sanzio, imit tettek veled? Szegény Bi-bi, szegény öregecském! a megtámadott közszabadságot? Ha nem igaz, alk'kor i-srnét böbizonyitották, hogy mérgezett nyilaikkal hareölnak és a kormányra hamis vádalkat -költenek. De van egy másik ók is, amely miatt ma nem lett volna szabad a képviselőházból távol maradniók. Ha -ők csakugyan a sajtóreform elodázását ákarták völna, akkor bejöttek volna, hosszú vitát rendeztek volna a mai javas-lat során és lefoglalták volna a Ház napirendjét, hogy arra a sajtój avaslat egyhamar vissza se kerüljék. Minthogy ezt nem tették, hanem távólmara-dáSukkal' maguk elősegítették azt, hogy ,a napirend minél előbb megint fölszabaduljon a sajtójavaslat számára, tehát világos, hogy ők sürgetik annak a sajtóre.formnak letárgyalását, amélyet kortestaktifcáiból támadnák. Hiszen elképzelni sem lehet, hogy komolyan harcba menjen-dk az ellen a reform ellen, melyet ők maguk terveztek meg, a mely sokkal jobb annál, amelyet ők akartak csinálni és amelybe minden aggodalmas pont a koaliciófe javaslatból lett átvéve! Ahány szempont csak akadhat, mind egy tóhegyig azt bizonyítja, hogy az ellenzék tegnap nem sikert aratott, hanem -hogy a miniszterelnök a sajtó javaslat tárgya-lábának -elhalasztásával -olyan váratlan döfést adott az ellenzéki pártok taktikájának, melyet ezek fájdalmasan szenvednék el, A lányok siránkozása mindig meghatottabb lett s szótlan panaszokba csapott át. Mindnyájan meg akarták simogatni a kutya fejét vagy a talpát; Donna Letizia anyásan dajkálta az édes terhet és a kövér, fehér ujjai, amelyeknek az izei kissé betegesen da-. gadtak voltak, 'beletemetkeztek a kutya szőrébe és gyöngéden simogatták Sanzio hasacskáját. Mikor a betegnek ágyat -csináltak egy fauteuil-ülésen, csönd lett a szobáiban. A lányok némán állottak a beteg mellett és nézték az erők gyöngülését, tele mélységes fájdalommal és a fenyegető szerencsétlenség sejtésével. Sanzio évek óta a becézget ésükn-ek -és gyöngédségüknek a tárgya volt. A házban született és nevelkedett f-öl, nehézkes formái lusta, falánk lénynek a t-eltségét mutatták. Kerek -szemeibe idők folyamán valami emberi, valami alázatos rögződött. Ha jókedvű volt, csóválta a farkát, három lábára állott és valami sajátságos remegéssel, amely végigment az egész bőrén, .gomölyaggá zsugorodott össze és kedvesen lódult ide-oda, mint a tengeri malac a tavaszi fűben. A lányok emlékeztek erre és az emlékek .meghatották őket. — És az orvos? Mikor jön? — kérdezte .türelmetlenül Viktória, a legfiatalabb, aki vörös hajával a homloka körül és egész berizsporozott arcocskájával olyan volt, mint egy kis majom. A betegből időről-időre kitört egy gyön* ge sóhajtás, kinyitotta a szemét és gyöngéd, fáradt pillantással segitséget keresve nézett körül. Az ideges rángás a szemszögletében és az a két sötét áro-k, amely a (fájldalmát beásta a szeme alá, még emberhez hasonlóbbnak mutatták őt. Donna Letizia megpróbálta, ihogy egy kanál erős mártást öntsön belé; Sanzio petyhüdt nyelvével minden- lehető erőfeszítést megtett, hogy a folyadékot lenyelje, de a megmerevedett állkapcsát nem -tudta újra bezárni. Végre behallatszott az előszobából Zenziuno doktor hangja. A szobába belépett egy szép, -egészséges, joviális arcú -ur. — 0, don Giovanni, tegye Sanziót i-smét egészségessé, — kiáltotta feléje egy könyörgő -hang. Az orvós egyetlen -pillantással végignézte az egész családot, amelyet arzénikumima-1 és levi-có-i vizzel olyan sok éven át kezelt sikertelenül. Az arany szemüvegén megrándult egy futó mosolynak a fölvillanása, aztán megvizsgálta a beteget, mint a tudomány embere és meggondoltan mondotta: — A rágóizom és az alsó pofanyálmirigyek bénulásának esetével állunk szemben. A betegségnek, amely kétségkívül a központi idegrendszer zavarában áll, a gerincvelőben van a fészke és a-etiológiájából Ítélve, öröklött vagy 'bacillusos eredetű lehet. A proceszszus, amely gyorsan terjedve siet előre, a testet szervezetről-szervezetre fogja funkcióitól megfosztani, mig végre valamiiáptk