Délmagyarország, 1913. november (2. évfolyam, 255-279. szám)

1913-11-12 / 263. szám

DfiLMAGYARORSZÁG maga benső jogászaival tanácskozásra s ő, ki a sajtótól elveszi az anonimitás jogát, a törvényhozást a legteljesebb anonimitásra rendezi be. Látjuk,, bogy koimgiriik egytegy javaslat s mig ők hónapok,ig ráspolyoztak rajta, a kodifi'kációnak az a vége, hogy az igazságügyi bizottságnak kellett valamelyes elfogadható szövegbe öltöztetni a miniszter törvényeit. De nekünk, az érdekelteknek, a jogászi közvéleménynek, záros határidőn be­lül kell nyilatkoznánk és egyik napról a má­sikra kell véleményt mondanunk az igazság­ügyi bizottság munkájáról, amely nem kodi­fikáeió, hanem statárium., amely nem döngő lépésekkel megy be az igazság csarnokába, hanem 'besurranó tolvaj módjára. (Taps, él­jenzés az ellenzéken.) Különböző fizetési fokozatokba beosztott kodifikátori .segédmunkások gazdájuk kedvé­re spanyolcsizmát és kinzóeszkőzöket vettek át a külföldtől, ahol csak találtak egyet. Az előadó kikelt a strómanok ellen. Hát a ma­gyar történelem nem isimer strómanokat? Nem balt meg Róbert Károlyért Szécsi De­zső és Nagy Lajosért Kemény Simon. (Fel­kiáltások a munkapárton: Szép kis hason­lat!) (Szellemeskednek.) Vázsonyi: Attól ifügg, hogyan értelme­zi. Jó lesz többségi határozattal kimondani, hogy a hasonlat rossz. Vájjon kik lehetnek ezek a kodifikátorok? Azok a nyolcak? Balogh: Majd szolgálok a. névsorral. Vázsonyi: Mikor a képzőművészetiben feltűntek a nyolcak, azt, olvasta róluk, bogy a nyolcas nem egyéb, mint kettémetszett két nulla. Ezt a jogi nyolcast is ilyen összera­kás utján csinálták. Pongrácz gróf: Simonica! Vázsonyi: Határozottan szellemes. Ba­loghy a kis teteimreihivó, szemrehányást tett, mert nem voltunk itt az esküdtszéknél. Miért nem voltak ők az ügyvédi kamarában, alhol nincsenek palotaőrök? Vázsonyi Vilmos ezután pontról-pontra bírálta -a javaslatot, majd háromnegyed két órakor befejezte a beszédét. IDEIGLENESEN LEVETTÉK A NAPIRENDRŐL. (Apponyi beszél.) Apponyi Albert gróf szolalt föl ezután. Röviden akar 'nyilatkozni, nem a részleteik­ről, 'hanem általán arról a körülményről, ahogy a slajtóijogi javaslat a Ház asztala elé került. ' ) Vegyék le a napirendről a javaslatot, — mondotta Apponyi gróf, — mert nincs egy hónapja, hogy nyilvánosságra került a terv. Október 15-én ismerte meg az ország a ja­vaslat részleteit s azóta még egy hónap se telt el. Ennyi idő alatt lehetetlen megbírálni az egész tervet. Sőt az ellenzéki képviselőik elé még csak ma került voltakópen a javas­lat, igy nem tanulmányozhatták. Mindezek­nél fogva 'kérnie ke'l'l, hogy a sajtójogi ja­vaslatot ne tárgyalja most a Ház. (Tisza válasza.) A miniszterelnök válaszd Apponyi Al­bert megjegyzésére. Belenyugszik, hogy a sajtójog reformját most levegyék a napi­rendről addig, amíg az ellenzék és általán az érdekeltek tanulmányozzák azt. A Ház hozzájárult ebez s igy a legkö­zelebbi napokban neím kerül sor a sajtójogi reform tárgyalására. Az ülés négy órakor végződött. t^^^^^im i Jfr. ^ SOfVlA délmaqyarorszXq KALEIDOSZKÓP 1913. november 14. Szeged, november 11. GYÖNYÖRŰ CIKKEKET olvashatunk a vérvádról és Beilis IMandel nevű jámbor zsi­dó polgártársról; az egész világ sajtója telve van egy bizarr és majdnem érthetetlen es­itüdtszéki ítélet bőségles kommentálásával. Hagyjuk az ítélet tárgyi vonatkozásait és fi gyepül? meg a per iflőjeleneténék kolosszá­lis jogi ikiificaimoldásiát, mely igen hasznos •gyakorlati útmutatás okkal szolgálhat nekünk magyaroknak. Az esküdteik lélektanának ismerői jól tudják, bogy a jogi isimenetek hiányálban Ítélkezésre kénysaeritett, béklés polgárok mi­lyen érzelmi motivluttnok után saoktaik ámldül­ni itéletiüik meghozatala alkalmával. Az es­küditek előtt egy kétségtelen tény állott: a Juscsinszky-fiu halála. A kis halott megkín­zott teste ott feküdt a képzeletbeli ravatalon, látták sebeit, kiömlött vérét, elánul,t fiatalsá­gát. Mikor tehát a biróság elnöke azt kér­dezi tőlük, hogy meghalt-e fiát ez a fiu, tisz­tiéit polgártársaim, aki immár ed is porladt a Ifölíd alatt, — a becsületes és igen bíráik alig­ha habozhatnak sokáig a válaszadással. Igen, dle a biróság elnöke igy adta föl a kérdést: i,gaz-e, hogy Juiscsinszkyt halán­tékán, nyakszirtjén megszúrták, száját be­fogták, vérét- kieresztették s azután szivét is keresztüldöfték, miáltal .sértett halálát idéz­ték elő? Az esküdt polgártárs nem nézi a beállítást, csiaik a ténykérdés velejét, a végiét, a kívinteszenciáját- látja, maga előtt és arra adja meg válaszát. Próbált volna a kiewi esküdt nem-mel felelni az első kérdésre! Azt mondta volna ki itéletileg, hogy a halott él, ami.it ugyancsak óvakodott megtenni. De ép igy íeltehette volna a. biróság el­nök© a kérdést ebiben az alakban is: Igaz-e, hogy Jusesinszkyt a szivére irányított szú­rással megölték, azután kiömlő vérével orrát és száját bekenték, a lialott halántékét és nyakszirtjét a. tetteseik személye és a gyil­kosság oka iránti tévedés feltöltése céljából utólag nieigjsizuritiák, amely sérülések követ­keztében . . . stb. Az első esetben az esküdtek Ítéletben pe­csételték meg a vérvád meséjét, a második szövegezésiben ugyanannak az ellenkezőjét mondották volna ki s minid a két alternatívát ílegjóljl) tudásuk és lelkiismeretük szerint. Igien, mert előttük csak két elbirálandó tény­kérdés volt, amit tisztázni kellett: az áldo­zat meghalt, díe nem Beilis Mandel ölt© meg. Bizonyos, hogy az esküdtek ma is ahlban a .meggyőzőidléslben élnek, hogy nem történt .ri­tuális gyilkosság, holott Ítéletükben ennek az ellenkezőjét pecsételték meg. iMi következik éblből? Az, ho'gy a jog­tudó biróság és annak elnöke olyan Ítéletet játszhatnak kii, amilyent, akarnak, ha adva van a mód és eszköz, aniiível akarataikat ér­vényesitíietik. • WILDE OSZKÁR SÍREMLÉKE talán nagyon szép művészi alkotás, dle neikém' e pillanatban a világ legnntaíbb, legvisszataszi­tóblb kövének tűnik fel. A párisi Pór© Lachaisie-itemetőlben pi­hent a fáradt költő, csaknem jeltelen árban. Egyszer kerestem, egy egész délután kutat­tam utána s még sem sikerült ráakadnom. Jól el volt ott rejtve, csönldas és nyugodt ál­ma lehetett a lakójának, Most meglepetés­szerűen leleplezték kőből faragott síremlé­két, mely a sírdombra hajló szfinkszet ábrá­zol. A szfinksznek női ifeje és válla van, de a medencéje férfiasan erős és izmos, Ó, ó! De rut dolog ez! A szegény költő ember volt, .mint más, sőt egy kicsit állat is volt, mint más. Ami bűne ivolt, azért meg­vezekelt életében: fegyházat szenvedett, megtört, ráment az írói művészete, vagyo­na, élete, mindene. Halála után azonban nem ez az egyetlen, nagy botlás maradt fent utána, az istenekre, nem! Hanem egy színes és gazdag életnek könyvekbe irt eredménye, hetükbe öntött szépsége. Az, hogy Wilde adta a század legffrivolaib'b botrányát, nem .megörökíteni való, ellenben az, hogy másfél évtizeden át uralta az angol színpadot és irodaimat, az a jelentős és erőteljes irodalmi hatás igenis méltó a kőfaragó vésőjére. iMilyen jelentéktelen és hitvány dolog egy 'emberiesen érthetői, szánalmas fogyat­kozás! Rég meg kellett volna már bocsáta­ni ós Wilde egyéniségét kihámozni a szenny­ből, melybe a szienzáeióihajhászat burkolta, A sírját hagyni kellett volna. Jobb, ha nincs rajta egyéb zöld fiünél. Az a frivol emlék ott éltetni fogja egy kivételes ember bűnét és szenvedését a világ végezetéig. bsísaageasaasesaabioaaebshsabbsmeaaafinssbasaasnaasa A főrendiház ülése. A főrendiház no­vember tizennegyedikén délután négy órakor ülést tart. Az ülés tárgyai: 1. Elnöki előter­jesztések. 2. Az igazoló és mentelmi bizottság megalakítása. 3. Delegációs tagok választása. 4. A főrendiházi biróság kiegészítése. Tár­gyalni fogják ezenkívül az egységes birói és ügyvédi vizsgáról szóló törvényjavaslatot és a konzuli bírósági törvény hatályának meg­hosszabíbitását. Készülődés a delegációk ülésére. Bécs­ből jelenti tudósi tónk: A tegnapi közlös mi­niszteri értekezlet körülbelül ké't óra íhosz­szat tartott. Abból a körülményből, hogy a közös kormány tagijain kivül csupán a két mi nisdterelnök vett raj't'a irészt, azt következ­tetik, hogy tegnap állapították meg a trón­beszéd szövegét, méllyel az uralkodó a dele­gációkat meg fogja nyitni. Hír szerint a trón­beszéd a külügyi helyzétről szóló részében' rámutat a katonái követelések megszavazá­sának szükséges voltára, Megállapították tegnap Berchtold gróf expozéját is főbb vo­nalaiban. A külügyminiszter 19-én délután fogja az expozét elmondani a mágyar dele­gációban és azután az osztrák delegációban. Az expozé visszapillantás a külső politika legutóbbi eseményeire és különösen hangoz­tatja. hogy a még meglevő nézeteltéréseket csakhamar ki fogják egyenlíteni. A delegá­ciók legközelebbi ülésszaka hír szerint feb­ruár második felében vagy márciusban lesz Budapesten. — Berchtold gróf külügyminisz­tert, mint Bécsből telefonálják, a királv ma délelőtt Sdhönbirunnban külön kihallgatáson fogadta. A bülügyminiiszter delegációs expo­zéjának főbb szempontjairól tett jelentést. aéJicilS. Áz áHalaiü készített rágásra kitűnően használható a valódi fogaktól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesen pótolják. Készítek továboá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve. Bár­milyen javítást 4 óra alatt készítek. ÜARTA ÁGOSTON fogtechnika* Kígyó-utca 1. «. S28QB0.

Next

/
Thumbnails
Contents