Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)

1913-10-26 / 250. szám

DELMAGYARORSZXü 1913. okótber 26. kat és a palota őr őket és megrohanják a Há­zat, csakhogy résztvehessenek a botrányban. (Tetszés.) De micsoda gyerekesség, hogy azt mondják: nem jöhetnek be, mert a kor­mány ihivta össze a Házait és nem ők. Nos, ha ez rájuk nézve akadály, .akkor biztosítva vagyunk, hogy itt egész magányosságban .tárgyalhatunk mindvégig, mert hiszen, mindig meg tudjuk akadályozni, hogy ide bejöjjön az ellenzék, e célra: nem kell egyebet tennünk, minthogy összehívjuk a Házat. (Derültség és taps.) Ez a lehetetlen- taktikázás azt mutatja, hogv az ellenzék csak ürügyet keres arra, hogy a küzdelem elől félrevonuljon, nagyon jól tudva azt, hogy itt a küzdelemben nem­csak föl fogjuk az ő vágásaikat, de még se­beket is fogunk osztogatni. Az ellenzék ösz­szes árnyalatai egész akciójukat arra kon­centrálják, hogy a nemzet figyelmét a nagy föladatokról nyomorúságos kis incidensekre tereljék. A politikai nirvána a maga lelket és akaratot elsorvasztó sivárságával — ime, ez az ellenzék politikája. Mi azonban a nemzet számára meg akarjuk szerezni a meginga­tott politikai presztízsnek föltételeit, de attól a csapástól, hogy ilyen ellenzéke van, mi nem menthetjük meg a parlamentet. (Hosszas él­jenzés és taps.) A HÁZ ÖSSZEHÍVÁSA. _ (November i és október 30.) Az elnök indítványára a Há.z elhatároz­ta, hogy első érdemleges gyűlését november 4-én tartja. Ezt megelőzően azonban okitébeír 30-ára is hívnak össze formális ülést, amt lyen a további tennivalókat fogják megálla­pítani. .snsBaaBaaaBaaaBanEaBaaaaaBUSEaaBaaBaaaBaaBaaBaaaauBaf SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET. Színház5. műsor: VASÁRNAP déután: Éva, operett. VASÁRNAP este: Szirén, operett. (Bér­letszünet.) HÉTFŐ: Szirén, operett. Páratlan 3/s. KEDD: Az uj földesúr, szinmü. Páros 1I». (SZERDA: A hónapos szoba, énekesi víg­játék. Páratlan 2/a. CSÜTÖRTÖK :A titok, szinmü. (Bamuta tó.') Páros "/,. PÉNTEK: A titok, szinmü. Páratlan */*• SZOMBAT délután: A császár katonái, dtráma. SZOMBAT este: A titok, szinmü. Pá­ros 2/s. VASÁRNAP délután: Boszorkány vár, operett. VASÁRNAP este: A cigánprimás jubilá­ris előadása. Páratlan "f. Hangverseny-élet, — Szegedi zenei szenzációk. — (Saját tudósítónktól.) Fáradhatatlan út­törők évek óta dolgoznak azon, hogy feléb­resszék a kamarazene és operáéne,k iránt való intenzív érdeklődést. A szegedi közönség nagy átlaga sokáig bizalmatlan volt e tö­rekvés iránt, ami egyébként nagyon ás ért­hető volt, mart hiszen a magasabb zenei mű­veltségre épen ugy nevelni kall a közönséget, mint a kutmra minden fajának élvezésére. Egy idő óta azonban azt lehet tapasztal­ni, hogy a hangversenyek iránt való érdeklő­dés mind szélesebb rétegeit hatja át a társa­dalomnak. Sűrűbbek lesznek a hangverse­nyek is és a világhíres szólisták ép olyan szívesen keresik fel immár Szegedet, mint akár a magyar fővárost. Már hire járt, hogy az idei szezonban is több hangverseny előké­szítése iránt történt intézkedés, ezúttal azon­ban olyan nagyszabású tervezetről számolha­tunk be, mely határjelzőnek Ígérkezik a vá­ros zenei életében. Arról van ugyanis szó, hogy megfelelő helyiség hiányában az eddigi hangversenyüket aránylag kisszámú közön­j ség élvezhette végig és épen ezért a belépő­j jegyük ára nem lehetett eléggé mérsékelt. A zenepalota (tervezett nagy hangversenytermét most megelőzte a Korzó-mozgószinház, mely­nek színházi nézőtérhez hasonló nagyterme nyolcszáznál több személyt fogadhat magá­ba, Ezáltal lehetővé vált, hogy a legköltsé­gesebb hangversenyek is igen mérsékelt be­lépőjegyek kibocsátása által a közönség leg­szélesebb rétegei előtt is hozzáfórhetőekiké váljanak. A nagy koncepciójú hangversenyterve­zet, mélyet a Délmagyarország kiadóhivata­la, a Várnay L. cég állított össze s melynek részletes programját lapunk hirdetési rova­tában találja az olvasó, a legválogatottabb zenei élvezeteklet ígéri. November hó folya­mán Fleseh Károly hegedűművész lép föl, a ki ez idő szerint Bécsben rendez szonátaes­télyt ós Európa legnagyobb városainak szíve­sen látott vendége. Decemberben Heinemann, a német mesterdalnok lép föl, a dal első ván­dor apostola, kőinél hivatottabban senki sem tudja Brahms dalainak lelkét visszaadni. A világhíres mesterdialnokot Manelbord John zongoramű vész fogja szegedi útjálra elkísér­ni. A szezon fénylő pontja Höttges Vally dal énekesnőnek, a berlini udvari opera tag­jának januári koncertje lesz. Mainapság sen­ki sem tudja nemesebb kicsengéssel megszó­laltatni Schubertet, Mendelssohnt ós Beetho­vent, mint Höttges asszony, akinek csodála­tos művészetét a legnagyobb hódolattal is­merte el a kontinens egész művészvilága. Vele együtt fog föllép,ni Wilhelmus Henry zongoraművész, kinek ismert neve van a hangversenyek közönsége előtt. Végül február hónapban eljön Szegedre, ezúttal először, a' leghíresebb magyar kvar­tett: a Waldbauer-Kierpaly vonósnégyes, melynek értékeit igazán nem szükség a ma?­gyar közönség előtt kiemelni. A legideálisabb vonósnégyes 'társaság kétségtelenül feledhe­tetlenné fogja tenni szegedi vendégszereplé­sét. Aliig lehet benne kétség, hogy ilyen pro­gramon mellett a magasabb zenei élvezetek iránt fogékony közönség a legmelegebb ér­deklőid éssel fogja kisérni a 'felsorolt művészi nagyságok föl léptét. * A szírén. Az uj darabok hajszolásában szombaton este eljutott végre a szinház ah­hoz a határkőhöz, mely megállást parancsol és éles felkiáltójelként mutatja, hogy milyen mélyre nem szabad sülyednie egy színház­nak még akkor sem, ha válságos időket él. A szirén, ez a válogatott bárgyuságokból és ze­nei eltévelyedésekből összetákolt silány ope­rett, olyan szédületesen megbukott a bemu­tatón, ahogyan még darabot ki nem végez­tek soha. Nincs ennek a fércelménynek egyetlen elfogadható mondata, egyetlen me­leg taktusa, nincs az egész darabnak jogo­sultsága még ehhez a nyomdafestékhez sem, amit botorul reá pazarolunk Nemhiába ;ök­te vissza a legtöbb szinház, nemhiába tértek ki előle a még olyan vakmerő és falánk fő­városi operettcsarnokok is, melyek pedig a legsemmitmondóbb anyagot is elfogadják, ! ; ha toalettekkel, gazdag diszletezéssel, vagy erőszakosan belespékelt táncmutatványokkal csak a legcsekélyebb értéket tudják is belőle kihozni. A szőnyegen forgó operett, vagy in­kább énekes komédia olyan képtelen módon van összeszerkesztve a legfelháboritóbb köz­helyekből és laposságokból, hogy rajta már semmiféle kipróbált fogással segiteni nem le­\ het. Agyalágyult dadogás, sületlen szójáté­\ kok, prüntyögés, mekegés és hangtornázás, | itt-ott ikszlábú guggolás, kényszeredett cir­j kuszi zsonglőrködés és értelmetlen, felsivító i kacagás, mely a nézőt ideges fészkelődésre készteti: ez a darab röviden összefoglalható meséje. Egyetlen kihívás nem történt, ha csak nem működtek a kényszeredett klak­őrö'k, egyetlen általános, önfeledt tetszés­nyilvánítás nem akadt. A lóvá tett közönség, mely különben teljesen megtöltötte a színhá­zat, mosoly nélkül, a legnagyobb részvétlen­séggel és unalommal nézte végig az egész el­ső felvonást; egy felvonást, melynek az ele­jén van a fináléja s mely úgy végződik, olyan árva elhagyatottságban és kérdőjelesen, aho­gyan legfeljebb csak egy modern novellát volna szabad befejezni. A szánalomraméltó szereplők, szegények, teljesen tehetetlenek voltak a darabbal szemben. A nők elfelejtet­tek öltözködni (soha ennyi elfuserált olcsó toalettet!) az urak szenvedéllyel vadásztak egy-egy reményteljes improvizálható szójá­tékra; némelyek kifutottak a színfalak mögé elhallgattatni egy kétségbeesetten zengő zon­gorát, mások hátborzongatóan nyavalyogtak s végül felkacagtak saját tehetetlenségük tu­datán, — egy szóval rendkívüli és feljegy­zésre érdemes, mondhatnánk, pokoli élvezet volt . . . Nem kívánunk a színháznak még egy ilyen bemutatót. * Bernslein-prernier. A szinpadi teknika nagymesterénél!, Henri Beimsteinniak nyolca­dik, legújabb, színmüvét a héten mutatja be a szegedi szinház. A francia szinpadi Íróiról, akinek minden eddigi siikere vetekedik a Leg­kiválóbb irók sikerével, el lehet mindent inon daini: hogy nem igyekszik kielégíteni maga­sabb rendű irodalmi igényeket, hogy meg­alkuszik a helyzetekkel, hogy akárhányszor valószínűtlen. Egy azoniban tagadhatatlan. Fel tud ja csigázni szereplői iránt az órdék­lődJóst, ami az életben síulyos, keserű, azt me­részen derékon naigadja s maga is korának igylenmeke lévén, tudja, hogy izgalom, Ikié­lesáitett helyzet kell a közönségnek, amely az egyes (alakokban szereti felfedezni azokat, a (kikél — hasonlókkal — már találkozott az életben. A titok eiuiü drámájával szinte ön­magát multa felül Bernstein. Az érdeklődés (fokozását aligha érti meg valaki annyira, mint .a francia boszorkánymester, akinek egyik erőssége az is, bogy kerüli a. felesleges szereplőket, bogy annál hatásosabb szerep jusson mindenkinék, aki a darabjában ját­szik. Az előadásiban Gömöri Vilma., Szobner Olga, Baróti Józséf, Osádier Irén, Köumen­dy Kálmán és Turányí Alajos vesznék részt. * A Cigányprímás huszonötödik elő­adása. A páratlan sikerrel dicsekedhető magyar operettnek, a Cigány prímásnak első jubiláris előadására készül a szinház. A jövő vasárna­pon kerül ugyani® hiuszonötödször színre. Egyforma érdeklődés (fogadta és kisérte vé­gig szegedi pályafutásán s ez kétségtelenül a szereplők érdbme is, akik diadalra vitték a .magyar szerző müvét. A jubiláris előadás ren •des bérletben lesz. A színház igazgatósága pedig a szereplők arcképét s emléksorait tar­talmazó emlékalbummal kedveskedik az élő­adáson megjelenő közönségnek. Merénylet Lisszabon utcáin Párisból jelentik: A lisszaboni Frankfurt-szálló kapu­jában, ikarbonárik agyonlőtték Szuarez Albert köztársasági tengerésztisztet. Félesége az ab­lakban állva haza várta férjét és látta, ami­kor .agyonlőtték. Az asszony íkétségbeesésé­bani, hogy férjét 'meggyilkolták, öngyilkos létt. A lisszaboni Camoens ünnep alkalmából Olyan1 hirek terjedtek el, hogy több embert bombavetéssel megöltek. Egy párisi konzer­vatív lap levelezője megerősíti, hogy a tanu­lóifjúság egy csoportja közé bombát vetettek. A harminckét iskolás gyerek közül nagyon sok meghalt és sok súlyosain megsebesült.

Next

/
Thumbnails
Contents