Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)

1913-10-26 / 250. szám

1§13 október 26. DELMAQYAKORSZAO T Nem lesz drágább Szegeden sem a szén, sem a fa. — Rémhírek a tüzelőanyag drágulásáról. — — (Saját tudósítónktól.) Ösz felé, miikor hir­telen hidegebbre fordul az időjárás, a sze­gény emberinek mi sem okoz nagyobb gon­dot, miiint a szénnek és a fának beszerzése. A jómódú, vagy -gazdag emberek, ezt is kényel­mesen és olcsóbban csinálhatják, mint min­dent. ők még tavasszal, vagy pedig nyáron beszerzik az egész évre szükséges tüzelőanya­got, őket tehát nem ériinti az a nagyon is fontos és ekziszteniciáliis kérdés, hogy novem­berben drágább lesz-e a szén és fa. ©Mrt ezek­kel a közszükségleti cikkekkel is természe­tesen u-gy va.n, mint minden egyéb hasonló dologgal : a szezonban felmegy hihetetlen mér tékben az áruik, ha pedig elmuilik a szezon, akkor ismét olcsóbbak lesznek. Most, hogy egy héttel ezelőtt hirtelen hi­deg idő állott be és fűteni kellett, (mindenki­nél egy-aránt, fokozottabb mértékben lépett fel a fogyasztás és ezzel együtt egyszerre az anyag is drágulni kezdett. Elők-erültak azok a rémihirek, amelyek -a szegény emberek fan­táziáj-át minden őszkor és minden télen iz­gatják, amikor a fűtetlen szobában a kan­dalló éhesen vigyorog ós az ablakokon fagy­virágok kezdenek képződni. Ilyenkor van leg­nagyobb keletje annaik, hogy a szénbányák kiapadtak, az erdők kiirtattak, a közlekedé­si eszközök tönkrementek és még az isten tudja mennyi, deus ex machine, ami mind pusztán osak arra irányiul, hogy a széninek •mázsája 40, esetleg 42 fillérrel, a tárnak öle pedig 1—2 koronával száll feljebb. Az ijesztő hírek legtöbbször amilyen. ré­-mitők, ép annyira nélkülözik is a valóság alapját. Mi sem bizonyítj-a azonban az aggo­dalmak hiábavalóságát, mint az a tény, ame­lyet alább közlünk. iA Délmgyarország uígyianis ebben a közérdekű ügyben kérdésit intézett több szegedi nagyobb szén- és f-ake­neskedőihöz, -akik majdnelm egy -értelműen a következő felvilágosítást adták: — Egy hét óta ismét nagyot csökkent Szegeden a tüzelőanyag fogyasztás-a. -Ezt an­nak Jahet tíjlajdoniijtanh hogy ismét meleV gebb időik álltak be. Az -ősz már kezdte ki­mutatni a hűvösebb oldalát is, de ugy lát­szik, most meggondolta a dolgot. Mik-or hi­degebb is volt és nagyobb is volt a fogyasz­tás, akkor sem volt drágább sem a szén, sem a fa. Szegeden majdnem, minden kereskedő­nél egylforma ár-a van ezeknek a cikkeknek: egy ölfa, vágatás nélkül 48 korona; egy mé­termázsa porosz szén, elsőrendű 4 koron-a 80 fillér, másodrendű 4 korona 40 fillér. — Ezek az árak már nyár óta dolminál­nak s meg is fognak maradni az egész tél fo­lyamán. Mi ugyanis -még a nyáron beszerez­tük és leszáll itattuk úgyszólván azt a z egész mennyiséget, amire számítottunk, hogy el fog kelni. -Nálunk ez már bera-ktá-roz-va van, tehát h-a nagy mértékben ifogy az anyag, ez nem baj, sőt haszon. Különben is anyag van bőven. Uj bányákat találtak mostanában és azoknak kiaknázására, hatalmas részvénytár­saságok alakulnak. Maga az állam is öt bá­nyát akar megnyitni. Szó sincs tehát arról, liogy a nagy élelmiszer drágaság mellett, a tüzelőanyagok drágulásáról is lehet tartani. Az árak ugyan már eddig nagyon felszáll­tak az öt-hat évvel ezelőtti árviszonyokkal szemben. De az idén már nem kell sem szén, sem fa drágulástól félni. Eddig van a nyilatkozat. És a szegény­embernek -ez nagyon vigasztalható lehet. Ha -az élelmiszer drágul is majd, a tüzelőanyag még drágább nem lesz. Szóval, ha télen éhez­ni is fognak, 'legalább meleg szobában éhez­nek! ... Nyugalomba vonuló városi tisztviselők. — Negyven évig a város szolgálatában. — (Saját tudósítónktól.) A városi tisztvise­lők uj nyugdij's-zabályzata -tudvalevőleg ugy intézkedik, ihogy azoknak a váro-si 'tisztvise­lőknek, akik negyven- -évig szolgáltak, nyu­gatomba kell v-onuilniok. A nyugdijszabály­zatmak ez a 'passzusa a méltányosság köve­telményeinek ikiván eleget tenni azokkal a városi tiszt visel őkkiell1 szemben, akik évek hosszú sora óta várnak a megérdemelt elő­léptetésre, de ez n-em következhetik -be addig, amig az -ellőttük álló, teljes szolgálati időt -le­szolgált idősebb tisztviselők nyugatomba nem vonulnak. Eddig akárhány -esztendővel is 'túl­haladta valamelyik városi tisztviselő a tör­vényes szolgálati időt, senki sem kényszerit­hette arra, hogy nyugalomba memj-am és he­lyet adjon az utána következőknek. Az uj nyuigdijszabályzat szerint azonban akik het­, ven-edik -életévüket betöltötték, vagy negy­ven -éve szolgálnak, ép ugy, minit az állam­inál, va-gy -a fővárosnál, kényszernyugdijazás alá kerülnek. Egy esetben maradhatnak cs-ak meg továbbra i-s az állásukban-: ha a közgyű­lés szolgálati érdekekből visszatartja őket. A nyugdijsz-abályza-t -előbb emiitett ipasz­szusa ért-elmében a vár-ősnél hama-rosain há­rom derék, kiváló tisztviselő fog nyugdíjba rm-enni. Fajka János főszámvevő, Gerentsér László főpénztár-ős és Kelemen Kálmán árva­széki ülnök. Valószínű, hogy -egyikük sem várja be a nyugdij szabályzat kényszerítő in­tézkedését, hanem már élőbb, -még ebben- az évben nyugatomba vonul. Ebből az alkatom­ból -ismertetjük mos-t a három nyugdíjba vo­nuló tisztviselőnek a váro-s szolgálatában -el­töltött m-unkásságát, mind a három -leszol­gálta már a negyven- esztendőt, kettő pedig életének hetvenedik évét is betöltötte -már. Fajka János 1849-jbem született. Tanul­mányainak elvégzése után 1868-ban a város szolgálatába lépett ideiglenes dijnoki minő­ségben. Néhány hónappal később -rendszeres dijnokká nevezték ki, 1869-ban pedig rend­szeres irnok lett, 1873-han számtisztté lépett elő és ezt a tisztséget viselte 1878-ig. 1878-ban egyszerre főszemvevőnek váLasz-totiták és az­óta viseli ezt a pozícióját. Szolgálati éveinek száma telhát összesen 45, nyuigálomba vonulá­sával háirom. ember lép elő. Gerentsér László főpjénztáros 1843-ljlan született, 1864-íben került a városhoz, három évig gyakorno-k volt, 1867-től 1868-ig napi­díjas irnok. Azután helyettes árvatári ellen­őrré, majd letétpónztáiri ellenőrré választot­ták. 1870-ig volt ebben az állásban, amikor is főpénztári ellenőrré választották. Négy év­vel később, 1884-ben (lett a város főpénz-tárosa. Szolgálati éveinek száma tehát 49 és a nyu galotmha vonulásával három-négy tisztvise­lő fog előlépni. Kelemen Kálmán árvaszéki iilnöik 1839­ben született, ő legidősebb városi tisztviselő. Magántanító volt négy éviig, de otthagyta ezt a pályát és 1861-be.n a város szolgálatába lé­pett. Négy évig rendszeres irnok volt. 1865­'ben a csongrádi főispáni helytartó mellé tit­kárnak nevezték kii. Egy év múlva azonban ismét visszakerült a városhoz iirn-oíki mi-nőség­ben. 1869-ben gyám,pénztári ellenőr lett. 1878-ba-n közgyámnak, 1885d>en pedig ülnök­nek választották meg. Szolgálati éveinek szá­ma összesen 52 óv, a nyugalomba vonulásával három-négy tisztviselő fog előlépni. Nem lehet kadét a titkosrendőr. (Saját tudósítónktól.) A szegedi .rendőr­ségen a katonaságnak egy érdekes áti-rata keltett az utóbbi napokban nagy feltűnést. Az átirat Vidéri Istvánhoz, a detekti-v testü­let egyik fiatal- és törekvő tagjához érkezett, akit a hivatalos stilius rövidségével ifelhiv, hogy vagy kadéti rangjáról mondjon le, vagy más foglalkozást keressen. A rendőrségen nemcsak ,a titkosrendőrök, hanem az egész tisztviselők,a-r körében érthe­tő meglepetést, sőt megdöbbenést keltett ez az átirat. Vi dérit csak niem .rég, a detektivek létszámának fölemelésekor vették fel az egy­re kvalifikáltabb testületbe. Hat középiskolát maj-d Német-országban főiskolát végzett. Az i itt nyert bizonyítvány alapján lett egyéves önkéntes, majd kádét. Fölebbvalói ez ideig -megvannak vele elégedve, szorgalmas, kép­zett embernek mondják, akii a magyar mel­lett a német nyelvet is tökéletesen beszéli. Több rendőrtisztviselőnél érdeklődtünk az iránt a hatás iránt, amit a rendelet előidézett és a véleményeket a következőkben foglalhat­juk össze: — Mindnyájunkat meglepett ez a rendel­kezés. Vidéri természetesen lemond rangjá­ról, amivel nyomban közlegénnyé lesz. De Ihizik abban, hogy rövidesen őrmesterré lép­tetik elő. U-gy tudjuk, liogy a polgárság -kö­rében d» egyre egészségesebbre változik az a vélemény, amelyet a titkos rendőrök terhes ós önfeláldozó munkájáról alkotnak. Minden esetre meglepő, ihcgy ép katonáéknál v-allják ezt a véleményt, amely — hiába tagadnék — az-t jelenti, hogy a detektivszoigálat a tár­sadalom megbecsülésének esaik nagyon kis fo­káig emelkedett. Vigasztaló a dologban, hogy ez a vélemény katonáéknál se általános. Hiszen a budapesti det ektiv testül ethen több tartalékos tiszt van. Somogyi Szilveszter dr. főkapitányt, aki­nek a rendőrség -fejlődése körül igazán elis­merésre méltó érdemei vannak, kínosan érin­tette ez az intézkedés. Mindamellett tartóz­kodó volt ós kérdésünkre csak ennyit mon­dott: — Vidéri mesterségét minden, esetre tar­tom annyira tisztességesnek, h-ogy az nem üt­közik össze tartalékos tiszti rangjával. De­hát ebben a kérdésben nem az enyém a döntő szó és akiket megillet, ugy látszik, másként határoztak. Hirdetések közlésére legcél­' szeriibb a Délmagyarország. T . A A A legjobban és legolcsóbban A A A A GMI HllfAliaiIaIi azujonnan :: 1Fmummm tt PIOrOKAf ieiioiics Eium JíflfflSZ-lM. ^ ™ bútor és szönyegházában • és mindennemű lakásberendezési cikkeket szerezhetők be. ===== SZEGED. ­.

Next

/
Thumbnails
Contents