Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)

1913-10-17 / 242. szám

1913, október 15. dElmaüyarorszáö 17. egyes táibornokokról, akik ellen eljárás volt folyamatban. A Le Journal jelenti, bogy több tábornokot, megbüntettek. Faurié tábornokot aki a 16. hadtestet vezényelte és Plagnol tábornokot, aki a 17. bdatest parancsnoka volt, ez állásaikból fölmentették, azonkívül távozik állásából egy hadosztályparancsnok-tábornok is. Fa,úrié tábornok nem nyugszik bele az Ítéletbe, hanem egész sereg reggeli lap mai számában nyilt levelet tesz közzé a hadügyminiszterhez, amelyben élénken tiltakozik az itélet ellen. Az eset nagy feltűnést kelt. űESsagascaaesaa Justh Gyula sajtópere. — Elítélték Pályi Edét. (Saját tudósitónktól.) A Budapesti Napló tavaly február hónapjában három cikkben erősen támadta Justh Gyulát és a pártját. Szemére vetette, hogy az alkotmányos tényezők megkerülésével alkuba bocsátkoztak a kamaril'lávál, melynek Kristóffy, majd Batthyány Tivadar gróf közvetítésével jóval többet kináltak, mint amennyit itthon megobstruáltak. Az élső cikk, mélynek Hazaáruló a Justh-párt? a oime, egyebek közt ezt mondja: Magának Justhnak egész politikai élettörténete nem más, mint sorozata a buta, de vakmerő szegénylegénykedésnek. De annyira szemérmetlenül; és nyíltan, mint most, nem tépdesték a nemzet palást-ját, hogv magukra német frakkot szabassanak belőle. Ilyen arcátlan és szemtelen hazaárulást igazán nem látott még a világ. Ezek 48-asoknak nevezik magukat és szidják Piripócson a németet, de fölfelé ilyen 'becstelen licitációt folytatnak . . . Nincs olyan egetérő akasztófa, melyet meg nem érdemelnek . . . A 'második cikik, melynek Juéthék és a Jellasicsok a cime, ezt mondja: — Most is a kamarilla Horvátországot lázítja Magvarország ellen és a Justhpárt a lázadó horvátokat támogatja a magyar parlamentben és a sajtóban. A harmadik cikk inkriminált része pedig igy szól: — Magyarok! Ha Justh Gyulát látjá-r tok, gyűljetek össze a debreceni városháza előtt és köpjetek egy nagy hegyeset. Justh Gyula a három cikk .miatt a Budapesti Napló ellen sajtópert indított, melyet ma tárgyalt a budapesti esküdtbíróság Mikovics biró elnöklésévél. A cikkekért a lap főszerkesztője, Pályi Ede dr. vállalta a felelősséget. Justh Gyulát, aki személyesen jelent meg a tárgyaláson, Győrffy Gyula dr. képviselte, Pályi Ede dr.-t Csányi Gusztáv dr. védte. Egész napon tárgyalta a bíróság ezt a politikai sajtópert és Pályi Ede dr.-t a bíróság bűnösnek találta s elitélte két hónapi fogházra és háromszor kétszáz, összesen hatszáz korona pénzbüntetésre. A tárgyalásról ez a tudósításunk szól: (A vádlott, védekezése.) Az esküdtek meghiteltetése után az általános kérdésre hallgatták ki a vádlottat. ,, • ^ Pályi Ede dr. nős, református vallású, lapszerkesztő, párbaj vétségért büntetve volt. Az elnök• Háromrendbeli rágalmazással van vádolva. Vállalja a felelősséget? — Igen. — Bűnösnek érzi magát? — Nem. — Mért nem érzi magát bűnösnek? — Mert kötelességemet vélteim teljesíteni a cikkek közreadásával. — A fomagánvádló sértőnek találja magára nézve az inkriminált kifejezéseket. — Közérdekből irtaim a cikkeket, hogy azokat a törekvéseket, melyeket Justhéik kifejtettek, megakadályozzam s ezzel, aimenynyire csekélységemtől telik, hasznára legyenek a (hazának. Justh Gyulát nem személyében támadtam. Az elnök fölolvassa az inkriminált cikkeket. Pályi Ede: Kényszeríteni akartam, hogy a bíróság elé vigye a dolgot. Történt, hogy 1911. szeptember 7-én Kristóffy meuiorendumot intézett Bécsibe, Héderváry Károlynak bizalmas újságírója voltam, s személyesen láttam az aktákat és meggyőződtem, hogy Khuen visszautasította a memorandumot. Az elnök figyelmezteti a vádlottat, hogy harmadik személyekről ne használjon deihonesztáló kifejezést. (A memorandum taMalma.) — A memorandumban Kristóffy azt ajánlotta a bécsi katonai köröknek, hogy fogadjanak el egy provizóriumot. Ez a memorandum Bécsbe ment. November 12-én Justh Gyula Szabadkára .ment, s ott ő volt az első, aki a provizórium szót fölemlítette. Ekkor még Khuen sem tudott a Kristóffy memorandumáról. Én fölmenteni a miniszterelnökhöz, aki elmondta, hogy a kamarilla egy küldöttje járt nála s kérte, de ő visszautasitotta az ajánlatot. Khuen már akkor kijelentette, hogy a kamarilla meg fogja buktatni, mert nem fogadta el a provizóriumot. Most már tudom, hogy Justhék Bécsbe mentek s ott többet kínáltak föl, mint amennyit itthon megobsruáltak. Ezt mindem áron le kellett lepleznem. Becsületbiróságot ajánlottam föl, s vállaltam, hogy ott bebizonyítom, hogy Justh hazaárulást követett el. Vállaltam azt is. hogy a mennyiben ezt nem tudom bebizonyítani, vállalom a következményeit. Le akartam leplezni azt az eljárást, hogy 48-as kurucok Bécsbe mennek s ott alkudoznak a haza ellenségeivel. Justh azonban nem fogadta el a becsülétbir óságot. Most már az a kérdés, volt-e jogom egy közbecsűlésben álló politikusról azt irmom, hogy hazaáruló. (Mit kiván bizonyítani?) Az elnök: Amit most mond, az már a védekezéshez tartozik. Tessék m'ost már a. bizonyítási eljárásról nyilatkozni. Pályi: Kötelességemnek tartottam megírni azt, amit irtiam. Meg akartam akadályozni, hogy még többet préseljenek ki a nem zettől s hogy Magyarországon a magyar szupremácia tönkretétessék. Ami pedig a harmadik cikket illeti, mindenki tudja, hogy Magyarországon Justh Gyula volt az eliső, aki horvát nyelven való fölszólalást engedett a horvátoknak. Kérem Andrássy Gyula gróf. Apponyi Albert gróf, Kossuth Ferenc kihallgatását, akik szintén megbélyegezték Justhék eljárását. Az elnök: Mit kiván bizonyítani? Csányi Gusztáv dr. védő: A valódiságot közérdekből kívánjuk bizonyítani. Nem szeméi yas támadásról van itt szó, hanem politikai bírálatról. Joga van tehát- a vádlottnak bizonyítani. Mindent akarunk bizonyítani, ami a hazaárulás fogalmába belefér. Tanuképen hivatkozik Héderváry Károlyra, Jeszenszky Sándorra, Fehérváry Armandra és Zigány Árpádra, arra vonatkozóan, hogy Kristóffy memorandumot küldött föl Bécsbe, s hogy ezzel a memorandummal Hédervárytól pénzt akartak kizsarolni. Bizonyítaná kívánja, hogy a kamarilla egy küldöttje Hédervárynál járt s kapacitálni akarta, hogy fogadja el a memorandumot, Justihéktól nem kell tartani, mert azzal már megalkudtak. Bizonyítani kívánja, hogy Héderváry a Justh szabadkai beszédéből értesült először a provizóriumról. („Justh tárgyalt" . . .) Ami a rezolueiót illeti, bizonyítani akarja, hogy Justh Gyula és pártja a kát ormi kamarillával tárgyalt a pártok között létrejött béke megbuktatására s miután pártjának egyik tagjával! sikerült Bécsben a rezolueiót dinasztiael-lenesnek feltüntetni, a békét meg is buktatta. — Kivel tárgyalt ez a küldött? A védő: Bilinszki Leó akkori pénzügyminiszterrel, akit ezennel tanüképen jelentek be. Igazolni óhajtom, hogy Batthyány Tivadar gróf Bécsben Biímszkivel tárgyalt s elhitette vele, hogy a rezolució dinasztiaéllenes. Hivatkozik Greiner Jenő hirlapiróra. Földes Béla dr. képviselőre és Győrffy Gyula országgyűlési képviselőre, mint tanukra, akik bizonyítani fogják, hogy Batthyány Tivadar gróf erről a pártértekezleten jelentést tett, mely ennek a hatása alatt buktatta meg a békét. Ekkor tört ki a Házban a technikai obstrukció. Tanuképen hivatkozik Auffenberg Móric lovassági tábornokra arra vonatkozóan, hogy a Justh-párt nemcsak a provizórikus létszámemelést, de a hadihajókat is megígérte neki. Fölolvastatni kéri erre vonatkozóan Auffenbergnek a Budapesti Hírlapban megjelent nyilatkozatát, melyben ezt megerősíti. (A választójog körül.) Tanuképen kéri kihallgatni Bokányi. Garbai és Garami szocialista vezéreket arra vonatkozóan, hogy miikor Justh Gyulánál, mint a házéinöknél jártak s kérték az általános választójogot, Justih Gyula azt határozottan visszaút asiitotta. Később, a Héderváry-kormány idejében, amikor a választójogi szövetség a minden nemzeti kautela nélkül való általános választójogot követelte, akkor Justih Gyula, aki az ülésen elnökölt, melegen gratulált az előadónak. Igazolná kívánja, hogy ez a miniden kantélé nélkül való általános választójog veszedelmiezteti a magyar sznpremáeiát. s erre vonatkozóan tanúnak bejelenti Tisza István grófot, Némethy Károlyt, Andrássy Gyula grófot, Kossuth Ferencet, aki egyenesen hazaárulásnak nevezte azt a minden kautéla nélkül való választójogot, tanú továbbá erre Vargha Gyula. A bíróság ezután szünetet rendelt el. Szünet után a védő folytatta előterjesztését s a horvát kérdéssel foglalkozik. Megnevezi bizonyítékait arra vonatkozóan, hogy Justh Gyula volt az első magyar politikus, aki házelnöksége -alatt a horvát nyelvű vitát megengedte. Utána Győrffy Gynla dr. szólalt föl. A bizonyításhoz teljes mértékben hozzájárni, majd hosszú beszédben védi a Justh-pártot -azokkal a vádakkal szemben, melyeket a védő indítványában hangoztatott A bíróság ezután tanácskozásra vonult vissza, hogy a bizonyítás dolgában határozzon. Bntor4á;árlól( Tisztelettel Telefon 515. meggyőződhetnek arról, hogy dúsan .-.mii • « felszerelt raktárunkban kizárólag sa- (g|C>RlI /VltS A5ZT310S9 j :t készítésű, elsőrendű bútorok, butinál* t minden versenyt felülmúló árban, QUlOrrá ijítt i - ked:t S^tdtíame,leu SzeK Tisza lajos-KSröt 19 (Xertfcz p?'l(H<l szemben.)