Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)

1913-10-17 / 242. szám

4. dÉLmaGYarorszÁG 1913. október 19. (Az ítélet.) Délután négy órakor, a folytatólagos tárgyalás során Pályi Ede bejelentette, hogy bizonyítani kívánja, miszerint Justh Gyula önérdekből hazaárulást követett el. Hossza­san magyarázta, miként érti a vádat és hogy miként óhajtja bebizonyítani. Többek között Khuen-Héderváry Károly és Batthyány Ti­vadar grófot kérte kihallgatni, A bíróság nem fogadja el Pályi előterjesztését és rövid (ta­nácskozás után ázzál veti el a kérelmet, hogy teljesen lélektani motívum lehet az, vájjon önérdekből alatt mit ért a vádlott, igy azt körvonalazni, illetve bizonyítani nem lehet. Negyed kilenc órakor hirdette ki az el­nök az ítéletet. Pályi Ede dr.-t bűnösnek ta-f látták a sajtó utján, elkövetett rágalmazás vétségében, s ezért két hónapi fogházra és háromszor kétszáz korona pénzbüntetésre Ítélte. A vádlott és védője semmiségi panasszal élnek. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET. Színháxi műsor: PÉNTEK: Az uj földesúr, szinmü. (Be­mutató.) Páratlan */»• SZOMBAT: Az uj földesúr, szinmü. Pá­ros "I s. VASÁRNAP délután: Luxemburg gróf­ja, operett. VASÁRNAP este: Az uj földesúr, szin­mü. Bérletszünet. Jókai rémdrámája. (Saját tudósítónktól.) A nagy álmodó éf romantikus, kinek legszebb regényét holtá /után bódította el a sziinpaid Hevesi Sándor boszorkányos ügyességű átdolgozásában, fia­talabb korában szabadijára eresztett fantá­ziával szőtte csodálatosan szines meséit. Hin­né-e valaki, hogy Jókai irt valóságos hát­borzongató rémdrámát is, .amitől égnek áll; a nézők bajaszála? Bizony irt. Elő is adták darabját a régi nemzeti szinházban, igaz, hogy in 121 dössze csak kétszer és a második előadáson akár kalamajkát járhatott volna a tisztelt publikum, olyan gyéren lézengett a padsorok között. He szégyelte is ezt a dara­bot a költő. Soha életében nem emiitette, liogy megírta, hozzá se lehet jutná sehol, mert nyomtatásban nem jelent meg ós a Nemzeti Miuzeumban őrzött kéziratgyűjte­mény bői is hiányzik. A hulla férje, — ez a rémdrámának mái­magában véve ijesztő eime. A zsidó fiu ci­mü ifjúkori kísérlet után, mely Petőfi kéz­írásában! maradt fönn, ez Jókainak első drá­mai terméke. Az abszolutisztikus korszak alatt adták elő, 1851. november 15-én, mintán a K. K. policáj-direkció ráütötte a pecsétjét, ami azt jelentette, liogy „fiir die Pester un­gardsehe National-iBülhne zur Anfiführung anstandslos a,Is zulasság befunden." De már hogyisne találta volna előadihiatónak a poli­eáj, mikor a darab Párásban játszik, szerep­lői csupa farnciák és a szerelmen kivül mind össze sírbolt, törvényszéki tárgyalás, gyilok és méreg, koporsó és tetszhalott, gyilkosság és őrület van benne? Montépin ós Sue elsá­padnának az irigységtől, ha ezt a darabot a színpadon láthatnák. Aztán milyen kedves dolog volt abban az időben a kritika-Írás is! Két nappal később ezt irta a bemutatóról a Hölgyfutár! A hulla férje tetszéssel fogadtatott s a szerző kitapsoltat ott. Az előadás általában nagy szorgalommal ment véghez. Kár, hogy a dráma tárgya nem magyar. Jókainó (La­borfalvy Róza)) néhányszor kissé akadozott szerepében, mire egy pajkos fiatal menyecs­ke mosolyogva jegyzé meg: Jól teszi, hiszen nem kávánhatja tőlünk nőktől senki, bogy mindig csak azt mondjuk, mit férjünk élénk­be ir. Csak igy, csak ilyen egyszerű közvetlen­séggel. De kár, hogy a kritikának ez a fölé­nyes ós okos. módja.kiment már a divatból! Ma bizony már a színésznők toalettjeiről is be szoktak számolni a kritikus urak, nem is szólva arról, hogy a szinészek kétségbe vannak esve, ha a bemutató után nem kap­ják meg a nekik kijáró egy-két sor külön elismerést. De lássuk magáit a darabot. Második fel­vonásában van egy jelenet, melyet mla alig­ha merne utánozná Bernhardt Shaw, a leg­vakmerőbb szinmüiró. A párisi Pére Lachai­se-temető halottas kamarájában vagyunk. Öt koporsó van felállítva sorjában, az ötödikben fekszik az a bizonyos „hulla", akinek férjé­ről szól a dlaratb. A koporsók mindenikétől egy-egy zsineg -húzódik a csengőig, bogy ba valamelyik halott magához térne, idejében hirt adhasson magáról. Jön a bulla férje, Barray márki, aki megmérgezte a feleségét és most hosszú monológot ad elő a kopor­só mellett. Belép ©gy inas, akit a márki szin­tén megmérgezett s a méreg pont az ajtóiban kezd hatni, az inas összeesik és meghal, de még van gondja rá, liogy élőbb meghúzza a ©sengetyü zsinórját. Csak természetes, hogy a ,hulla" mindezt látja és hallja, lóvén a márkiné tetszhalott, aki végül felkel a ko­porsóból és igazi szerelmesének, a jókor meg jelent Ardent doktornak nyakába borul . . . Ez a jelenet csak izelitő a darabból, mely­nek egéisz meséjét nem lehet egy szűkre sza­bott cikk keretébem adni. Pedig érdemes volna! Mert amilyen megtévesztő kedvesség­gel tudta a nagy romantikus a maga regény­hőseinek dolgait a valószínűség látszatában burkolni, ép olyan kevéssé sikerült színpadi alakjait elfogadhatókká tenmie. Gondoljunk a Fekete vér cimü drámai termékre, mely szintén sok hasonlóságot mutat a rémdrá­mákkal. A felhozott példák elég világosain mutatják, hogy az írói készség és tehetség n,em mindenkor .szinpadirói tehetség is. A hulla férjé-rwk második előadását alig néhány ember nézte végig, miért is lekerült a Nemzeti Szánház játékrendjéről és azon­túl soha senki sem beszélt róla. Maga Jókai sem. Pedig a nagy Lendvay és Labortól vy Róza játszottak benne! A Haynau alakjáról mintázott szépséges regénynek. Az uj föl­desúr-nak alakjai azonban kikívánkoznak a -könyv megfakult lapjai közül ós élni fog­nak a színpadon, mint ahogyan éltek eddig is a nemzeti újjászületés gondolatát féltéke­nyen megőrző ós ápoló köztudatban. * Felhő Rózsi az Uránfában. Hajdani viharos színházi esték hőse, a szegedi szín­háznak egykor ünnepelt szubrettje, Felhő Rózsi, az Uránia-rnozgó szin'ház műsorába ékelt kabarészámokkal jelent meg újra a kö­zönség előtt. A tisztán vetítés céljaira épített színház zavaros akusztikája meliékzöngék­kel kisérte az ismerős esiílogásu hang lejté­sét, a reflektor erős és éles fénysávot vetett a fehér lepedőn kirajzolt női alakira, — és még ebben a különös környezetben is meg­kapóan friss benyomásokkal ragadta meg a szemlélőt Felhő Rózsi 'finom és értékes művészi kifejező ereje. Gsak a hangja nem a régi már. Itt-ott megtörik a ténye, él-halkul a szine, mint a fáradt falióra lassúdó zenéje. Vérbeli szubrett, a mai operettkultusz tipikus lelke volt Felhő Rózsi a nagy színpadon.; a finoman sejtető, leheletkönnyű, íorrástiszta poézist megcsenditő chanson hivatott int-er­pretálója ma. Amit -előad, az olyan, mint egy szeretettel és megbecsüléssel kifaragott ki­csi ékszeres láda: igénytélen, de szép; rész­leteiben megkapó, egészében megható. Tud­na még játszani, sőt tálán épen iez az, amit legjobban tudna. Felhő Rózsi a nagy szín­padra. való és tálán visisza is fog oda térni, ahol számára még sok virág teremhet. Az Uránia kis dobogóján való föllépését lelkes és megértő közönség nézte végig és sokat tapsolt a gráciává! előadott, egyébként meg­lehetősen igénytelen és széltében ismert ka­barészámoknak. * A színigazgató Felhő Rózsi ellen. Almássy Endre sziniigazgató Felhő Rózsinak az Uránia-szinházban törtónt csütörtöki föl­lépését azzal akarta megaikadályozni, -bogy a rendőrség beavatkozását kérte a szerinte jogtalan felléptetés betiltására. A főkapitány természetesen nem adott helyt a panasznak -és ugyanígy járt el a város tanácsa is, mely elé az ügy fölebbezés folytán került. A szin­,igazgató a várossal kötött szinházi szerző­désre hivatkozott-, melynek egyik pontja mo­nopóliumot biztosit a szinigazgatónak szini­előadáisoik tartására. Ezzel szemben csak he­lyeselni lehet, hogy -a hatóságok meg tudták találni -a mindenképen jogosm-latían kérelem: visszautas ijtásának ala/pját, mteirt a -Felhő Rózsi által csupán esetlegesen ós csak né­hány napom át előadott kabarészámok iga­zán nem vonhatók a szinielőadás fogalmá­nak megjelölése alá. Hiszen, ha a szinigaz­gatónak igaza lenne, akkor önálló hangver­senyeket som lenne szabad engedélyezni, mert azoik is rontják a színház üzletét. Ad­jon a színház olyan programot, amely min­den tekintetben kielégíti a közönség igényeit, -ez esetben nem kell félnie attól, hogy a moz­gószinházak és kiajbaTé-előadások egyébként is egészséges versenye ekzisztenciájában tá­madja meg. * Keresztény dráma-ciklus aNemzetfben Az évad elején kiadott Nemzeti szinházi pro­gram egyik érdekes pontja volt a keresztény drámaciklus, amely Ivánfi Jenő rendezésé­vel húsvétkor kezdődik. A műsorterv -a- cik­lus részleteiről nem emlékezett- meg, . most már azonban információt nyertünk ezekről j,s. A terv szerint a ciiklus tizennyolc estét foglal magában és e tizennyolc üstén kilenc mii kerül előadásra.: három misztérium .és hat. olyan klasszikus dráma, amelynek szel­leme és fölfogása magyarázza, a keresztény dráma fejlődésének folyamatát. A ciklus húsvét első napján tizenegyedik századbeli francia misztérium előadásával fog kezdőd­ni, folytatódik magyar népi misztériummal, amíely több kis betlehemes játék egybefog­lalása és a harmadik est modern misztériu­mot fog hozni valószinüen Paul Claudet. Ki­nyilatkoztatás. cimü müvét, amelyet német nyelven a mult. napokban mutattak be Hel­íerauban, Drezda mellett, E három miszté­rium után következnek -a klasszikus drámák, közöttük magyar szerző müve is. Egyike lesz s. Ivat színdarabnak Calderov drámája, Az állhatatos fejedelem, amelyben a katolikus val'lás áll szémihan a mohamedán vallással és amelyből a katolikus vallás kerül M győ­-/edelmeser. Ezt a drámát is mlsztérimmsze­rü fölfogásban fogják játszani a Nemzeti Szinházban. Eredeti angol teasiiteménvek, dessert bonbonok, svejci tejcsokoládék. Ruff cukorkaüzlet Kárász-utca Ungar-Mayer palota.

Next

/
Thumbnails
Contents