Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)

1913-10-17 / 242. szám

4. dÉLmaGYarorszÁG 1913. október 19. (Az ítélet.) Délután négy órakor, a folytatólagos tárgyalás során Pályi Ede bejelentette, hogy bizonyítani kívánja, miszerint Justh Gyula önérdekből hazaárulást követett el. Hosszasan magyarázta, miként érti a vádat és hogy miként óhajtja bebizonyítani. Többek között Khuen-Héderváry Károly és Batthyány Tivadar grófot kérte kihallgatni, A bíróság nem fogadja el Pályi előterjesztését és rövid (tanácskozás után ázzál veti el a kérelmet, hogy teljesen lélektani motívum lehet az, vájjon önérdekből alatt mit ért a vádlott, igy azt körvonalazni, illetve bizonyítani nem lehet. Negyed kilenc órakor hirdette ki az elnök az ítéletet. Pályi Ede dr.-t bűnösnek ta-f látták a sajtó utján, elkövetett rágalmazás vétségében, s ezért két hónapi fogházra és háromszor kétszáz korona pénzbüntetésre Ítélte. A vádlott és védője semmiségi panasszal élnek. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET. Színháxi műsor: PÉNTEK: Az uj földesúr, szinmü. (Bemutató.) Páratlan */»• SZOMBAT: Az uj földesúr, szinmü. Páros "I s. VASÁRNAP délután: Luxemburg grófja, operett. VASÁRNAP este: Az uj földesúr, szinmü. Bérletszünet. Jókai rémdrámája. (Saját tudósítónktól.) A nagy álmodó éf romantikus, kinek legszebb regényét holtá /után bódította el a sziinpaid Hevesi Sándor boszorkányos ügyességű átdolgozásában, fiatalabb korában szabadijára eresztett fantáziával szőtte csodálatosan szines meséit. Hinné-e valaki, hogy Jókai irt valóságos hátborzongató rémdrámát is, .amitől égnek áll; a nézők bajaszála? Bizony irt. Elő is adták darabját a régi nemzeti szinházban, igaz, hogy in 121 dössze csak kétszer és a második előadáson akár kalamajkát járhatott volna a tisztelt publikum, olyan gyéren lézengett a padsorok között. He szégyelte is ezt a darabot a költő. Soha életében nem emiitette, liogy megírta, hozzá se lehet jutná sehol, mert nyomtatásban nem jelent meg ós a Nemzeti Miuzeumban őrzött kéziratgyűjtemény bői is hiányzik. A hulla férje, — ez a rémdrámának máimagában véve ijesztő eime. A zsidó fiu cimü ifjúkori kísérlet után, mely Petőfi kézírásában! maradt fönn, ez Jókainak első drámai terméke. Az abszolutisztikus korszak alatt adták elő, 1851. november 15-én, mintán a K. K. policáj-direkció ráütötte a pecsétjét, ami azt jelentette, liogy „fiir die Pester ungardsehe National-iBülhne zur Anfiführung anstandslos a,Is zulasság befunden." De már hogyisne találta volna előadihiatónak a polieáj, mikor a darab Párásban játszik, szereplői csupa farnciák és a szerelmen kivül mind össze sírbolt, törvényszéki tárgyalás, gyilok és méreg, koporsó és tetszhalott, gyilkosság és őrület van benne? Montépin ós Sue elsápadnának az irigységtől, ha ezt a darabot a színpadon láthatnák. Aztán milyen kedves dolog volt abban az időben a kritika-Írás is! Két nappal később ezt irta a bemutatóról a Hölgyfutár! A hulla férje tetszéssel fogadtatott s a szerző kitapsoltat ott. Az előadás általában nagy szorgalommal ment véghez. Kár, hogy a dráma tárgya nem magyar. Jókainó (Laborfalvy Róza)) néhányszor kissé akadozott szerepében, mire egy pajkos fiatal menyecske mosolyogva jegyzé meg: Jól teszi, hiszen nem kávánhatja tőlünk nőktől senki, bogy mindig csak azt mondjuk, mit férjünk élénkbe ir. Csak igy, csak ilyen egyszerű közvetlenséggel. De kár, hogy a kritikának ez a fölényes ós okos. módja.kiment már a divatból! Ma bizony már a színésznők toalettjeiről is be szoktak számolni a kritikus urak, nem is szólva arról, hogy a szinészek kétségbe vannak esve, ha a bemutató után nem kapják meg a nekik kijáró egy-két sor külön elismerést. De lássuk magáit a darabot. Második felvonásában van egy jelenet, melyet mla aligha merne utánozná Bernhardt Shaw, a legvakmerőbb szinmüiró. A párisi Pére Lachaise-temető halottas kamarájában vagyunk. Öt koporsó van felállítva sorjában, az ötödikben fekszik az a bizonyos „hulla", akinek férjéről szól a dlaratb. A koporsók mindenikétől egy-egy zsineg -húzódik a csengőig, bogy ba valamelyik halott magához térne, idejében hirt adhasson magáról. Jön a bulla férje, Barray márki, aki megmérgezte a feleségét és most hosszú monológot ad elő a koporsó mellett. Belép ©gy inas, akit a márki szintén megmérgezett s a méreg pont az ajtóiban kezd hatni, az inas összeesik és meghal, de még van gondja rá, liogy élőbb meghúzza a ©sengetyü zsinórját. Csak természetes, hogy a ,hulla" mindezt látja és hallja, lóvén a márkiné tetszhalott, aki végül felkel a koporsóból és igazi szerelmesének, a jókor meg jelent Ardent doktornak nyakába borul . . . Ez a jelenet csak izelitő a darabból, melynek egéisz meséjét nem lehet egy szűkre szabott cikk keretébem adni. Pedig érdemes volna! Mert amilyen megtévesztő kedvességgel tudta a nagy romantikus a maga regényhőseinek dolgait a valószínűség látszatában burkolni, ép olyan kevéssé sikerült színpadi alakjait elfogadhatókká tenmie. Gondoljunk a Fekete vér cimü drámai termékre, mely szintén sok hasonlóságot mutat a rémdrámákkal. A felhozott példák elég világosain mutatják, hogy az írói készség és tehetség n,em mindenkor .szinpadirói tehetség is. A hulla férjé-rwk második előadását alig néhány ember nézte végig, miért is lekerült a Nemzeti Szánház játékrendjéről és azontúl soha senki sem beszélt róla. Maga Jókai sem. Pedig a nagy Lendvay és Labortól vy Róza játszottak benne! A Haynau alakjáról mintázott szépséges regénynek. Az uj földesúr-nak alakjai azonban kikívánkoznak a -könyv megfakult lapjai közül ós élni fognak a színpadon, mint ahogyan éltek eddig is a nemzeti újjászületés gondolatát féltékenyen megőrző ós ápoló köztudatban. * Felhő Rózsi az Uránfában. Hajdani viharos színházi esték hőse, a szegedi színháznak egykor ünnepelt szubrettje, Felhő Rózsi, az Uránia-rnozgó szin'ház műsorába ékelt kabarészámokkal jelent meg újra a közönség előtt. A tisztán vetítés céljaira épített színház zavaros akusztikája meliékzöngékkel kisérte az ismerős esiílogásu hang lejtését, a reflektor erős és éles fénysávot vetett a fehér lepedőn kirajzolt női alakira, — és még ebben a különös környezetben is megkapóan friss benyomásokkal ragadta meg a szemlélőt Felhő Rózsi 'finom és értékes művészi kifejező ereje. Gsak a hangja nem a régi már. Itt-ott megtörik a ténye, él-halkul a szine, mint a fáradt falióra lassúdó zenéje. Vérbeli szubrett, a mai operettkultusz tipikus lelke volt Felhő Rózsi a nagy színpadon.; a finoman sejtető, leheletkönnyű, íorrástiszta poézist megcsenditő chanson hivatott int-erpretálója ma. Amit -előad, az olyan, mint egy szeretettel és megbecsüléssel kifaragott kicsi ékszeres láda: igénytélen, de szép; részleteiben megkapó, egészében megható. Tudna még játszani, sőt tálán épen iez az, amit legjobban tudna. Felhő Rózsi a nagy színpadra. való és tálán visisza is fog oda térni, ahol számára még sok virág teremhet. Az Uránia kis dobogóján való föllépését lelkes és megértő közönség nézte végig és sokat tapsolt a gráciává! előadott, egyébként meglehetősen igénytelen és széltében ismert kabarészámoknak. * A színigazgató Felhő Rózsi ellen. Almássy Endre sziniigazgató Felhő Rózsinak az Uránia-szinházban törtónt csütörtöki föllépését azzal akarta megaikadályozni, -bogy a rendőrség beavatkozását kérte a szerinte jogtalan felléptetés betiltására. A főkapitány természetesen nem adott helyt a panasznak -és ugyanígy járt el a város tanácsa is, mely elé az ügy fölebbezés folytán került. A szin,igazgató a várossal kötött szinházi szerződésre hivatkozott-, melynek egyik pontja monopóliumot biztosit a szinigazgatónak szinielőadáisoik tartására. Ezzel szemben csak helyeselni lehet, hogy -a hatóságok meg tudták találni -a mindenképen jogosm-latían kérelem: visszautas ijtásának ala/pját, mteirt a -Felhő Rózsi által csupán esetlegesen ós csak néhány napom át előadott kabarészámok igazán nem vonhatók a szinielőadás fogalmának megjelölése alá. Hiszen, ha a szinigazgatónak igaza lenne, akkor önálló hangversenyeket som lenne szabad engedélyezni, mert azoik is rontják a színház üzletét. Adjon a színház olyan programot, amely minden tekintetben kielégíti a közönség igényeit, -ez esetben nem kell félnie attól, hogy a mozgószinházak és kiajbaTé-előadások egyébként is egészséges versenye ekzisztenciájában támadja meg. * Keresztény dráma-ciklus aNemzetfben Az évad elején kiadott Nemzeti szinházi program egyik érdekes pontja volt a keresztény drámaciklus, amely Ivánfi Jenő rendezésével húsvétkor kezdődik. A műsorterv -a- ciklus részleteiről nem emlékezett- meg, . most már azonban információt nyertünk ezekről j,s. A terv szerint a ciiklus tizennyolc estét foglal magában és e tizennyolc üstén kilenc mii kerül előadásra.: három misztérium .és hat. olyan klasszikus dráma, amelynek szelleme és fölfogása magyarázza, a keresztény dráma fejlődésének folyamatát. A ciklus húsvét első napján tizenegyedik századbeli francia misztérium előadásával fog kezdődni, folytatódik magyar népi misztériummal, amíely több kis betlehemes játék egybefoglalása és a harmadik est modern misztériumot fog hozni valószinüen Paul Claudet. Kinyilatkoztatás. cimü müvét, amelyet német nyelven a mult. napokban mutattak be Helíerauban, Drezda mellett, E három misztérium után következnek -a klasszikus drámák, közöttük magyar szerző müve is. Egyike lesz s. Ivat színdarabnak Calderov drámája, Az állhatatos fejedelem, amelyben a katolikus val'lás áll szémihan a mohamedán vallással és amelyből a katolikus vallás kerül M győ-/edelmeser. Ezt a drámát is mlsztérimmszerü fölfogásban fogják játszani a Nemzeti Szinházban. Eredeti angol teasiiteménvek, dessert bonbonok, svejci tejcsokoládék. Ruff cukorkaüzlet Kárász-utca Ungar-Mayer palota.