Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)

1913-10-02 / 229. szám

4. DEEMAGYARORSZ'ÁG A családfőt, akit rettenetesen érintett, Te­mesvárra ntaztában érte a megrázó tragédia hire. Nyomban visszafordult és rajongásig szeretett leánya holttestét maga kiséri el Bu­dapestre, ahol örök nyugalomra helyezik. A temetés holnatp, csütörtökön délután lesz a Nagykorona-utcai gyászházból. A család ki­terjedt ós előkelő rokonsága csaknem teljes számban együtt van a fővárosban, az ön­gyilkos lány egyik fivérét Haliéból távira­tozták 'haza, hogy nővérét az utolsó utón elkí­sérhesse. A család iránt .a tragédia hírére a legszélesebb körben nyilvánul meg a leg­őszintébb és legmelegebb részvét. (Egy évvel ezelőtt a család rokonságának, az okányi Schwarzok kastélyában dördült el egy revol­ver, mely a. most öngyilkossá lett fiatal lány unokafivérének életét oltotta ki. Még be sem hegedtek azok a sebek, uj csapás érte a nagy Családot a szép Liza öngyilkosságával, akit elkísér holnapi utolsó utján és megsirat az egész Lipótváros, mélynek kedves, ünnepelt szépsége volt. »,8B»»ioBBBBBBBBBiiaBB«BBSBBBBBBBBB«n«sBBBniiaBBBBBBB»s Két úrinő öngyilkossága. — „Ne keressék az okát!" — (Saját tudósítónktól.) Ma délelőtt rejtel­mes öngyilkosság történt Budapesten, a Zsigmondi-utcai Ejszplanád-szállóban. Két úriasszony titokzatos körülmények között •megölte magát. Az egyik asszony meghalt a másik haldoklik. Egyiket sem lehetett ki­hallgatni és a nyomozásnak mindeddig sem­mi olyan eredménye nincs, ami a titokzatos esetnek valami magyarázatát adná. Az eset részletei következők: Tegnap este .féltíz órakor két 30—32 éves hölgy jelent meg az Eszplanád-szálló portásánál. Nagyobb spodgyász nélkül jöttek és igen finoman voltak öltözve. Elmondták, hogy Vácra akartak utazni, de lekéstek a vonatról és igy kénytelenek az éjszakát Bu­dapesten tölteni. A portás egy második eme­leti .kétágyas szobát nyitott a hölgyeknek. Mind a ketten fölmentek és mindjárt pihe­nőre tértek. Előbb azonban kitöltötték a be­jelentő lapot. Az egyik, feltűnő barnahajú, .'klasszikus szépség ezt a nevet irta a bejelen­tőlapra: Dr. Blaha Károly né, a másik Ro­jedzsiev Ervinné nevet jegyezte föl. A töb­bi rovatokat mind a ketten kitöltetlenül hagyták. Ma reggel tíz órakor még bekérették a. reggelijüket és az ágyban költötték el. Ke­véssel utóbb a pincér dörrenést hallott a két hölgy szobájából. Azonnal berohantak, ahol Bilaha Károlynét átlőtt mellel holtan talál­ták a szobájában. Melléből patakzott a vér és kezében szorongatta ekenyclü gyilkos re­volverét. A mellette lévő ágyban szintén át­lőtt mellel feküdt Bojedzsiev Ervinné, aki még élt. A nyomban értesített mentők a ha­lálosan sérült asszonyt az Irgalmasok szom­szédos kórházába szállították, ahol azóta is •eszméletlenül fekszik. A véres tett helyén megjelentek a rend­őrség kiküldöttjei és megkezdték a nyomo­zást. Reisz dr. rendőrorvos minden kétséget kizáróan megállapította, hogy mindkét asz­szony öngyilkosságot követett el. A jelen volt rendőrtisztviselő három levelet talált, a melyekét magához vett. , Becker dr. fogalmazó az Irgalmasok 'kor­házában megkísérelte a súlyosan sérült asz­szony kihallgatását, ez azonban nem sake­rült, minthogy nem tért eszméletre. A szállóbeliek a rejtelmes esetről sem­miféle fölvilágosítást sem adhattak, csupán annyit tudnak, hogy a szép Bláha Károlyne ma reggel érdeklődött egy Bálint Oszkár nevü fiatal ember iránt, aki régebben szin­tén az (Eszpl a nád-szállóban l akóit. A detek­tívek két, ceruzával irt levelet találtak. Az egyik dr. Petrigalla Péter Városmajor-sza­natóriumi orvosnak van címezve, a másik pedig Pénzes Józsefnek Budakeszire. Ugyan­csak ceruzával egy papírszeletre a követke­zőket irták: — A rendőrségnek! Öngyilkosok lettünk, az okát ne keressék. Kérjük, ne közöljék az esetet a sajtóval. í Az öngyilkos úriasszony később eszmé­/ Jetre tért és azt mondta az orvosnak, hogy Wildhagen Ferencné az igazi neve, egy bu­dapesti mérnök felesége. A barátnőjét, aki meghalt, Pénzes Etusnak hivják. Hogy mi­ért .követtel el öngyilkosságot, arról nem akart beszélni. BaaaBBaaaioaaBasaaBaBasBaaBiinBaBBaaxBBBH»aaaBSiiBii3Ha 1913. október 2. AZ IDŐJÁRÁS: A meteo­rológiai intézet jelentése szerint: Lényegtelem hő­változás válható, helyen­kint, főleg nyugaton eső­vel. — Sürgönyprognózis: Enyhe, sok helyütt csapa­dék, Déli hőmérséklet: 17A C. A VÁROSHÁZÁN valamennyi hivatal­ban délelőtt S órától 2 óráig van hivatal. A polgármester betegsége miatt nem fogad; a főkapitány 11—1 óráig fogad. Á TÖRVÉNYSZÉKEN, táblán, a máv. üsletvezetőségnél és a kerületi munkásbizto­sitó-pénztárnál délelőtt 8—2 óráig van hiva­tal. A KÖZKÓRHÁZBAN: A beteg látogatá­si idő délután 1—3 óráig tart. VÁROSI SZÍNHÁZ: Este 8 órakor Lear király, tragédia. URÁNIA SZÍNHÁZ: Délután 5 órától kezdve este 11 óráig: A vörös herceg, dráma 3 felvonásban. VASS MOZI: Délután 5 órától kezdve este 11 óráig: Az oroszlán vadászok, dráma 3 felvonásban. EDISON MOZGÓ: Délután 5 órától este 11 óráig: A kamarilla büme, társadalmi drá­ma 7 fölvonásban. sége nélkül lehetne kőre rögzíteni teíszőle­ges képeket. Daguerret a Chevalier-testvé­rek. akik akkor Páris első optikusai voltak, . tették figyelmessé Niepce sikereire és 1828­; ban Parisban meg is ismerkedtek egymás­; sal. A következő évben társultak. A társ­szerződésbe nyiltan bevették, hogy Niepce tekintendő a feltalálónak, Dagucrre pedig a | találmány tökéletesitőjének. Dagucrre a tár­í sa halála után maga folytatta tovább kisérle­1 teit. 1837-ben egyizben észrevette, hogy a jódlemezen, amelyet véletlenül a napvilágon hagyott, megmaradt egy kávéskanál árny­képe, amely rajta feküdt. Ez utmutaiás volt számára. Néhány hét múlva keresett vala­mit a szekrényben és akkor ismét kezébe akadt a félretett jódlemez, amelyen most a legélesebb vonalú kép pompázott. Természe­tesen mindjárt sejtette, hogy a szekrényben volt vegyiszerek valamelyikének kell tulaj­donítani a hatást, de még hónapok teltek el, mig végigkisérletezett valamennyivel és rá­jött. 'hogy a higanygőznek van a kitűnő hala­sa, Ezzel fel volt találva a fotografia. Arago 1839. őszén a francia akadémiának már be is mutatta az első tartós fényképeket, amelye­ket dáguerroTypeknek neveztek. Hogyan találták tel a fotografálást ? — Egy érdekes jubileum. — (Saját tudósítónktól.) A napokban jubi­leumot ült a tudományos világ: 75 éve annak, hogy Louis Jacques Mandé Daguerrenek elő­ször sikerült a camera obsourán át jódleme-. zekre vetitett pozitiv képeket előállítani és a találmányt Arago tanár a francia akadémián bemutatta. Daguerre a Seine-et-Oisé departement pénzügyi hivatalnoka volt. Lassankint any­nyira vitte, hogy maga tervezett díszleteket és ennek hire valami úton-módon eljutott a párisi nagy Opera intendánsának füléhez, aki megbízásokkal látta el. 1820-ban hirtelen el­határozással otthagyta állását és Párisba költözött, hogy azontúl kizárólag a művé­szetnek éljen. 1822-ben Párisban Boutonnal együtt diórámát mutatott be, amelyben lát­szólag teljes plaszticitással tűntek elő a be­mutatott táj- és városképek. Ez a dioráma később Londonban tűznek esett áldozatul. Mint sok akkori tájképfestő, Daguerre is ca­mera o'bscurát használt a tájképek változta­tásánál, olyképpen, 'hogy beült a camera ob­scurába és ott a lencse által az áteüeni pa­pirra vetitett képet a papíron egyszerűen utána rajzolta. Közben igen sokat gondolko­dott azon, hogyan lehetne az ilyen vetitett képet ceruza nélkül is megrögzíteni, de mint­hogy tudományos képzettsége igen csekély volt, nem igen juthatott előbbre és tapoga­tózó kísérletezésekkel kellett a cél megköze­lítését megpróbálnia. Tiz év telt el meddő kísérletek közben. Daguerré'hez hasonló cél elérését ugyanab­ban az időben egy másik francia, Nicéphore Niepce is feladatául tűzte ki, aki a kőnyomás tökéletesítése körül végzett munkái közben olyan eljárást keresett, amellyel toll segit­— A zsidók ünnepe. Ma este kezdődtek meg a zsidók nagy őszi ünnepei. Holnap kö­szönt be az újév, amely már a zsidó naptár szerint az 5679-ik. Az ünnep két napig tart és addig a szegedi zsidó kereskedők bezárva tartják üzleteiket. A zsinagógában istentisz­teletek lesznek. — Kazi államtitkár Kecskeméten. Kecs­kemétről jelentik: A földműves-iskolában a rendszeresített gazdasági tanítónő tanfo­lyam ünnepies megnyitása október 4-én lesz. A megnyitásra Kecskemétre jön Kazy Jó­zsef földművelésügyi államtitkár a kormány képviseletében, aki Ráday Gedeon gróf fő­ispánnal együtt szombaton érkezik meg. Az államtitkár ittléte alatt néhány kiváló gaz­dasági intézményt fog megtekinteni. — Mánuel felesége. Kevés felséges be­teg iránt .nyilvánult még olyan nagy világ­órdekilő'dós, mint Mánuel exkírály fiatal, if­jú bitvese iránt. Ez az érdeklődés még min­dig a legéberebb a királyné iránt, akit a müncheni kórházban ápolnak s mindenfelé még sokat tárgyalnak ós sopánkodnak arról a speciális bajról, ami a magas pacienst olyan rövid idővel az esküvője után megtá­madta. Hivatalosan persze rnem oly nyilván­való a. dolog, a legújabb bulletin is másról beszél, mint ami a köztudatba megrögződött. A bulletin ezt mondja: — Őfelsége, a portugál királyné szeptem­ber 18-án láz éts gasztrikus tünetek között be­tegedett meg. A betegséget bélbaktériumok okozták, amelyek a jobboldali vesemedencét is megtámadták. Igy jelentkezik ez a szenzáció az orvosi jelentésen át. S a világnak, amely szabad­jára bocsáthatta a kiröppent hirek alapján a fantáziáját, végül meg kell állapodnia a bulletin 'betűivel. Ha ugyan meg tud álla­podni s nem olvas továbbra is a sorok kö­zött . . . Egyébként a Berliner Tageblatt ezt a táviratot kapta: — A Mánuel exkirály fiatal féleségé­nek betegségéről szóló hir a legkinosabb im­pressziót keltette a bajor udvarban. Azt mondják, a hercegnő kijelentette rokonai •előtt, hogy semmi esetre sem tér vissza a férjéhez. —- Lemond a szigeti főkapitány. Ib­rányi György máramarosszigeti rendőrkapi­tány ellen fegyelmi vizsgálatot rendelt ei az alispán, amiért a kóser husszékeket disznó­zsírral bekente. A főkapitány az eset után bocsánatot kért a hitközség tagjaitól. Hétfőn is, kedden is egész nap látogatásokat tett a zsidó előkelőségeknél, akik előtt hangoztatta,

Next

/
Thumbnails
Contents