Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-28 / 226. szám

1913. szeptember 25. DRCMAGYARORSZXQ " 9. Wimmer és Balassa lovagias ügye. (Saját tudósítónktól.) Mint mai lapunkban megírtuk már, Wimmer Fülöp lovagias elégtételt kért Balassa Ármin dr.-tól azokért a sértésekén, amelyekkel őt a tegnapi közgyűlésen illette. Az ügy ma befejezést is nyert, a segédeknek ezzel az jegyzőkönyvével: Jegyzőkönyv. fölvétetett Szegeden 1913. szeptember hó 27-én déiután 6 órakor Wimimer Fülöp és Balassa Ármin urak között fölmerült lovagias ügyben. Jelen vannak elulirottak. Wimimer Fülöp megbízásából dr. Strausz Miklós és dr. Szivessy Lehel, lovagias elégtételt kértek Balassa Ármin úrtól, a folyó hó 26-án Szeged város közgyűlési termében, Wimimer Fülöp úrral szemben használt sértő kifejezéseiért. Dr. Balassa Ármin ur megbízottai: Dr. Papp Róbert és dr. Kornis Béla, felük nevében kijelentik, hogy felüknek az az álláspontja, mikép ő a sértő kifejezéseket közmegbizatásának gyakorlása közben mint köztörvényhatósági bizottsági tag a közérdek védelmében és jogos magánérdekének megóvása céljából használta és igy az ügyet lovagias uton tisztázhatónak nem tartja, mert a sértő kifejezések olyan tényeken alapulnak, amelyek csak birói döntésnek képezhetik tárgyát. Wimmer Fülöp ur megbízottai azt a meggyőződést nyilvánítják, hogy közmegbizatás teljesítése közben ejtett sértések esetén is, lovagias elégtétel adásnak feltétlenül helye van. A magánérdek megóvása sem menthet senkit sem ennek a kötelességnek teljesítése alól. Ezen álláspontok helyességének megállapítása végett becsületbiróságot ajánlanak fel. Dr. Balassa Ármin ur megbízottai a becsületbiróságot nem fogadják el, mert annak jelen esetben helye nincs. Wimmer Fülöp ur megbízottai, az ügyet ezek után, saját felük részéről a lovagiasság szabályai szerint elintézettnek tekintik. Kmf. Dr. Strausz Miklós s. k. Dr. Pap Róbert s. k. Dr. Szivessy Lehel s. k. Dr. Komis Béla s. k. Wimmer Fülöp ur Dr. Balassa Ármin ur megbízottai. megbízottai. A magam részéről sem a fenti jegyzőkönyvhöz, sem pedig Balassa Árminnak mai lapjában foglalt piszkolódásához megjegyzést fűzni nem kívánok. Wimmer Fülöp. öt törvényjavaslat. Balogh Jenő igazsáffiigyminiiszter löt törvényjavaslatot terijeszt ©lő a;z októberi üíósszaíkon, .a következő sorrendben: az esküdtszék reformjáról szóló javaslatot, :a esődön kívüli kényszeregyezsóg ről szóló tőrvénytervezetet, rendelkezésieket a korlátalt felelősségű társaságokról, a .polgári törvénykönyvet és a sajtótörvény revízióját. Az öt törvény közül az utóbbi még ninos készein, csak a tervezetek vannak együtt az igazságügy minisztériumban, a javaslat még csak akkor készül el, íha átment annak az ankétnek retortáján, melyet a miniszter legközelebb összehívni készül. Kettős öngyilkosság az Alföldi-szállóban. — Szegedre jött meghalni egy vásárhelyi szerelmes pár. — (Saját tudósitóntitól.) Tegnap este 8 és 9 óra között a Kossuth Lajos-sugáruton levő Alföldi-szállodába bement egy iparos külsejű fiatalember és szobát kért. A portás fölvezette egy első emeleti szobába, mélyet azonnal kifizetett egy napra a vendég és lefeküdt aludni. Ma reggel nyolc órakor hagyta ei ismét a szobáját, amikor is szó nélkül távozott a szállodából. Később azután visszatért a lakására, de hogy mikor, ezt a szálloda személyzete nem tudja. Délfelé a szobaasszony be akart nézni a szobába, de az ajtót zárva találta. Ekkor távozott a folyosóról a szobaasszony anélkül, hogy megtudta volna, vájjon az idegen hazatért. A délután folyamán egészen megfeledkezett az ügyről és csak estefélé gondolt ismét a szobaasszony a gyanúsan viselkedő emberre, mert eszébe jutott, hogy az a szobáját csak egy napra fizette ki és igy a szoba ára ismét esedékessé vált. A szobaaszszony ekkor ismét az 5-ös számú szobához ment, — amelyet az idegen az előző este kibérelt — s meglepődötten tapasztalta, hogy a szobából az ajtó fölött levő üvegtáblán világosság szűrődik ki. Bekopogtatott halkan az ajtón, de semmi választ sem kapott. Erre erélyesebben kezdett zörgetni, majd mikor a zörgetésre is némaság volt a válasz, a kilincset rázta meg. A zajra hamarosan összeverődött a kis szálloda személyzete és valaki azt a tanácsot adta a szobaasszonynak, hogy nézzen be a kulcslyukon. A szobaasszony megfogadta a tanácsot és benézett a kulcslyukon. Rémes látvánv tárult a szeme elé. Az ágyán, amely épen szemben volt az ajtóval, egy véres női alakot látott heverni. A szobaasszony ijedtében el kezdett hangosan sikoltozni és rendőrért kiabált. A szálloda személyzete hamarosan értesítette a tapasztaltakról a közeli rendőrposztot, aki meg az ügyeletes rendőrtisztviselőnek tett jelentést az esetről. A rendőrség részéről csakhamar megjelent a helyszínen Borbola Jenő dr. osztályjegyző és Gyuritza Sádnor dr. kerületi tiszti orvos. Az ajtó betörése után bementek a szobába, amely tényleg véres tragédia színhelye volt. Az ágyon egy fiatal leány hevert véresen átlőtt fejjel, az ágy előtt a földön arcra bukva pedig a szobabérlő fiatalember feküdt egy hatalmas vértócsában. Mind a ketten már halottak voltak. A kerületi tiszti orvos megállapításai szerint először a fiatalember a leány szájába lőtt, ahonnan a golyó az agvveíőibe hatolt, majd aztán a saját szájálba lőtt, amely szintén halálos volt. A rendőrtisztviselő a szobában két papiros-szeletet tálált. Az egyikre a leány neve és lakása volt följegyezve. E szerint a leányt Csorba Rózsinak hívták, leánya Csorba Péter vásárhelyi házasságközvetitőnek. A másik papírszeleten a fiatalember ismertette kilétét. A fiatalembert Molnár Jánosnak hivták, szintén vásárhelyi illetőségi oipészsegéd, bátyja azonban Szegeden, a Boszorkánysziget-utca 24. szám alatt lakik és Molnár Ernőnek hívják. A fiatalember zsebeiben a rendőrtisztviselő egész csomó levelet talált, amelyet a szsrencsétlen a szüleihez, testvéreihez, rokonaihoz és bátyjához intézett. A leánynál is találtak néhány levelet, amelyet a fiatalember irt hozzá. Ezekben a levelekben reménytelen szerelemről volt szó és mindegyiknek az volt a konklúziója: ,jha már nem lehetünk az életben egymásé, hát akkor legyünk a másvilágon". Ugy látszik a leány is ezen a nézeten volt, mert a vizsgálat megállapítása szerint, valószínű, hogy a szereimesék közös elhatározásból mentek a halálba. Érdekes a dologban az, hogy a szálloda személyzete nem látta a leányt a szállodába bemenni és még most sem tudják, hogyan került oda. Valószínűleg ugy szökött be a fiatalemberrel együtt, mert annak a hazatérését sem látta senki, , / A rendőrség a két holtestet a közkórház halottaslházába szállíttatta, a történtekről pedig táviratilag értesítette a vásárhelyi rendőrséget s az elhaltak hozzátartozóit. Molnárnak Szegeden lakó bátyját kereste lakásán a rendőrség, de nem találták otthon, igy tettének okáról bővebb fölvilágosítást nem bírtunk kiapni, valószínű, azonban, bogy a leánynyal való házasságát a rokonság ellenezte, ezért menekültek mind a ketten a boldogtalanság elől a halálba. ítélet a Lemle-Nagy Zoltán-ügyben. — Rágalmazásban fölmentették, becsületsértésben elitélték Lemle Józsefet. — (Saját tudósítónktól.) Mia délelőtt tárgyalta a szegedi járásbíróság Lemle József kereskedő és Nagy Zoltán törvényszéki biró ismeretes afférjét. Lemle nyílt utcán többször inzultálta sértő kifejezésekkel a birót, aki a kereskedő házas életét fölbolygatta. Nagy Zoltán az inzultusokért a bíróság előtt keresett elégtételt és rágalmazásért, továbbá két rendbeli becsületsértésért tett följelenést Lemle József ellen. A tárgyalás délelőtt 9 órakor vette kezdetét Taschler József járásbiró előtt. A tárgyaláson személyesen; megjelent a két ellenfél. Lemle József és Nagy Zoltán. Ezenkivül mindkettőnek ügyvédje is volt. Lemlét Végman Ferenc dr. védte, Nagy Zoltánt pedig Kállai Emil dr. ügyvéd képviselte. A tárgyalás megnyitása után a járásbiró azonnal elrendelte a zárttárgyalást. Eléggé érdekes volt azonban az is, ami kint a folyosón, a tárgyaló terem előtt volt látható. A kíváncsiak valóságos csoportosulást képeztek és jobb ügyre méltó buzgalommal lesték a tárgyalás végét, hogy megtudhassák az ítéletet. A tárgyalás azonban nem akart sehogyse véget érni. A jegyző egymás után szólítgatta be a tanukat: először is Letule két cselédjét, akik legszebb ünneplőjükbe voltak öltözve és büszkén mondották odakint, hogy avégett vannak idézve: igaz-e, hogy Lemle a lakásáról kiutasította Nagy Zoltánt. Nemsokára megjelent a folyosón egy elegáns, fekete ruhás hölgy is. Nagy feltűnést keltett a megjelenése, mert többen azonnal fölismerték, hogy Lemlének a felesége, aki tulajdonképen előidézője a kereskedő és biró a ff érjének. Lemléné is tanúnak volt beidézve, Nagy Zoltán kérte kihallgatását egyes dolgok tisztázása Végett. Ezenkivül még vagy hat tanú jött el a mai tárgyalásra, akik rövidebb vagy hosszabb várakozás után szintén bementek a tárgyaló-terembe. A tárgyalás reggeltől déli egy óráig tartott. Egy órakor hirdette ki Tasdhler József az ítéletet. Három vád volt Lemle ellen. Az egyik rágalmazással, a másik kettő becsületsértéssel vádolta Lemlét. A rágalmazás vádját azért a kitételért emelték Lemle ellen, mert a bábaképzőben azt mondta Nagy Zoltánnak: te kitartott strici. A becsületsértési vádakat egyéb sértő kitételekért emelte Nagy Zoltán. Az ítélet szerint a biróság rágalmazásban nem találta bűnösnek Lemlét, elleniben az inkriminált kifejezésekért 3 rendbeli becsületsértésben mondotta ki bűnösnek és 300 korona pénzbüntetésre Ítélte. Az itélet végrehajtását azonban a novella értelmében fölfüggesztette. Lemle ügyvédje a bűnösség kimondásáért, Nagy Zoltán pedig az itélet súlyosbításáért fölebbezést jelentett be.