Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-27 / 225. szám

1913. szeptember 26. DfiFMAGYARORSZÁG ÍL H I R E K. Szegedi kalendárium. AZ IDŐJÁRÁS: A meteorológiai intézet jelentése MV szerint: Egyelőre lényegy telen hováltozás és elvétve M eső várható, később hőemelkedés valószínű. A hőmérséklet Szegeden délben 12.8 C fok volt. A VÁROSHÁZÁN valamennyi hivatalban délelőtt 8 órától 2 óráig van hivatal, A polgármester betegsége miatt nem fogad; a főkapitány 11—1 óráig fogad, A TÖRVÉNYSZÉKEN, táblán, a máv. üzletvezetőségnél és a kerületi munkásbiztositó-pénztárnál dél(dőtt 8—2 óráig van hivatal, A KÖZKÓRHÁZBAN: A beteglátogutási idő délután 1—3 óráig tart. VÁROSI SZÍNHÁZ: Este 8 órakor Diákhercegnö, operett, URÁNIA SZÍNHÁZ: Délután 5 órától kezdve este 11 óráig: A néma. hős. Egy japán orvos drámája. 4 felvonásos. VASS MOZI: Délután 5 órától kezdve este 11 óráig: Weisz Kóbi nászuton. Vígjáték 4 felvonásban. EDISON MOZGÓ: Délután .5 órától este 11 óráig: Erzsébet királynő, nagy történelmi dráma 3 felvonásban. — Becsületszavamra! Anatole Francé, a franciák lángelméin, ragyogó tollú ivója, megkapó kiáltványt intézett az ifjúsághoz. Az ifjúságot szólította fegyverbe, arra kérte, legyen résen bizonyos veszedelemmel szemben, amelyékről ihirek kerültök napvilágra, bogy tudniillik a kormány le akarja dönteni az egyház és állam közé emelt válaszfalakat, egyezkedni, paktálni akar Romával. E végből a kormány képviselője már ott is van a Vatikánban s tárgyalásokat folytat. :Ha olyan iró, mint amilyen Anatole Francé áll sorompóba ilyen kérdésiben, annak kivételes, nagy hatása van. Ha ő veri félre a. harangot, s azt kiáltja, hogy álljon talpra a reményteljes ifjúság, mert ég a ház, s veszedelemben van a nemzet, amelynek ,a (kormányzata a papság hatalmába kerül, akkor az erős hullámokat kelt a közérdeklődésben. A kormány figyelméhez is eljutott Anatole /Francé szózatának a hangja, csakis azt bizonyíthatja az a távirat, amely Aix le'Bainsből a következőket jelenti: A közoktatási liga bankettjén \Barthoy miniszterelnök beszédet .mondott, amelyben becsületszarára kijelentette, hogy sem Poinearé, sem Briand kormányéLnökséige, sem pedig szóló miniszterelnöksége alatt sem közvetett, sem közvetlen tárgyalások nem folytak az 1905. évi szétválasztási törvény eltörlése és az egyház és az állam régi viszonyának helyreállítása érdekében. Becsületszavára mondta a miniszterelnök, el kell hinni neki! — Bánffy Dezső báró leánya. A szegediek közül is sokan ismerik néhai Bánffy Dezső báró családját, az özvegyet és Dóra -baronesszt. Annak idején egy-egy beszámolóbeszéde alkalmával a családját is ellbozta Bánffy báró. /Most — mint értesülünk — Bánffy Dóra baronessze szorgalmasan ikésziil a gimnáziumi érettségi vizsgára. Az alig tizenkilenc éves leány kitűnő képzettséggel hir és bizonyos, hogy fényes eredménnyel fog mefelelni a vizsgán. — Lovagias-ügy. A mai közgyűlésről irott tudósításunkban elmondjuk azt a szinte példátlanul álló megtámadást, amelyben Balassa Ármin dr. Wimmer Fülöpöt részesítette. Az afférnak a közgyűlésen való elintézés mellett folytatása lesz, amennyiben V/irrtmer az ügyet lovagias útra terelte. — Fogászali szakiskolát. A fogtechnikus segédek nem tudnak belenyugodni helyzetükbe, amelyet túlságosan függőnek éreznek. Immár hétszázan vannak a tanulókkal együtt szerte az országban. Ezen panaszkodik egy felhívás, amely a fogtechniikiu-ssegédekhez szól, s ugy vélekedik, hogy ezen a helyzeten az illetékes fórumnak segíteni kell mielőbb. És pedig, ugy mint nyugaton, fogászati szakiskolával, amelynek sikeres elvégzése arra jogosítaná őket, bogy a fogyasztóközönséggel érintkezve űzhessék iparukat. Ajánlják ezt a gondolatot a minisztérium jóindulatába s hiznak abban, hogy előbb-utóbb megkapják a szakiskolát. Mert ha igy marad tovább, mondja a felhívás, nem marad más hátra, mint a kivándorlás. — A negyedmilliós kártyaveszteségről Az Országos Kaszinóban a napokban törtónt nagy kártya veszteségnek érdekes a hiteles története. Az Országos Kaszinónak régóta, tagja Bibó Kálmán. Testvéröccse Bibó Gézának, aki Festetieh Tasziló hercegtől bérel egy hétezer koronás birtokot. Bibó Kálmán a bátyja mellett él, segédkezik néki a gazdasági munkában. A családnak is van mintegy ezer holdnyi földbirtoka. Bdbó Kálmán gyakran fölrádul Budapestre és ilyenkor mindig ellátogat az Országos Kaszinóba. Schubert Frigyes jómódiu műépítész, aki szintén régi tagja a kaszinónak. Ö is gy akran játszott, de közmondásos balszerencse üldözte. Vasárnap este mintegy hatan-heten ülteik a bakk-asztalnál. Kis játék folyt. Részt vett a játékban Péntek Zoltán honvédfőhadnagy is és az asztalnál ült Schubert Frigyes is, de csak mint kibic. ,Nem vett részt a bakkban, mint rendes játékos, csak más játékosok lapjaira rakott kisebb összegeket. Fél tizenkettőkor érkezett meg a kártyaszobába Bibo Kálmán a Pannóniából. Ö is csak kibicelni ült le. iBibó és Schubert tebát csak kibiceltek, de egyszer csak azon vették észre magukat, bogy már ezer koronát vesztenek. ;Ez .már akkora összeg, amelyet a játékosok nem Szenzációs! Színház est! mozi-ozinhaz. •••••••••••••• FEKETESAS- ÉS CSEKONICS-UTCl Erzsébet anjolorszíg Királynője. (Dueen Bess 1558-tól 1603-lg) Dráma 3 felv. Irta: Emilé Moreau. SAR AH BERNH ARDT a főszerepben, f, hó26,2728-án kerül bemutatásra JÓZSEF főherceg és AUGUSZTE főhercegasszony legnagyobb elismerésüket fejezték ki a mű megtekintése után. Helyárak: Páholy 5 K, páholrszék 1K, I. hely 80,11. hely 60, III. hely 30, katonák és gyermekek 20 f. fizetnek Hétköznapokon d. u. 5, vasár- és ünnepnapokon 1|«3 órátólfolytatólag hagynak veszni. Mind a ketten leültek tehát a játékba. Igy kezdődött a. harminchatórás ipárti. A játék váltakozó szerencsével folyt. Volt olyan momentuma a játéknak, mikor Bibó nyolcezer koronát nyert. lAztán veszteni kezdett, majd a veszteséget ismét visszaszorította háromezer koronára. De a szerencse elpártolt tőle. Ettől fogva vesztett. Kedden hajnalban már kétszáznyolcvanezer koronával tartozott Schubertnek. (Ekkor igy szélt: — Egy lapra tartom az egész negyedmilliót. — Az egészet nem adom le, — felelte (Schubert — de a felét leadom. Leosztottak és a tétet Bibó nyerte meg. iSzáznegyvenezer koronát egy lappal. A másik száznegyvenezer koronával azoniban még mindig tartozott Schubertnek. A harminchat órás játszmának ezzel vége vólt és a klubtagok kíváncsian vártáik, hogyan fog fizetni Bibó, akinek összes vagyona jóval kisebb a veszteségnél. Bibó nem is fizetett, hanem hivatkozott arra, hogy a játszma ellenkezett a kaszinó alapszabályaival. Az Országos Kaszinóban ugyanis nem szabad hozomra játszani. Sokan azt hitték, bogy a. 'kártyaveszteséget ki fogja fizetni Leky István, a vesztes apósa. Az osztálytanácsos azonban a kinek hagyományos szeren-csétjét a turfon sokan irigylik, megtagadta veje kártyaadósságának rendezését, Bibó másnap azzal értesítette a kaszinó választmányát: bogy kilép az az Országos Kaszinóból. — Budapest és a vidék. Mióta Budapesten nagy a drágaság és az éleim icákkeket gyógyszertári áron léhet beszerezni, azóta a többi városok lakosai szinte jóleső érzéssel és teljes megelégedéssel emlegetik, hogy az ő városuk semmivel sem olcsóbb, mint Budapest, És szinte kéjelegve sorolják fel aa egyes élelmiszereket, amelyeknek náluk a budapestivel majdnem egyenlő magas ára van. Pedig hát csak annyi az igazság, bogy kint a vidéken is emelkedtek az árak, noha korántsem jutottak olyan magaslatra, mint a -budapestiek. Olykor-olykor azonban akadnak egyes termények, amelyek a (fővárosban határozottan olcsóbbak, mint a vidék bármelyik városában, amikor azután kétségtelenné válik, hogy a fővárosi gazdaasszonyok a szükségleteket kevesebb pénzért szerezhetik be. Ilyen eset következett be most, amikor a paradiesomszüret járja és amikor az ország minden részében bőven gondoslkadnak arról, hogy ezt a széltében-hosszában szeretett cikket télire eltegyék, jól kifőzve és gondosan eldugaszolva. Budapesten a paradicsomnak kilóját az első időben átlagosan 8 fillérért adták, de később már 6 fillérrel is megelégedtek, hogy ma csak 5 fillért -kérjenek egy kilóért. Hát ez az ár nem mondható nagynak s az arról tesz bizonyságot, hogy ebben a cilkkben óriási volt a termés. Amig azonban a fővárosban ez idő szerint egy kilónak 5 fillér az ára, adidig az ország vidéki városaiban ós községeiben ilyen súlyai paradicsomért 14—16 fillért kérnek, amennyit meg is kell fizetni annak, aki venni akar. A budapesti és a vidéki ár között tehát körülbelül 10 fillér a különbség a magyar főváros előnyére. Ha téhát ezt a piros terményt tekintjük, -minden habozás nélkül -meg lehet állapítani, ihogy paradicsom dolgában ez idő szerint a vidéki nagyságák -húzzák a rövidebbet, akiknek háromszor annyi pénzt kell kidrukkolni, mint a fővárosiaknak. Mindennek a megállapítása után azt is idejegyezhetjük, bogy a hmdapestielk egy,ideig aligha hen ceghetnek a vidékiekkel szemben a drágasággal és hogy a kisebb-nagyobb városokban \akó gíjzdaaszonyok piég teljesebb boldogsággal örvendezhetnek annak, hogy nálunk háromszor olyan drága az élet, mint a fővárosban. - Nem volt kolerás a tüzér-katona. Megírtuk, hogy Dragumilla Vaz-ulin tüzérkatona a Szege-Rókus-állomáson koleragyanus tünetek között megbetegedett. Az ujszegedi kolerabarakkba vitték, ahol Rusz Gusztáv dr. .megvizsgálta és mivel nem lehetett megállapitanh hogy ázsiai (kolerában szen-