Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-27 / 225. szám

210. DÉLMAGYARORSZAG 1913. szeptember 20. lent meg annak helyiségében. Váltókat nem talált és mintihogy azt hitte, hogy azokat szándékosan elvonták a végrehajtás elől, csa­lásért bűnvádi följelentést tett az ügyészsé­gen a bank ellen. 18,000 korona betétje volt Nyilasi Ágoston, volt szegedi, jelenlegi bu­dapesti gyógyszerésznek, de 21,000 koroná­val tartozott is a banknak. A betétkönyvére rá volt vezetve, hogy betétjét nem kell ad­dig kifizetni, amig tartozását nem rendezi. Ennek ellenére végrehajtást vezetett a bank ellen. Ma aztán egyszerre még két biztosítási végrehajtást is foganatosítottak. Az egyiket Kallós Imre, budapesti lakos 5000 korona be­tétért, a másikat a szabadkai Délvidéki Köz­gazdasági Bank 2140 korona vissz leszámí­tolási hitelért. Az utóbbi foglaltató lefoglalta és letétibe helyeztette azt a pénzküldeményt, amely épen aktkor érkezeta meg a bankhoz, a mikor képviselője ott járt. Ezek az eseményeik azt az elhatározást érlelték meg tehát a felszámolókban, liogy a bank ellen meg kell kérni a csődöt. A csődkéryényt holnap reggel adják be és igy már a délelőtt folyamán a biróság minden bizonnyal el is intézi. Ezek az események arra késztettek ben­nünket, hogy az itt szóba került személyek­nél is érdeklődjünk a történtek után. Rotten­berg Pál dr., aki Mikiite István képviseleté­ben járt el a bank ellen, a következő fölvi­lágosítást vol.t szives adni: — Még a mult hét péntekén végre­hajtást akartain foganatositani a bank el­len 21.000 korona erejéig, de minden ered­mény nélkül. Szerdán aztán könyvszakér­tővel jelentem meg a bank helyiségében, hogy a könyvekből meg tudjam állapíta­ni, hogy mely Váltók vannak visszleszá­mitolásban továbbadva és mely váltóknak kell a bank birtokában lenni. A könyv­szakértővel való végrehajtás ellen ugyan a banknál erősen tiltakoztak és amikor az­zal fenyegettek meg, hogy csődöt kér­nek a bank ellen, ha igy folytatjuk, tudo­másukra hoztam, hogy én felem megbízá­sából járok el, akinek a banknál lévő be­tétje az egész vagyona és ezt akarom megszerezni. A végrehajtás azonban nem járt eredménnyel és csalásért azért jelen­tettem fel a bankot, hogy a váltókat igy előszerezzem. Ugy tudom azonban, hogy az ügyészség többek kihallgatása után, nem akarta vállalni a vádat. Meg kell még jegyeznem, hogy a zárgyár eladásából esedékes összegből csak 50—60,000 koro­nát akart a bank a hitelezők kielégítésére fordítani, a többi összeggel azokat a vál­tókt akarta rendezni, amelyeket a zár­gyár ügyéből kifolyólag adott tovább. Magyar István dr. ügyvéd, aki Nyilasi Ágostont képviselte, erre az ügyre vonatko­zólag a következőket mondotta: — Nyilasinak két betétje volt. Az egyik 8200 korona, a másik 9 ezer és né­hány száz korona. A bank több mint egy év óta hitegetett bennünket, hogy a beté­teket kifizeti. Nyilasinak ugyanis váltói vol­tak a Gazdasági és Iparbanknál, de ezeket a váltókat visszleszámitoltatták, lejáratkor azonban nem váltották be, ugy, hogy a visszleszámitoló intézetek a bankot is, meg Nyilasit is pörölték. A bank azonban ekkor sem fizetett, aminek következtében Nyila­sinak kellett a váltókat lassankint beválta­ni. Mikor Nyilasi a váltókat visszaváltotta, akkor a banktól újból követelte a pénzét, mivel azonban nem birta megkapni, bizto­sítási végrehajtást kértünk a bank ellen. A bank köréből nyert információnk sze­rint a csődvagyonból vajmi kevés fog jutni a hitelezőknek, sőt az is lehetséges, hogy a betétesek semmit se kapnak. A szeptemberi közgyűlés harmadik napja. —A tanítók fizetéirendezése.-Póthiielek. — (Saját tudósítónktól.) Pénteken délután négy órakor harmadszor folytatták a szep­temberi közgyűlést. Nagyobb, mondhatni botrányos vita a .szinügyi bizottság ügye körül kerekedett, a közgyűlésnek erről a ré­széről szóló tudósításunkat külön cikkben: találja az olvasó. A szinügyi vita persze is­mét sok időt rabolt el, ugy, hogy a majdnem három órás közgyűlés ellenére is csak a tárgysorozat hetvenötödik pontjáig sikerült letárgyalni ,a napirenden levő ügyeket. Bo­kor Pál elnök háromnegyed 'hét órakor re­kesztette be a közgyűlést és a folytatását hét­főn délután négy órára tűzte ki. A közgyűlés ma tárgyalt ügyeiről — a szinügyi kérdést kivéve — az alábbi részletes tudósítást ad­juk: A közgyűlésen Bokor Pál helyettes pol­gármester elnökölt. A jegyzőkönyvet Rack iLipót és Feremczy iBéla osztályjegyzők ve­zették. A közgyűlés megnyitása után (felol­vassák a tegnapi ülés jegyzőikönyvét, ame­lyet észrevétlen nélkül hitelesítenek. Ezután áttér a közgyűlés a napirend folytatólagos tárgyalására. A felsőtanyai iskola megüresedett gond­noki tagságára a közgyűlés Tóth (Gyulát vá­lasztotta meg. Az újszeged! templom-egyesület annak idején, amikor az ujszegedi templomot épít­tette, 20000 koronát kért kölcsön a várostól olyan feltétellel, liogy azt tiz év alatt amui­tásos részletekben visszafizeti. A templom­egyesületnek a templom felépítése ntán azon ban egy fillér vagyona sem maradt, folya­modott tehát a városhoz, liogy engedje el a 20000 koronát. A tanács, mintán ezt az ösz­szegeí az egyesületen behajtani egyáltalán nem lehet, javasolja, hogy töröljék a város követelései közül. A közgyűlés elrendelte a 20000 korona törlését. A községi tanitók fizetéskiegészitésére vonatkozó tanácsi javaslatot "terjesztette elő ezután Gaál Endre dr. kulturtanácsos. 1A közgyűlés imár 1910-ben rendezte a községi tanitók fizetését, most azonban uj rendeletet adott ki az állam erről. A vallás- és közok­tatásügyi miniszter leiratban hívta (föl a vá­rost, hogy a községi tanitók fizetését az ál­lami tanítókéval párhuzamosan rendezze, il­letőleg a fizetésük kiegészítése szerint módo­sítsa a szervezeti szabályokat. A mult bét szombatján a szervező bizottság ülést tar­tott ebben az ügyben is és abban állapodott meg, bogy a szegedi községi tanitók fizeté­sét az állami tanitók fizetésének skálája sze­rint javasolja kiegészíteni a közgyűlésnek. Ugyanez a tanács javaslata is. Kérte az elő­adó, fogadják el. Dobay Gynla bálás köszönetét fejezi ki a tanácsnak, liogy végre a közművelődés leg­rosszabbul fizetett tagjainak: a tanítóknak a fi aetésrén dezéséről méltányosan gondosko­dik. Csupán azt kéri méig, mondja ki a köz­gyűlés, bogy az a tanító, akinek már eddig is több fizetése van, mint az állami tanítók­nak, ezt a többletet továbbra is megtarthas­sa és sértetlenül, levonás nélkül kapja a ré­szére megállapított családi pótlékot. Gaál Endre dr. ellenzi Dobay dr. indítványát. Dobay dr. ismételt felszólalása után Taschler Endre főjegyző a tanitók fizetésrendezésé­nek pénzügyi eredményéről atí fölvilágosí­tást. Ha Dobay indítványát fogadják el, ak­kor tizennégyezer koronába kerül a tanitók fizetésrendezése, a tanács javaslata szerint pedig csak négyezerbe. A közgyűlés szava­zással döntött és a tanács javaslatát olyan módosítással fogadta el, bogy miniden közsé­gi tanító sértetlenül kapja meg a családi pót­lékot. A városi főgimnázium épületét erősen megviselte az idő, ugy, Ihogy javításra szo­rul. A munkálatok költsége 4188 korona 92 fillér, amelyhez a közgyűlés hozzájárulását kéri a tanács. A közgyűlés .hozzájárult. Az ujszegedi óvóiskola építésénél .3513 korona többletköltség merült föl, amelynek a fedeze­téről hitel utján kell gondoskodni. A ta­nács a hitel engedélyezését kéri javaslatai­ban. A közgyűlés megadta a .hitelt Ugyan­csak hitel utján kell fedezni a városi felső­kereskedelmi iskola pótmunkálatainak költ­ségét is, amely 9000 koronát'tesz ki. A köz­gyűlés ethez a pótkiadáshoz is hozzájárult. A F-erenz József-ösztöndíj alapító levele ugy szól, liogy az ösztöndíjra olyan szegedi (illetőségi férfipálljyázó 'tarthat igényt., aki művészeti tanulmányait külföldön akarja folytatni. A tanács az ösztöndijat Kukovec-r Nana festőmüvésznőnek itélte oda, minthogy azonban iKukovetez Nana leány, javasolja a tanács a közgyűlésnek, hogy az alapító leve­let olyan érteleimben inédositsa, hogy a jövő­ben nők is pályázhassanak az ösztön díjra s az alapítólevél módosításának engedélyezése érckikében írjon Iföl a vallás- és közoktatás­ügyi miniszterhez. A közgyűlés magáévá tet­te a tanács javaslatát. Holtzer S. és Fiai azzal a kérelemmel fordulnak a városihoz, bogy a eég a város cí­merét hazai gyártmányú szövetáruin hasz­nálhassa. A közgyűlés azzal a feltétellel já­rult hozzá a kérelem teljesítéséhez, ha azt a belügyminiszter is jóvá fogja hagyni. A tanács javaslatára elrendelte a közgyűlés a ifelsőipariskola környékének a leszállított nívó szerint való sürgős rendezését, majd még egynéhány apróbb ügy elintézése után az elnök a közgyűlést berekesztette. összeesküvés Portugáliában. Lisszabon­ból jelentük: A rendőrség tömeges letartóz­tatásokat végeztet. A lapok jelentése szerint a letartóztatottak egyike bevallotta, hogy összeesküvést terveztek Alfonzo Kosta mi­niszterelnök meggyilkolására. Részletesen föltárta, milyen módon akarták végrehajtani a merényletet és közölte az összeesküvésben résztvevőik neveit is. Nagybeteg a szultán. Konstantinápolyból jelentik: A mára kitűzött szélaimlikot a szul­tán megbetegedése miatt elhalasztották. Ez arra vall, hogy a szultán betegsége komoly természetű, mert hagyományos dolog Török­országban, hogy a szelamlikot csak akkor halasztják el, ha komoly ok forog fönn. A szeiamlilkot Abdül Harnid egész hosszú ural­kodása alatt csak kétszer halasztották, a je­lenlegi szultán uralma alatt pedig most tör-, tént meg először. IV T V® II TV fU TV VV • Bm felszerelt raktárunkban kizárólag sa- €gycsiilt JWííasitalosoK JHB U lUl • (a Jm Q |1|| Km 1ét készítésű, elsőrendű bútorok, V mIah^M £#9 fj WW wWw W WyW f V W fjj minden versenyt felülmúló árban, OUlUFF^lflFtt W g — kedvező fizetési feltételek mellett •t.*mM _______ is - kerülnek eladásra. 5Z«gCtt, JÍ$Za MJOHOW 19. •••••••••JÍI^^JNHMHM (XtrWsz pflftct szemben.)

Next

/
Thumbnails
Contents