Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-27 / 225. szám

1913. szeptember 21. D&MAOYAköRSZAO VQZÖlte a prímást, aki a kisérő titkárhoz "és Markovich tapolcsányi főbíróihoz e szavakkal fordult; — Nem 'hittem, hogy Tapolcsányban is tótul beszélnek az úriasszonyok. NagytapOleSányban a plébános bankettet adott a priimás tiszteletére. Craus István főispán a banketten pohárköszöntőt mondott és a katolikusok összetartását fejtegette, mire a primás igy válaszol; — Az én személyem sem ment a megtámadásoktól. Mikor a védőerőjavaslat mellett szavaztam, sok lapban engem is meg-, hurcolták. Pedig meggyőződésem, hogy az ország és a király érdeke is kívánta a javaslatok elfogadását. Döntött a közgyűlés á szinügyi-bizottságról. (Saját tudósítónktól.) Aránylag lényegtelen kérdésben kellett ma délután határozni a közgyűlésinek, amikor arról volt szó, hogy a jövőben a közgyűlés vagy a tanács válaszsza a szinügyi bizottság tagjait. És e kérdés eldöntése körül támadt majdnem tárgyilagos vitában olyan jelenetek játszódtak le a közgyűlés termében, amelyek majdnem példátlanul állanak. Balassa Ármin dr. ugyanis blyan súlyos kifejezésekkel illette Wimmer Fülöp gyárigazgatót, amelyek megdöbbentették nemcsak a közgyűlés tagjait, de ugy látszik, magát az elnöklő helyettes-polgármestert is, áki a nagy izgalom közepette megfeledkezett arról, hogy az ilyen természetű és a .közgyűlés falai között még nagy szenvedélyek tombolása idején is szokatlan sértéséket a konvenciíózws redreutasftáss'al megtorolni bem lehet. Balassa Ármin dr.-t mai ínpariámentáris és merész viselkedéseért széksértés elmén kellett voíria megbüntetni. Sem több, sem .kevesebb nem történt ugyanis, minthogy Wimtmer Fülöp indítványának támogatása közben védte a szinügyi bizottságot azok ellen a vádak elein, amelyékkel illették. Beszéde alatt Balassa Ármin dr. folytdn idegeskedett, majd közbe szólt, jiogy hé a bizottságot védje Wimimef Fülöp, hanem a liézónokról. beszéljen. Wimmer Fülöp erre válaszul körülbelül a következőiket' mondotta: — Majd megvilágítom én az egész ügyet. A munkapártban többször kijelentettem, hogy nem szeretem a politikai renegátokat és nem szeretem az olyan sajtót, amely máróMiolnapra változtatja politikai meggyőződését. Balassa Wimmernek erre a replikájára ö vágy személyes .megtámadtatás címén Váió fölszólalás helyett képtelennél-'képteienebb szavakat vagdosott Wimmer fejéhez. Mindénkit meglepett ez a föllépés, majd az erélyes elnöki rendreutasitás után Wimmér ezzel fejezte be föfszólalását: — Szegeden engem mindenki ismer, 30 év óta vágyok ebben a városban, isoha mást, bűnt a közérdeket bizottsági működésem alatt nem szolgáltam, működésem nyomai itt vannak, a becsületemet pedig ezefcután a közgyűlés védelme alá helyezem. Á mégtörtént jelenet után nagyon okos és tárgyilagos béfejezés volt ez, amint a közgyűlés általános helyeslésével szankcionált. E'züfáti Balássa Ármin dr. ünnepélyes bocsánatkérése, majd; Kormányos Benő dr. fölszólaiása következett, amely titán az inditvánvózők még egyszer fölszólaltak. Részletes tudósításunk itt' következik. Gaál Endre dr. kulturtanácsos referált a szinügyi bizottság ügyéről. Wimmer Fülöp február 6-án inditványt nyújtott be a közgyüfé'shez, amelyben azt javasolta, hogy a sZínügyi bizö'ttság tagjait a jövőben nem a tanács, hanem a közgyűlés válassza. Az inditványt a közgyűlés annak idején a szervé'ző bizottság elé ufalta véleményezés céljából. A szervező bizottság a fizetésrendezés tárgyalása miatt csak szeptemberben vehette elő Wimmer indítványát. Időközben Balassa Ármin dr. is adott be egy indítványt, amelyben azt mondotta, liogy mivel a közgyűlés a szinházi szerződés megboszszabbitásának tényében kifejezte, hogy az eddigi állapotokkal meg van elégedve, tartsák fönn továbbra is azt a szokást, hogy a tanács válassza a szinügyi bizottság tagjait. A szervező bizottság letárgyalván Wimmer indítványát, azt javasolta a tanácsnak, hogy a szinügyi bizottság tagválasztásá tekintetében a régi állapot tartassák fönn. Ezt a javaslatot a tanács is maáévá tette, kéri tehát az előadó a közgyűlést, hogy fogadja azt el, Wimmer Fülöp szólalt föl ezután. Reméli, hogy a közgyűlés többségét rábirja majd arra, hogy helyesléssel kisérí az ő indítványát, bár kijelenti, nagyon megnyugodva fogadja azt is, ha a közgyűlés a régi álláspontra helyezkedik. Mielőtt tulajdonképeni inditványával foglalkozna, a logika kedvéért a szervező bizottságban fölvetett arra a kérdésre akar rátérni, hogy szükséges-e a szinügyi bizotság vagy sem? Volt alkalma már kifejteni a közgyűlés előtt, hogy fent.artandónak véli a szinügyi bízottságot mindaddig, amig a közgyűlés bölcsesége másként nem dönt ebben a kérdésben. Fenntartatidóhak véli annál is inkább, mert a hogy szükséges a tanács mellett a pénzügyi, jogügyi, meg egyéb bízottság, ép ugy szükséges a szinügyi bizottság is. Szegeden a szinügyi bizottság nagyon fontos budgetkellék. A színháznál mintegy 8000 korona kiadásról van szó, s a pénzügyi ellenőrzést egyedül a színügyi bizottság gyakorolja. De művészeti, szellemi szempontból is föltétlenül üdvösnek tartja a szinügyi bizottságot azokkal szemben is, akik többékevésbé sikerült viccekkel akarták ezt lerombolni. Nyolc év óta tagja a bizottságnak és bátran állíthatja — amint mondotta —, hogy ez alatt az idő alatt működésével kizárólag a közönség érdekeit szolgálta. Hogy a szinügyi bizottságot bizonyos oldalról — főleg a sajtóban — támadják,, ez onnan van, mert a bizottság több izben abban a kényszerhelyzetben volt, hogy a színigazgató védelmére kelt. Elmondja ezután, miért viseltetett a közgyűlés bizalmatlanul a szinügyi bizottság iránt.. Nyilt szemmel nézi az eseményeket, amelyeknek a konzekvenciáit is le szokta vonni. Igy nem nézhette hunyt szemmel azt sem, ami a januári közgyűlésen történi, amikor a közgyűlés kifejezetten bizalmatlanságot tanusitott a szinügyi bizottság iránt. Miután látta a közgyűlés antiRátiáját, arra gondolt, hógy ez talán onnan eredj, mért nem a.közgyűlés, hapem a tanács választja a szinügyi bizottság tagjait. Indítványával, amelynek az a célja, hogy a bizottság tagjait a közgyűlés válassza, azt akarta főként elérni, hogy a közgyűlés egyetértésben legyen a bizottság működésévei. Bocsánatot kér, liogy ezek után. még személyes kprdésben is fel keli szólalni szinügyi tagságával kapcsolatban, de , kényszer hatása alatt teszi, amikor Kormányos Benő dr.-nák a közgyűlés első napján mondott beszédére reflektál Mint szinügyi bizottsági tagot, megtámadtatás érte, még pedig gondolnia kell, hogy miért. Nem lehet más oka, minthogy egy pár év óta, de korábban is, a színigazgatóval szemben .a közönség védelmére kelt. A színigazgató a helyárak fölemelését kérte, ő azonban a leghatározottabban, ellene volt. Azt mondotta, várion a bizottság, előbb. lássa", mit tud produkálni A1mássy. Ez voít az első eset, amikor éles ellentétbe" került a szinügyi bizottsággal A másik eset pedig, amikor a színtársulat egyes tagjait kifogásolta. Ez is ellentétek kiváltására adott alkalmat azokkal szemben, akik az illető szintársulati tagokat túlontúl protegálták. ö azonban a szintház nívójának emelését tartotta szem előtt. Azt, hogy ő a szinügyi bizottsági tagságát inellékcélokra használta volna, egyszerűen ráfogták. Taschler Endre dr.: Tudomásul veszszük! • F Wimmer: A ráfogásokból egy árva szó sem bizonyult igaznak. Balassa Ármin dr.: Hált a liezónok, amikkel eldicsekedett? Wimmer: A bizottságiban egy pár ur felolvasásokat, akart tartani morálról. Független, nőtlen ember vagyok és az én magánéletemhez senkinek semmi köze! (Kitör a botrány !) Wimmer: Ha Balassa .'bizottsági tag ur nagyon kihív, akkor van még más mondanivalóm. is! Egyéb differenciák is vannak köztünk. Nem szeretem a politikai renegátokdt, ezt többször hangoztattam a munkapártiban és nem szeretem azt a sajtdt, amely már ólholnapra változtatja meggyőződését. Balassa Ármin ezek hallatára hirtelen föl ugrott a helyéről és vérben forgó szemekkel, öklét rázva, magából'kikelten orditátta Wimmer felé: — Piszok gazemlber! Pimasz fráter! ' Elnök: Micsoda hang ez?! Ehez itt nem vagyunk hozzászokva. Balassa bizottsági tag urat rendreutasítom! Balassa: Becstelenség a közgyűlés óllen, hogy ez az ur föl mer itt szólalni! Elnök: Kikérem ezt a hangot! Fölkiáltások: Hálátlan disznóság! Vakmerőség! Balassa dühösen indul kifelé, mintha el akarná hagyni a termet, de meggondolja magát és visszaül a helylére. Wimmer: Én bocsánatot kérek, tisztelt közgyűlés,'teljesen tárgyilagos akartam maradni s annak, hogy eltértem, nem én vagyok az oka. A jelenetet nem én inszcenáltam. Hanmine év óta vagyok ebben a városban, mindig a közönség érdekében működtem: s az én nyilvános működésemhez nem tapadhat a legkisebb folt sem! A becsiiletemól pedig a közgyűlés oltalma alá helyezem! Fölkiáltások: Éljen! Ez uri hang! (Általános helyeslés.) Wimmer Fülöp ezután leült, Balassa Ármin dr. kórt most szót személyes kérdésiben. .— Magam beismerem, — mondotta — hogy Wimmer Fülöp beszéde közben olyan sértésekre ragadtattam magam, hogy azokkal a közgyűlés iránt, köteles tiszteletet is megsértettem, Ezért ünnepélyesen bocsánatot kérek. Hogy ezekre a sértésekre milyen motívumok adtak impulzust, ezt, uugy hiszem, lesz alkalmam a közgyűlés előtt bebizonyítani. Kormányos Benő dr. beszélt ezután. Bocsánatot kór előre is, hogy Wimmer személyével fog foglalkozni, de előre kijelenti, liogy a legtárgyilagosabban. Előbb a szinügyi bizottság hivatását teszi szóvá. Szerinte a szinügyi bizottság rendkívül fontos missziót teljesít. A szinügyi bizottság működéséről Kulinyi .idejében kalaplevéve beszólt mindenki. Ma azonban megváltozott a helyzet. A bizottság 8 tagja minden indokolás nélkül lemondott s efölött, simán napirendre térni nem lőhet. Még a tanács újból való meghívására se vállalták a tagságot a lemondottak. Hoffer Jenő: Az egész szinügyi bizottság nevetség tqrgya. Kormányos kéri Wimmert, ne értse félre, de kénytelen föltárni az .okot, amiért a 8 bizottsági tag indokolás nélkül lemondott. A _8 bizottsági, tag Jeuiondásánajt, oka az, bogy "nem akarnak Wimm'errei együtt működni.