Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-26 / 224. szám

1913. szeptember 25. DRCMAGYARORSZXQ " 9. szet viszálya tovább fog tartani, mert hiszen nagyon idegenül állanak egymással szemben és ez az ellentét fogja legalább a legközelebbi jövőben Magyarország belpolitikáját dominálni a. szellemes teoretikus és a meggyőződéstől átihatott praktikusnak ellentétje. Tisza Isván grófé volt azonban .eddig a siker, mert a tett dönt, nem pedig a szó. Andrássy Gyula gróf valószínűleg jobb könyvet fog irni, mint Tisza István gróf, de Tisza gróf jobban tud politikát csinálni, mint Andrássy Gyulla gróf. Tizenhat évi börtön Skerlecz merénylőjének. (Saját tudósítóntítól.) Nagy érdeklődés közepette kezdte meg a zágrábi biróság Sker-' lecz Iván. báró ihorvát királyi biztos merénylőjének a tárgyalását. A királyi biztosra tudvalevően augusztus tizennyolcadikán, a király születése napján, rálőtt Dojcsics István huszonhárom éves imázolósegéd, abban a bitben, hogv Guvaj áll a horvát ügyek élén. A horvát fiatalember revolvergolyóját Cüvajnak szánta, de hogy Skerleczet találta Zágrábban, mlinden tétovázás nélkül sütötte el fegyverét az uj királyi biztosra. A mai tárgyalást Wendler törvényszéki elnök Vezette, a vádat Mezarik államügyész képviselte, a vádlottat Spanics iigvvéd védte. A nagyterjedelímíi vádirat szerint Dojcsics István buszonbárom éves, Ludbergben született, katolikus Vallású, mázolólegény, álnév alatt bejelentés miatt büntetve volt. Zágrábban tanulta a mázolómesterséget és 1909-ben az amerikai; Kenoslhba vándorolt ki és ott ugyanabba a gyárba lépett be, ahol sógora mint lakatos volt alkallmazva. Azonnal megérkezése után megkezdte a Kenoshban élő horvátok szervezését. Munkás dalegyesületet alakított, továbbá egy olvasóegyesül etet, mind a kettői Balkán név alatt. Az ügyészség orgyilkosság kísérlete, felségsértés és a nyilvános rend megzavarása cimén emelt vádat Dojcsics ellen. Az első két bűncselekményt az augusztus 18-iki merénylettel követte el, az utóbbit azzal, hogy 19Í2. május 5-én, Amerikában, Kenoshban beszédet tartott és támadta a király személyét és az uralkodó kormányrendszert. A büntető törvénykönyv szerint a büntetés nagysága 10—12 évi fegyház. Félóráig tartott a vádirat fölolvasása, azután következett Dojcsics kihallgatása. Dojcsics, akit két törvényszéki szolga vezetett be, nyugodtan beszélt. Megmaradt régebbi vallomásánál és hangoztatta, hogy szellemileg teljesen normális állapotban, teljes öntudattal követte el tettét, hogy bebizonyítsa, •hogy Horvátországot ma már nem lehet ugy kormányozni, ahogy a hatalmasok szeretnék. Dojcsics arra a kérdésre, hogy bűnösnek érzi-e magát, azt felelte: — Nem, mert lelkiismeretem1 szerint cselekedtem. Elnök: Megbánta volna, ha agyonlövi a királyi biztost? — Egy ember halálát mindig sajnálom, de a királyi biztost el kellett távolítani. Ha utána kineveztek volna még három vagy négy embert, azokat is eltávolítottuk volna. Már eleget szenvedtünk. Tűrtünk éveken át, nem hallgattak ránk, meg kellett hát kezdeni a merényleteket, mert ezek mindig megdöbbentők; A tanúkihallgatások az ismert tényállást erősítették meg. Az; ügyész a délutáni tárgyaláson kifejtette vádbeszédében, hogy Dojcsicsnak föltétlenül voltak cinkostársai. A védő viszont azt kérte, hogy a felségsértési vádat ejtsék el a vádlottal szemben. Délután 5 órakor hoztak Ítéletet, amely szerint Dojcsics István bűnösnek találták az orgyilkosság kísérletében, a felségsértésben, valamint a nyilvános rend megzavarásában, ezért tizenhét évi súlyos börtönre ítélték. Az elitéit • felebbezett, az ügyész megnyugodott az Ítéletben. < , Balogh igazságügyminiszter az esküdtszék reformjáról. —- Megmarad a mai hatáskör. — Balogh Jenő igazságügyminiszter az esküdtszék tervezett reformjáról igy nyilatkozott : — Azok a hirek, amelyek a lapokban az esküdtszék állítólagos reformjáról megjelentek, egyrészt teljesen valótlanok, másrészt nem födik egészen az igazságot. Az idegen kommentárok pedig, amelyeket nagy sietve hozzájuk fűznek, épen nem állnak meg. Azt iimputálják nekünk, hogy meg akarjuk szorítani az esküdtszék hatáskörét. Kijelentem a legnagyobb határozottsággal, hogy ez a szándék a kormánytól teljesen távol áll. Eszünk ágában sincs az esküdtszékek mostani hatáskörét megszorítani, ebben az irányban minden a régiben marad. És mert elsősorban azzal gyanusitanak minket, hogy a sajtószabadságot akarjuk megbénítani, kijelentem, hogy a sajtóvétségek dolgában sem fogjuk megszorítani az esküdtbíróság jogkörét. Amii a legújabb híreszteléseket illeti, ezekre vonatkozólag imég kell jegyeznem, hogy a főtárgyalási elnök törvényismertetése a jövőben is megmarad és az esküdtek ugy mint ma, a jövőben is maguk közül és maguk választják főnöküket. — E kijelentésekkel természetesen nem akarom cáfolni azt, hogy igen is készülünk az esküdtszék reformjára, hiszen az uj tervezet már a közel jövőben a képviselőház asztalán tesz. Hogy ez a reform jogosult, itt csak a Haverda- és Ac/u'm-itéletekre kell utalnom, azt senki el nem vitathatja. Mióta nálunk az esküdtszéki intézmény életbelépett, elég gyakoriák voltak a verdiktök, melyek ellen széles körök jogérzése lázadt föl és amelyéket a közvélemény élesen elitélt. Ép azok, akik az esküdtszéki intézményt nagyrabecsülilk és azok közé számítom én magamat is, kell, hogy megszabadítsák az intézményt mindentől, ami a közönségnek az esküdtek igazmondásába vetett hitét és bizalmát megingathatná. Minden intézmény, bármilyen tökéletes legyen, megváltozik az idők folyamán. Változnak a viszonyok és akkor a gyakorlati étet és a törvény között szakadékok támadnak, ezért kell minden berendezkedésnek együtt fejlődnie az élettel. Olaszországban, amely ugyancsak szabadságszerető állam, nemrég reformálták meg az esküdtszékeket, Franciaországban egy hatalmas radikális, liberális tábor harcol már évek óta jogtudományi és politikai téren az esküdtszék reformjáért. És ezért van már erős mozgalom Ausztriában is. — Reformot akarunk mi is, de nem felületes munkát akarunk végezni. Föltárjuk a bajokat és gyógyító kezünk elér mindenhová, áhol az esküdtszéki intézményt betegnek táláljuk. A sajtó és a közvélemény tegyen egy kis türelemmel, a javaslat a maga •egészében nemsokára a nyilvánosság előtt lesz. A reformban nem mentem tul azokon a határokon, melyeket már a képviselőházban, megjelöltem. Egyszerre viszem majd a nyilvánosság élé a javaslatot és annak megokolását és akikor szivesen fogadom a bírálatot. Azt a kritikát azonban, melyet ma a nem teljesen és nagy részében rosszul ismertetett javaslattal szemközt elmondanak, melyet nem tendencia nélkül újságcikkekre alapítanak, nem tekinthetek másnak, mint az objektív igazság elhomályositására irányuló törekvésnek. Arra a kérdésre, igaz-e, ihogy a tözsdebiróságba a jövőben szakbírót is delegálnak, az igazságügymiimiszter határozott nem-mei válaszolt. Minisztertanács. Budapestről telefonálja tudósítónk, hogy ma este 6 órától kezdve a budai miniszterelnöki palotában miniszterig tanácskozás volt, melyen Tisza István gróf elnökölt és a kabinet minden egyes tagja megjelent. Nyolc óráig tanácskoztak, amely után Tisza vacsorára hivta meg a minisztereket s késő éjszakáig együtt maradtak. A mai politikai kérdéseket vitatták meg s hir szerint a miniszterelnök holnap Bécsbe utazik és audiencián jelenik meg a király előtt. Csendes közgyűlés. — Második nap. — Választások. — Pénzügyek. — Kérvények. — A közvágóhíd. — (Saját tudósítónktól.) A szeptemberi közgyűlést csütörtökön délután négy órakor folytatták a városatyák lanyha érdeklődésével. Csupán az adóhivatali tisztviselő-választásoknál keletkezett hirtelen egy kis forró hangulat, de azután hirtelen egy kis forró peregtek át az ügyök .a közgyűlés retaortáján. A választások megtörténte után a városatyák nagy része ott ,is hagyta a közgyűlési termet. Akik pedig ottmaradták, kedélyesen hallgatták a száraz referátumokat és hogy siettessék a közgyűlés befejezését, mindenre rámond ták: — Megadjuk! Elfogadjuk! Hiába mondta az előadó tanácsos, hogy hiszen meg sem hallgatták még, miről is van szó, simán és gyorsan ment keresztül minden. Nagyon adakozó kedvében volt a közgyűlés, minden kegydijat megszavazott, minden kérelmet teljesített. Az idő azonban igy is erősen előrehaladt s a nagy sietség, elle,nére__ is a tárgysorozatnak alig a negyedrészét sikerült csak elintézni. A közgyűlés második napjáról alábbi tudósításunkban számolunk be. A közgyűlésen Bokor Pál helyettes polgármester elnökölt. A jegyzökönyvet HacK Lipót ós Ferenezy Béla osztályijegyzők vezették. Az ülés megnyitása után felolvassák a tegnapi közgyűlés jegyzökönyvét, amelyet észrevétel nélkül hitelesítenek. .Ezután a közgyűlés a napirend tárgyalására tér át. (Következik: két külterületi orvos vét. lasztása. Elnök jelenti, hogy egy pályázat érkezett .be, de mivel az egyetlen pályáz ón alk sinics tiszti orvosi képesítése, a választást nem lehet megejteni. A tanács .újból kiirja .majd a pályázatot. Egy első osztályú adótiszti állást töltött ibe ezután a közgyűlés. A kandidáló bizottság első helyen Bley Lajos, második helyen Gracza János, harmadikon Papp István és végiül Gyarmati István adótisztet jelölte. A közgyűlés névszerinti szavazás utján döntött és az első osztályú adótisz • ti állásra szótöbbséggel Bley Lajos adót' -z,tet választotta meg. A másodosztályú adótiszti állásra Gertner Eerenc és Bittó Lajos adóhivatali gyakornokokat választották meg. IA számonkérőszék 1912. évi második (feléről szóló jegyzőkönyv bemutatása, majd a hús- és vásár,pénztár ibérihátralékának előnyösebb törlesztésére vonatkozó tanácsi előterjesztés után a város tőkéinek 1914. évben történő elhelyezéséről referált Balogh Karoly pénzügyi tanácsos. Az a határozat, a mely a város tőkéinek bankokban való elhelyezéséről gondoskodik, ez év végén lejár, uj határozatot hozni azonban fölösleges, mert a bankokban elhelyezett alapok ez év végéig különféle beruházásokra úgyis elfogynak. A tanács a pénzügyi bizottság határozata alapján azt az előterjesztést teszi a közgyűlésnek, hogy amennyiben az alapokból mégis maradna valami, a jövő e-ztendőre is, ezeknek az összegeknek gyümöle-özőleg való elhelyezéséről a tanács saját hatáskörében gondoskodjék. Dobay Gyula dr. fölszólalásában arra kéri a közgyűlést, ne fogadja el a tanácsi javaslatnak azt a részét, amely a tanácsot saját hatáskörében való intézkedésre hatalmazza föl. Szerinte a közgyűlésnek kell a vagyo-' ni felelősséget viselni. Balogh Károly hozzájárul alioz, hogy ha majd a városnak tőkéje marad, annak elhelyezéséről maga a közgyűlés gondoskodjék. A közgyűlés ily n értelemben módosította a tanácsi javallatot. A katonai beszállások többlet'c"> 1 tswinek afedezésére tízezer korona hót hitelre