Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-26 / 224. szám

198. DÉLMAGYARORSZAG 1913. szeptember 20. van szüksége a városnak. Jelenti az előadó, hogy a póthitel engedélyezéséhez a pénzügyi bizottság is hozzájárult, kéri járuljon hozzá a közgyűlés is. A 'közgyűlés 'hozzájárult. Ugyan csak 6000 korona póthitelre van szüksége a szegényalapnak is, amely a rendkiviül föl­szaporoidott segélyezések (következtében tel­jesen .kimerült. Javasolja a tanács, hogy a 6000 koronát az ármentesitési címletből ve­gyék kölcsön, A közgyűlés igy határozott. Elrendelte ezután a "közgyűlés a városi fogyasztási illetékekről szóló díjszabályzat h a tál y án ak megfh osszalbhitását. László Gyula javaidalmi ügyvezető a szervezeti szabályzatra való hivatkozással korpótlékot kórt. A tanács elutasította. László fölebbezett a közgyűlésihez. Balogh Károly előadó a fölebbezrá elutasítását java­solja. Hoffer Jenő felszólalásálban kéri a közgyűlést, adjon helyt a fölebbezránek. A közgyűlés szavazás utján döntött és a ta­nács javaslata értelmében a javadalmi ügy­vezetőt elutasította fölehbezésével. Komlósi Andor városi detektív betegsé­gére való hivatkozással 200 korona előleget kér. A tanács a kérelem elutasítását java­solja. Kormányos 'Benő dr. felszólalásában indítványozza, hogy szavazza meg a köz­gyűlés K omlósának a 200 korona előleget olyan feltétellel, hogy azt 20 havi részletek­ben fizesse vissza. A közgyűlés a tanács ja­vaslatával szemben Kormányos dr. indítvá­nyát fogadta el, özvegy Kőrössy József,né, özvegy Töl­eséry Józsefné és özvegy Kováts Józsefne egyenként 400 korona kegydijat kérnek, mert mint kérvényükben mondják, 728 koro­na évi járulékból megélni nem tudnak. A közgyűlés mind a három esetben megszavaz­ta a kegydijat, özvegy Jablonszky Jánosné, tanító özvegye 500 korona kegydijat kór. A tanács a kórelem elutasítását javasolja. Kiss Gyula fölszólalásában pénzlfecsérlésnek ne­vezi a (közgyűlés adakozó kedvét, amely sze­rinte nem vezethet jóra. Kéri, mondja ki a közgyűlés, hogy Jablonszkynének nem ad kegydijat. Wimmer Fülöp reflektálva Kiss Gyula szavaira, nemhogy nem tartja pénz­fecsérlránek azt, ha a város 20—30 forintból élő olyan özvegyeket segélyez, akiknek a férjük 35—40 évig állottak a város szolgála­tában, hanem majdnem kötelesség az ilyen kórelemnek teljesítése. Éppen ezért özvegy Jablonszkynón ak is meg kell adni a kéri, kegydijat. Somlyádi István dr., Bokor Adolf, Szijjártó Albert, majcl Kiss Gyula ismételt felszólalása után a közgyűlés özvegy Jab­lonszkyénak 400 korona kegy/dijat szavazott meg. J A városi napidijasok azzal a kérelemmel járulták a város tanácsához, hogy részükre egy havi fizetésüknek megfelelő segélyt ad­jon. A tanács javasolja, hogy csak azok a napidíj ások kapjanak segélyt, akik 1912. év óta vannak a város szolgálatában. Wimmer Fülöp ezzel szemben azt indítványozza, hogy minden napidíjas, aki mától kezdve egy év óta állandóan a város szolgálatában áll, kapja meg az egy havi fizetésének megfele­lő segélyt. A közgyűlés szavazás utján Wim­mer Fülöp indítványát fogadta el. A városi pénztárak betörés ellen való biztosítására öt ajánlat érkezett be a város­hoz, még pedig a Hungária, Első Magyar Ál­talános, Hazai, Magyar Francia és a Triesz­ti Biztosító társaságoktól. Az ajánlatok kö­zül az Első Magyar Alt alános és a Trieszti biztosító társaságé egyformán kedvezőek, mindkettő 1 millió ,250000 korona erejéig hajlandó a városi (pénztárak biztositását el­vállalni évi 227.36 fillér díj ellenében. A ta­nács javaslata az, bogy az ajánlatok közül az FJső Magyar Általános .Biztosító Intézetét fogadja el a közgyűlés. Szijjártó Albert azt indítványozza, hogy a biztosítást osszák meg az Első Magyar és a Trieszti biztosító között annál is inkább, mert tudomása van róla, hogy a Trieszti biztosító az évi dijból 15 szá­zalékot a tisztviselők nyugdíjalapja javára adományoz. A közgyűlés Szijjártó Albert dr. indít ráng át fogadta el a tanács javasla­tával szemben. Balogh Károly pénzügyi tanácsos jelen­tést tesz a közvágóhídon tett azokról az in­tézkedésekről, amelyeket Pick Jenő ismere­tes indítványa alapján a "közgyűlés utasítá­sára részint már foganatosított, részint ez­után fog végrehajtani. A hiányok legnagyoib részét, amint az előadó mondotta, már pótol­ták, a rossz karban lévő gépeket kijavítot­ták, gondoskodás történt továbbá a közvágó­híd üzemének fejlesztéséről .is. A közgyűlés tudomásul vette a tanács javaslatát. Pálfy János 1 hold földet kér a várostól gyári célokra. A közgyűlés a tanács javasla­tára a kért földet évi 250 korona bér ellené­iben átengedte. Ezután még néhány apróbb ügyet tár­gyalt le a közgyűlés, amely fél hét után ért véget és a folytatását Bokor Pál elnök 'hol­nap délután 4 órára halasztotta. A zentai másfél milliós panama története. — Elmondják a szereplők. — (Sajál tudósítónktól.) Zeota város kép­viselőtestülete legutóbbi közgyűlésén másfél­millió kölcsönt vett föl 'egy budapesti cégtől. Az erről szóló határozatot azóta a vármegye törvényhatósága jóváhagyta. Most a város két pártja, illetve a pártok exponensei: Po­litzer Leó nyomdatulajdonos és Mester Sán­dor kereskedő közt éles harc 'keletkezett, ép a kölcsön miatt és kölcsönösen leleplezik egymást. Támadóként Politzer lépett föl, ki a közönséghez legutóbb intézett levelében többek között a következőiket .mondotta: Zenta város képviselőtestülete a Mester­párt pénzügyi gazdálkodása folytán abba a helyzetbe került, hogy a legsúlyosabb .pénz­viszonyok közepette, a legélesebb közgazda­sági válság idején 1 és ífél milliós kölcsön felvételét kellett elhatároznia. A kölcsön nyújtására felhívott intézetek mind tagadó­lag feleltek a kérésre, csupán ©gy zug köl­csön-közvetitö iroda (melynek itteni faiscur­j© szintén szerepel ©zen ügyben) adott aján­latot, melyet el is fogadtak. Az irodácska azonban nem tudta a kölcsönt megadná — mert nem volt .pénze. Ilyen körülmények kö­zött, tisztán közérdekből a családom ós ma­gam összeköttetései révén sikerült az ez ügy­iben dr. Tichay Alfréd neve alatt szereplő „Unió" biztositó intézettől a kölcsönt meg­szerezni. (Hogy miért bájt álnév alá az in­zet, azt Mester Andor, egy rivális (biztosí­tótársaság vigéce is megtudja mondani.) A kölcsön az akkori viszonyok között igen olcsó volt. Sőt ma, a javult helyzetű pénz­piacon nem lehet ennyiért kölcsönt kapni. A dr. Tichay ajánlatának csak egy hibája /volt. Kiderült tudniillik, hogy ;a pénzszer­zés az én személyemmel kapcsolatos. lA Tidhy kölcsön azonban „csak azért sem" kellett. Ekkor kitűnő trükkre szántam el maga­mat. Helybeli és távolabb lakó pártvezetői­met előre heleavatva az ügybe, keresztül vit­tem, bogy dr. Tichay s dr. Huszár ugyanazon intézet részére adjanak be egy drágább, kom­kurrens ajánlatot s így is történt: ajánlatai ugyanazon intézet két idegen név alatt be­adott ajánlata volt A Tiobayé olcsóbb, a Huszáré drágább. Dr. Huszár leutazott Zen­tára és a Royal-szálló 7. számú szobáját bé­relte ki. Ugyanakkor a szomszédos szobát én foglaltam le (mit a főkapitány urnái levő szállodai napi kimutatás bizonyára igazolni fogj) Ide hivatta dr. Huszár Deutseh Igná­cot, a Mester Andor titkárát. Dr. Huszár — mint azt a vékony róibic­,falon át hallhattam — megegyezett Deutsóhal aki egy délután kétszer járt ott. Előbb meg­egyezett, azután visszajött az igenlő válasz­sz,al Deutsdh 3000 koronát kért és ezzel szem­ben beleegyezett abba, hogy a pénz 91-es ár­folyam helyett 90-es árfolyamon folyósittas­sók és a kamatot 5.75 százalék helyett 5.8 százalékra emeltessék. Ezenfelül elmagya­rázta Deutseh, hogy a város fél százalék jü­talélkot tűzött ki a pénzszerzőnek, amit az ajánlattevő nem kért. Kérte azonban Deutseh Felhívta dr. Huszárt, hogy ezt is állítsa be •ajánlatába s ezt is adja ki neki. Azaz par­don, nem neki, hanem társainak. A felosz­tásra kerülő összeg igy fent ©miitett 3000 koronából és Ifélszázaléikiból = 7500 korona, összesen 10.500 koronából állott. Ebből — Deutsdh szerint — Mesteré 5000 korona, a töb bi a társaké, kiket névszerint megnevezett, azonban ártatlanoknak tartom őket s nevü­ket semmi szin alatt ki nem adom. Az ügylet igy megköttetett s erről dr. Huszár irást is adott Deutsicibnak. Dr. Hu­szár után dr. Tichay is lejött Zentára és dr. Huszár gépírásos ajánlatába Idr. Tichay sa­játkezű íráséval irta bele a feltételek közé, liogy a város által felajánlott fél százalék szerzési jutalékot igényli az ajánlattevő. El­érkezett a közgyűlés napja. Előterjesztik a két ajánlatot. A Tichay-féle olcsóbbat és a Huszár-féle drágábbat. Mester Andor szólás­ra jelentkezik rá a Hüszár-féle kölcsön elfo­gadását ajánlja hosszai indokolással. Indít­ványát a közgyűlés el is fogadja. Követke­zett a leszámolás. Alighogy a megyei jóvá­hagyás, melyet én eszközöltem fcl s amint az irat leérkezett s a kölcsön betábláztatott, Deutseh rohant Budapestre, a pénzt felvenni Huszárhoz. — Huszár kissé húzta a dolgot. Deutsdh (tanuk előtt) ágált, hogy Mester és a többiek követelik a pénzt. Kifizették Ikellő óvintézkedések mellett, melyek majd a .vizs­gálatnál kerülnek napirendre. Dr. Tichay 91-es árfolyamon 5.75 százalék mellett, szer­zési jutalék nélkül kínált 5 évre másfél mil­liót. Dr. Huszár 90-es árfolyamon 5.8 szá­zalék mellett fél százalék szerzési jutalék mellett ugyanannyit. A károsodás számsze­rűen kifejezve: 33.435 korona 49 fillér. Aki nem hiszi, számolja utána. Ezek azok a vádak, amelyeket Politzer Leó Mester Sándor, a zentai függetlenségi párt egyik vezetőtagja ellen tett. Ma meg­szólal Mester Sándor is és nemcsak 'hogy a leghatározottabban 'visszautasítja az ellene emíelt vádakat, hanem ezenkívül a másfél­milliós kölcsön történetének adatait ugy cso­portosítja, hogy azok ép a vádemelő bűnös­ségére világítanak rá. Mester ellenfelének ar­ra a beismerésére hivatkozik, hogy pártve­zéreinek és barátainak előzetes beavatásával ugyanannak az intézetnek a nevében egy másik 3300 koronával drágább kölcsönaján­latot is tétetett Zenta városának. Politzer je­lenvolt a közgyűlésen — úgymond a válasz — a tárgyaláspál, a szavazásnál nem szólt egy szót sem, nem felebbezte meg a határo­zatot, hanem még ő járta ki, hogy jóváha­gyassák a megyénél. Minden igaz, mert ma­ga Politzer isimerte be, minden ép az ő és beavatott pártvezéreinak bűnösségét bizo­nyítja. ök tudtak a kerülő csalásról, a város­nak súlyos megkárosításáról és haiigattak. A függetlenségiek, — úgymond — jóhiszeműen fogadták el a drágább kölcsönt, .mert az ol­csóbb ajánlattevőnek személye nem nyújtott nekik kellő garanciát. A bűnösök Politzer és társai — ezzel fejeződik be a válasz. Igy veszekednek a zentai urak. Pedig nem is olyan fontos ott az a kérdés, hogy ki a csaló, itt az a lényeges, hogy a város meg­károsítása megtörtént. Ezt pedig egyik olda­lon se tagadják . . . tiBiiiiiiiaiaaiaiiiaaiiiiBaiaBaiaBiiaiBUiaBiiavaip Lángban Albánia! Párisból jelentik: Anglia tudatta a Szkutariban katonailag képviselt hatalmakkal, liogy Burney angol tengernagy s az angol különítmény parancsot kapott Szkutari elhagyására. — Art a londo­ni hírt, hogy az angol1 kormány ;az albániai zavarok következtében vissza akarja hivni a szkutari angol különítményt rá az albán vi­zekre küldött angol hajókat, itt ugy ítélik meg, hogy ez a balkáni zavar komoly kiéle­sedséét jelenti. — Mint Belgrádból jelentik, a szerb kormány azzal a kéréssel' fordult a bécsi kabinethez, hogy interveniáljon Albá­niában rá tegyen energikus lépéseket az ideiglenes albán kormánynál. A Zeit jelenté­se szerint a béosi kabinet ezt a kérést eluta­sította. — A Südslavisohe Korrespondenz je­lenti Oettinjéből: Jó értesülés szerint két nap óta heves harc folyik Gusinjében és Tutiban. A hadvezetőség a határról érkező nyugtala­nító jelentések következtében elrendelte, hogy a haderő szállítását meggyorsítsák, A

Next

/
Thumbnails
Contents