Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-26 / 224. szám

UECMAOYARORSZXQ 1913. szeptember 26. Junius 17-én Új vidék sz. kir. város. (Egy (hangtulag). Junius 18-án Bihar vármegye. (Egyhan­gúlag.) Junius 19-én Bars vármegye. (110 szó­val 4 ellen ós Ternes vármegye (óriási több­s'éigigre]) Junius 23-án Kolozsvár sz. kir. város (50 többséggel.) Junius 25-én Hódmezővásárhely város (128 szóval 06 ellen) és Szeged szab. kir. vá­ros (nagy szótöbbséggel.) Junius 26-án Nagykükiüllő vármegye (egyhangúlag) és Szabadka sz. kir. város (149 szóval 29 ellen.) Junius 27-én Kolozs vármegye (egyhan­gúlag). Junius 28-án Sopron sz. kir. város (nagy többséggel). Baja város (45 szóval 26 ellen.) Zemplén vármegye (180 szóval 14 ellen.) Kas­sa sz. kir. város (59 szóval 16 ellen) és Te­mesvár sz. kir. város (91 szóval 9 ellen. Julius 3-án Bács-Bodrog vármegye (nagy szótöbbséggel.) Julius 7-én Torontál vármegye (egyhan­gúlag) és Pozsony sz. kir. város (egyhangú­lag.1) Julius 8-án iSelmecz-Bélabánya sz. kar. város. Julius 9-én Arad sz. kir. város (79 szóval 24 ellen) és Szepes vármegye (túlnyomó több rógge.1). , Julius 10-én Nagyvárad város (64 szaval 24 ellen) és Debrecen sz. kir. város (101 szó­val 62 ellen). Julius 11-én Ung vármegye (102 szóval 4 ellen.') Julius 14-én Baranya vármegye (211 szó­val 40 ellen), Szatmárnémeti sz. kir. város (55 szóval 10 ellen) és Borsod vármegye (212 szavazattal). Julius 15-én Gómiör és Kis-Hont várme­gye (15 szóval 3 ellen), Háromszék várme­gye (98 szóval 41 ellen!) ós Yersecz -város (nagy többséggel). Julius 18-ún Sáros -vármegye engyüian­.gulag). Julius 22-én Ugocs-a vármegye (egyhan­gúlag). Julius 23-án IMoson vármegye (összes szavazatokkal 6 ellen'). Julius 28-án Fefhér vármegye (124 szó­val 50 ellen). iÁugluszitiis 4-én Jász-N agyMKu n-Szol nofc megye (nagy többséggel) ós Somogy várme­gye (124 szótöbbséggel). (Augusztus 7-én Kis-Küküllő vármegye. Augusztus 12-án Vas vármegye (325 szó­val 66 ellen). /Augusztus 25-én Szoluok-Doboka -megye (135 szóval 25 ellen.) Augusztus 28-án Nyitra vármegye (egy­hangúlag). Szeptember 11-én Heves vármegye (172 szóval 118 ellen). Szeptember 17-én Bihar vármegye (egy­hangúlag). Pécs sz. kir. város (69 szóval 29 ellen.) Szeptember 18-án Udvarhely vármegye (142 szóval 4 ellen) és Szatmár vármegye (egyhangúlag). _ Szeptember 22-én Zemplén vármegye (a bizalmatlansági indítványt ,224 szóval 92 ellenében elvetették.) A kormány kineveztetését tudomásul vették: Junius 28-án 'Miskolcz város (egyhangú­lag). Julius 5-én Székesfehérvár sz. kir. vá­ros (egyhangúlag). Augusztus 31-én Esztergom vármegye. Szeptember 11-én Zala vármegye. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET. Színházi műsor: PÉNTEK: Diákhercegnő, operett. Pá­ros a/a. SZOMBAT: Diákhercegnő, operett. Pá­ratlan 1/s. VASÁRNAP eiste: Diákhercegnő, ope­rett. Bér-letszünet. gyertya-fényű WOLLFRAft izzókörték meg­érkeztek melyeknek fogyasztása úgyszólván semmi, Szegeden kapható Fonyó Soma ítÉStSSS^ aBSEssssaasaasaaa 5 Diákhercegnö. — Operettbemutató a színházban. — Ismét egy dalokkal fűszerezett modern komédia, melyre azonban még azt sem lehet rámondani, bogy divatos operett. -Nem, a Diákhercegnö egyszerűen látványos revü, látvány nélkül, énekes bohózat, énekszámok nélkül. Amit benne bárom felvonáson ke­resztül jobb ügyhöz méltó igyekezettel vég­hez visznek a színjátszók, azt alig lehet egyébnek nevezni ötletszerűen egymás mel­lé rakott ikabarészá-mok lepergetésénél. Hogy kik irták szövegét s ki szerzette színtelen kottáit, — az talán egészen mellé­kes; hiszen a darab aligha fog tovább élni, mig megszárad a. nyomdaifesték ezeken az el­parentáló sorokon. Miliőjón valami halvány refleksze ragyog igazán nagy stílusú dara­boknak; egy kis német város egyeteméneik levegőjében zajlik le az .ösztövér ügy, mely­nek bőse Margaréta hercegnő. A finom és tö­rékeny rózsaszálat megcsapja a diákok fesz­telen életének szele és szive náthát fog az egyik diák szemének sugarától, — ez az •egész és ezenkívül semmi, igazán semmi. Amit a darabban énekelve mondanak el, az zenei 'zsonglőrködéshez hasonlít inkább, mint mo­dem igények szerint dalnak nevezhető hang­sorozathoz. Kórusai primitívek és laposak, visszatérő témái — egyetlen keringő kivéte­lével — min den zenéi liíniveneiót nélküli íz­nek. A darabot kackiás híradások előzték me-g, melyek új díszletekről, a szokottnál gondosabb rendezésről szóltak, — nos, már tisztában vagyunk azzal a művészettel is, bogy hogyan lehet megkopott vászonfalak­ból némi mázolás után új díszleteiket elő­állítani? A rendezésről pedig elég annyi, bogy amúgy is kárbaveszetl 'fáradtság lett volna, ha tényleg gondosabb lett volna a megszokottnál. Ami érték ebben a sivár szóáradatban és hangözönben mutatkozik, azt egyikj-másik .szereplő nyújtotta a közönségnek. Hilbert Janka került az érdeklődés középpontjába és megnyerően finom egyéniségének színeivel olyasféle hangulatot teremtett, ami hasonlít a sikerhez. Disztingvált megjelenés, jó szin­padi alak, természetes és mégis elfinomult mozdulatok, — ez Hilbert Janka, akinek já­téka még csupa kedves elfogódottság, sejte­tós és igéret. Hangjával könnyen bánik, de kénytelen rá vigyázni, mert nagyon is filig­rán. Fellépése egészben véve sikerült és a kö­zönség szimpátiájával találkozott. Mellette Békefi Lajos tünt ki tempera­mentumos játékával ós színekben dús ének­előadásával. Második felvonásbeli énekszá­mainaik egyikével zajos sikert aratott. Déri Rózsi ereiben közönséges vérré vált a más­kor oly nyughatatlan kéneső; szerepe nem sok jó alkalmat nyújt és ezt a par excellence elsőrendű operettszinósznőt egészen csönides szórakozásokra szorítja. Antal Erzsi köny­nyed és sikkes tanárnő, mindig stílusos, Heltai, iMiklósy Margit és Szatmáry ötletes jókedvvel javítottak a darabon, ami rajta javítható volt. A harmadik felvonásban azonban ré­szünk volt egy vastagon aláhúzott kis skan­dalumban, amit nem tudunk elég erélyesen megróni és visszautasítani. Az egyik szerep­lő kuplékat énekelt s ezenközben olyan sza­badságokat engedett meg magának, amilye­nekhez fogható korcsmai dévajság — nem akarunk erősebb kifejezést használni — még nem hangzott el a szegedi színházban. A leg­utolsó külvárosi nyári kabaréban mondanak ilyen szennyes kis tréfákat s még ott is ki szokták azokat fütyülni éjfél előtt. Remél­jük, bogy azok a mindenáron való helyi kpp­lék nem fognak többé elhangzani azon a he­lyen, mert nem lenne csoda, ha a közönség türelme elfogyna és hangos visszautasitás­sal tenne bizonyságot jó ízléséről, melytől utóvégre a színpad sem rugaszkodJhatilk el végképen. A színház egészen megtelt; ime, kezdőd­nék tehát a művészet intenzív pártolása, •csak a művészet is pártolná legalább az oly­annyira türelmes és várakozó közönséget! * Program nélkül. A Pesti Tükör ár]*: A vidék egyik nagyobb városában, Nagyvá­radon most nyil'nak meg a színház kapui. lEz magáiban véve nem lenne jelentős dolog, de a szinbázak üzletszerű tömjénezésének ide­jében egyenesen érdekes, bogy e kapunyitás alkalmából Dutka Ákos, az ismert író és kri­tikus tollhegyre veszi a színházat. Elismeri: nagyon helyes,-hogy az igazgató ezúttal már egyáltalán nem is adott programot, de hogy nincs is programja, emiatt őszintén panasz­kodik. Már egyszer — írja — elvárnánk a színház igazgatójától, bogy gondosan Össze­állított programmal álljon elő, amelyben elő­re kritika tárgyává tehetné a sajtó és a kö­zönség, bogy jut-e eléggé szóhoz az igazi iro­dalom, a komoly zene a direktor játékrendjó­ben, vagy pedig túlteng a tisztán üzleti szem­nont. És most raitunk, fővárosiakon a cso­dálkozás sora. Hát itt talán tudunk valamit a direktorok játékrendjéről? Itt van pro­fi ram,? Itt nem teng tul az üzleti szempont? Dehogy nem. (Miért lenne hát máskép — a fővárost, maijmolé — vidéken. Az elszomoro­dó kritikus pedig értse meg már egyszer SWu» Ede költői szavát: „Minden üzlet ezen a vi­lágon." Ez a költői ierazság még azzal is ösz­szefér, hogy a provramnélküli direktor nem is fizet, bért a szinházáért, RUFF cukorkaüzlet, Kárász-utca, Ungár—Mayer palota. Ruff cukorkaüzlet Kárász-utca Ungar-Mayer palota. Bécsi hang TBzíról és Atidrássvról. A bécsi Fremdenblatt mai számában írja: Tisza István gróf miniszterelnök egv interviu keretében nyilatkozott a magyar politika ak­tnállis 'kérdéseiről. Tette ezt őszinte, félre­magvarázíhatatlan és határozott módon, ami megfelel jellemének. A tett embere polemizál a gondolat embere ellen, a praktikus politi­kus a politikai teoretikus elllen, a céltudatos államférfiú a változó ideálokat kergető par­lamenti ember ellen. Andrássynak, akinek nagy szellemi tehetségét, eminens irói és szó­noki képességeit senki sem vonhatja kétség­be, egv hiányzik: az érzék a praktikus politi­ka iránt, a tudománya annak, ami elérhető. Aki Tisza gróf tegnapi nyilatkozatát olvassa, azt az impressziót merítheti belőle, hogv a miniszterelnök teljes bizalommal néz a jövő elébe. A magvar miniszterelnök nem a habo­zás és vesztegflés embere. Az opportunizmust soha sem ismerte és az ő számára a koalíció az esszenciáia minden politikai szörnyűség­nek. Ezért előreláthatólag sohasem jő maid létre megegyezés Andrássy Gyula gróf és Ti­sza István gróf között, amint az atyjiuk (kö­zött történt. E két alapvetően eltérő termé­4

Next

/
Thumbnails
Contents