Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-26 / 224. szám

1913. szeptember 21. DÉLMAGYARORSZAG 26. házból áll; egy telepes két hold földet kapott s a város a telepeséket ingyen szőlővesszővel és gyümölcsfákkal látta el. Azonfelül a város épittette föl a .telepesek házait, aminek darabja 1170 koronába került. Egy telepes a földért, házért apró részletékben ezerkétszáz koronát fizet. E telepítésekkel és parcellázásokkal elérte Kecskemét város, ihogy határának közel egyharmada 20—30 hold nagyságú darabokban kisbirtokosok kezére kerüljön, ami által ennék a földdarabnak a birtokmegosztása kedvezőbbé vált, (mint az ország bármely más városának, vagy akár Németországnak és Franciaországnak birtokelosztása! Mit látunk ezzel szemben a szegedi Alföldön? Azt, hogy itt a mezőgazdasággal foglalkozó tanyai népnek hetven százaléka máról-lholnapra élő zsellérje a városnak, mert a nagy kiterjedésű városi földek parcellászására soha senki sem gondol. A szociális érzék ép ugy hiányzik a városi hatóságból, mint az észszerű gazdálkodás iránt való belátás. A bérföldek értékesítése esetén azoknak legnagyobb százaléka átmenne a mostani bérlők tulajdonába és a fenmaradó vételárhátralékok kamatában a város évtizedeken át jelentős jövedelemtöbblethez jiutna, mely később a befolyt vételárak készpénzkamatáiban találna fedezetet. Ahelyett, hogy a nemes város ilyen jövedelmező birtokpolitikába fogna, mit tesznek a hatóság érdemes fejei? Olyan halvaszületett eszmékkel állanak elő, mint a nagykörúti városi villamos, melynek ötven-hatvan esztendőn belül még a fölemlitéshez sincsen igénye. Hja! Igy nem1 lehet jövedelmező városi üzemekre gondolni. Föl kellene frissíteni a város fejlődését irányító hivatalos testületet és különösen a gazdasági és pénzügyi ágazatok vezetésére kellene modern gondolkozású, termékeny agyú, friss képzelőerejü, igazán modern férfiakat megnyerni, akik a város meglevő anyagi erőivel fényesen jöve- : delmező birtokpolitikát tudnának a régi tespedés helyébe teremteni. (d) aaaaaaBBaaaBaaaBaHeaaBaBaBaaaaaaaBSBaiaBoaaaaaaaaaaB Meg akart halni, mert elvették a gyermekeit. — Egy anya küzdelme a gyermekeiért. — (Saját tudósítónktól.) \A rendőri sajtókönyvben egy szerény, igénytelen kis hir húzódott meg ma. Gyakorlott szem azonban mindjárt láthatta, bogy ez a néhány sor drámát takar, amely most közeledik az utolsó fölvonás felé. A rendőri krónikában ez állt: „Kolesszár Gyuláné, 25 éves magánzónő, tegnap délután félhétkor, Polgár-utca 21. szám alatt lévő lakásán ecetsavval megmérgezte magát. Három nappal ezelőtt az árvaszék két gyermekét a menhelybe utalta, ezért akart öngyilkos lenni. Tettét a házibeliek hamarosan észrevették, orvost hivattak. Állapota nem veszélyes." Kolesszár Gyuláné, akit ma /délelőtt felkeresett a lakásán a Délmagyarország munkatársa és aki még a tegnapi öngyilkossági kísérletétől beteg, sírva mondotta ©1 a rövid rendőri jelentés kiegészitésekép a következőket: — Másodszor követtem el tegnap öngyilkosságot, mert elvették a gyermekeimet. Kolesszár Gyulától, az uramtól másfél év óta különválva élek. Férjem ezelőtt négy évvel a Deá'k 'Ferenc-utcai Kabaré-kávéház tulajdonosa volt, de mikor a kávéházat eladta, sza kitott addigi munkás életmódjával és feönynyelmixségekre adta magát. .Ekkor elváltunk. Két gyermekünk, a nyolc éves Ilonka és. a hat éves Endre, nálam maradt, mert ón akartam fölnevelni őlket tisztességben és becsületben. Magajm is szegény vagyok, de mindent elkövettem, éjt nappallá tettem, megszorította — hiszen tudod; majd hirtelen s váratlanul a nyakaimba borult és sírni kezdett. Nagynóhezen lecsillapítottam, mire elbeszélte nekem, hogy valami szegény ördöggel van jó barátságban, meg is ígérte neki a kezét, valahol az Izárevőlgyben, de most már megbánta s vissza szeretné von/ni a .neki adott szavát, mert engem szeret . . . Hát tudod barátom, én az igazat megvallva, nagyon megszerettem ezt a leányt; de mégis, tudod, az utcán találtam rá, jóformán nem is tudom, hogy kicsoda .... Károly valósággal kábult volt. — Hogy hivják azt a leányt — kérdezte határozatlanul. — Jaj, drága öregem — nevetett Sartorius — indiszkréciót mégsem akaróik elkövetni; meg azután nomina sunt odiosa. Lelhet, hogy talán ismered' is, hiszen alig laki/k tőled négy udvarnyira. Az apja azt hiszem valami vasúti tiszt volt; nyugdijiból élnelk ... — Nem, nem ismerem — mondotta desperáltan. Sartoriusnak nem is tűnt föl barátja izgatottsága. — Ugy-e barátom. — mondotta — sokkal helyesebb dolog, ha otthagyom. Nem is nekem való, meg azután miért bántsam azt az ismeretlen 'szegény ördögöt. Nagyon a szivére venné s valami lelkiismerettel én is birok. Neki való az inkább ... — igazad Van barátom, mondotta Károly fáradtan, inkább neki való az . . . — Nna! — kedves barátom! Legalább kiöntöttem előtted a szivem tartalmát. Szóval igy fogok cselekedni. De azért ne gondold, hogy végleg otthagyom. Van még a féleségnél egy kellemesebb valami, a szerető ... Na szervusz barátocskám, most már sietek, mert randevúim van a kicsikével, bizonyára vár is már engem. Károly egyedül maradt a sötét szobában. Arcát a kandalló tüze világította meg, azt bámulta, majd reszkető, kézzel nyúlt az Íróasztalába, kivette a nagy iratcsomagot, a kész munkát és beledobta a kandalló tüzébe. Bizonyos fájdalmas gyönyörűséggel nézte, .mint hamvad el az utolsó papirdarab, a hosszú éjszakák verejtékes munkája. Majd fejőbe nyomta az ócska, széles, fekete kalapot, magára öltötte kopott kabátját, körülnézett még egyszer s halk léptekkel kiment. Soha többé vissza nem jött . . . hogy két kezem munkájával keressem meg azt, amire a gyermekeknek és nekem szükségem volt. Három szobás lakásomnak minden zeg-zugát kiadtam, minden lakómat kiszolgáltam, csakhogy maradjon annyi, amiből nekünk is teljék. — Rossz sorsom ezelőtt néliány hónappal összehozott egy özvegy asszonnyal, Budáné dr.-nével, aki két felnőtt fiával együtt, nálam lakott. Ez az asszony több mint két hónapig volt itt, de ez alatt az idő alatt a lakásáért egy fillért sem fizetett, ugy, bogy kénytelen voltam kilakoltatni. Bindáné ekkor bosszút esküdött ellenein. Ott akart megbántani, ahol tudta, hogy a legjobban fáj. Följelentett az árvaszéknél, liogy én kicsapongó életet élek, udvarlókat tartok és a gyerekeimet ütöm. Éjjel üzlet után járok, ez alatt a gyermekeim egyedül maradnak otthon és egész éjjel a 'folyosókon kerekes,korcsolyáznak. Ha pedig néha haza jövök ud varlóimmal, akkor azokkal is .megveretem a gyerekeimet, — Budáné nem elégedett meg azzal, hogy csak ő vádaskodott ellenem, hanem rávette anyámat, — akit közben megösmert nálam, — hogy vall/jon az árvaszéken ellenem. Anyáin, aki máshol lakik, elhitte a ravasz nő szavait és ..miikor beidézték, ellenem vallott. Mikor én ezt megtudtam, zsirszódával megmérgeztem magamat és hetekig feküdtem súlyos betegen. — Alig néhány napja, hogy kihevertem a betegséget, ismét élőről kellett kezdenem a kálváriát. Hétfőn reggel szépen felöltöztettem a kis gyerekeimet és elküldtem őket az iskolába. Alig távoztak el hazulról, amikor az árvaszéktől megjelent nálam egy ur egy rendőr kíséretében és felszólított, hogy gyerekeimet azonnal adjam át. Én megmondtam, ihogy a gyerekek az iskolában vannak, mire az árvaszék kiküldöttje azt mondotta, hogy ne is várjam őket haza, mert az iskolából a gyermekmenhelyre viszik, oda internálta őket az árvaszék. Én hiába tiltakoztam ez ellen, mondva, hogy nem lelhet tőlem elvenni a gyerekeket, mert engem még ki sem hallgattak, az idegen eltávozott és azóta nem láttam se a kis fiamat, se a leányomat. — Vártam . . . vártam, de nem jöttek haza. Tegnap délben kimentem a gyermekmenhelyre, legalább látni akartam őket. 'Be se engedtek azonban, hanem egy kisasszony kiizent, Ihogy ne háborgassak senlkit, ' mert most ebédelnek és ilyenkor nem érnek rá diskurálni. Én haza jöttem szó nélkül, egész délután sírtam és este felé megmérgeztem magamat. Legközelebb majd ügyesebb leszek . . . Az ország bizalma. Érdekes k'imutatá kapunk illetékes helyről, amelyből kitűnik, hogy a mai napig 49 törvényhatóság szavazott bizalmat a Tisza-kormánynak, mig 4 törvényhatóság a kormány kinevezését tudomásul vette. A kimutatás itt következik. Bizalmat szavaztak: Junius 14-én Marosvásárhely sz. kir. város. Turócz vármegye. (Nagy többséggel). S Zombor sz. kir. város. (Óriási többseggel.') B Értesítés. iSb Telefon 1203. sz. Kárpitos ár«K bárKineK rftzMUzctftn is Dús választék kész díván, ottomán, matracok, garnitúrák stb. — Javitások jótállással szaksze:: rüen és olcsón eszközöltetnek. :: kárpitos-üzlet :: Kossut Lajos-sugárut 6. szám,