Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-25 / 223. szám

IÍ13. szeptember 25. DELMAGYARORSZAO t. szállodában a város ebédet adott az államtit­kár tiszteletére. Ebéd után Palica-fürdőt te­kintette meg az államtitkár és este vissza­utazott. Budapestre. — Koleragyanus megbetegedés Sze­geden. Tegnap délután a Szeged-Rókus állo­más harmadosztályú várótermében Tragulin Vazül tiizérlkatona koleragyanus tünetek kö­zött megbetegedett. Tragulin Pankotáról Mosztárba akart Utazni, de útközben gyümöl­csöt evett és ettől lett rosszul. Beszállították az üjszegedi ikolerabarükktoa, ahol Rusz Gusz­táv dr. megvizsgálta és ürülékét elfcüldötte Békésgyüláru, bakteriológiai vizsgálat végett. A vizsgálat fogja megáll lapítani, hogy tény­leges ázsiai kolerában szenved-e a katona. Állapotában egyébként ma már javulás állott be és valószínű, hogy életben marad. — A pullolás megtiltása. A Magyar Lovar Egyesület végre olyan határozatot ho­zott, amellyel a legnagyobb tetszéssel talál­kozott minden oldalon. Soha még olyan egy­hangú elismerés nem szállott a zsoké-klub felé, mint most, amikor kimondott.i. hogy a lovasoknak helyre ép olyan igyekezettel ki kell lovagolni a lovat, mini győzelemre. Ál­talános a vélekedés, hogy a rendelettel, a mely most le-lent meg. megmentettek ver­senyh zeniünket a teljes zülléstől. O'v érthe­tetlenek, oly fölforgatoítak voltak a formák, hogy teljességgel útvesztővé lett a lóverseny. S mindennek a közönség, a pénzét áldozó közönség itta meg a levét, mert egyedül ő nem tudta, hogy miikor és mennyire puhul­ják a lovakat. A rógi és tegyük hozzá, szé­gyenteljes rendszer tápot ado't a machiná­ciókra s hogyne használták volna ki az al­kalmat zsokék, trénerek, managerek, sőt is­tállótulajdonosok is, amikor — pénzről volt szó. Az eldorádónak vége, becsületesebb Kor­szak következett el s a túrion ezentui csak tisztességes eszközök igénybe vételével lehet boldogulni. A versenybíróság árgus szemek­kel fog őrködni a zsokéik munkáján, alig Hisszük tehát, hogy a professzionátusok meg ne embereljék magukat s le ne mondjanak arról, amit eddig oly süriin gyakoroltaik — az inkorrekt lovaglásról. — Idegessek-e a mai emb rek? Alta Iáiban azt tartjuk, liogy a mai kor az ide­gesség korszaka. Ezzel szemben egy német titkos tanácsos, Rhevms, aki sokat foglalko­zott ezzel a problémával, azt tartja, hogy manapság élni valóságas élvezet az előző ko­rokhoz képest. Tény, hogy ma villamosság­gal iruník, napfénnyel festünk, gőzzel uta­zunk és géppel repülünk s bogy többet dol­gozunk fejjel, mint izommal, de az ember mindezt megszokja. Különben is, hacsak a középkorra tekintünk vissza, nem mentek-e akkor sokkal idegrázóbb eseményeik végbe? Gondoljunk csak az istenitéletekre, boszor­kányfőzőkre és égetésekre, a középkori ör­dögiizésékre, kisértetjárásokna, a vallási tü­relmetlenségekből fakadó üldözésekre, kín­zásokra és vérengzésekre, a ragályos beteg­ségekre, melyekkel szemben elődeink véd tele nül állották. Nem jobb-e ezekkel szemben manapság ruházkodásiunk, táplálkozásunk, nem jobbak-e lakásviszonyaink, nem rtende­zettebbek-e kereseti ás munkaviszonyaink? Nem könnyebb-e egyáltalán napi munkánk? Amint izomerőnk a testi munkától meggy a-, rapszik, azonképpen agy velőnk munkaszol­gáltató képessége is bizonyára megnövek­szik. Mindezek alapján megállapítja Rheims hogy semmivel sem vagyunk idegesebbek, mint bármely előző kor emlberei. Ríheims tit­kos tanácsos ur ezzel az ő egészséges élet-' félfogásával bizonyára nem ideges. — Szerelmi dráma Debrecenben. Deb­recneből jelenik: Ma délelőtt föltűnést keltő szerelmi dráma játszódott le a nagyerdőn.. Bodnár György pozsonyi államvasuti mér- j nők már l*oes*ab>l>.' ideje jegyben járt Deb-i; receu egyik legszebb leányával, Tóth Erzsé­bettel, aki néhai Tóth Béla gazdag gyógy­szerésznek volt a leánya. Az esküvőnek nemsokára meg kellett volna történnie. Ma Bodnár sétakocsizásra indult a menyasszo­nyával. Később kihajtattak a nagyerdőre. iA víztoronynál leszálltak és Bodnár előbb a leányt, aztán magát lőtte agyon. Mind a ket­ten meghaltak. Senki nem sejti, mi indítot­ta őket a végzetes lépésre. — Négyes lakodalom. Ritka érdekességü esküvő ment végbe e hónap 21-én a temes­megyei Szakáiháza községben. Ortinau Pé­ter községi biró négy gyermekének, még pe­riig két fiának és két leányának volt egy­szerre az esküvője. Az egyik fin ós az egyik leány szintén két egytestvérrel kelt egybe. iA négyes esküvőn a fél falu népe, báromszáz nál többen vettek részt. A lakodalmas né|p jó étvágyáról és jó kedvéről a következő számadatok tanúskodnak: megettek 8 borjiut, 400 csirkét, 150 kacsát és ugyanannyi libát, 300 kuglófot és rengeteg aprósüteményt. El­fogyott 10 hektoliter bor, 400 liter sör, 40 liter pálinka. Miután a lakodalom még ked­den' is tartott, megöltek még 3 disznót Is. Hét nagy üstben rotyogott az étel, a sütésre pedig Milön kemencét építtetett Ortinau biró uram. Ugylátsaik van mit apríitaniok a böj­tbe sváb testvéreinknek, ámbár azt hisszük, hogy a tejben — legalább ez alkalommal — nem sok kárt tetteik. — Mozgóképek a balkáni háborúból. Csütörtökön tudományos előadás lesz az Urá­h/a-szinházban. Ez alkalommal bemutatóra kerül Adorján Andor és Kéri Pál haditudó­sítók kitűnő darabja: A balkáni háború. Iz­galmas és érdeikfesziitő jelenetekben bővelke­'dliik ez a darab. A mozigólképek mind eredeti helyszíni fölvételek. A szövegét B. Baráti Jó- | 'zsef, a szegedi színház kedvelt művésze ol­vassa föl. — Jön Weisz Kóbi. Pénteken szenzációs •bemutató lesz a Vass-mozgótban. Az igazga­tóság anyagi áldozatot nem kiméivé megsze­rezte Weisz Kóbi nászuton cimü kacagtató filmet, melyhez foghatót ezideig még Szege­den nem vetítették. A főszerepeket iHerren­feld, az ismert berlini kómikus s Hanny Weisse, a legszebb berlini szinésznő játszák. Ennek a darabnak eredeti meséjét jól isme­ri a közönség, hisz ez nem más, mint Mundi Rosenkrave nászuton. Jegyek előre lefoglal­hatók az Uránia és Vass-mozik pénztáránál. * Sarah Bernhardt. A legnagyobb fran­cia tragika a nyár folyamán egy mozgó­fénykép szerepét játszotta el, melyért 330,000 korona honoráriumot kapott. A páratlanul nagyszerű hároimfélvonásos dráma szövegét Emilé Moreau irta és „Erzisiébet királynő" életének tragikus epizódjait viszi vászonra. A minden részletében bámulatos művészettel brilliáns fölvétel egyes szerepeit a Saraih Bernhardit-Sziinház tagjai alakítják és a drá­ma dekorációit és kosztüimjeit a legnevesebb francia festők tervezték a nagy művésznő utasításai szerint. A klasszikus szépségű fel­vétet címszerepében a világhírű müvésznnő tehetséges teljes egészében bontakozik ki döftünk. Az elragadóan finom- játék, a nagy vonásokkal rajzolt jellemzés, a fájdalom •szubtilisan nüanszirozott interpretálása és megrázóan tragikus ímeghailási jelenet a szín­játszás remeikévé avatják ezt a drámát, a •melyhez hasonlót eddig nem produkáltak. Az Erzsébet királynő mestermüve a kinema­t-ográfiának. Bemutatja 1913. szeptember-26., 27. és 28-án az Edison mozgószinház ren­des helyáraikkal. — A beiratkozások-ra való tekintettel jutnak eladásra iskolai öltönyök 12 koronától feljebb dus választékiban Neumnan M. cs. 08 kir. udvari kamarai szállítónál, Szeged. Butor zállltásokat hely­ben és vidékre, berafc­t&rozást száraz raktár helyiségben eszközöl Ungár Benő szállító Szeged, Jókai-utca l.sz. Telefon URÁNIA. Csütörtökön délután 6 és este 9 órakor a balkáni hábtru. Három felvonásban, irták Adorján Andor és Kéri Pál, az Est hadi tudósítói, felolvassa B. Baróti József Délután fél, este rendes helyárak. F-A-S-S. Csütörtökön Két sláger! Wamba. Egy indiánusnő tragédiája 2 felv. 13, ezred hősei. Vígjáték 2 felvonásban. Amerikai színészek. Amerikai felv. Előadások hétköznapokon fél 6, ne­gyed 8 és 9 órakor, vasárnap 2 órától.

Next

/
Thumbnails
Contents