Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-25 / 223. szám

188. DÉLMAGYARORSZAG 1913. szeptember 20. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET. Színházi műsor: GSÜTÖRTÜK; Diákhercegnő, operett. (Bemutató.) Páratlan 3/». PÉNTEK: Diákhercegnő, operett, Pá­rás 3/a. A gyermekek és a színház. (Saját tudósítónktól.) Az Est-ben olvas­suk a következő igen érdekes híradást: A helügyminíszteriuimlbain a mult hét péntekjén az erre illetékles kormányzati kö­zegeik ankétra gyűltek össze, hogy a mozgő­wzinlházakra vonatkozó szabályzatokat revi­deálják, azok programiját, a mozi nevelő és rontó hatását megbeszéljék, továbbá meg­tárgyalják vájjon uj mozién gedélyék adha­tók-© a jövőben? Ezzel kapcsolatosan szó esett a 16 éven alu li gyermekek mozi és színházba járásáról és az uj mozirendsza­bály ezzel a kérdéssel is behatóan foglalko­zott. Biztos tudomásaink szerint az erről szó­lé rendelkezés ugy fog dönteni, hogy 16 éven aluli gyermekek se mozgószinházba, se szín­házba nem mehetnek, ha. csak nem rendez­nek számukra külön előadást. Ez a rendelet bizonyára a legélénkebb vita tárgya lesz, különösen pedagógiai ás mozgásziniháztu­lajdonos körökben. Igy szól az első híradás, mely abból az •egy idő óta dög süriin hangoztatott panasz­ból faikadt, hogy a mozgőfényképszinházak rontják az ifjúság kedélyét. A hir valódisá­gáért nem állunk jót, de njár most megje­gyezzük, hogy a megrendszabályozó intéz­kedést ebben a formában nagyon elhibázo tt ­maik és igen veszélyesnek keli tartanunk. Lehet szó arról, hogy az úgynevezett detöktivregény ekben oly híven előadott tol­'vajifogásoik az utca gyerekeit bizonyos fokban bűnözésre csábítják, de hiszen ilyen szórvá­nyosan káros jelenség majdnem minden mo­dern találmány megjelenése után föllépett és imég sem nyúltak azért óvóinfézkedésekiiez, melyek a találmány gazdasági érvényesülése elé ép oly akadályokat gördítettek, mint ami­lyen mértékben derékon törik ketté kultu­rális jelentőségét. A gyermekek nevelése felnőttekre van bízva és csak nagyon kicsi, mondhatni tel­jesen elenyésző a gyermektársadalomnak az a százaléka, amely teljesen gondozás nélkül mő föl; ennek a százaléknak pedig nincs pénze belépőjegyet venni! A gyermekneve­lésnek az a kérdése tehát, hogy hasznos-e, vagy káros kiskorúaknak moziba menni, a nevelésre tartozik és nem a közrendészetre. Emellett kétségtelen, hogy a gyermek friss tudásvágya mindkét intézményben bő anya­got talál és játék, meg szórakozás közben ezerszer több hasznos dolgot tanul meg, mint amennyit az iskola mai rendszere vetít eléje. Remiéljük, 'hogy a kérdésnek végleges megoldásánál ezelket a szempontokat is figye­lemben fogják részesíteni és nem fogják ilyen oroszországi izü rendelettel a mozgófény­képszinházak fejlődését és kulturális pálya­futását megakasztani. Késő éjszaka meg is jött a hírnök a cá: follata, amelly szerint Az Est-ben közölt ter­vezetet a belügyminisztérium nem hajtja végre, semmiféle tervezetről nincs szó. * Diákhercegnő. A szinházi iroda jelenti: A színi szezon első operottiujdonsága holnap, j csütörtökön kerül bemutatóra. Ma tartották meg belőle az első főpróbát s az a jókedv, amivel a szereplők szerepeiket játszák, már maga is egyik biztató jele a várható siker­mik. Pompásak Hilbert Janka énekszámai. Déry Rózsi egyéniségének megfelelő feladat­hoz jutott mint Max herceg. Valósággal paj­kos diák, akit uralkodói származása sem akadályoz meg abban, hogy víg cimbora ne legyen. Antal Erzsi az egyetemi tanárnő sze­repében elegáns kákharisinyiat jeAz. Heltai Jenő mint zsidó diák szintén parádés sze­rephez jutott. Kupléja hamarosan népszerű­vé válik. Béke fi. Lajosé a férfifőszerep, kitű­nő énekszámokkal, táncokkal. A pompás iuj díszleteket Szántó Vilmos, a szinház talentu­mos festője tervezte ós festette. * Feltámad az Uj Szinpad. Budapesten, a Dembinszky-utca végén, pár lépésnyire a Városligettől, egy nagy bérpalotában na­gyon szép és intim szintház nyílt meg ezelőtt (két évvel. Bárdoss Artúr dr. ismert kitűnő rendező és Révész Béla iró voltak a direkto­rok. A tagok fiatal, lelkes művészek voltak, a műsor pediig tisztán irodalmi. De a sajtó bárhogyan is dicsérte az előadásokat, a pár megjelent néző bármiennyire is el volt ra­gadtatva a látottakon és a hallottakon, a szinház mégis megbukott. Az operett-hülye­ségeket és vígjátéki malacságokat kiivánó Pestnek nem kellett az irodalom. Bárdossák május elején felszedték a sátorfájukat és vi­déki körútra indultaik. Hátha az elvesztett: ezresekből visszatérői pár korona ... És el­látogattak Szegedre is, négy estén adták iro­daimat azoknak, akik kíváncsiak voltak rá­juk. Kitűnő előadásokat, sose látott rende­zést élvezhettek Szegedén is és a vidék más nagyobb városaiban. De a vidéken sem kel­lett, az irodalom, erre a turnéra is ráfizet­tek és ez végleg megbuktatta a szebb életre hivatott Uj Színpadot. De feltámadt. Jött a szeptember és avival együtt Kövessy, a .kitű­nő üzletember. Mert, — mondták az alakokat keresők, — Bárdossák nem voltak üzlet em­berek és azért bukott mieg a szinház. Na hát most jött az üzletember. Átvette a színházat és először elődei szellemében próbálta ve­zetni, — ráfizetett, Elővette tehát ő is a ma­laeságokat, de a közönségnek tőle még az sem kellett. Rövid egy hónap alatt, — ellen­őrizhetetlen hirek szerint, — liuszezer koro­nát fizetett rá a színházra Kövessy. Persze, ihogy ő is otthagyta. És most a szép, intim NEMENYINE FOG MŰVESTERME Kárász-utca 6a. sz. alatt létezik. Készít mindenféle fog munkákat kaucsukban és aranyban. Vidékiek 24 óra alatt lesznek kielégítve. * Bármilyen javítás hat óra alatt elkészül. 322 kis szinti ázat a szocialisták béreitek ki. A fa­lakon „A munka felszabadításáért kiüzdje­tek" és inás agitáló mondatok vannak fest­ve. És táncmulatságokat ís rendeznek ben­ne minden vasárnap este, hétköznapra azon­ban mégis irodalmat adnak. És végeredmény képen ez a fő. György Jenő. KÖZIGAZGATÁS A szeptemberi közgyűlés első napja, — Interpellációk, indítványok. — • (Saját tudósítónktól.) Szerdán délután •négy órákor kezdődött a szeptemberi köz­gyűlés Bokor Pál Ihetyettes-poigáirmester el­uöklösévél. A városatyák a kéthónapos va­káció után élénk érdeklődést tanúsítottak a szeptemberi közgyűlés iránt, a padsorok meglehetősen tömöttek voltak és bár a köz­gyűlés majdnem három óra hosszat tartott, mindvégig türalamimel tartottak Iki a város­atyák is. Nagyobb vitalhuUláimok tarajosodtak a szinügyi kérdés és a bejelentő hivatal ügye körül, de ezeken kivül is akadt imég egy-két ügy, amelyek köriül negyedórás, félórás csa­tározások folytak. A majdnem három órás közgyűlés ellenére is a íárgysorozatnák mindössze tiz pontját sikerült letárgyalni s a következő napokon eszerint még száztizenöt ügy vár elintézésre. Előreláthatólag négy napig fog tartani a 'szeptemberi közgyűlés, a mélynek ,megnyitó napjáról — kiviévé a szin­ügyi kérdést és a bejelentő hivatal ügyét — az alábbi részletes tudósitásunkban számo­lunk be: A közgyűlésien Bokor Pál helyettes pol­gármester elnökölt. A jegyzőkönyvet Rack Lipót és Ferenczy Béla osztályjegyzők ve­zették. Az ülés megnyitása után felolvassák a polgármesternek julius és augusztus hó­napokról szóló jelentését, amelyet hozzászó­lás nélkül tudomásul vesznek. Ezután az interpellációkra tér át a köz­gyűlés. Krausz József dr. és Juhász Antal a külső Kálvária-rendezésének késedelmes­sége miatt interpellálnak. Szóvá tesiziik, hogy egy év óta a külső Kálváría-ut teljesen fel van forgatva. A tanács válasza az, hogy a rendezés dacára a közlekedés, balbár kisabb akadály okikai, de lebonyolítható a Kálvária­utcán. Annak, hogy a rendezés késik, az ügy előadója szerint az az oka, hogy a vállalko­zónak nem állt módjában a szükséges anya­got idejére leszállítani. Kéri az előadó a tanács válaszának tudomásul vételét. Krausz József dr. reflektálva a tanács válaszára fölhozza, hogy számos utca egész télen át rendezetlenül áll, holott egy kiis előrelátás­sal máskép is lehetne megoldani az ilyen városrendezési kérdéseket. Rendezzék az ut­cákat tavasztól őszig, amikor az időjárás is kedvezőbb. Nem áll az, hogy a közlekedés a külső Kálvária-utcán könnyen lebonyolítha­tó, sőt csaknem teljesen lehetetlen. Annak, hogy a külső Kálvária-utca olyan rettenete­sen feldúlt állapotban van még ma is, tisztá­ra a tanács közömbössége az oka. Kormányos Benő dr.: Ugy van! Krausz József dr. nem érti, miért keze­lik az ilyen sürgős munkálatokat olyan ké­nyelmesen. Kormányos dr.: De én értem! Elnök: Kérem Kormányos bizottsági tag urat, ne szóljon annyit közbe. Kiss Gyula: De szükséges, hogy közbe­szólj onl Kormányos dr.: Bizony! Krausz József felvilágosítást kér, mi az oka annak, hogy a marit óv októberében kezdték el a Kálvária-utca rendezését, a ta­nács azonban a szerződést csak ez év máju­sában kötötte meg és eklkor hivta csak föl a mérnökséget, hogy a munkálatokat ellen­őrizze. Juhász Antal szintén a tanácsot hibáz­tatja a Kálvária-utca felforgatása miatt és kijelenti, hogy nem veszi tudomásul a ta­nács válaszát.

Next

/
Thumbnails
Contents