Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-25 / 223. szám

Szerkesztőség Kárász-utca 9. Tetefoa-szám: 30$. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész áme . K24 — létem . . Ittnegyestérre K fr- cgyWnpnK 2-— Egyes ssáei ára M ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN méere . .kliMgyedévre K t— egy hónapra K 2*9 tea tá Kii il Kárász-utca 9. —te. I Bwes Máa tea 19 «te T«tefOfr«zá»: 305. Szeged, 1913. II. évfolyam 223. szám Csütörtök, szeptember 25 A miniszterelnök nyilatkozata a politikai helyzetről. Tisza István gróf miniszterelnök ma részletesen nyilatkozik a politikai helyzetről. Főiként Andrássy Gyula gróf pártái akitásával és programjával foglalkozik s rendkívül lojálisán beszél róla. A nagyfontosságú nyilatkozatból a következőket közöljük: — Andrássy Gyula pártalakitási kísérletét kezdettől fogva örömmel fogadtam s ha már inem sikerült neki a mai közjogi alapon egy pártba egyesíteni az egész ellenzéket, amit ösziintén sajnálok, nagyon örülök, hogy legalább egy ellenzéki pártot alakithatott, amelyik programjának közjogi tartalma nincsen, ugy, hogy a körülmények bármilyen alakulata között is krízis nélkül veheti át az ország kormányzatát. Természetesen azt a reményt kellett ehez a kísérletezéshez fűznöm és ebben nem is csalódtam, hogy az a függetlenségi párt tagjaira fog vonzóerőt gyakorolni. Remélem, ez a hatása az uj pártnak folytatódni és fokozódni fog, mert hiszen a magukat függetlenségieknek nevező pártok fönmaradása mindinkább erkölcsi lehetetlenséggé válik. Végre egyszer meg kell szűnnie annak a nagy hipokrizisnek, hogy függetlenségi pártiaknak nevezzék magukat és az 67-iki kiegyezés módosítására irányuló közjogi programot hangoztassanak olyanok, akik nagyon jól tudják a közelmúlt tapasztalataiból, hogy ezt a programot nem valósíthatják meg s hogy erről politikai győzelmük pillanatában le kell mon'daniok. — Excellenciád miképen itéli meg az uj párt programját? — Mindenekelőtt örömmel kell kiemelnem belőle azt, amiben egyetértünk, A program külügyi részének minden sorát aláírom s a külügyi helyzettel kapcsolatos nagy nemzeti érdekek szempontjából igazán örömmel konstatálom, hogy belügyi politikánk céljait illetőleg az ellenzék legkompetensebb férfta egyetért velünk. Ez természetesen nem zárja ki a követett ut célszerűsége körüli nézeteltérést és kritikát, de szemben azokkal a sajátságos külügyi nyilatkozatokkal, amelyeket függetlenségi párti oldalról a közelmúltban hallottunk, szolgálatot tett Andrássy Gyula a közügynek, amikor helyesen konstruálta meg a magyar nemzet érdekében álló külügyi politika céljait és alapelveit. — Mit szól kegyelmes uram Andrássy grófnak a katonai kérdéssel szemben elfoglalt álláspontjához? — Ép olyan örvendetes az uj párt programjának a katonai kérdésre vonatkozó része. Andrássy Gyula in optima forma félreteszi katonai követeléseit és ezzel a katonai kérdések körüli magatartásának ujabb fordulatához ért. Adja Isten, hogy ez legyen az utolsó. — Excellenciádnak mi a véleménye Andrássy Gyulának választójogi fölfogásáról? — A választójog kérdése legsötétebb pontja Andrássy Gyula magatartásának és az uj párt programjának. Az, amit Andrássy most követel, alig egy hajszálnyival áll Kristóffy javaslata mögött, sőt igen rövid idő alatt elérné és túlszárnyalná azt, mert hiszen egy mechanikus számmal lehetetlen kinai falat állítani a fejlődés elé. Az általa fölsorolt kritériumok pedig a legrövidebb idő alatt messze túlhaladnák a 2,400.000-et. Hogy ez minő végveszély a magyar nemzetre nézve, azt mint politikai szövetségesek simint politikai ellenfelek Andrássy Gyulával együtt nem egyszer hirdettük és az embernek végleg kétségbe kell esnie olyan férfiú politikai belátása s feleiősségérzete miatt, aki odáig képes ragadtatni magát, hogy nyitott szemmel tudatosan végveszélybe sodorja nemzetét, kockára tegye a magyar intelligencia politikai súlyát s ami ezzel együtt jár, a magyar nemzeti államot, csak azért, mert egy házszabálykérdésben nem vihette keresztül akaratát, ő tudjia. mert nem egyszer mondotta, hogy ez a reform a magyar nemzeti államot dönti végveszélybe s ő viszi pusztulásba, állandó, végleges pusztulásba azt az alkotmányt, amelyet állítólagos sértések ellen meg akar védeni. Ez az alkotmánysértés vádja régi nóta, amelynek azonban mindig adósak maradijaik a bizonyitásával. Az egyetlenegy konkrét pont, ahol jogsértésről beszélhetnek, a junius 4-iiki szavazás. Ebben túltette magát a képviselőház a tanácskozás formális szabályain. E tényt reparálta a Ház abszolút többségének hozzájárulásával teljesen házszabályszerüen hozott határozattal. Ez a legkényesebb alkotmányjogi fölfogás szerint is elintézte a kérdést, megadta az illetékes tényező utólagos szankcióját. De ha az ellenzék nem elégszik meg vele, ha valami uj, az ö hozzájárulásukkal hozott határozattal való reparációt kiván, ezt feleslegesnek tartjuk ugyan, de azért szívesen nyujtunk segédkezet az ö lelkiismeretük megnyugtatásához. Ha tehát valóban az alkotmány épségét s a törvénynek szerintük még mindig csorbult rendjét kívánják helyreállitani, erről beszélhetünk. Ha azonban újból kitérnek a többször fölajánlott megoldás elől, ugy, sajnálatomra, annak a föltevésnek kell az emberben megerősödnie, hogy nekik nem rend kell, hanem anarchia, nem normális munka és kötelességteljesités a parlamentben, hanem ürügy a politikai sztrájkra és hogy ők szívesen bujniak el az elől a kontradiktórius eljárás elől, amelyben nyilt szinen, az érvek harcában kellene tetteikért és nyilatkozataikért helytá'llani. — Mit gondol excellenciád, az uj párt bemegy-e a parlamentbe? — Hogy bejöjjenek Ándrássyék a parlamentbe, azt melegen óhajtom. Hogy meg fogják-e tenni, arról, megvallom, nem lehet véleményem. Hiszen ez tőlük függ és vájjon tudják-e ők, hogy nyolc nap múlva mit fognak csinálni? Eddigi nyilatkozataikból éppen ugy következtethetnök az egyik megoldást, mint a másikat. Amikor egy testület minden kételyt kizáró nagy többséggel érvényesnek tart s alkalmazni kiván oly szabályokat, melyeket saját működésére vonatkozólag önmaga alkotott, vájjon nem kellene-e ezeket a szabályokat a testület minden tagjának érvényesként elfogadni, mindaddig, mig ellenkező egyéni nézete helyességéről meg nem győzhette a többséget? És vájjon nem kell-e e testület tanácskozásaiban résztvenni akaró minden tagnak ezekhéz a szabályokhoz alkalmazkodnia? Hiszen talán nem is olyan nagy közöttünk az eltérés. — Milyen álláspontra helyezkedik excellenciád az ellenzéknek ama kívánságaival szemben, amelyek a közélet purifíkációjára vonatkoznak? — Kérem, erről az egész erkölcsi fölháborodásról nem szeretek sokat beszélni. Megtettem és meg is fogom tenni, ha provokálnak reá, de jobb szeretem oldalt hagyni az ellenzéknek ezt a szereplését. Annak erkölcsi tartalmát az az egy hiteJ lesen megállapított tény jellemzi, hogy a kérdés teljes ismerete mellett tárgyaltak NEUMANN M. Iskola öltönyök, felöltők, costümök lilik OS leánykák részére kaphatók Szegedj Kárász-utca 5 Kérjen árjegyzéket. cs» és udvari és kamarai szállítónál