Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-24 / 222. szám

1913. szeptember 21. DÉLMAGYARORSZAG 175. — A király köszönete. A Magyar Állami Tisztviselők Országos .Egyesülete távirattal üdvözölte győri kongresszusáról a királyt. Ö felsége ma a következő távirattal válaszolt: Méltóságos Batthyány Tivadar gróf urnák, a Magyar Állami Tisztviselők Országos Kongresszusának elnöke, Győr. Wien-Sdhönbrunn. ő es. és apostoli kir. felsége a magyar állami tisztviselők Győrött ülésező negyedik kongresszusának hódolatát a legkegyelmesebben tudomásul 'venni és azért köszönetét fejezni méltóztatott. Ö cs. és apostoli kir. felsége kabinetirodája. — A debreceni egyetem alapkőletétele. Debrecenből jelentik: A debreceni egyetemi klinikák épitéíse ügyében a kultuszminisztériumban a mult héten tartották meg a versenytárgyalást, amelyről a miniszter értesítette a város tanácsát. Az építkezésekhez miég ez évben hozzáfognak. Az alapkőletételi ünnepséget a reformáció emléknapján, október 31-én akarja a város megtartani. Ez ügyben kérdést intéztek Jankovich Bé'la vallásés közoktatásügyi miniszterhez, aki kijelentette, hogy a határnaphoz hozzájárul. Az ünnepségen a kormány képviseletében Tisza István gróf miniszterelnök és Jankovich Béla kultuszminiszter utaznak Debrecenbe. — Pálfy János temetése. Kedden délután temették a belvárosi temető halottas házából Pálfy Jánost, a Pálfy-féle vasgyár megalapítóját. A temetés a város társadalmának rendkívül nagy részvételével ment végbe. Képviselve volt az iparosság, kereskedők, különböző testülletek és egyesületek, amelyekhez Pálfy Jánost évtizedeken keresztül való munkássága idején kötelékek fűzték. — Az aradi vízmüvek. Aradról jelentik: Az aradi királyi törvényszék Fábián Lajos dr. királyi Ítélőtáblai ibiró el nők lósével most hirdette ki Arad városának az Araldi Vízmüvek Részvénytársaság ellen indított pőrében az ítéletet. A törvényszék Arad szahad királyi város keresetének .helyt adott s kötelezi az Aradi Vízmüvek R. T.-ot, hogy tizenöt nap alatt, végrehajtás terlhe mellett Arad szabad 'királyi város közönsége rendelkezésére 'bocsássa a vízmüveket, illetőleg tűrje, hogy az Ítélet jogerőre emelkedése után a zárgondnok a vizmüveket a város közönségének átadja. Ennék ellenében följogosítja az itólet alperest, hogy Arad szabad királyi város áltál megváltási áriként 1907. december 1-én bírói letétbe helyezett 1,238.996 korona és 20 fillért s ez összegnek azóta fölszaporodott kamatait az adóthivataltól fölvegye. Kötelezi az Ítélet alperest 12.400 korona pörköltség, továbbá a zárlattal .fölmerült és öszszegében csak később megállapítható költségek viselésére. Fontos rész még az is az ítéletben, amely kimóndja, hogy a város a vízmüvek tulajdonjogát 1907. december elsejétől szerezte meg, tehát a zárgondnok által kezelt és az adóhivatalnál letétbe helyezett időközi jövedelem a várost illeti meg, aminek ellenében viszont a vízvezeték megkapja az 1,238.000 koronányi megváltási ár időközi kamatait. — A román mozgósítás után. Bukaresti jelentések szerint a Károly király rendeletére kiküldött katonai bizottság, mely a hadsereg élelmezésével és egészségügyi fölszerelésével megbízott tényezők visszaéléseit van hivatva kideríteni, nap-na'p után. mind megdöbbentőbb rnegálfapit ásolkra jut. Nem ismer példát a történelem, .amely azt bizonyítaná, hogy a háborúba küldött sereg olyan tökéletlenül lett volna fölszerelve, mint a románok csapatai. A csapatok napákon keresztül egyetlen falatot sem kaptak enni. Útközben a falvakban talált éleltmici'kikeket fölfalták az első vonalban haladók. Akik pedig utánuk 'következtek, étlen-szomjan pusztultak el. Kezdetben sokkal több áldozata volt az ctltifusznak, mint a kolerának. Egy 'kukoricásban negyven román katona holttestére akadtak. Mind a negyvenen az éhség miatt haltak el. A katonák semmiféle táplálékot nem kaptak, csak minden három-négy napban egyszer s éhségüket nyers zabbal, fiivei I és búzával csillapitdUák. Románia parasztsága nagy elkeseredéssel beszél a háborúban, résztvett hozzátartozóiknak szenvedéseiről. És hogy ezt a már-már lázongó parasztságot megnyugtassák, a hadvezetőség példásan megbünteti azokat a tiszteiket, akiknek a ianyhaságán, és visszaélésén mult az, hogy a 'hadsereget nem lehetett rendesen élelmezni, A bizottság figyelme kiterjed a tiszteknek a legénységgel szemben tanúsított brutális viselkedésére is. A román katonai 'büntetőkődex 224. szakasza megengedi egyes esetekben a katonák verését. Ezzel a joggal némely csapatparancsnok aztán annyira visszaélt, hogy több tartalékos süketen, sántán, vagy a verés következtében megörülteit került vissza. A bizottság munkája még hetekig eltart. Bukarestből jelentik még: A román, szociáldemokraták vasárnap délutánra nagy népgyűlést hívták egybe, hogy a bolgár okkupáció alatt a román hadseregben történi visszaéléseket és borzalmasságokat szóvá tegyék és a bűnös tisztek .iiíen való vizsgálatot sürgessék. A bukaresti rendőrfőkapitány azonban a gyűlést a kolerajárványra való hivatkozással megtiltotta. A tilalom ellenére a szocialisták vasárnap délután, nagy tömegben (kivonultak az utcára, hogy a Dácia-teremben hirdetett népgyűlést megtartsák. A hatóság nagyméretű intézkedéseket tett a rend föntartására, mert attól féltek, hogy összeütközésre kerül, a sor. Délután 2 órakor a szociálisták vezéreik vezetésével kivonultak a gyűlés megtartására, de a katonaság utjukat állotta és a szocialistáknak többszörös kísérlet mellett sem sikerült a katonai kordont keresztül törniclk. A katonaság szétoszlatta a tötneget. — Uj huszkoronás bankjegyek. Szinte önkéntelenül kínálkozik, liogy az uj bankjegyek kibocsátásáról megemlékezve, fölmelegítsük a régi, közismert adomát: Ejnye, hát voltak régiek is, nem is tudtam! Mert hát ez nem is olyan jó vicc, aminőnek az első pillanatra látszik. Bizony, sokan vannak, akiknél .majdnem szomorú valósággá vált az adomabeli föl'kiáltás. Mert a szegény munkásember, ha tudja is épen, hogy van husz koronás ás ha néha-néha magáénak is nevezhet egyet a hőn óhajtott szenes papirosok közül az, mint mondani szokás, meg s.e melegszik a kezében. Husz korona még kicsi pénz, mégis egy munkásember egész lieti keresete sem tesz ki többet. E hó 29-ón bocsátják ki az uj bankjegyeket s az első napókban bizonyára 'azok előtt is kapósak lesznek, akiknél még az ezresek setm ritkák. Akinek van .a régiekből, annak sem kell sietnie, hogy túladjon rajtuk, mert két évig még forgalomban maradnak s ezentúl is hat évig beváltja az osztrák-magyar bank. Igy hát az uj pénz csak a banikóhamisitóknak ad majd gondot, akiknek most .uj hamisítási .módszereken kell majd törni a fejüket, He hát ez a kellemetlenség már a hivatással jár. — Omnibusz a vonat alatt. Budapest legvidámabb részén, a vurstli mögött, ahol máskor mulatósan hangos a nappali és éjjeli élet, ma délelőtt halálhörgés és sebesültek jajiveszé'kelése verte fel a délelőtti csöndet. Az Angol park mögött, ott, ahol az Állatkertet elhagyva az Angyalföld felé vonulnak a nyugati pályaudvarról kifutó sínpárok, egy robogó vonat elgázolt egy utasokkal telt omnibuszt. Az omnibusz darabokra zúzva maradt a síneken, melyet pirosra festett a kiömlő emhervór. Három halottja és nyolc sebesültje van a szerencsétlenségnek. A 124. számú omnibusz ma délelőtt 10 óra 38 perekor a Városliget felé haladva, átment a síneken. A sorompó nem volt leeresztve. Az omnibusz kocsisa, Zsibók József nem vette észre, hogy Rákospalota felől jön egy R. R. - jelzésű gépvonat, mely egy mozdonyból, egy gépkocsiból és egy tartalékkocsiból áll. Mikor a kocsi keresztül akart menni a Hungária-fcöruton levő átjáráson, ugyanakkor haladt át .a sineken a gépvonat, amelyet Bachmann Gyula vonatvezető vezetett. A vonat nekiment a 124-es számú kocsinak, elkapta az omnibusz elejét, ahol a kocsis ált. A kocsison ós Steiner Gyula kalauzon kivül körülbelül tizenegy utas ült a kocsiban. A gépvonat magával rántotta az omnibuszt, amely nak leszakította a tetejét. A vonat belefordította a kocsit az árokba. Az utasok közül többen a kerekek alá kerültek. Zsibó Ferenc kocsis és egy ismeretlen míunkásnő, akiket husz lépésnyire magával cipelt a vonat, nyomban meghaltak. A nő lábfejét leszelte, testét darab okira morzsolta a vonat, a kocsis testét pedig össze-vissza törte. A sebesülték között van Hilik Rózsa buszéves szininövendék, aki lábtörést és kartörést szenvedett. Fischer Dávid magánhivatalnok, a ki sógora Szende Lajos, a Magyar általános kőszénbánya vezérigazgatójának, koponyatörést és más súlyos sérüléseket szenvedett, ugy, liogy délután meghalt. Érdekes, liogy tegnap este ugyanezen a helyen egy vasutast gázolt el a vonat. A nyomozás eddig már megállapította, bogy Nemes Géza és Hajnal Sándor pályaőrök a katasztrófa okozói, mert elfeledték a sorompót lebocsátani a vonat átrobogása előtt, — Az Orosházi Népbank igazgatóit letartóztatták. Megirluk, hogy az Orosházi Népbanknál nagy visszaéléseknek jöttek a nyomára. Az intézet igazgatósága szombaton gyűlést tartott és elhatározta, liogy Kovacsik János igazgató, Szalay Mihály könyvelő és Steiner Ármin, az áruosztály főnöke ellen biinfenyitő följelentést tesznek. A följelentés következtében a vizsgálóbíró elrendelte az illetők letartóztatását, amit a rendőrség szombaton éj jel foganatosított és a három terheltet a gyulai ügyészség fogházába kísérte. Az intézetet ért kár összegét több százezer koronára becsülik. A tőzsdeveszteségek összege maga közel félmillió korona. — Koporsóháboru Zalaegerszegen. Hetek óta viharos háborúság dul Zalaegerszegen két koporsógyáros között s a furcsa háborúba most belekeveredett az ottani gimnázium egyik tanára is. Ott kezdődik a heves harc, hogy a Troppanból származó Wapper Ignác cseh szobrásznak, mint egyedüli koporsógyárosnak konkurrense támadt: Siposs Dezső vállalkozó is koporsóüzletet nyitott. Az ellenfelek között nyílttéri vita kezdődött a helybeli újságokban és a két kaporsógyáros egyáltalán nem 'kímélte egymást, az emberek mulattatására s a haldoklók kétségbeesésére, mivelhogy olyanokat mondtak el egymásról, liogy a haldoklók már nem mertek meghalni Zalaegerszegen. Egymást érték a hatóságok előtti feljelentések is és egyre tartanak a legképtelenebb vádak ügyé ben a bírósági tárgyalások. A mérges nyilatkozatok során közben beleszólt a háborúba ártatlan jóhiszeműséggel Pásztor Imre zalaegerszegi gimnáziumi tanár is, aki többek között cikkében nem volt megelégedve azzal, ahogy a Siposs Dezső vállalatának emberei a koszorúkkal bánnak a temetések alkalmával. Siipassnak sem kellett több, — dörgő nyilatkozatban válaszolt s bejelenti, hogy a tanár sértő cikke miatt is — .mint a többi cikkek miatt — a bíróságnál keres elégtételt. De mielőtt ez megtörténnék, a koporsógyáros imaga is vett magának egy kis elégtételt és azzal vádolja meg Pásztor Imre tanárt, hogy azért pellengérezte ki cikkében, mert nem az ő kertjéből vásárolja a koszorúkhoz a virágot. Végül megvádolja az zal is a koporsógyáros a tanárt, bogy egy szobában öt diákot tart magánál magas kosztpénzért, — holott ez összeférhetetlen üzlet. Persze egészen bizonyos, hogy a tanár most ujabb nyilatkozattal és ujabb sajtóperrel fog válaszolni. — Frosso ember vagy automata nem hozott oly feltűnést kirakatomban, mint az idei fin ós leányka ruháim, melyet olcsó ée j szabott Árak mellett lehet elérni Neumann M. es. és kir. udvari kamarai szállítónál, Sae-