Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-24 / 222. szám

176. DÉLMAGYARORSZAG 1913. szeptember 20. — A balkáni háború. Csütörtökön tudományos előadás lesz az Uránia szinlházban. Vetítésre kerül Adorján Andor és Kéri Pál haditudósítók érdekfeszítő uránia darabja A balkáni háború. Minden kép helyszíni fölvétel, a mozgóképek eredeti, .vérfagyasztó rémségükben mutatják be a hábonut. A szöveget Baráti József, a szegedi szinibáZ kedvelt tagja olvassa föl, — Sikkasztó gyárigazgató. Budapesten a Jász-utca 33. szánna alatt 1909-fben bárom berlini gyáros, a Diememthal-testvérek és egy Danyo .nevü >ur Budapesti Fómöntő- és Rézhámormü Részvénytársaság cimen gyárt alapítottak, melynek igazgatójává Neisser Richárdot tették meg. Neissert a gyáralapítók Berlinből hozták magukkal, igen használható, szakmájálban kitűnő munkaerőnek tudták s a kereskedelmi igazgatáson kivül a pénztár és a könyvök vezetésével is megbízták. Neisser iránt a legteljesebb bizalom nyilvánult meg a részvényesek részéről, de a gyár nem tudott zöldágra vergődni. Állandóan passziiv volt, ugy, hogy ez évben a felszámolást határozták el. A könyvekből kiírták a követeléseket s az adósokat ügyvéd utján fizetésre szólították fel. A felszólításokra meglepő válaszok érkeztek. A legtöbb adós kijelentette, hagy a követeléseket vagy részben, vagy pedig teljes összegben .Neisser Richárdnak már kifizették s igy semmiféle követelésnek helye nincsen. A gyárban erre megindult a könyvek átrewidiálása és csakugyan 14.572 korona hiányt konstatáltak. Ezt a pénzt Neisser vette fel, de nem irta he a könyvekibe, hanem zsebre vágta. Minthogy a kár minden valószínűség szerint még nagyobb lesz, Neissert szeptember tizenhatodikán sikkasztás cimén följelentették. A gyárigazgató, ugy látszik, megsejtette a készülő veszélyt s még a ámult héten kereket oldott. Berlin felé akart szökni, de egy véletlen folytán rendőrkézre került. A gyorsvonat tegnap este Zsolnára röhögött be, ami kor a pályaudvaron szolgálatot teljesítő határrendőrnek feltűnt Neisser Richárd idegessége. Igazolásra szólította fel s mert nem kapott kielégítő választ, a gyárigazgatót, a kiben leánykereskedőt sejtettek, bekísérték a zsolnai rendőrségre. Ma reggel távárat jött a budapesti rendőrségre, amelyben Neisser iránt érdeklődnék. Bottka Sándor dr. rendőrfoga Imatzó. az ügy reflernse ép az elfogató parancs kibocsátására várt, amikor Neisser letartóztatásáról megjött a hír. Természetesen nyomban intézkedett, hogy .a sikkasztót tartsák továbbra is őrizetben s ina délután két detektív utazott el Zsolnára, hogy Neissert Budapestre kísérje vissza. — Belefulladt egy gödörbe. Körmendi Miklós horgosi gazdálkodó tizenhárom hónapos Miklós fia az udvaron lévő kübikgödörbe fulladt. Az ügyet jelentették a szegedi vizsgálóbírónak, aki elrendelte a holttest fölibonocilását. A szülők ellen gondatlanságukért megindult az eljárás. Bútor zálHtásokat hely- (Jflgáf BCflŐ ben és vidékre, berakszáliltó tározást száraz rakt&r Szeged, Jókai-utca 1. sz. helyiségben eszközöl Telefon 34. TOGAK •sAjpadláa nélkül. Az általam készített rágásra kitűnően használható a valódi fogaktól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesen pótolják. Készítek továbbá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak meHett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve. Bármilyen javítást 4 óra alatt készítek. IIA RT A ÁGOSTON fogtechnikus Kígyó-utca 1. u. SZEGED. URÁNIA. Szerdán A művészi filmsorozatból Velencei álmok. Nagy dráma a katonai életből 4 felvonásban. Irta: ANATOL FRANCÉ. A Gaumont-cég irodalmi filmje. Előadják a legelső párisi színészek Előadások d. u. 5, este 7 és 9 órakor. F-A-S-S. KÖZIGAZGATÁS Betörés ellen biztosítják a yáros kasszáit. — Tiz éves szerződés az Első Magyar Általános biztositóval. — (Saját tudósítónktól.) A város tanácsa kedden délelőtt tartott 'közgyűlést előkészítő ülésében különös érdekességü dologgal foglalkozott, Balogh Károly pénzügyi tanácsos javaslatot terjesztett elő a város összes (pénztárainak betöréses lopás ellen való biztosítására, a különös érdekessége azonban az ügynek az, ihogy a tanács kimondott a, hogy csakis magyar biztosító intézettel köt szerződést, Három pénztára van a városnak: a főpénztár a városházán, az adópénztár a bérházban és a javadalmi hivatal pénztára. A mi a pénztárak őrzését illeti, ez ellen neau lehet kifogás s Szegeden nem fordult még elő, hogy a város kasszáit betörőik kifosztották volna, ám mégis számítani kell minden .eshetőségre,, hiszen a technika fejlődése minduntalan ujabb és ujabb, fúró, vágó, reszelő, meg különféle villamos apparátusokkal ellátott eszközöket bocsát a kasszafurók rendelkezésére. A tanács tehát óvatos és biztosítani kívánja a páncél szekrényekben őrzött .közvagyont, A pénzügyi tanácsos jelentette, hogy öt biztosító társaság tett ajánlatot a városi pénztárak biztosítására. Ezek: a Hazai Biztosító Intézet, amely egy millió korona erejéig hajlandó a biztosítást elvállalni eivi 226 korona 36 fillér díj ellenében, a Hungária Biztositó Társaság, amely 252 korona 3 fillért kér évi dij címén ugyancsak egy millió korona erejéig, a Magy ar-Francia Biztositó 227 korona 30 fillért, az Első Magyar Általános Biztositó 227 korona 36 fillérért, vé gül a Trieszti Altalános Biztositó 227 .korona 30 fillérért hajlandó a város kasszáinak biztosítását elvállalni. Az ajánlati ölsszegek között teliát differencia alig van, mégis, a legelőnyösebb az Első Magyar Biztasitó és a Trieszti Biztositó ajánlata. Ez a két társaság évi 227 korona 36 fillér ellenében egy millió koronán tul még 250,000 korona erejéig hajlandó a biztosítást elvállalni, ha a pénztári (készletek 1 .millió 250,000 koronára emelkednek. A pénzügyi tanácsos az ajánlatok .bemutatása után olyan javaslatot tett .a tanácsnak, hcigy miután az Első Magyar és a Trieszti Biztositó ajánlatai egyezőek, oszszák meg a biztosítást a két társaság között olymódon, hogy az 1 millió 250.000 koronát betöréses lopás esetére közösen garantálják. A biztosítási szerződés 1913. október elsejétől tiz évi időtartamra szólna. A pénzügyi tanácsos javaslata azonban a tanács többségének ellenvéleményével találkozott. Somogyi Szilveszter dr. főkapitány azt hangoztatta, hogy mellőzni kell a külföldi társaság ajánlatát, ha a magyar híz tositő intézet ajánlatánál nem olcsóbb. Taschler Endre főjegyző is amellett szólalt fel, hogy ne adják a biztosítást külföldi társaságnak, mert a magyar intézményeket kell elsősorban pártolni, Turózcy Mihály dr. tiszti főügyész szintén ellene volt a pénzügyi tanácsos javaslatának. A vitatkozás során aztán kialakult .a többség véleménye: .a tanács. ugy határozott, hogy a tiz éves biztosítási szerződést az Első Magyar Általános Biztositóval köti meg, illetőleg ilyen értei-