Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-24 / 222. szám

4. DCCMAOYARORSZXQ 1913. szeptember 23. digi hadállásait. Peskopeica nagy része le­égett. Gyakovicánál is véres harcok foly­tak. Itt az albánok vesztesége, hir szerint, százötven halott és számos sebesült volt. A csata fél napig tartott. Az albánok támadása még mindig tart az egész határon. Magán jelentések szerint a harcot hétfő reggel újra kezd­ték. A határon levő hadsereg parancsno­ka sürgős segítséget kért, amely már el is indult. A belgrádi lapok szenzációsan ki­színezett tudósításokat közölnék a határ­harcokról A harmadik Balkán-háború ci­men. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET. Lászlók és Makó Lajosok, akik példájukkal és szakért elmükkel nevelni tudták a művész­generációt. A vidéki színész igen sokszor nem azt játssza, ami a darabban meg van irva, sem azt, amit a rendezője eléje szab; hanem játszik a pillanat haitása alatt született jó­kedvének tréfás hangulatában, a m,aga és sziinésztársaii mulattatására, pongyolán és kávéházi tónusban, imintlha bizony nem za­varná meg ezzel a néző ti'szta művészi szó­rakozását. Fegyelem és magasabb művészi áttekin­tés nincs a színházakban. Ez nyomja rá bé­lyegét a színjátszóikra és ez a slendriánság, ez a felületesség és elfolyó szintelenség az, ami­re már egészen megszokott ráhúzni azt a kitételt, hogy vidéki színjátszás. K ALBID Q5ZKOP Szeged, szeptember 23. KÁLVIN-TÉR. Somlyódg István és társai indítványt nyújtottak (lxe a város tör­vényhatósági. bizottságához, hölgy a refor­mátus temipiom körül elterülő teret nevezze el a törvényhatóság Kálvin-térnek. Ugy ol­vasom, hogy a városi tanács ennek az indít­ványnak az elutasítását javasolja a közgyű­lésnek. Nem tudom, mi a tanácsi javaslat in­dokolása az elutasítást illetőleg, de nekem .Ls az a véleményem, hogy ez az .elnevezés tel­jesen fölösleges. Nem a Chauvin János di­csőségét, vagy jelentőségét akarom ezzel ki­sebbíteni. de fölöslegesnek tartom ezt az el­nevezést azért, mert Kálvin nevét sakkal maradandóbban tartja fenn az általa alapí­tott vallás-, mint a város egy terecske j ének ró la való elnevezésé. Nem mondom, hogy e je­les- vallásalapító nevének a profaníizálása ez az elnevezés, azt sem állítom, Kegy a feleke­zeti béke megbontására vezet, csak egysze­rűen fölösleges. (Bizonyára nem vonják két­ségbe Samlyódyék, hogy akkor ugyanazzal a joggal mások a Mózes-tér, Jézus Krisztus­tér, Luther-tér elnevezését (fogják kérhetni, sőt miaden bizonnyal kérni. 'Amint nincs szüksége erre Mózesnek, Jézus Krisztusnak, Luthernak, azonképpen meglesz nélküle Somlyódy István és társai is. Nem azért ala­pi tett a Kálvin uj vallását, hogy utcákat és tereket nevezzenek el róla, hanem, hogy az emberek az ő hitelvei szerint éljenek. Hogy •Soinlyódy István és még sok más derék pol­gártársunk éppen ezen hitelivek szerint él, maradandóbb -emléke; Kálvin - refonm'atori működésének, mintha néhány házra rászö­geznék a Kálvin nevével ékesített vastáblát. • GYILKOS KÉNYSZER. Ismeretes az (új­ságolvasó közönség előtt Wagner egerlochi néptanító tömeges gyermek,gyilkolásia, ame­lyet Mühlhausen'ban elkövetett. Azt mondja ez az emberi szörnyeteg, Ihogy a gyilkosság­ra születni kell. Ilyen általánosságban ez a kategorikus 'kijelentés ugyan .nem helytálló, de van benne valami igaz. Különösen igaz az ő saját esetében. Az agyrenntezer normá­lis funkciójának a megbomlása rajtunk ós er kölesi erőnkön kivül álló okokból ered. Szü­letési hiba, átöröklődós, abnormális agyifej­lődés lehet csak az (ilyen gyilkoló mánia dka. A Wagner néptanító esetével szeml/en a „scuola posiHva" ellenzői hiába érvelnek, oly tipikus esete ez a lelki perverzitásnak. Akár­milyen hajmeresztőén rémes is Wagner nép­tanító véres munkája, nem gonoszság, ha­nem betegség folyománya az. Bizonyos azon­ban, hogy az ennyire beteg embernek nincs létjoga normális emberek társadalmában. Lombroso pszichiátriája csak megmagyará­zója Miét az ilyen véres cselekedetnek, de •nem mentője. Aki tizennégyszeres gyilkos­sággal vétett a fennálló társadalma rend el­len, az haljon meg, -de azért mégis (Lombroso­nak van igaza. Igaza van abban, hogy igenis van erkülsi erőnket felülmúló kényszer, mély ellenállhatatlanul] gyilkosságra hajtja áldo­zatait. * TANDÍJ. Legjobb szeretném, ha t»z a szó meg sem volna a magyar nycliv szótárá­ban. De ha már megvan, számolnunk kell e szóval, ltelyeseblien a tandíjjal. A városi fel­ső kereskedelmi iskola esetélxm szám ölni a kell vele ugy a városnak, mint a sBÜ'lőkmlk. Színházi műsor: SZERDA: Aranyeső, operett Páros (CSÜTÖRTÖK: Diákhereegnő, operett. (Bemutató.) Páratlan 2/3. PÉNTEK: Diákhereegnő, operett. Pá­ros 3/a. (SZOMBAT: Diákhereegnő, operett. Pá­ratlan 1jt. VASÁRNAP este: Diákhercegnő, ope­rett. Bérletszünet. A vidéki színész. (Saját tudósítónktól.) Széleskörű érdek­lődés előzte meg Virányi Sándornak, a sze­gedi szinház volt. bo-nvivanjának első nagyobb vigiszinház'i szereplését. Különösen színházi és irodalimii régiókban folyt róla so.k szóvita, hogy mennyiben, fog beválni ez a problema­tikus -értékű színjátszó a fővárosi mezőn, ahol az igazi tehetségek versenyében ugyancsak hamar félrevezetik a mondvacsinált íéltahet­sé'geket. Nos, a kérdés megoldása már adva van: a fővárosi sajtó egyérte'lmtüleg vidéki színésznek bélyegezte Virányit és ezzel jó hosszú időre el is intézte, Ugy látszik, hogy ez a kitétel nem fog­lal magában bizelgő megállapítást. Pedig va­lamikor jó kelete volt odafönn a vidéki szí­nésznek. A sárkányfi'akat a kisvárosi szin­ház sokoldalúsága edzette igazi művészekké és a legelőkelőbb fővárosi intézeteik köziilök válogatták ki igazán értékes erőiket. Pethes Imre, Réthey Lajos, Csortos Gyula, Mészá­ros Giza, Kiss Irén, Nagy Teréz, — ki tudná végigmondiani a hosszú névsort? Mind a sze­gedi szinház levegőjében emelkedtek odáig, ahol a nagy színházak észrevették és elhódí­tották őket. A régi világban azonban Makó Lajos, Komjáthy és Krecsányi nevelték az uj müvészgenerációt, akik tudtak is, akartak is az embereikkel törődni, velük dolgoztak, velük játszottak és nem kasszasikerekre, ha­nem művészi szenzációkra törekedték, mert jól tudták, ,hogy a szinház ekzisztenciális ér­deke a nívón maradástól sokkal nagyobb mértékben függ, mint a 'kasszasikerektől. Mi lett azonban az ujabban (fölkerült szí­nészekből? Höva lett Kertész Mihály, Zátony Kálmán, hova lesz műid Virányi? Tizedren­dii szerepekben lavíroznak az igazi tehetsé­gek melllett s alig tudják észrevétetni magu­kat. Ugy kell lennie, hogy a rendszer vál­tozott .meg, mely nem kedvez többé a tehet­ségek kiforrásának éls megacólozásának. A rendszer, mely nenv ritkán művészeti bot­rányokká fejleszti a vidéki szinház egy-egy előadásait. Komoly fegyelem és együttérzés nélkül, a magasabb célok ismerete és sze­retete nélkül játszik gyakortta a vidéki szí­nész. mert kiveszőben vannak a Kelemen * Diákhereegnő. A színházi iroda jelenti Az idei szezon első operettujidonsága, a Diákhereegnő, teljesen készen várja a csü­törtöki bemutatót. A színpadon már az utol­só próbák folynak belőle. Finom melódiák­kal van tele a szinház, — ezek a melódiák nagyon hamar népszerükké fognak válni a közönség előtt is. Csupa hálás, jó szerep ád alkalmat a szereplőknek, hogy tehetségük javát vigyék a küzdelembe, amely arra van hivatva, hogy hosszura nyújtsa a Diákher­eegnő színpadi életét. A szinház elsőrendű kiállításban hozza színre az uj operettet, a melyet Ferenczi Frigyes főrendező sok pom­pás trükkje is tarkit, * Az aracli szinház nyári állomása. Szendrei Mihály színigazgató, mint Aradról irják, több évi tapasztalat után arra határozta eil .magát, hogy megrövidíti a nyári szünetet és a hódmezővásárhelyi szereplésen kivül ujabb nyári álloimáso-n is játszatja társula­tát. Brassót választotta ki és -a szinügyi bi­zottságtól azt kérte, keresse meg a nagyobb­részt szász-román erdélyi város vezetősé-. get, hogy alakítson színházi szövetséget Araddal. A (bizottság, miint hírlik, eleget tesz az igazgató kérésének. * Művészi filmsorozat. Az Uránia-sún­ház igazgatóság kizárólagos előadási joggal megszerzett néhány művészi filmet, melyek­nek a világ legnagyobb irói a szerzőjük. Hétfőn, kedden már vetítésre is került az Urániában Anatók Francé Velencei álmok cimü drámája. A közönség ismeri Anatok France-ot és az sem titok, (hogy a nagy író munkáit a világ leghíresebb filmgyára a pá­risi Gaumont cég dolgozza ,fel. Szerdán ugyancsak ezt az irodalmi filmet vetítik. A Va<ss mozgónak szintén nagy szenzációja van. Itt H. G. Wells féle drámát vetítenek. Aki ismeri II. G. Wells imiunkáit, az föltét­lenül megnézi A esoclasugár cimü filmet, mert H. G. Wellsnél érdekesebb, izgatóbb témákat egy iró se dolgoz fel. * Kamarajóték a Budapesti Színházban. A bécsi vendégszerepléseik befejezése után a Budapesti Színházban Feld Irén vezetése, mellett kainarajátékot fognak tartani. Az első előadás Ibsen, Ha mi holtak feltáma­dunk cimü darabja lesz, amelyen Vámdi •Antal, a kiváló iró fog konferálni. * A Künstler-Theater előadásai. A Ger­liardt Hauptman igazgatása alatt álló socie­tár szinház a Berliner Künstler-Theater, az idei évadra megállapított programjának eddig két estéjét bonyolította le. A meg­nyitó egy Teli Vibwos-előadás vollt, amelyet tegnap este Hauptman toivajkomédiája, a Der fíiberpelz követett. (Mind a két darabot a Brabm-ensenible mutatta ibe. A legközeleb­bi előadás egy Herl>ert Eulenberg-ibemntató lesz. Eredeti angol teasütemények, dessert bonbonok, svejci tejcsokoládék. Ruff cukorkaüzlet Kárász-utca Ungar-Mayer palota.

Next

/
Thumbnails
Contents