Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-24 / 222. szám

1913. szeptem t> tr 24. DÉLMAGYARORSZAG 5. Bizonyára legkeservesebben esik ez a szülők­nek. De számol vele nemcsak a város és az érdekelt szülők, lianem Szmollény .Nándor is. Osalk az a hiba, bogy Szmollény nem jól szá­mol vele. Mert azt csak imiéglsem lehet meg­tenni, ihogy azok a szülőik, akik sem jobbra, sem halra nem nézve egyenesen a városi is­koláiba íratták a fiaikat, 200 koronát fizesse­nek, ellenben azok, akik előbb másutt pró­bálkoztak meg, ide onnan lemaradtak, kiszo­rultaik, azokra nézve csak félannyi legyen a tandíj. Szóval azok, akik nyilvánvalóan nem is akartak a város felső 'kereskedelmi iskolá­jába menni, jutalmaztassanak meg fejenkint 100 koronával, amiért csak azért és csakis azért alkarnak ,a város iskolájába menni, mert másutt — az államiban — nincsen szá­mukra hely. Ez minden volna, csak nem igazság. Az egyenlő mértékkel mérés elve akkor azt kívánta volna, bogy Szmollény Nándor indítványozza meg azt, bogy egy­általán, az iskola, minden egyes növendéké­re nézve szállítsa le a város a tandijat a fe­lényire. De hogy éppen a nem akarók jutal­maztassanak, az legalább is. érthetetlen. ,Miért olyan nagylelkű és bőkezű Szmollény az állami iskolából kiszorultakkal szemben, mikor azokért nem tfáj a feje és a szive, akiík ab ovo a város felső kereskedelmi iskolájába iratkoztak?! ... <5 Százhuszonhét ügy a szeptemberi közgyűlésen. (Saját tudósítónktól.) Holnap, szerdán délután négy órakor kezdődik a szeptem­beri rendes közgyűlés. A közgyűlésen a még mindig gyöngélkedő Lázár György dr. pol­gármester tevollétében Bokor Pál helyettes­polgár mester fog elnökölni. Százbuszonhét ügy szerepel a szeptemberi közgyűlés pro­gramján, a közgyűlés dolga tehát a kéthó­napos nyári vakáció alatt ugyancsak fölsza­porodott, Minthogy egyes fontosabb kérdé­sek körül valószinüleg hosszabb vita lesz, a közgyűlés élőreláthatlólag két, esetleg több napig is. eltart. Bokor Pál helyettes-polgár­mester, hogy a tárgysorozat ennyi idő alatt is letárgyalható legyen, kijelentette a ked­den délelőtt tartott előkészítő tanácsülésen, hogy nem hat, hanem hét órakor fogja be­rekeszteni a közgyűlést. A programon egész sereg interpelláció és mintegy tizennyolc in­dítvány szerepel, azonkívül a tanácsi előter­jesztések között is t'ölbb olyan elsőrangú fon­tosságú városi ügy van, amelyekben a köz­gyűlés is csak alapos és beható fölülbírál ás után hozhat határozatot. Bizonyos, hogy a bejelentő hivatal ügye fölött sem fognak si­mán napirendre térni, nagyon helyesen, ma­ga a (főkapitány gondoskodik erről, szemben a tanács javaslatával. A szinügyi bizottság kér­dése is előreláthatólag vitát fog provokálni. Az interpellációkat benyuijtásuk idején már ismertettük. Kormányos Benő dr. a sziniigyi bizottság ügyében intézett interpel­lációt a polgármesterhez, ez azonban, miután a szervező bizottság már döntött, tárgytalan­ná vált. Fajka Lajos dr. a husdrágaság ügyé­ben interpellál és Makóra való hivatkozás­sal hatósági mészárszék fölállítását javasol­ja. A tanács válasza az interpellációra az, hogy a hatóság hivja föl majd a mészároso­kat a húsárak leszállítására és a fölszólitás eredményétől teszi' függővé a további intéz­kedéseket. Sőreghy Mátyás dr. interpelláció­jában azt kérdezi, van-e tudomása a tanáes^ nak arról, hogy a kerületi orvosok nem lak­nak a saját kerületükben. A tanács válasza az, hogy a kerületi orvosok közül csak Ba­neth Samu dr. lakik harminc lépésnyire a kerületétől, még pedig azért, mert az orvosi lak építésére jelenleg nincs (fedezet. Hauser Rezső Sándor a kisdedóvó intézetek köz­ségi kezdésibe való vétele érdekében inter­pellál. A szegedi jótékony -nőegyesület ugyan­is ajánlatot tett a városnak, hogy a négy kisdedóvó iskolát vegye át a saját kezelésé­be, amit a város meg is ígért. Kérdezi az in­terpelláló, imiért nem hajlandó a nőegyesület kérelmét teljesíteni a város. A tanács vála­sza az, hogy az ügygyei várni kell, amig a miniszter döntése leérkezik a belterületi is­kolák és a kisdedóvó intézetek államosiitásá­ra vonatkozólag, mert amig a városi kezelés­ben levő óvóiskolákat a miniszter nem álla­mosítja, addíig anyagi akadályok miatt a vá­ros sem veheti át községi kezelésbe a jóté­kony nőegyesület által iföntar'tott óvóiskolá­kat. A madarásztó-királyhalmi csatornázás munkálatainak beszüntetése miatt is interpel­lálnak a közgyűléshez. A tanács kijelenti válaszában, hogy szemle utján meggyőződik róla, csakugyan beszüntették-e a munkálato­kat s a szemle eredményéhez képest fog in­tézkedni. A holnapi közgyűlésen felel a ta­nács Pick Jenőnek a vágóhíd mizériái ügyé­ben a polgármesterhez intézett interpelláció­jára is. A tanács bejelenti, hogy minden in­tézkedést megtett már, hogy rend legyen a vágóhídon. Azokat a hiányosságokat, ame­lyeket Pick Jenő interpellációjában annak idején szóvá tett, túlnyomó részben pótolta, •a szükséges intézkedéseket végrehajtotta és gondoskodott a vágóhíd üzemének fejleszté­séről is. Az indítványok során a szervező bizott­ság, ismeretes határozata alapján bejelenti a tanács Wimmer Fülöpnek azt az indítványát, (hogy a szinügyi bizcőtság tagjait a jövőben ne a tanács, hanem a közgyűlés válassza. A tanács javaslata ugyanaz, mint a szervező bizottságé, vagyis, hogy a szinügyi bizottság tagválasztásai tekintetében az eddigi állapot tartassák fönn. Hauser Rezső Sándor a be­jelentő hivatal ügyében járul indítvánnyal a -holnapi közgyűlés elé. (Ezzel az ügygyei kü­lön foglalkozunk.) Szmollény Nándor két in­dítványt is tesz. Az egyikben azt javasolja, -hogy a városi felsőkereskedelmi iskola tan­diját, amely kétszer annyi, mint az állami .felsőkereskedelmié, szállítsák le. A tanács az indítványt azzal mutatja be a (közgyűlésnek, hogy véleményezés végett utalja a kereske­delmi iskolai bizottsághoz. A másik indítvá­nya a toronyórák javításának vállalatba adá­sára vonatkozik. A tanács az indítványt pár­tol óla g terjeszti a közgyűlés elé. Somlyódi István dr. és társai azt indítványozzák, hogy a református templom körül elterülő szabad térséget Kálvin-térnek nevezze el a város. A tanács utcarendezési szempontok miatt az indítvány mellőzését javasolja a közgyűlés­nek. Az Árva-utca lakói az utca rendezését, fásítását és gyermakjátszó-tér céljaira való fölhasználását 'kérik. A tanács javaslata az, hogy ezt az utcarendezést az 1914. évi város­rendezési programba illesszék. A tanácsi előterjesztések között szerepel. a tüzérlaktanya, illetőleg a tüzérek ideiglenes elhelyezése is. A tüzérek 1914. március 14-én vonulnak be Szegedre. Mivel a tüzérkaszár­nya csak két év múlva lesz készen, ideigle­nes helyiségekről kell gondoskodnia a város­nak. A tanács javasolja a közgyűlésnek, hogy a már kijelölt épületeket bocsássa a tüzérek rendelkezésére, a honvédelmi minisztert pe­dig föliratban kérje meg, hogy mielőbb ha­tározzon a hely kérdés, és a hozzájárulási ősz­szeg tekintetében. Javasolja még a tanács azt is, hogy Tóth Mihály katonaügyi taná­csost bizza meg a közgyűlés, .hogy szemé­lyesen tárgyaljon a honvédelmi minisztérium­ban,, továbbá, hogy a honvédgyalogsági és lo­vassági gyakorlótereket, valamint a Mars­teret ideiglenes gyakorlótérnek engedjék át a honvédtüzéreknek. A városi szolgák, mintegv háromszázan, 'huszonöt százalék drágasági pótlékot kérnek. Miután a miniszter már ér. tesitette a várost, hogy a szolgák fizetésren dezését illetőleg .külön fog intézkedni, a ta­nács addig napirendre térést javasol a köz gyűlésnek a beadvány fölött. A külügyminiszter a királynál. Bécsbő, jelentik: Berclitold gróf 'külügyminiszter teg­nap kihallgatáson jelent meg .a 'király előtt Megbolondult a Korzón. — Feldöntötte a bérszékeket és inzultált urinőket. — (Saját tudósítónktól.) Nagy -ribilliót csi­nált ma (délben a '-korzón egy fiatalemiber, a 'kiről (később kiderült, hogy elmébajos. Épen tizenkét óra és fél egy között, amikor leg­többen sétáltak, akkor k-ezdett el dühöngeni. Szerencsiére azoniban nagyobb Ib-ajt nem idéz­hetett -elő, mert hamarosan előkerült -egy rendőr, aki bekísérte a városházára. Az eset a Széchenyi-téren kezdődött ás a Klauzál-téren ért véget. Egy hatalmas ter­metű, fekete ba-ju, csinos fiatalember ült a korzón a városházává! ,szemközt lévő bérszé­kek egyikén. Sötét -ruhát, puha fekete kala­pot viselt és általában külsleje egy jobb módiu iparoséhoz hasonlított. Eleinte csöndesen ül­dögélt a (helyién, egyszerre csak azonlba-n Ifel­tü nősköd ni kezdett. A sétálókra, hangos meg­jegyzéseket tett, a nőket pedig szemtelenül filkiszir-ozta. Ekkor még a közelében (ülők sem gondoltak arra, ihogy az idegen elmebajos, m-ert a tekintete tiszta volt -és arckifejezése nyugodt. Hirtelen tört ki rajta — -ugy lát­szik — a hetegisóg, mert nem sokára, .minden bevezetés nélkül, fölugrott helyéről, a fejé­hez kapott, majd fölvette a nehéz, széles vas­pántokkal ellátott széket és egy hatalmasat lendítve rajta a parktükörbe hajította, Ek­kor a közelében ülők mindannyian. hangosan nevetni kezdték, mert azt hitték, hogy talán egy szög állott ki a székiből, — ami sajnos, néha megesik, — és ez hozta annyira mé­regbe a düihöngöt. De a .nevetők csakhamar elkomolyodtak, mert az idegen mit se törődve azzal, hogy a Korzón van és mindenki őt bámulja, fölka­pott még egy széket, azt is a vasrácson át a fűbe dobta, majd a legközelebbi szók után nyúlt, amikor végszóra megjelent a .népsze­rű és mindenről jól értesült BuehwaM-bácsi, aki az ő szeli-d modorával lecsillapította a dühöngőt és fölkérte, hogy jelenlétével más tájat boldogítson. (Az idegen Bueliwald-zbácsi felszólítását tudomásul vette, mert nem szólt semmit, csak haragosan megfordult -és eltávozott. Ek­kor azonban már látszott rajta, hogy nem t'ptéméjü. Tekintete zavaros volt, az ajka vonaglott és folytonosan -lihegett. Valószinü­leg még az öntudat küzdött benne a téboly démonával. De mikor a „Kék-csillag" elé ért, akkor -már teljesen elvesztette józa-n eszét. Elkezdett 'hadonászni, érthetetlen szavakat kiabált és a kirakat ablaka ellőtt, mindenfé­le grimaszokat vágott. Ez volt ugyan még csak a 'kezdete a ko­médiának. Ekkor a szerencsétlen hirtelen másra -határozta el magát. A túlsó oldalon meglátott egy fess, szőke hajú u-rin-őt, Átsza­ladt mindjárt a túlsó oldalra és egy idarabig a hölgy után haladt, majd előresietett, szembe került vele, rámosolygott és leköpte. Az úrinő természetesen első meglepetésében, azt se tudta, mit csináljon. Azt hitte, hogy aszf-altbetyárral van -dolga és kiáltozni -kez­dett rendőrért, majd aztán ő szaladt az ide­gen után, hogy szem elől ne tévessze, amig -a rendőr megérkezik. Ez alatt nagy csoportosulás támadt. A sétálók észrevették az idegen gyanús vtiisel­'kedését, köréje csoportosultak és vele együtt haladtak a Klauzál-tér felé. Az idegent azon­ban ez csöppet se zavarta. Megint meglát >tt a kocsiúton ©gy sétáló ur.inőt és feléje tar-

Next

/
Thumbnails
Contents