Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-21 / 220. szám

4. DÉLMAGYARORSZAG 1913. szeptember 20. gel négy órától este félkilencig tarthassanak nyitva. Hauser Rezső, mint a kereskedelmi alkalmazottak egyesületének elnöke vesz részt az ülésen és elismeréssel van a főkapitány szabályrendelete iránit, kifogásolja azonban, hogy a tervezet nem intézkedik sem a vasárnapokról, sem az ünnepnapokról. Mindjárt az első pontnál azt a javaslatot terjeszti elő, hogy vasárnap teljes munkaszünet legyen. Az ünnepnapokra vonatkozólag a szegedi kereskedők már évekkel 'ezelőtt megállapodtak, hogy ünnepnapokon déli 12 órától zárva tartassanak az üzletek. Javasolja, hogy ugyanezt foglalják bele a szabályrendeletbe is. Továbbá javasolja, hogy a nyilt árusítási üzletek, boltok és az azokhoz tartozó irodahelyiségek a raktárhelyiségekkel együtt este 7 órától reggel hét óráig zárva tartassanak. Végül az olyan üzletek, amelyekben tulnyomőah élelmiszereket, vagy állami egyedárusági cikkeket árusítanak, este 8-tól reggel 6 óráig maradjanak zárva. Somogyi Szilveszter dr.-naik a vasárnapi teljes munkaszünet tekintetében vannak aggályai, mert szabályrendelettel a törvényt hatályon kivül helyezni nem lehet. Szalay József dr. szerint1 az ünnepnapoknál1 teljes zűrzavar van,. A kereskedők, de mások sem tudják, hogy melyek a tulajdonképeni ünnepnapok. Somogyi Sziveszter dr.: Tisztázzuk előbb a 7 órai zárás dolgát. Nem lesz-e ez korán? Lövész Antal: Eleget dolgozhatnak addig. — Hoffer Jenő szerint a törvény azt montíja, hogy reggel hattól este 8 óráig lehet általában nyitva, tartani. Ha már most a szabályrendelet 7 órai zárórát fog behozni, kérdés, vájjon, beleegyezik-e a miniszter, mert ba nem, akkor haszontalan' munkát végeznek és elodázzák az ügyet. Somogyi Szilveszter azt magyarázza, hogy a törvény második szakasza a kereskedelmi miniszternek megadja a jogot, hogy a hét órai zárást elrendelő szabályrendeletet jóváhagyja. . i i . i Abonyi Mihály a hét órai zárás, mellett foglal állást. Mint kereskedő, tudja, hogy hét órakor már alig van forgalom, hét óra után csupán raktármunkát végeznek az üzletekben. Lövész Antal szintén, a hét órai zárás mellett érve1!. Ezzel módot nyújtanak az alkalmazottaiknak a kereskedelmi alkalmazottak önképzésére is. Somogyi: Mi lesz a külvárosokban a szatócsokkal? Lövész: Ez külön pont. Raab Izsó: Disztingváljunk a fogalmak között. Élelmiszerüzleteik alatt mi. füszerüzléteket értünk. Boda Bertalan szerint a belvárosban a forgalom későbbi időpontra tolódik ki. A belvárosi élelmiszerkereskedők a legnagyobb forgalmat a korzózás idején bonyolítják le. Hozzájárul ahoz, hogy a belvárosban fél 9 órától hat óráig tartsanak zárva, de a külvárosokban ezt nem tehet általánosítani. A Nagykörúton kivül este fél 9-től 4 óráig lehet zárva tartana az üzleteket. Lövész Antal szer int is létérdeke a Nagykörúton kivül llevő kereskedőknek, hogy reggel négy órától tarthassanak nyitva. Hoffer Jenő arra az álláspontra helyez-, kedik, hogy ,a 7 órai esti zárás betartható, ellenben a reggeli bét órai nyitás nem, mert a törvény akként rendelkezik, hogy az üzleteket reggel 6 órákor kelll nyitni. De Szalay főkapitány-helyettes magyarázó szavai után •elfogadja az 1 paragrafus első szakaszát, .a mely szerint az üzletek esti 7 órától reggel 7 óráig zárva tart and ók; ezt az ankét is általánosságban elfogadta. Hosszabb vita indult meg ezután az élelmiszer üzletekre vonatkozólag, amit a főkapitányi tervezet 1. paragrafusának szintén az első szakasza tárgyal. Szalay József dr., Boda Bertalan, Lövész Antal és Raab Izsó felszólalása után, Boda Bertalan, indítványát fo1 godta el az ankét, amely szerint a belvárosi kreeskedők élelmiszer üzletei este félkilenctől reggel félhatig tartandák ;zárva, mig a Nagykörúton levő és azon kivül eső élelmiszerüzletek zárási időtartama április 1-től november l-ig este félkilenctől reggel félnégyig terjed, november 1-től április l-ig pedig este félkilenctől reggel ötig. A szabályrendelet-tervezet 1 paragrafusának második pontját változatlanul elfogadták, mig az első paragrafus 3-ik szakaszát Boda Bertalan, javaslatára teljesen elhagyták. Boda azt fejtette ki ugyanis erre vonatkozólag, bogy Szegeden olyan üzlet nincs, ahol kizárólag scak cukorkát árusítsanak, mert a szegedi cukorkaüzletekben teasüteményt, desszertet, szóval olyan cikkeket is árusítanak, amelyeik a csemegekereskedők szakmájába vágnak. A tervezet egyéb részeit, amelyek az alkalmazottak munkaidejéről és a záróra kivételes m'e,gbosszalbbitásáról, szálának, változatlanul elfogadta az ankét. Szóba jött még a vasárnapi teljes munkaszünet, amelyre vonatkozólag Somogyi Sziveszter dr. kijelentette, bogy oda fog hatni társadalmi utón, hogy keresztül vihető tegyen, ami az alkalmazottak régi és méltányos óhajtása. Upíors Sinclair az angolokról. Londonból jelentik: Nagy feltűnést kelt Upton Sinclairnek, a híres amerikai .regényiróiiak egy nyilatkozata, melyet az angol újságírók előtt tett. A trösztök visszaéléseinek leleplezője többek közöttezeket mondta: — A ti uralkodó osztályotok Angliában, a világ legjobban táplált, legszebben, ápolt és legintelligensebb osztályához tartozik, de a ti szegény osztályotok a világ legnyomorultabb osztálya. Két évi londoni tartózkodásom alatt eleget láttam. Megnéztem a csapataitokat és mondhatom, hogyha ezekkel a katonákkal, harcba mentek, akkor rosszul jártok. Ismerem jól Németországot és merem állítani, a ti munkásaitokat és a ti katonáitokat nem lehét összehasonlítani a németekéivel. A németek jobban gondoskodnak embereikről és a német kormány még megszívlel i Nagy Frigyes szellemét, amely nem engedi meg, hogy a tőke tönkretegye a lelket és a testet. FEKETESAS- ES CSEKONIGS-UTCA SÁRKAN. •••• Csak ma vasárnap A smaragd nyakék. Érdekfeszítő detektiv dráma 3 felv. Cettinje. Természeti felvétel. Egy kényes helyzet. Humoros. A szépség hátránya Humoros. A tűzoltó bosszúja. Humoros. Mester és tanítványa. Dráma. E hó 26, 27. és 28-án kerül színre kizárólagos bemutatási joggal trzsftet angol Királynő. Nagy dráma. A főszerepet játsza SARAH BERNHARDT. Hely'rak: Páholy 5 K, páhol szék 1K, I. hely 80,II. hely 60, III. hely 30, kafriHk és gyermekek 20 f. fizetnek Hétköznapokon d. u. 5, vasár- és ünnepnapokon 3 órátólfolytatólag KALEIDOSZKÖP Szeged, szeptember 20. AZ ÁLLAM SZOLGÁI vasárnap ismét országos demonstrációra gyűlnek össze Győrben, hogy szolgálati pragmatikájuk érdekében 'néhány erőteljes szót ejtisenek, Ki tudja, hányadszor gyűlnek már s ki tudja, mikor fogják még elérni, hogy a nyugati áiiamberendezések egyik lényeges sarokkövét, a köztisztviselőknek a kormányzó hatalom esetleges visszaélései ellen való biztositását a törvényhozás tételes jogszabályba iktassa? Esztendők óta mértani haladvány arányai szerint nő a drágaság és vele lépést tartva nő a hivatalnoknyomor. Annál feltűnőbb tehát, hogy az ország tisztviselői ezúttal semmit sem kérnek sorsúik anyagi feltételeinek javítása érdekében, hanem tisztán emberi és társadalmi pozíciójuk biztositását sürgetik. Fegyelmi bíróságot, a protekciós kinevezési rendszer eltörlését, vasárnapi munkaszünetet, ,a régi osztrák bürokratizmus árnyaképen megmaradt titkos minősítés eltörlését kívánjak. És ezekhez az újításokhoz valóban emberi joguk is van. A tisztviselők igényeik lefokozásával olyan mérsékletről tettek tanúságot, melyet az ország közvéleményének honorálnia kell. Kéréseik teljesítése nem jár anyagi áldozattal, ellenben, jelentékeny előnyöket biztosit az ország számára. Mert az erős, független és megelégedett közhivatalnoki testület erőssége az államnak és legfőbb biztositéka a társadalmi morál szinvonalon maradásának. • A TANYAVILÁG JÖVŐJE. A Huszadik Század legutolsó füzetében Lakos Béla rendkívül tanulságos cikksorozat közlését kezdte meg Kecskemét város gazdasági fejlődéséről. Tanulmányának egyes részei az egész alföldi mezőgazdaságra nézve igen jellemzőek és mindenki számára értékesek. Igy például kimutatja ,a szerző alapos kortörténeti tanulmányok alapján, hogy az alföldi városok tanyarendszere nem régibb száz évesnél. A kecskeméti szőlőkben 1809-ig nem lakott senki, s a városi hatóság még jó ideig szigorú büntetésekkel sújtotta azokat, akik merészkedtek a külterületen állandó letelepedés szándékával megragadni. Ma már az egész lakosságnak csaknem' a féle, 48 százaléka lakik Kecskemét külső területén. Halas népének 51 százaléka, Szabadkáénak fele és Szeged polgárságának 35 százaléka tanyai lakos. Nem csoda tehát, ha a szegedi népnek husz százaléka sem foglalkozik iparral. A eikkiró éles látással jelöli meg az alföldi városoknak egyetlen helyes, birtokpolitikái irányát, mely abban, áll, hogy a nagy birtokú városok földjeit fel kell osztani a nép között és gazdasági vasutak létesítésével a városi piachoz kell kötni a tanyai termelés eredményét. íj • ' | fü Ez az alföldi városi politika már meg iis indult, de meglehetős lassúsággal halad azokon a helyeken, ahol a homokos talajú határban szőlő és gyümölcstermelés helyettesíti a szemtermel'ést. A magunlk részéről meg tudnánk toldani ezt a tapasztalatot még egy adattal, És pedig azzal, hogy nehezen halad a tanyavilág fejlődése abban a városban is, a hol ,a vezetőség egyáltalán nem mutat fogékonyságot a szociális viszonyok modern, fejlesztése iránt . ...; Hányszor irtunk már e tárgyról s hány-