Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-19 / 218. szám

1913. szeptember 19. DfXMAGYARORSZÁQ 7. Néhány észrevétel a Dugonics-térről. — A város legelhanyagoltabb tere. — (Saját tudásitánktól.) A Dugonics-tiér na­gyon divatba kezd jönni az újság-hasábokon. Mióta tölbb (kereskedő kérelmet intézett a ta­nácshoz a Dugonics-fér megvilágításának ér­dekében, azóta, bot (itt, hol ott felmerül egy­két 'hang a Dargionics-tór érdiekében. Termé­szetesen) ezek a felmerülő hangok igen. ele­nyésző jelenségeik, mert a városi tanács fü­leihez nem tudnak eljutni, .mivel azoik pana­szok megjhalliására (berendezkedve nimeseineik. Minden panasz nélkül, hozzuk föl az éir­veket és a jelenlegi gyászos állapotokat, .ame­lyek hivatottak arra, hogy lkényszeiriitlő ha­tást gyakorolj anaik .a Dugonics-tér mostani botrálnyos állapotainak a megváltoztatására. Mikor ezt tesszük, egyb'eu azt is megállapít­juk tárgyilagosain, hogy ez a .tér jelenleg mi­nő fontossággal bir Szeged városának a .bei­életében. A Dugonics-tér két részire van mestersé­gesein .felosztva. Az egyik része pusztán séta­helyül szolgál a környékibe!! lakosságnak és azonkívül, hogy esztétikai és közegészségügyi szempontból fontos szolgálatot tesiz, semmi egyéb jelentősége sincs. A Dugonics-tér má­sik része pedig még ennyi hasznaira sincsi a városinak. iA vásárok egy irószét mindén há­rom hónapban igaz, hogy ott tartják, dle más­kor a maiga. rendezetlmségéhen, csak rontja .azt a hatást, amit a másik .rész kelt. És dia­cár,a ennek a Dugonics-tér egyik legforgal­masabb, legszükségesebb és legfontosabb pontja a városnak. A két térség (közötti útvonalon a T.isza Lajos-körut (két irészánielk, a Féketesias-utcá­naik, a Kálivá,ria-utcámaík, a Dáni-utcának, a Petőfi Sánidor-sugárutnafc, a Jókai- és So­mogyim teáiknak találkozásánál természetsze­rű kg a város egyik gócpontja képződik, A tér három oldalról villamos hálózattal hatá­rolt- Itt fut át ,a fővonal agy része, ,a tér tu­lajldonképeini központjánál, ,a kiskürutalk és a sugara:tak találkozásánál pedlig ia közvágó­h idegedéi, a temető-újszeged! és a felsőxak­part-álomásii vonal. A tér randézetllen részé­nél ezen'kiviül: bérkocsi állomás van; airra halad él ,a. legtöbb gyászimeiuet is; csak azon az utón közelíthető meg a belvárosi temető, a katonai csiapatkórlliáz, ,a fertőtlenítő inté­zet, a Kálív,ária-tér ,és kápolna. iA Dugón,ibs­térnCik ez a része szemmel láthatólag fejlő­dik. Paloták emelkednek, fényes'üzletek nyal nak, a forgalom folytonosan és irohaimosan fejlődiik, maga a térség azonban saját rende­zetlenségében állandóan megmarad. A Dugonics-tér túlsó részre, — a Kál­vária-utca és Petőfi Sánidor-sugámuit között, — nem a város központjába illik bele, ha­nem égy falusi, legelővel határolt országut­lioz .képezne méltó miliőt. Tavasszal kellett volna feltölteni a közeli Dáni-utcát, de a vá­rosi mérnökség annyira nem mutat kedvet a vállalkozó ellenőrzésére, hogy dacára ,az asznék, még most sem kezdték meg a feltöl­tési munkálatokat. Ellenben az ötven kocdi terméskövet, amelyet imég e célra a tavaSsaal összehordottak, nagyfoölcisein a Dugonics-té­ren helyezték el. Ott egyébként, ahol: a tar iLerohadt' fiagalyakklajl, (tavalyról iviaslzamar ,radt vásári szieiméttel1, gyerekeiktől szétmra­eangoilt és elhagyott labda-rongyokkal van tele. Ehhez járul még a bérkocsi állomás, a mely fontos dolog .ugyan, de szintén nem tisztaságot terjesztő vállalkozás és az. ötven­kocsi terméskő, piszokkal, sárral és törmelék­kel vegyítve. Ilyen körülmények között nagyon érthe­tő, hogy a tanács hallani sem aikar arról, hogy a Dugonics-teret jól megvilágítsák. — A katolikus bolgárok. Abból az al­kalomból, hogy a macedón-bolgárok tömege­sen készülnek áttérni a római katolikus val­lásra, visszaemlékezünk arra, hogy a múlt század közepén hasonló mozgalom volt Bul­gáriában. A bolgárok törekvése természete­sen mindig az volt, hogy fölszabaduljanak a török iga alól. Oroszországtól várták a föl­szabadítást, amely azonban mindig késett. Mikor a mult század ötvenes éveiben Fran­ciaország vezetésével nagy erővel megin­dult a krimi háború Oroszország ellen és harmadik Napoleon hatalma egyre nagyob­bodott, a bolgárok tekintete Paris felé for­dult és azt remélték, hogy Napoleon lesz a fölszabaditójuk. Az akkor még fiatal Cankov, a későbbi nagy politikus és a szabad Bulgária minisztere jutott arra a gondolatra, hogy a katolikus hatalom szimpátiáját csak ugy le­het megnyerni, ha a bolgárok áttérnek a ró­mai katolikus vallásra. E cél elérésére szé­leskörű mozgalmat indított, melynek meg volt az az eredménye, hogy körülbelül öt­venezer bolgár áttért a katolikus vallásra. Maga Cankov azonban, a mozgalom megin­dítója, hü maradt a keleti egyházhoz és nem tért át. Az egész mozgalomnak aztán hama­rosan vége lett, amikor belátták Bulgáriában, hogy hiába számitanak Napoleon beavatko­zására, hogy hiába várják a fölszabadulást a franciák császárjától. Attól lehet tartani, hogy a mostani mozgalomnak is hamarosan vége lesz, ha nem jut energikus vezető kéz­be, mely gyakorlati hasznot tud biztosítani, amely ez esetben a bolgár nemzetiség fön­tartása, konzerválása. — A kolera. Mára teljes biztonsággá megállapították, hogy Budapesten nincs ko-1 lera. Tegnap este a mentők bevitték ugyan Székely József tanulót a Szent Gellért-kór­házba, de a gyerekről csakhamar megállapí­tották, hogy nem kolerás, csak a gyomrát rontotta el. Ma délelőtt is több esetben hiv­ták a mentőket az utcán rosszul lett embe­rekhez. Nagyrészüket még koleragyanusok­nak sem találták. A vidéken is szünőben van a veszedelem. Mindenütt erélyes kézzel szab­nak határt a járvány pusztításai elé. Hódme­zővásárhelyen ma délelőtt a rendőrség a ko­lerára váló hivatkozással megtiltotta a hu­szonnegyedikére egybehivott országos ko­vácsmester-kongresszus megtartását. A kon­gresszust bizonytalan időre elhalasztották. A belügyminisztérium hivatalos jelentése sze­rint a bácsmegyei Petrőcröl egy, a torontál­megyei Kumáról egy, a temesmegyei Kevc­várásról egy, Deliblátról két, .a krassószö­rénymegyei Néramogyorósról egy, Szokolá­ról három, Bozovicsról egy és Nagylakos­nokról két gyanús megbetegedést jelentettek. Északmagyarország falvaiban a napokban összesen husz megbetegedés 'történt. — A karasjeszenői körorvos. Különös esettel van dolga a fehértemplomi iőszolga­biróságnak. Karasjeszenő faluból azt a jelen­tést kapta Salkovics Endre községi jegyző­től a szolgabirósáig, hogy Fischer Győző dr. körorvos látatlanban adi ki halotti bizonyít­ványokat. A jelentésre közvetetlenül az adott okot, hogy egy Holló András nevü vasutas, akinek a tizenhat esztendős leányát szintén ilyen bizonyítvány alapján temették el, utóbb lelkiismereti íurdalásoktól gyötörtetve jelent­kezett, hogy nem bir megnyugodni, hátha élve temették el a gyermekét, mert az orvos nem is nézte meg. A jegyző meggyőződött arról, hogy a dolog igaz, Heinrich Árpád fe­hértemplomi főszolgabíró lllanics Milán szol­gabírót küldte ki s csakhamar megállapítot­ták, hogy a fiatal orvos vagy huszonöt ha­lottat nem vizsgált meg. A községházán, mi­kor ki akarták hallgatni, ezzel a meglepő ki­jelentéssel állt elő az orvos: — Kérem, szíveskedjenek tudomásul ven­ni, hogy az állásomról ezennel lemondok és igy nem vagyok köteles vallani. Már nem vagyok Karasjeszenői orvos. És hiába volt minden, megmaradt ezen az állás,pontján. Jegyzőkönyvbe akarták ven­ni ezt a kijelentését legalább, de eltávozott. A csendőr őrmester nagynehezen visszahozta. Die hiába, megtagadott minden fölvilágosítást, sőt a jegyzőt inzultálni is akarta. A főszolga­bíró rögtön felfüggesztette, de a végzést nem lehetett kézbesíteni. Az orvos eltűnt a falu­ból. — Curie asszony a rádium jövőjéről. A minap az angol természiettudióíok egy© ülie­te meghívta Curiienét Birminghamibe, begy •ostt előadást tartson. |Guriieiné lengédeit a meghívásnak, megjelent a kon gressansari, ide csak rövid beszédet tartott, melyben ikijelen­tette, hogy kiitatásaiinaik eredményét időről­időre dolgozataiban tette közhiirré. A kiváló tudós kijelentette la Daily Ghroniicle munka­társának, hogy Angliában nem igen alkar sze repedni, mert a szereplése alkalmiul szolgál­na a sízüffirazsetteik zavargására, (küket külön­ben nem beosül sokra, mert csak áhlakcfkiat vernek be, ahelyett, hogy komolyan dolgoz­nának. A rádium jövőben való felhasználá­sáról ia következőiket mondotta: „Boldog va­gyok, hogy egy olyan angol tudósra akadtam Ruthertford tanár személyében, 'ki magasabb célok Mó vezeti munkálkodásaim, eredmé­nyét. Még in agyon iis Ikeiveset tudtunk a rá­dium hatásának határairól. Néhány terapeu­tikai kísérletnek bámulatos volt az eredmé­nye. Az iparban azonban még eddig alig ve­szik hasznát. Ez 'valószínűleg összefügg a rá­dium drágaságával. Most már a geológusok feladata, ihogy felfedezzenek irádiiiumtartai!:­miu érceket és igy még nagyobb mértékben használhasson ez a kémiai produktum az em­beriségnek." — Osztrákok Albániában. Szkutaria é a monarchia osztrák fele már kezdi is ki­használni a mi balkáni: albániai sikert. Vas­úttársaság alakul Albánia területére s ez a társaság — mint a jól értesült Daily Te­legrahp írja — már le is küldte mérnökeit Va­lonába. Osztrák-magyar-olasz érdekeltségé lesz ez a vasút, amely Szkutariból Durazzón át Valonáig húzódik, több elágazással. A ma­gyar szó azonban csak névleges ebben a vál­lalkozásban, a hivatalnoki és mérnöki kart máris osztrákokból toborozzák. — Az alezredes éjjeli halardja. Szom­bathelyről jelentik: Kiinog incidens történt az éjjel a szombathelyi Kaszinó-szállói 1 nin, ahol csak a szállodai személyzet (közbelépése .akasztott meg egy hálópangyolában készülő Értesítés. m Telefon 1203. sz. Kárpitos árfl bárKitteK részletfizetésre is Dús választék kész diván, ottornán, matracok, garnitúrák stb. — Javitások jótállással szaksze­ri rűen és olcsón eszközöltetnek. :: BALOG, :: kárpitos-üzlet :: Kossut Lajos-sugárut 6. szám. =11 fi

Next

/
Thumbnails
Contents