Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-18 / 217. szám

6. d'elmaqyarorszáQ 1913. szeptember 14, hogy legyalk hivatali a másikba tolja a dol­got, araiig maguktól ;kii nem száradnak a mo­csarak, előbb azonban örök emlékezetül ránk zúdítják a veszélyt, a bajt. Nem tudom, vannak-e még városunknak ilyen veszélyeztetett pontjai, mert nekem nem .igen akad .dolgom a város külső részeim, tegnap is csak véletlenül, gondtalan séta közben vetődtem a Kálvária-térre, de tekint­ve, íhöigy nem éppem ez a .legelbagyatottalbb részé a városnak, nagy a valószínűsége an­nak, hogy roáis külső részeken hasonló szo­morú ife^fedezjéseíkiet (tehetne berniéi. (Semmi. esetre sem ártana, ha a város, er­re .illetékes köziéig© .kissé szétnézne ebből .a szempontból a külső részeiken. Nem is len­ne oly.au nagy fáradtság, lévén a városnak 'kocsija bőven. * Mnnkatársmmlkinak ez után a beszámo­lója után (következzék agy panaszos levél, a mieily ma .hozzánk érkezett: Tisztelt Szerkesztő ur, ma déliben elmen­tem a városi fiüirdőbe. Már benn ,a íkabinak­iban is, de ikülönsem a pihenőben kellemetlen karlboil és lizofarm szag csapott mag. Megem­li,tettem ezt a kincs dolgot, egy orvosnak, .aki ép a fürdőben tartózkodott és akii azzal a fel vili á .gosi tással volt szives szolgálni, hogy a .dolog -'fölött é.p az imént fejezte ki meg­botránkozását. Ez, .a városi fürdőben elég .gyakori jelenség ugyanis .a.zt jelenti, hogy ragályos betegségben szenvedő emberek lá­togatják .a közös fürdőt, holott az ilyenek szá­mára még a kádfürdőben is külön helyiségeit jelölnek .kii, olyat, aminőt egészséges embe­reiknek nem bocsátanak rendelkezésre. Nem is tudom hamarosan, kit okoljak, hogy ez előfordulhat. A felügyelőt, vagy a szolgasze­mélyzetet aligha tehet. De mig jellemző azok szemtelen penfídiiájára, akik (betegen beme­részkednek közös fürdőikbe, hogy ezezl máso­kat megfartőzae;n.ek, addig sajátságos tünet, hogy az ilyesmi egy városi fürdőben is meg­történhetik, amely még csak nincs vállalat­ba .adva. Fel kell hívni erre a jelentőségre a hatásáig figyd-mét, amelynek .legsürgősebb kötelessége nyomban ós erélyesen intézked­ni. Tisztelettel H. M. Deiaikós (nikotinmente­sitett) dciiüyt, szivart, ciga­rettát, ált. jövedéki és különlegességi gyártmányokat árusít a DENIKÓ részv.­társ. főraktára Szeged, Kigyó-u. 6. sz. (Fried-féle ház) azájpudiás néika?. ­Az általam készített rágásra kitűnően használható a valódi fogaktól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesen pótolják. Készítek továboá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve. Bár­milyen javítást 4 óra alatt készítek. Sí ART A ÁGOSTON fogtechnikus* Kígyó-utca 1. az. SZEGED. bbbbbbbbbbüüü^iibü Mindenki fizessen hidvámot. — A javadalmi bizottság javas­lata.—Fölírnak a miniszterhez. — (Saját tudósítónktól.) Szerdán délután 4 órakor Balogh Károly pénzügyi1 tanácsos el­nöklésével ülést tartott a javadalmi bizott­ság. Az ülés napirendjének két legfontosabb tárgya a javadalmi hivatal forgalmi kimuta­tása és a hid vámszabályzat régen vajúdó kérdése volt. Balogh Károly tett jelentést a javadalmi hivatal augusztus havi forgalmá­ról .és .konstatálta ismét, hogy az állami re­gálékból eredő jövedelmek .a múlt évhez vi­szonyítva fokozatosan csökkennek. Augusz­tusban körülbelül tízenkétezer koronával ke­vesebb jövedelme volt a városnak a regálé­bérletekből, mint a múlt év ugyanezen hónap­jában1. ( Majd a hidvámszabályzat kérdésével foglalkozott a bizottság. Azt kellett eldönteni, hogy Szabó Gyula kamarai titkár javaslata értelmében általában megszüntessék-e a hid­vámmentességeket, vagy maradjon minden a régiben. Hosszura nyúló vita után a bizott­ság ugy határozott, hogy .mindennemű hid­vámmentesség eltörlését javasolja, illetőleg eziránt a közigazgatási bizottság utján föl­iratot intéz a miniszterhez és megkérdezi, hajlandó-e hozzájárulni ahoz, hogy a város olcsó bérletjegyeket adhasson ki. A bizottsághoz beterjesztett kimutatás szerint a javadul mi hiy.atal augusztusi for­galma a következő volt: áililaimi bor- .ós hús­fogyasztása adóban befolyt 33.618.64, várast Ifo­igyasztási .adópótlléklba.n 9383.90, -városi libletélk­bein 4775.93, iköv.eztetválmld,i|jiban 27259.62, pairit­j a vadaim! díjban 845.60, hid vámban 9288.48, helypénzben 13701.40, súly- .ós űrmérték díj­ban 556.36. vágóhídi ,díjban 9889.81, föld ós válycigdijban 465, osotniakátkelélsi idiijlban 194.28, tápéi révvámidiijba-n 313.20, záíogolási költségekben 77.3S, szem!lediijbain_ 13.02, rend­bontás! díijbaü 96.97, vik-vágeitélki idliljlban 16996.42, városi gőzfürdő díjban 5418.34, fü­iérdiiijlban 15.20 ikorona. A javadailmi hivatal augusztus havi összes bevétele 133028.68 koro­na veit, tehát az előző óv mgya-meaen hónap­jához képest 11076.78 koronával kevesebb. Nagyobb .csökkenés mutatkozik az állami bor­ó,s husfogyasztási adóknál, a városi fogyasz­tási illetéknél, a vágóhídi díjnál, hidvám­nál és a part ja vad almi díjnál. Balogh Károly jelenítette ezután a java­dalimi bizottságnak, hegy a szegedi partfiirdő részvénytársaság az áffcellésli díjaik elengedé­sét (kéri. Előadó a maga részéről a város anya gi érdekei szempontjából ebez nem járulhat hozzá, ellenben javasolja, hogy év.i 800 koro­na pausáléért a város engedj© el az átkelési dijaikat. Turóczy Mihály dir. tiszti főügyész ag­gályosnak tartja azt, hicigy a város átkelési díj címén kérjen paiusá'lét a partfürdőtől. Eh­hez a .törvény érteiméiben sincs joga. Rósa Izsó dr. azt ajánlja, hogy akkor pa.rthaszná­lati .0113 címén követeljen pauisálét a város. A j.a.vadal-mi bizottság rövid vita után aibban állapodott meg, hogy parthasználati díj cí­mén 800 korona pawsálét kér a partfürdő részvénytársaságtól. Ezután a hid vámszabály,zait targy.allásiáira tért á.t a bizottság. Jelentette .Balogh Káiroly, hogy a belügyminiszter a kereakedelmi mi­niszterrel ogyetértőéeg legkésőbb 1914. év végléig adott Ifelhatailtauazáist a hidvámsza­hályzat meghosszabbítására. Az uj hidvám­szríbá'lyzat tarilfiarészét .a bizottság már letár­gyalta, most csupán a mentességeknél szóba jöhető kivételekről kell dönteni. Szabó Gyu­la indiitványáham azt ikért©., hogy a,z újsze­ged i lakosok vámmentességét is vonja vissza a város. Az előadónak eziránt aggályali van­nak, mert szerint© nem ajiálnlatos, ihogy a már egyszer megadott vámmertessiágekíet a város visszavonja. Azt ajánlja tehát a bizott­ságnak, hcigy Szabó Gyiula javaslatát ne fo­gadja el, hanem fogadja el a szabályzatot ugy, amint az ellőtt©, fekszik. iSzabó Gyula azt hangoztatja, hagy ő i csupán a város érdiekeit tartotta szem előtt, 1 amikor a h idvá mmentasségek (korlátozására tett előterjesztést. Nem ajánlja, hagy a bi­zottság napirendre térjen az ő javaslata fö­lött, banieim .a közigazgatási bizottság utján írjon föil a .miniszterhez, hogy a városnak i-s ép ugy, mint az államnál, a törvényes kor­látokig szállítsák le a hidvámmentességeket. Bocsásson ki a város olcsó 'bérletjegyeket s ©z ellen a. Iközönlség, nézete szemint nem fog au golódni. Rósa Izsó dr. tetszetősnek tartja Szabó Gyulának a mentességekre vonatkozó javaslatát, szimpatizál is vele, de nem hiszi, hagy a miniszter az oilícsó 'bérleteiket helyben­hagyná, mert a miniszter álláspontja az, hagy amit a közönség használ, ,az után fizes­se meg a törvényes vámot. Balogh Káiroly az.t .mondja, fölösleges a miniszterhez, vagy az országgyűléshez folyamodni, hagy az adott engedélyeiket visszavonják, illetőleg a törvény remdeOkezéseiire korlátozzák. A tör­vényhatóságnak magának ii.s joga van vissza­vonni a vámmentességekét. Turóczy Mihály dr. tiszti főügyész szerint .a szabályrendieleit­he a város :is belevetheti .azt, hogy -minden egyes szegedi ember, .aki a különféle hídvám dij tc'totek fizetésiére kötelezett, ezt a kötele­zettségéit bizonyos évi összegért megválthat­ja. Rósa Izsó dr. azt .kérdezi, kik hidiválm­mertasek. Balogh Károly feli Avassa a sza­bályrendelet rmidieilktező szslka zát és meg­jegyzi, hcigy az újszeged! bárlfö/telelkre trá­gyát és iszapot, liom.ckot szállító fuvarosok hidvámme.ntességet élveznek, holott eztek .rongálják tegjicltlban a hiidait. (Szabó Gyula szerint az a helyzet, hogy akik legtöbbször használják a közúti hidat, éppen azok része­sülnek vámmentességben. Rósa Izsó azt ja­vasolja ezek után, hogy a bizottság a köz­igazgatási bizottság utján írjon föl a minisz­terhez, hogy a vámmenteségeket általában szüntesse be és egyidejűleg nyilatkozzék, haj­landó-©, hozzájárulni ahoz, hcigy .a város mér­sékelt Ibérletjegyekiet ,bocsásson kii. Szabó Gyula hozzájárul Rósa Iszó dr. iin­ditváinyához, me-rt az ő álláspontja az, hogy kivétel nélkül mindenki fizessen vámot. Ugy kell megalkotni a szabályrendeletnek idevá­gó részét, mint ahogy a budapesti közúti hi­daknál van. A javadulm(i bizottság egyhangúlag elfo­gadta Rósa Izsó dr. indítványát s ezzel az ülés véget ért. Délmagyarország előfizetési ára Szegeden: egy évre . . . 24.— kor. félévre . . . 12. negyedévre . . 6. egy hónapra ?. » n

Next

/
Thumbnails
Contents