Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-18 / 217. szám

1913. szeptember 14. délmagyarorszÁg 7. HÍREK. Szegedi kalendárium. AZ IDŐJÁRÁS ma sem. változott sokat. Ma is épen olyan hőség volt, mint teg­nap, sőt még nagyobb. Az iesti órákban valósággal tűrhetetlen lett a meleg, a minek megenyhitésére fél­kilenckor megérkezett a várva-várt cső. A meteorológiai intézet, jelentése szerint: Lé­nyegtelen hőváltozással sok helyütt eső vagy zivatar várható. Sürgöny prognózis: Enyhe, sok helyütt csapadék, zivatarok. Déli hőmér­séklet: 24.2 C. A VÁROSHÁZÁN valamennyi hivatal­ban délelőtt 8 órától 12 óráig van hivatal, A polgármester betegsége miatt nem fogad; a főkapitány 11—1 óráig fogad, A TÖRVÉNYSZÉKEN, táblán, a máv. iizletvezetőségnél és a kerületi munlcásbizto­sitó-pénztárnál délelőtt 8—2 óráig van hiva­tal. A KÖZKÓRHÁZBAN: A beteglátogatá­si idő délután 1—3 óráig tart. VÁROSI SZÍNHÁZ: Este 8 órakor „A császár katonái", szinmü. URÁNIA SZÍNHÁZ: Délután 5 órától kezdve este, 11 óráig: A hadititok, dráma 2 felvonásban. VASS MOZI: Délután 5 órától kezdve este 11 óráig: Más boldogsága, dráma 3 felvonásban. EDISON MOZGÓ: Délután 5 órától este 11 óráig: Mexikói kém. Nagyhatású dráma 2 felvonásban, — Ankét a záróra ügyében. Tudva­levőleg a kereskedelmi miniszter utasította a várost, hogy azt a törvényt, amely az üzleti zárórára vonatkozólag Budapesten és a kör­nyékén a nyáron életbelépett, szabályrende­let utján terjessze ki a törvényhatóság terü­letére is. A polgármester a kereskedelmi mi­niszter leirata alapján megbízta Somogyi Szilveszter dr. főkapitányt, hogy a zárórá­ról: szóló szabályrendelet tervezetét a helyi viszonyok figyelembevételével dolgozza ki és szükség esetén ankétot is hívjon össze ebben az ügyben. A főkapitány a szabályrendelet tervezetével most készült el és azt áttanul­mányozás és véleményezés végett megküldte az összes érdekelt szegedi egyesületeknek. Egyben fölhívta a kereskedelmi és ipari egyesületek vezetőségét, hogy a szombat délután négy órakor a városháza bizottsági termében tartandó ankéten jelenjenek meg és a szabályrendelet tervezetre vonatkozó mon­danivalójukat és esetleges javaslataikat élő­szóval adják elő. Az ankéten pontokba fog­lalják a különféle üzletágakat képviselő ke­reskedők kívánságait, amiket, ha azt akarja a város, hogy a záróra kérdése közmegelé­gedésre szabályoztassék, föltétlenül figye­lembe kell vennie a törvényhatóságnak, mi­előtt a főkapitány szabályrendelet-terveze­tét végérvényesen életbe léptetné. — Összeesküvés a ír rörököi ellen. A magyarországi állapotokról1 állandóan igen rémes dolgokat olvashatunk az amerikai ma­gyar lapokban, amelyek, ugy látszik, igazán amerikai méretekben gyártják a szenzáció­kat. Igy a clevelandi Szabadság-ban ma azt olvassuk, hogy Horvátországban össze­esküvést szőttek a trónörökös ellen. íme a tudósítás, amelyet állítólag Budapestről kül­döttek, még pedig kábeltáviratokban Ameri­kába: (Budapesti kálbeltáviratcik szarint szenzá­ciós fejleményei vannak amlnaik a vizsgálat­inalk, amelyeit Skerlecz Iván báró horvát ki­rályi biztos ©Iliéin, tellköVetefct imfaréniylet ügyé­ben ivezetnek a hatóságclk. A hatóságok: azon az alapon vezetik a szigora vizsgála tot, hogy a merénylet nem vallamá magában álló, vé­letlen, elszigetelt tünet, mert húszén már Skerlecz báró elődje, Cuvay bán ellen is igyiükicis [merényleteit kíséreltek meg a közel­muftiban, habár teljesen eredménytelenül. Horvátországban szintté törvényszerűen is­métlődik ímeg a fölizgatott szenvedélyeik pusztító föl'lángolása s ez a körülmény a ha­tóságokat arra iiridiitota, hogy lehetőleg mé­lyén keressék az olkőkat. 'Máris minden két­séget kizáróan megállapitották, hogy a hor­vát összeesküvők merényletet tervezték Fe­renc Ferdinánd trónörökös élete ellen is, a minit azt a vizsgálat során elfogott Alliovits horvát egyetemi hallgató kihallgatásaiból kö­vetkeztették. A letartóztatás után házkuta­tást tartottak Allliovúts lakásán, aboll ige-, nagymennyiségű levelezést .találtak s ezekből a.z áratokból az derűit kii, licgy az összeeskü­vők légikö.zeM;!l) Ferenc Ferdinánd trónörö­kös élete ellen a kisírták .merényletet elkövet­ni. A jelenségek szerint az összeesküvőket a •délszláv fanatizmus kergeti ezekbe .a morén y letekbe, sőt egyes iszálaik pírra is mutatnak, hogy az izgatás tuilajd'oirlképen'i ifőfFészfce Oroszország. — Házasság. Ifjabb Tóth Péter szeptem­ber 18-án vezeti oltárhoz Bolgár István tö­.röikíkanizsai ügyvád leányát, Lillyt. — Anatole Francé Oroszországban Miint ismeretes, Anatole Francé, a moidern francia irodalom legkiválóbb mestere, egy idő óta rendkívül sízeret utazgatni és gyak­ran elhagyja értékes köny vtárát .és becses .műgyiijtöményéit, hogy távoli országokban uj benyomásokat szerezzen és idegen népek .szokásait és erkölcseit tanú lárnny ózhass a. Igy utazgatott hosszabb Ideig .Nyugat-Indiá­ban, -Tuniszban és csalk nemrég Oroszország­ban lis, ahol Moszkvába Is ellátogatott s ott különösein, felkeltette figyelmét a Kremlin csaknem egészen kelteti építészeti istiílusa.. A nagy palotában lévő fegyvertár már (kevésbé myieirte meg tetszését és miikor ennek ckát egy orosz újságíró megkérdezte, igy felélt: — IMiirt békebairát nem Igen éritek .a Ifegy ­verőikhez s azrlk akkor sem érdékellnék, ha régiségeik. Aztán íegy pálnicéilös lovagra (mutatva, Így folytatta: — Nézze csak ezt a teljesen ifielvértezett lovagot, hát lehet ezt az embert érvékikéi meggyőzni? Hisz ez minden percben kész, hogy keresztüldöfje. A kremlim nagy palota forraszán érdék­lődéssel nézte a szomszédos dombokat, albcn­iran valalmiilkor Napolecin szemlélte Moszkva fekvését. iKérd'ébére, lliiogy ellenséges érzület­tel őrzi-© ia:z eresz nép Napokén emlékét, a iársaságábian lévő croszck ép az tellteulkezőjé­iről győzték meg a.z „Istenek szomjaztaaik" zseniális iSizerzöjét, andire ő hozzátette: —- Biizony, az én ibeinyornáscni is iaiz, hogy az oncsz nagycin békeszerető nép. iNaigyon iszeireteon tamiuhnányoznii Oroszország társa­dalmi viszonyait és száimeis oly kérdést látóik itt fölmerül ni, aimlt ná!!|uirík már nég elintóz­trik . . . Szeretnék visszajönni, hogy tanulmá­nyaimat kihovitisiem, dia liatva.nkll!enc évvel vállailincn nem tiudom, hogy lctez^o még •időm . . . — A bolgárok áttérnek a katolikus hitre. Bulgáriát a bukaresti béke megfosztotta a macedóniai bolgár területektől. Természetes, hogy a bolgárok erről le nem mondanak soha és ha előbb nem is, évtizedek múlva fog meg­szólalni a puska a Vardár mentén. Az egyet­len veszedelem a bolgárokra nézve az, hogy a szerbek a vallásközösségnéi fogva elszer­besitik a macedón-bolgárokat s igy magukba olvasztják. Szerb pap fog szerbül prédikálni s a vége az lesz, hogy eltűnik a bolgárság s csak megizmositja a szerb népelemet. A bol­gárok ez ellen egy ügyes húzással feleinek: Az egész macedón-bolgárság áttér a római katolikus vallásra, melytől nem választja el lényeges dogmai eltérés. Ezzel megakadá­lyozzák a szerb hierarkiának a nemzetisé­gükbe való beavatkozását és mint faji indi­viduum önálló nemzeti életet élhetnek mind­addig, mig a politikai fölszabadítás ideje is el nem érkezik. A bolgár politikusok ezzel a zseniális ötlettel nemcsak a faji önállóságot biztosítják, hanem biztosítják a nagy kato­likus nemzetek támogatását, melyek szük­ség esetén hathatósan védelmére kelhetnek az öildözött katolikus elemnek, mint azt az albánok esetében volt alkalmunk látni. A val­lás és nemzetiség különösen keleten, Illetve délen fiigg össze szorosan 'egymással, és az ortodoxok vallási közössége volt az alapja a Törökország ellen való közös akciónak. A vallási elkülönülés pozitív föltétele a mace­dón-bolgárság fönmaradásának, melyet ilyen képen nem fog magába olvasztani a szerb uralkodó 'faj. A bolgároknak a tömeges meg­keresztelkedése eléggé közeli eshetőség, a mennyiben hosszabb idő óta Rómában tar­tózkodnak Bulgária titkos küldöttei, akik igen sokat tárgyaltak már ebben a kérdés­ben a Vatikán diplomatáival. Ezek a tár­gyalások még nem' hivatalos szinezetiiek, mert a római Szentszék nem mehet bele olyan tárgyalásba, amelynék a kimenetele még bizonytalan s amely esetleg már tár­gyalás közben más nemzetek érzékenységét és. haragját fölkeltheti. Ha azonban a meg­egyezés lehetővé válik, a pápa is és az egész római katolikus egyház is természetesen a legnagyobb örömmel venné ezt a békés hó­ditást, amilyenhez foghatót a középkor óta nem jegyzett föl történetében a római kato­likus egyház. — Bemázolták boszuból a házát. Janiki Irón megjelent ma délelőtt a. renidőr­•séigen és •elpanaszolta, hogy a Révqy-utca 16. iszálm alatt lévő házát, vallató, hosszúból, min­denféle lehetetlen szinnieíl bemázolta!. Jani­ik! Irón nemrégen renováltatta a házát és e,kikor sárgáira festette; a vállalkozóval azon­ban nézeteltérése támadt, amikor a munka el­készült és most az a gyanúja a háztulajido­nosnőnek, hogy a tegnapra virradó éjjelen a vállalkozó mázoltatta be a házát, A ház egyébként mostan tényleg rémesen néz (ki. A sárga alapszinten hatalmas fekete, lila, bí­borvörös és zöld fialitoík yiiriitamask. 'Az eimibe­Tek kerülik a házat, miért azt hiilszíiik, hegy (kolerás és azt jelzi a színeikkel való lefröcs­csentós. A rendőrség nyomoz a tettes után. — Szünőfélben a kolera. Ugy látszik még is csak sikeresen fogunk harcolni a fe­kete veszedelem ellen. Magyarevits Mladen, tiszti főorvos, ma kijelentette, hogy a főváros területén ujabb (koleragyanus megbetegedés nem fordult elő s most már annyira javult a helyzet, hogy ezentúl a szokásos napi jelen­téseket se fogja kiadni. A vidéken is enyhül a járvány. Bucsu volt vasárnap a somogy­megyei Rucsuszentlászlón. A sokadaiomban — mint Kaposvárról táviratozzák — kolera­arvanus tünetek között összeesett Kiss Teré­zia pötrétei leány. A szerencsétlen meghalt. A hatósági orvos megtette az óvóin tézkedé­seket. A leány váladékát felküldtek a bakte­riológiai intézetbe, amely megállapítja, hogy a halált kolera okozta-e? — Nyugat. A Nyugat, Ignotus, Ady Endre és Fenyő Miksa szerkasatésében megjelenő szépirodalmi folyóirat 1913. szeptem. hó 16-i szánna a követikező igen érdek is tártul ómma l jelent meg: Jász Dezső: Popper Dávid. Kasz­to,lányi Dezső: Állon (Edgiair Pioe: A holló. Moly Tamás: Box (Novella). iLacnkó Géza: Német maszlag, török áfiumí (Regény XVIII.) Borosis László: Gyarmiatpoliitijka, Tóth Árpád: Erdőben (Vers). Havas Gyula: Péter (No­vella). Kaffka Margit: Az ember kiszáll: Márffy Ödön rajza. Ignotus: A politika mö­gül Ady Endre: Keserű dimádságok Mylittá­hoz fViorsdk). Figyelő: Tótih Árpád: Nagy Zoltán verskötete: Csend! Aranymadár! La cakó 'Géza: Eötvös József. Molnár 'Antal: Schuiberit mlniatoni. iBájlinit iAJmlár: Die Kunst in Industrie und Hantlel, Rozvényi

Next

/
Thumbnails
Contents