Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-18 / 217. szám

4. I I IB > I n I——— • •.»•———« n 1)111 immm latban azt /közlik velünk, hogy ez az állítás nem felel meg a valóságnak. Budapestről, Tonelli Sándorról a követ­kezőket közlik velünk: 'A nagykőrösi tf őgiiimn ázá umb a n tett érett sógiiit 1900-ban jeles eredménnyel. A jogot .a budapesti tudományegyetemen íhiaililigatta és 1905-ben ott avatták doktorrá. Jogi tanuilmá­nyad elvégzése utáin a kerrékedielleimügyi mi­niszter 1906. február 36-án, kérelmére a magy. kir. kereskedelmi muzeumhoz osztotta be, melynek kötelékében! működött 1908. március haváig. Ez idő alatt kiválóan az expoirt osz­tály ügyeit intézte és alkalma nyílt megis­merkedni aiz összes kiviteli vám- .és tarifa kér d égiekkel, valamint a magyar ipari kiviteli összes piacaival. Ugyanezen idő alatt a mú­zeum igazgatóságának utasítása értelmében tanulmány szempontjából bejárta Magyaror­száginak csaknem összes fontosabb .gyártele­peit és ágy a magyar .gyáripart nem csuípán elméletileg, hanem gyakorlati tapasztaltatok alapján isimteri. 1907. őszén a ibeilügyminiszte­.rium és az Országos magyar gazdasági egye­sület megbízásából .Amerikába ment a ma .gyár kivándorlás kérdésének tanuknányozá­sáira. Minthogy utjának célja az volt, hogy az uj kivándorlási szerződés megkötése előtt a kivándorló hajókon uralkodó állapotok lísi­meretessé legyenek, útját a tfedléliközön, mint ipairiossegéid tette mieg. Ez útjáról terjedel­inelsi, hlziajlmas jelikjgtü jielleintésit terjiesíztett Hadik János gróf, akkciri belügyi államtit­kár elé és ezt az uj szerződés megkötése al­kalmával fel is használták. 1908. február ha­vában, Amerikából való visszatérésié után az Orsizíáigicis Iparegyesüliöt, ífmélyniek ma má­sodtitkára, meghívás utján töltötte be vefe fcigálmazói állásét. E,z állást azonban tény­leg csak októberben foglalta él, mert már­ciustól októberig a kieineskedétamügyii mi­niszter rendeletére, imlég mint .a muzleum tisztviselőnő, szervezte és vezette a londoni magyar kiállítás vpari, kereskedelmi és köz­lekedési csoportját. Szintén az ő vezetése alatt állott ia kiállítás tartamára szervezett információs ifioda, melynek célja ,az volt, hogy aiz angol közönséget iá magyar ipalr és kereskedelem viszonyairól téjákosztassa és közvetlen gazdasági relációikat létesítsen an­íglia és Magyarország között. 'Bőbbel! mükö­seért a miniszter leiratban élisimerésiót fejez­te ki. Az Országos Iparagyietsüiliet kötelékében a folyó ügyek intézésén kivü'l főiként a azoeiál­ooRtika, forgalmi politika és iparfejlesztés kérdéseivel foglalkozott. 1909. derekán.^ mi­kor az annexióit követő zavarok véget értek kezdeményezte, hogy a magyar gazdasági érdekképviseletek nagyobb figyelmet fordít­sanak az annektált tartományokra, Rövid idő közben két izben volt hosszabb tanulmány­úton Boszniában és Herczegovinában ós utai irr.ediményérő'1 ugy a hivatalos köröket, mint a nagyközönséget megfelelően _ tájékoztatta. Annak ilusztrálásiára, hogy ebben az ügy­ben mielkkora működést fejtett ki, elég meg­említem, hogy ez év folyamán harminc gaz­dasági vonatkozású cikke jelent meg az ain­Tidktáilt tartományoikról. Másik három meg­bízott,ml együtt bizalmas jelentést készített a 'kormány számára, amely a, kereskedelmi és ipiarkiaimaráktnak is megküldetett, gazdasági jellegű utrniutatót irt a magyar órdelkképvi­seletelk boszniai tanulmányútja számára, a melyben a szegedi kamara is résztvett, vége­zetül pedig külön, könyvet is irt Bosznia és Heirczegovina közgazdasági életéről. Hogy e imüködése nem volt hatástalan, azt az összes érdelkelt körük elismerték, a budapesti keres­kedelmi és iparik a,mama köszönő leveltet lüté­zetit hozzá .ós a bosnyák országos kormány is Ikösizönetét. fejezte k.i a kettős tartománynak széles körök előtt való .objektív ismertetésé­ért. Ennek tulajdonítható, hogy a bosnyálk­hemczego'vinai gyáripatroscik országos szövet­sége 1911-ben történt megalakulása alkal­mával titkárául hívta meg, amely állást azonban niean fogadhatta el. 1911. elején a Magyar Gyáriparosok Gr­> hv'w. Szövetsége, amelyet a kormány .a tú­ri, ni kiállítás rendezésével bízott meg, imieg­D'ELMAqYARORSZÁQ Ihivta a kiállítás titkáráiull és mint ilyen, te­vékeny ,részt vett .a kiállítás rendezésében. Ujabban különösen sdkat foglalkozott a kü­lönböző érdekképviseleteik, szabad egyesülle­tek, kereskedelmi kaimiairáfc stb. ügyiével. Az Országos Iparegyesüíetnél viseilt állásán kí­vül titkára .a.z Osztrák és Magyiar Villamos Telepék Szövetségénék, tuidományos működé­se elismeréséül peldli'g a Magyar Közgazda­sági Társaság Láng Lajos báró lindátványá­ra főtitkárává választotta. Beszéli ia magyar, inémet, angol, francia, olasz ós részben szerb­horvát nyelveket. Tudományos munkásságát részint önállóan, részint folyóiratokban meg­jelent tanulmányai igazolják. A szegedi kereskedelmi és iparkamara elnöksége előtt a kerületben ipartestületek­nek körülbelül 60 tagból álló küldöttsége tisz­telgett ma Pekló Béla újvidéki ipartestületi elnök vezetése mellett. A küldöttségben kép­viselve volt: az újvidéki, szabadkai, zomborí, bajai, zentai, magyarkanizsai, temerini, zsab­lyai, palánkai, verbászi, szentesi, csongrádi, kisteleki, horgosi, mindszenti, topolyai, bács­almási, bajmoki ipartestület. A küldöttséget Szarvady Lajos elnök fogadta. Pekló Béla, a küldöttség szónoka, min­denekelőtt utalt arra, hogy a küszöbön álló kamarai titkárválasztásnál nem mellőzhető az érdekeltség közhangulata s ezért figyel­met kér a kerület iparosainak. Szabó Gyula másodtitkár évtizedet meghaladó munkás­sága irányában kialakult egyetemes biza­lomra és megbecsülésre tekintettel kell len­ni. A másodititkárnak a kerület kisiparosai érdekében, ugy látszik, vonzódásból, vagy a neki kijelölt hatáskörből folyó buzgalma erő­sen hozzájárult a kamara és az érdekeltsége körüli kapcsolat megerősitéséhez és az nem jelentéktelen érdem, ha figyelembe vesszük, hogy a kamarában képviselt érdekeltség, — éppen az, mely legtöbb támogatásra szorul — jórészt a kisiparosságból áll. A másodtit­kár a kisiparosság érdekeit eddig eredmény­nyel szolgálta s ezért iránta fölöttébb nagy bizalommal van-, viszont föltételezi, hogy lel­kesedéssel, rátermettséggel és kellő tárgyi­lagossággal tudná a kamara gondozására bí­zott más érdekeket is szolgálni. Kéri ezért az elnökséget, hogy az állás betöltésénél a md­somitkár előléptetésével, illetőleg ennek pár­tolásával a kerület ipartestületeinek óhajtását venné figyelembe. * Szarvady Lajos elnök mindenekelőtt megköszönte az ipartestületek érdeklődését s a kívánságnak .kellő alkalommal való tolmá­csolását kilátásba helyezte. Maga is megbe­csüli a másodtitkár hosszú idei avatott szol­gálatát. Utalt azonban a felmerült különböző irányú mozgalmakra s azon igényekre, me­lyeket magasabb szempontokból, ki kell elé­gíteni. Az elnökség objektivitással s a ka-. mara érdekének latbavetésével óhajtja elő­terjesztését megtenni s lehetőleg oly meg­oldást keres, mely minden érdeket kielégít., Biztosította a küldöttséget legjobb akaratá­ról s arról, hogy a testületek kívánságát meg­érdemelt nyomatékkal ajánlja a kamara fi­gyelmébe. Szigety Lajos zombori küldött az ipar­testületének külön emlékiratát adta még át lelkes beszéd kíséretében, mellyel az elnök­ségnek az előléptetés mellett való határozott' állásfoglalását kérte. Hosszabb beszélgetés következett ezután, melynek során az elnök ismételten, biztosí­totta a küldöttséget jóakaratáról. A küldött­ség ezután Szabó Gyulát kereste föl bizal­mának tolmácsolása végett. Jelzálogkölcsönt, földbirtokra, továbbá köztiszt­viselőknek és katonatiszteknek előnyös törlesztéses kölcsönt és részvényekre, sorsjegyekre elő­nyös kölcsönt nyújt o-o Szegedi Altalános Bank :: Rudolf-tér 5. szám. :: 1913. szeptember 14, SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET. Szinházi műsor: CSÜTÖRTÖK: Aranyeső, operett. PÉNTEK: Limonádé ezredes, operett. SZOMBAT: A császár katonái, dráma. (Bemutató.) Páratlan 1/s. Pompeji pusztulása. (Saját tudómtónktól.) Az Uránia igaz­gatósága. nem kiimiéllive a horiibiliis költséget, megszerezte hároim niapra a világ legszebb moziképét: Pompeji pusztulását. Ez a íilim .az eredeti felvétel, melyet Budapesten az Uránia mutatott he kizárálaigos előadási j.c|g­.gal. Akik látták ezt a filmet, azoknál kiiála-. kuilt az iá vélemény, hoigy Pompeji pusztulá­sánál nívósabb, csodálatosabb és nagyobb­szabású filmet még wom produkált a kinema­tográfia. Pompeji pusztulása a mozi-teehinlilkia fej­lődésének ujalbíb nevezetes étapeja, minidén egyes jéíeinete oly plasztikus élethűséggel, oly fotográfiai művészettel és .a korhüség óly tölkéleteis beállításával készült, hogy e re­mekmű láttán az ősrómai levegőt érezzük magunk körül, az egész ókori világot erkül­esieiivel, szcfaásaitv.ail, nagyszerűségével és bu­kását előidéző T.cimiottságáva.1. Eltekiintve Bulwer tudományos alapon megírt regényének magával ragadó cselek­ményétől, mely az olvasóközönség előtt amuigy is ismeretes, maga a (kép elragadó szépsége az, imiely bámulatba ejt. ,A szebbné'l-sizeíbh látványos jeleneteik kö­zül különösen a ciirkiuszjelenet és a Vezúv mindent elhamvasztó pusztítása az, .melyhez foghatót eddig még stíha inem iláttumk. Mi­ként a Quo Vadisban, itt is látunk gladiáto­rokat, .de áriálsá tömegiben, akik egyszerre mutatják be a régi római baj vívást, de a .cir­kujszi jelenet ©Ionja, egy hillietetleuül vak­merő produkció. Glauousinalk, az eiroszlánclk (éle vetett áldozatnák hidegvérrel való mér­kőzése vadon rohanó, felbőszült orosizlánölk­fkall. Ehhez a jelenethez képest a Quo Vadis oroszlánjelenete csak ártatlan tréfa. De mindenit felülmúl Pompeji pusztulá­sának képe. A Vezúv kitörése közvetlenül a Vezúv kráterénél halálmegvetéssel készített felvéted, mely a maga félelmetes nagyszierü­ségéfben mutatja a természet e rendkívüli je­lenségét. Látjuk az útjában mindent elpusz­tító, irtózatosan (hömpölygő llávai-ifolyalmot, eninelk a fenségesén dermesztő ilaívlányosiság­nak hatását fokozza a vadul menekülő tömeg vzáigutdó futása, ami.nt megrendítő .kétség­beesésisél igyekszik előre, a mindenit elsöp­rő lávatenger elől. Ez a látványosság valóban a természet ós a kinematográfia együttes csodája. Ezt az .eredeti hatalmas filmet vetíti pén­teken, sízcimlbatoln és vasárnap az Urlániia­szinlház. Az előadások nem lesznék folytató­lagosaik. Számozott jegyeket csak meghatáro­zott lelőiadásloíkra adnialk ki. Vasárnap délelőtt tiiz órakor is lesz előadás, ezt félhelyámkkal rendezi az igazgatóság, hogy a szegényebb néposztály is megtekinthesse ezt a .csodát. Az előadások kezdetét 'plakátoíkon hirdeti iaz Uránia. Jegyek élőire válthatók csütörtökön, pántékenj ós szomlbaton: .délelőtt 11—12-ig az Uránia pénztáránál. * Drámai színészek, mint statiszták. A Nemzeti Színházban a statiszta-szolgála­tot nagyobbára a Színművészeti Akadémia növendékei teljesitik, de .a színháznak, ugy látszik, szüksége van olyan állandó statisz­tákra is, a'kik mindig rendelkezésére állanak. Ezért most kis statiszta-gárdát szervezett és tizenkét férfi-statisztát szerződtetett. Az uj statiszták már^szerepeltek A cárnő legutóbbi előadásán is. Érdekes és jellemző, hogy ami­kor .a szinház a satiszta-gárdát toborozta, néhány ismert nevü vidéki drámai színész is jelentkezett, aki most szerződés nélkül van. Azt mondják, volt közöttük olyan is, aki nemrégen még hatszáz korona havi fi-

Next

/
Thumbnails
Contents