Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-14 / 214. szám

•913 szeptember 14. frr DÉLMAGYARORSZÁG ! 11. ságai vannak, azokat törleszteni kell. Mi törleszti? Házi pénztára kimerült, jövedelmet nem fokozódnak. Minden reménysége egy uj kölcsön felé indul, melyet majd a tavaszszal akar megkapni, amikorra azt hiszi, megenyhülnek a pénzügyi nehézségek. (-) Közgazgaátisi mizériák Kolozsváron. Kolozsvárról jelentik: 'Kolozsvár városának vagyonkezelésében zavarok vannak. A város adósságairól és ingatLanadr ól nem vezetnek rendes nyilvántartást, ezenkívül a zárszámadások nincsenek lezárva és ,a kiutalások islincseneik kellő ellenőrzés mellett. Ezeket a pán aszókat a főiapánlhoz intézett nyilt levelében tette szóvá Fischer József .dir. törvényhatósági bizottsági tag. Folyovich Jánes polgármesteri titkár, tuidósiitónknak ebben az ügyben a következőiket mondta: — A törvényhatóság (intézkedésére a pizámvtevöség ügykezelését egy bizottság, a mely két előkelő pénzügyi férfiúból, a pénzügyigazgatásáig két kiküldöttjéből és a város megbízottjából állott, megvizsgálta. Hiányokat nem talált, csak azt állapította meg, hogy kevés a munkaerő és igy nagyobb hátralék van. Ennek a hátraléknak a feldolgozása végett ujabb állásokat szerveznek, amelyek betöltése felett a legközelebbi ülésen dönt a közgyűlés. Hűtlen kezelésről szó sincs. Ebből a nyilatkozatból is kitűnik, hogy niem visszaélésről van szó, ihanem Kolozsvárnak is az a baja, ami sok tekintetben Szegednek is, hogy egyes hivatalában kevés a személyzet. SPORT. o A vidéki átigazolások állnak ma a futball-politika homlokterében, irja egy fővárosi estilap. Néhány agresszív vidéki egyesület ugyanis a fővárosi játékosok sorából szerződteti a starjait, ami — mert rendszer keletkezett belőle — már az elevenbe vág és védekezésre kényszeríti a fővárosi egyesületeket. Igy született meg a hat hónapi sziíneteléslhez kötött átigazolási javaslat, amelyet valószínűen törvényerőre fog emelni a MLSz. Hasznos az uj szabály, de még ennél is célszerűbb volna, ha a fővárosi egyesületek bojkottul sújtanák a játékosaikra vadászó vidéki egyesületeket. A Kolozsvári Akadémiai Sport Kör és a Nagyváradi Sport, Egyesület azok a klubok, amelyek rászolgáltak arra, hogy a fővárosi egyesületek ne kössenek le velük mérkőzéseket. Az anyagi veszteség nemcsak észre téritené őket, de megfosztaná az ilyen vidéki egyesületeket az ángázsmánok'hoz szükséges tőkegyűjtéstől. A fővárosi csapatok adnak levegőt ezeknek az egyesületeknek, mert a helybeli egyesületek bizonyára rossz szemmel nézik a megerősödés különös módját és azonnal szakítanak velük, ha a főváros impulzust ad rá. Egy céltulatos bojkott azonnal véget vetne az áldatlan játékosfogdosásnak. o Revans. A bajnoki mérkőzések során tulajdoniképpen minden találkozásnak reváinsjelleig© van és mégis a vasárnapi FTC— MAC mérkőzést külön kell megemlítenünk. A MAC legénysége volt az, amely a tavaszi sziezónban 'a bajnok csapattal szemben a legnagyszerűbb eredményt érte el. Nem győzött ugyan, de játéka felért ia győzelemmel és élénk emlékezetében van még mindlen matek látogatónak. Azóta — még különb körülmények között — most találkoznak először és a találkozási eredménye bizonytalanabb, mint valaha. Az biztos, hogy mindkét csapat ezicn a mérkőzésen fog a szezonban ölő szőr teljes csapatával szerepelni. lA FTC-tben osmét játszik Payer és Blum és ennék a védőpárniak a küzdelme a -híres Bodnár-Rácz támadásokkal szemben, már magában is valóban nagy attrakció. Az üllői-utii pályán 4 órakor kezdődő -mérkőzést Izsó László fogja vezetni, akinek mint habárbirók, Schér és Friedmann szövetségi ílHiróik fognak siegóclkezná. KÖZOKTATÁS. Középiskoláink és a német nyelv. (Saját tudósítónktól.) Valamikor a nix dájcsok voltak a jó magyarok, mert amig az osztrákok akarták mindenáron ránk erőszakolni a német nyelvet einémetesités céljából, addig nemcsak érthető volt a német nyelvvel szemben tanusitoíí ellenszenv, de minden jó magyar embernek egyenesen nemzeti kötelessége volt az idegen nyelv és idegen kultura elleni kézzel-lábbal való tiltakozás. Mikor azonban alkotmányos életünkben normális viszonyok állottak be és az osztrákok is lemondtak — mert kénytelenek voltak vele — elnémetesitő törekvéseikről, megváltozott a -helyzet. Magyar részről is a higgadtabb megfontolás kerekedett felül és a német nyelv tudásának a szükségessége kerekedett fölül a köztudatban s már évtizedek óta a legtermészetesebb dolognak tartja minden- intelligens ember, hogy a német nyelv középiskoláink rendes tantárgya legyen. Nemcsak az a politikai és közgazdasági kapcsolat, mely bennünket Ausztriához és Németországhoz füz, teszi indokolttá a német nyelv tanulását, hanem az a körülmény, is, hogy aki a német nyelv birtokában van, arra fölöslegessé válik úgyszólván minden •más idegen nyelv megtanulása. Fölöslegessé teszi a németek eklektikus természete és kulturszo-mja. Mert bármilyen nyelven jelenjen is -meg akár a szépirodalom, akár a tudományos szakirodalom terén valami érdemes munka, két-három hét múlva az a legkitűnőbb német fordításban már kapható és olvasható. E tekintetben a többi kulturnemzetek, de különösen az angolok és franciák sokkal rátartóbbak. De talán 'helyesebben fejezem ki magamat, ha azt mondom, hogy ők mintegy méltóságukon alulinak tartják az idegen nyelvekből való fordítást. Ugy vannak a maguk irodalmával, mint a mohamedánok az alkoránnal. A német nyelv tudásának a fontosságát különben szükségtelen külön is hangsúlyozni. Magyarságunkat a német nyelvtől már nem kell féltenünk, sőt valósággal nevetséges volna. Amely nemzetnek van egy Petőfije, Arany Jánosa, Vörösmartyja, Katona Józsefe, Madácha és hogy ne legyünk hálátlanok az ifjabb generációval szemben sem, a mely nemzetnek van egy Molnár Ference, Lengyel Menyhértje, Bródi Sándora, akik oly diadalmasan vonultak föl a külföldi, de különösen a német színpadokra, annak a nemzetnek nincs mit félnie a német szótól. Sőt az a sok nyomós ok, amely a német nyelv gyakorlati haszna mellett szól, arra kell, hogy indítsa a kultuszkormányt, aminthogy Jankovich Béla dr. kultuszminisztert indította is, hogy a német nyelvnek minél tágabb teret juttasson közép- és szakiskoláink tantervében. Jankovich miniszter nagy gyakorlati érzékére vall az a terv, hogy a gimnáziumokban a latin nyelv rég megérdemelt háttérbe szorításával a német nyelvnek juttat nagyobb szerepét. Ámde a legbölcsebb miniszteri elhatározásnak is sok-sok nehézséggel kell meg küzdenie, mig a megvalósulás stádiumába juthat. Nem azokra a nehézségekre akarok itt rámutatni, amelyeket a vaskalapos csökönyösség fog útjába gördíteni, mert ezek a nehézségek vasakarattal és merész, de céltudatos elhatározással vajmi hamar legyőzhetők. De van a kérdésnek egy másik nehézsége. Nevezetesen a német tanárokban való hiány, amely a mai viszonyok között is erősen érezhető, jóllehet, most hasonlíthatatlanul kevesebb óraszámban tanítják a német nyelvet, mint amilyenben azt a kultuszminiszter a jövőben és pedig remélhetőleg a közel jövőben taníttatni akarja. A jelen állapot az, hogy mig más szakokban (magyar-latin, természetrajz-földrajz, történelem-földrajz stb.) szinte siralmasan nagy a tanárbőség és okleveles embereknek is sokszor évekig kell várniok és tiilekedniök, amig egy nyomorúságos — évi 1600 K-val dotált — helyettes tanári állásba juthatnak, addig a német szakos tanárjelölteket egyenesen az egyetemről kénytelenek tanszékre küldeni, gyakorlati év és oklevél nélkül. El sem tudom képzelni, hogy hogyan fogja a miniszter ezt a rendkívüli nagy nehézséget rövidesen legyőzni, hacsak nem ugy, hogy Ausztriából és Németországból importál német professzorokat. A kérdés gyors, hamaros megoldására más mód aligha kínálkozik. Ujabb nehézsége a kérdésnek aztán, kap-e egyáltalán ilyen német tanárokat és ha kap, azok hogyan illeszkednek bele az itteni tanári státusba és a mi 'hazai viszonyainkba? Szóval könnyebb dolog egy tetszetős és hasznos eszmét kigondolni és fölvetni/mint azt gyakorlatilag meg is valósítani. Bizom azonban benne, hogy Jankovich miniszter, a ki a középiskolai reformhoz oly nagy gyakorlati érzékkel nyúlt, módot talál ennek a kérdésnek a megoldására is. gl. (o) A szegedi házi és nöipari iskolába való beiratást az igazgatóság annak ellenére, hogy növendékek igen szép számmal jelentkeztek, szeptember 15-ikéig meghosszabbitotta. A nőipariskolában, amelynek a tantermei a Margit-utcai polgári leányiskolában vannak, a legkiválóbb gonddal és a legalaposabb szaktudásai tanitanak Ihimzést, fehérnemüvarrást, felisőruhakészitést, szabászatot, iparművészeti kézimunkát és mühimzést. Á beiratási dij 6 korona, a tandij egész évre 50 korona, amely havi öt koronás részletekben is fizethető. Dr. Rózsa Andor ügyvédi irodáját Vár-utca 1. szám alatt (Takarék- és Hitelbank palotájában) megnyitotta. Telefon: 1090. Délmagyarország előfizetési ára Szegeden: egy évre . , félévre . . negyedévre . egy hónapra 24.— kor. 12.- „ 6.- „ 2 — »• m Vidéken: egy évre . . félévre . . negyedévre . egy hónapra . 28.- kor. 14.- , 7.- . 2.40