Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-14 / 214. szám

12. d'Elmaqyarorszáq 1913. szeptember 14, TÖRVÉNYKEZÉS. § A Steinmann-fiuk az ügyészségen. Ma délután két órakor három rozoga konflis döcögött ki a budapesti főkapitányság Zrinyi-utcai kapuján. Mindegyikben a rendőr mellett egy-egy Steinmann-fiu ült, akiket átkísértek az ügyészség fogházába. Ugyanakkor Kemy Géza rendőrkapitány áttette a nyomozás iratait is, melyekben csalás és sikkasztással vádolják a rossz útra tévedt bankhivatalnokokat. A három fiatalembert a kétnapos fogság nagyon megviselte, arcuk sápadt, borotválatlan s mélyen a szemükbe •húzták a kalapjukat. Steinmann Pált, Bodogot és Ottót a rendőrségen ma délben Kerny kapitány ismét kihallgatta. Bódog beismerte, hogy a Hungária-klubban kétezer koronás bankot adott. Két kézzel szórta a pénzt, a lóversenyen ezreket vesztett, reggelig kártyázott s ez idő alatt az utcán autótaxi várta, a taksamérő pedig kilencvenhat koronát mutatott. A Casino de Paris-ban volt egy barna leányka, a Hédiké, erre a szép nőre ezreket költött, általában ugy élt, mint egy milliomos. Hozzávetőleges számítás szerint a három testvér május óta nyolcvanezer koronát vert el. Ma délben ujabb följelentés érkezett be ellenük a rendőrségre. Egy katonagyógyszerész tett följelentést, őt a Steinmann-fiuk ezer koronával csapták be. § Bravura, a kCm. Hónapok óta ül a budapesti alkotmány-utcai fogházban Bravura Mi klós, a rej telme® ©nesz mérnök, akit kémkedésen érteik Budapesten. A sok terhelő adat dacára, melyet a vizsgálóbáró össaegyüj tött ellene, Bravura kanokul tagad s még azt sem hajlandó elárulni, hogy kőitől kapta azokat a jelentékeny .összegleket, melyek címére Budapestre érkeztek. Nyilvánvaló, hölgy Bravura veszedelmes kém s hogy összeköttetésben állott azokkal a tisztekkel, akiket az utóbbi időben Ausztriában] lelepleztek. M.ost uj nyomra akadt a vizsgálóbíró. Ujabb terhelő adatokat kapott ® ezért a törvényszék a vizsgálat kiegészítését rendélte el. § A váltótiamisitó bankfőnök. A szombathelyi törvényszék szeptember 23-ikára tűzte ki tárgyalásra D'Elvert Lajos lovagnak, az Osztrák-Magyar Bank szombathelyi főnökének váltóhamisitási bünpörét. A tárgyalástól döntő fordulatokat várnak abban a tekintetben, hogy a bün útjára tévedt bankfőnök a váltó alá hamisított nevek viselőinek tudtával irta alá a hamis váltókat, amelyek miatt a vádlottak padjára került. D'Elvert lovag váltóin D'Elvert Oszkár lovag, testőrkapitány és nővére, a vádlott bankfőnök testvérei szerepeltek. A volt bankfőnök azzal védekezik, hogy testvérei bízták meg a váltók aláírásával és a fölvett pénzen közös családi adósságokat rendeztek. Mégis, amikor legutóbb a váltókat peresítették, D'Elvert lovagot testvérei cserbenhagyták és a váltópörökben azt vallották, 'hogy az aláirások hamisak. A szombathelyi törvényszék a vádlott bankfőnök két előkelő állású testvérét tanuként idézte meg a tárgyalásra, de sem D'Elvert Oszkár testőrkapiitánynak, sem nővérének az idézés nem volt kézbesíthető. A törvényszék intézkedett a bécsi hatóságoknál, ihogy a tárgyalásig a két tanút fölkeressék, mert vallomásuk döntő súllyal bir az ügy elbírálásánál. Mióta D'Elvert Lajos lovagot Bécsből Szombathelyre vitték és ellene a letartóztatást elrendelték, a szombathelyi törvényszéknél egyre szaporodnak a följelentések a bűnös útra tévedt bankfőnök ellen és a váltópörök lefolytatása után egyre nő azoknak a hamis váltóknak a száma, amelyek D'Elverték aláírásával Szombathelyen és a vármegyében forgalomban voltak s amiket D'Elvert Lajos osztrák-magyar bankfőnöki minőségében úgyszólván fölülbirálás nélkül tudóit elhelyezni a különböző vármegyei intézetekben. Több vármegyei pénzintézet egyszerűen törölte D'Elvert lovag váltóadóssáííait és ezek az ügyek nem is kerülnek majd tárgyalásra. A régebbi kolerajárványok. A kolera — köztudomás' szerint — Ázsiából származik. A legrégibb följegyzések sízerimt Krisztus előtt 400 esztendővel a Himalaya •és Brainaputra alján már kolerajárványoik dühöngtek. Euirópába a „sárga. ,rém" 1829-bien jött át először ós pedig 'Oroszországon keresztül. 1830-ban .Moszkvát lepte el, 1831-bein egész Oroszországban, iS véd országban pusztitott a betegség, majd 'lehúzódott Wi.en.be, Berlinibe, Angliába. A wieimi kolerával párhuzamosan Magyarországban is megjelent a betegség, első jelentkezése .azonban enyhe lefolyású volt az utána következő járványokhoz képest. Angliából ez évben átjutott Amerikába is, Franciaországban ötvenötezer ember kapta miag a betegséget, a tél beálltával egészein elhalt a járvány. A kolera jellegzetes tulajdonsága ugyanis, hogy csak meleg időben terjed, télen nem igen fordul elő. Ezután 1852—54-ben újból ellátogatott a kolera, még borzasztóbb erővel azonban 1863. elején, amikor is egy mekkai karaván szedte föl a betegséget s mintegy 30.000 ember halt meg a bevándorolt területeken, ugyanezen vándorok elvitték a betegséget Suezbe, ahonnan elterjedt Egyiptomba és 60.000 ember pusztult el tőle. Ekkor jött át Európába a baj nagy ijedtség következtében menekülő emberek utján, majd átvonult Amerikába s rövid idő alatt bekalandozta az oszszcs civilizált országokat, Európában e járvány alatt egy millió ember pusztult el kobrában. Magyarországon a kolera legborzasz"óbban 1874-bfn jelentkezett. Az akkori bieiapközltérik — nehézkes hírszolgálat volt még akkor — egy ideig alig tesznek említést a jár ványról. Csupán a pest.városi .statisztikai hivatal heti közléséből tudjuk, hegy Pesten áprilistól kez'iődőleg a halálozások száma több •volt, mint a születéseké. Április 20—26-i.g a születések száma 198, a haláleseteké 258, szóval a halálozási plusz: hetven. A jelentések nem részletezik, hogy milyen .betegségek okozták a halálozást, itt-ott megemlítik, hogy a kolera erő® mértékben terjed, Junáns 18-án a következő hírt olvassuk a „Pesti Nap3ó"-ban: „A kolera Salgótarjánban veszélyes jelleget öltött volna. A járvány kötésére és szünetelésére a szükséges intézkedések .megtétették." Ugyanekkor az ak kori közegészségügyi tanács megcsinálta azt a viccet, hogy ülést tartván, —- mindennel foglalkozik, csak a kolerával nem. A járványról az első ijesztő képet egy nagyváradi tudósításból kapjuk, amely igy szól: „Városunkban 6—7 hét óta igen nyomott hangulat uralkodik, amint az ugy a nyilvános, mint a társadalmi élet minden rétegén megérezhető. A baj oka kolerajárvány, amely május 15-ike óta kíméletlenül pusztítja városunk lakosságát. A helybeli kolera bizottság, amelynek elnöke a köztiszteletben álló polgárnagy: Lukács Gyöngy, megtesz mindent a szorgalmas orvosokkal együtt a baj ellen, eddig azonban sikertelenül. A járvány kezdete óta körülbelül 380 haláleset volt, e bét hétfőjén 36-ot temettek. Négy-öt hét óta folyton a harangok zúgását ós a temetési menetek gyászéneket halljuk, egy pár nap óta törvényhatósági rendelet he is tittá a még nagyobb rémületet okozó harangozást és temetési ceremóniákat." Ezután, a nyár 'beálltával rohamosan következnek a legijesztőbb kolera jelentések. Hogy a védekezés módja milyen, primitív volt, ellenére, hogy Angliában már a tegerély.ese.bb közigazgatási intézkedéseket élet belép tették, mutatja, hogy Magyary Lajos augusztusiban nyilvános kérdést intéz Pest városához, hogy vájjon nem lehetne-e a „bűzhödt" vízvezetéki vízen segíteni? Ugyanekkor megjelenik az első koienarandelet, a melyből kitűnik, hogy „a város négy pontján éjjel-nappal hordárok állanak, akik kosarakban szállítják ki a kórházakba ,a jelentkező betegeket." A kórházak (kettő volt) a város végén voltak, az egyik a mostani Szieutistván helyéin, a másik a Külső Kerepesi-uton. Ugyanekkor a városi .magisztrátus négy külvárosi járványorvost nevezett ki, akiknek a házát nappal zászló, éjjel pedig lámpa jelezte. Augusztusban a „Hölgyfutár" efféle jelentéseket közöl: ,A kolera Nyerge&ujfalu mellett a szénbánya telepeken nagyon pusztit. A 2000 munkást számláló telepnek naponként 30 halott ja van." Ez csak egy jelentés, de ugyanilyen híradások érkeznek az ország miliőéin részéből. A primitív és föiületes óvószabályok sokaságából érdekes a következő kolozsvári bir: „A kolozsvári alispáni hivatal helyettese: Gyarmathy Miklós ur, igen helyes intézkedést tett, Kolozsmegyé'ből ugyané nagyszámú napszámos szokott a Királyhágón tul menni, e munkások legnagyobb része Biharban megkapta >a dühöngő kolerát és igy betegen térnek hazafelé. Az alispáni hivatal tehát Csúcsán kórházat állíttatott föl, liogy a bejövő munkások ápolást találjanak és egyúttal orvost rendelt a kórház számára." Augusztusban már teljes .erővel .dühönig a betegség mindenütt. A járvány elejét élénken illusztrálja például a következő sarkadi levél: „A 7300 főből áll ósarikadi faluban eddlig csak néhány ikoleraeset fordult elő, e szám e héten felszökött 720-ra. A pesti orvosi hivatal jelentése szerint augusztus 10-én a születések száma a fővárosban 192, a haláleseteké 514, ezek közül kolera 243." Ugyanekkor a „Pesti Napló" erélyes oikket irt a „Holt Tiszák ós elhagyott medrek" szabályozásáról az Alföldön, majd a beltelkeken létező „belvízi fölgyülemlések" eltávolításáról .beszél, — a kolerajárvánnyal mindezt azonban nem hozza összefüggésbe. A legutolsó, megdöbbentő jelentést Kecskemétről olvassuk, .amely szerint Kecskeméten augusztus 12—-20-tiig 932 koleraeset fordult elő 586 halálesettel. Szeptember 5-én a „Pesti Napló" „belhirel" között egy .rövid tudósítást találunk: „Pesten egy uj koleraeset volt, tegnap, vasárnap, egy sem, aápolás alatt maradt betegek közül meggyógyult: 4, meghalt: 1." • Magyarországon még a 70-es években és a 90-es évek elején dühöngött hatalmasan kolera. A Kocli-féle elmélet végre-valahára ide is érkezett és ujabb intézkedések következtében ilyen nagyarányú járványok már nem igen fordulhatnak elő. A legutóbbi, 19ll-.es hivatalosan enyhének jelzett epidémia alkalmával 370 eset volt, ezek közül több, mint a fele halállal végződött. NYÍLT-TÉRD ABONYI MIHÁLY kész férfiruha raktára és - angol uriszabósága Szege ', Széchenyi-tér 2, Van szerencsém szives tudomására hozni a nagyérdemű közönségnek, hogy több mint két év óta tulajdonomat képező HoHzer ós Abonyi cég alatt vezetett angol uri szabóságomat és kész férfi- és gyermekruha raktáramat a mai naptól fogva a saját nevem alatt fogom tovább vezetni. Midőn ezen alkalomból az eddigi szives támogatásért leghálásabb köszönetemet fejezem ki és kérem, hogy engemet a jövőben is szives jóindulatukkal támogatni szíveskedjenek, bátorkodom a nagyérdemű vevőközönséget előre is biztosítani, hogy ugy mint eddig, a legszolidabb elvekkel és kifogástalan kiszolgálással arra fogok törekedni, hogy teljes megelégedésüket kiérdemeljem. Ajánlom a most érkezett raglánok, férfi- és fiuruhák megtekintését. Kitűnő tisztelettel Abonyi Mihály. (Széchenyi-tér 2. szám.) •) Ezen rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség.