Délmagyarország, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-227. szám)

1913-09-14 / 214. szám

1913. szeptember 10. DÉLMAGYARORSZÁG 1. szédben fogja kifejteni a pártalakitás szűk- \ ségét s előterjeszti a párt részletes programját, végül megválasztják: a párt elnökségét és tisztikarát. Andrássy Gyula grófnál ma délelőtt is többen jártak pártja vezetőemberei közül, hogy a szervezkedés s a holnapi nap teendőire nézve végleg megállapodjanak. A főkapitány záróra-javaslata. — Beterjesztette a tanácshoz, — (Saját tudósít ónktól.) Megírtuk annak idején, hogy a kereskedelmi miniszter leira: tában tudatta a várossal, hogy az uj záróratörvény keretein belül, a helyi érdekekre való tekintettel, szabályrendeletileg intézkedhetik a záróra betartásáról. Somogyi Szilveszter dr. főkapitány készített tervezetet a város záróra-szabályrendeletéről és benyújtotta a tanácshoz, amely a közgyűlés elé fogja terjeszteni. A tervezetet itt közöljük egész terjedelmében, legközelebb azonban még visszatérünk rá, hogy a véleményünket elmondjuk róla. 1. §. Szeged szab. kir. város területén nyílt árusítási üzleteket, boltokat, az azokhoz tartozó irodai és raktárhelyiségekkel együtt, este nyolc órától reggel hat óráig, az olyan üzleteket pedig, amelyekben túlnyomóan élelmiszereket vagy állami egyedárusági cikkeket árusítanak, este fél 9 órától reggel 5 óráig zárva kell tartani, mely idő alatt az üzleti alkalmazottakat foglalkoztatni tilos. Szombaton az üzletek legkésőbb este fél 10 óráig tarthatók nyitva. Oly üzletek, melyekben kizárólag cukorkát, csokoládét, gyümölcsöt és szeszt nem tartalmazó üditő italokat árusítanak, a hét minden napján éjfél után 1 óráig nyitva tarthatók. Élelmiszereket vagy állami egyedárusági cikkeket árusító üzletekből abban az időben, melyben csakis ezek az üzletek tarthatók nyitva, kizárólag élelmiszerek vagy állami egyedárusági cikkek árusíthatók. Minden más cikk árusítása tilos. Addig, míg a nyílt árusítási üzleteket (boltokat) e szabályrendelet rendelkezései értelmében zárva kell tartani, amennyiben az illetékes Il-od fokú iparhatóság egyes cikkek tekintetében kivételt nem tesz, az utcai árusításnak is szünetelni kell. Azok az üzletek, melyek a közönségnek helyben való elfogyasztásra szolgáltatnak élelmicikkeket, az élelmiszerüzletek zárvatartására nézve előirt idő alatt az utcán át csak italokat s oly ételeket árusíthatnak, a melyeket üzemük körében maguk állítanak elő. 2. §. Kivételesen az üzlet kötelező zárva tartásának ideje alatt is foglalkoztathatók az üzleti alkalmazottak: 1. Leltározásnál, az éhhez szükséges munkák tetkintetében s idő alatt; 2. az üzlet berendezésénél vagy átköltözésnél; 3. olyan munkálatoknál, amelyeket az áruknak romlástól való megvédése érdekénen vagy más kényszerítő okból haladéktalanul keli végezni; 4. vásárok látogatásánál a csomagolási és elhelyezési munkák tekintetében, a vásárt megelőzőleg éskövetőleg egy-egy napon, 5. rendkivüli munkatorlódás esetében, azonban évenként összesen legfeljebb 14 napon, a csomagolási és elhelyezési munkák tekintetében. Az e szakasz alapján kivételesen az üzlet kötelező zárva tartásának ideje alatt foglalkoztatott alkalmazottaknak 'a munkaadó köteles huszonnégy óránként egyhuzamban legalább 10 órai megszakítás nélkül való pihenő időt biztosítani. 3. §. A munkaadó köteles az e szabályrendelet 2. §-ánaik 1., 2., 4. és 5. pontjai alapján az 1. §-ban az üzlet kötelező zárva tartására nézve megállapított idő alatt foglalkoztatott alkalmazottainak számát, ezek na^ pi munkaidejét, a munkaközi szüneteket, az egyhuzamban nyújtott pihenő idő tartamát és napokat, melyeken a rendkivüli munka végeztetik, 24 órával a munka megkezdése előtt a 3. §. 3. pontja esetében pedig ugyanezeket az adatokat legkésőbb a munka megkezdésétől számított 24 óra alatt az illetékes elsőfokú iparhatóságnak írásban bejelenteni. A bejelentés bélyegmentes. 4. §. Az e szabályrendelet 1. §-ában megállapított üzleti zárórától eltérőleg az elsőfokú iparhatóság egyes üzletágakra vagy a törvényhatóság területén, levő valamennyi üzletre nézve az érdekelt üzlettulajdonosok kívánságára megengedheti, hogy ,a megjelölt üzletágakhoz tartozó üzletek vagy valamenynyi üzlet előre meghatározott, évenként azonban összesen legfeljebb 30 napon, legkésőbb este 9 óráig nyitva tartható legyen. 5. §. Az elsőfokú iparhatóság, a 4. §. alapján adott engedélyekről és a 3. §. alapján beérkezett bejelentésekről a kereskedelemügyi miniszter által meghatározott módon jegyzéket vezetni és azt a kereskedelemügyi miniszternek bemutatni köteles. 6. §. Az e szabályrendelet 1—5. §-aiban foglalt rendelkezések az ipari munka vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XIII. törvénycikk rendelkezéseit nem érintik. Az e szabályrendelet 1—5. §-aiban foglalt rendelkezések a kizárólagos dohányárudákra nem terjednek ki, melyekre nézve az üzleti záróra tekintetében .a magyar szent korona országainak egész területére nézve a belügyminiszter rendelkezik. 7. §. Kihágást követ el s amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, háromszáz koronáig, visszaesés esetében pedig, ha a büntetés kiállása óta két év még nem telt el, száz koronától hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az a munkaadó, aki az e szabályrendelet 1—4. §-ainak, valamint a szabályrendelet alapján kiadott hatósági rendeleteknek az üzlet nyitására és ézárására, az alkalmazottak munka és pihenő idejére, valamint az iparhatóságnál való bejelentésekre vonatkozó rendelkezéseit nem tartja meg. Az e szakaszban megállapított kihágások eseteiben az 1884. évi XVII. törvénycikkben megáll apitott kihágások elbírálására 'hivatott hatóságok járnak el. '•••••••••••aanaanBBa*»iiaBBaBa=SBaasBaxiaa«iiaa«itKii Az osztrák hadgyakor'at. Budveiszből jelentik: A negyedik hadsereg főhadiszállása egyelőre még Budveiszban van. A két gyakorlatozó hadsereg már megérkezett rendeltetési helyére. Mind a két részen jelentékeny mama ÍVW.-ÍCTÍÍJ vaí épp a ház előtt lévő kis patkába fogózva próbált járni. Az anyja ott gubbasztott a padka másik végén. A bábsütő odalépett a gyermekhez és a kezébe nyomta a kalácsot. Azontúl, ha a falu végén járt, mindig vitt magával a mézes süteményből, hogy odaadhassa a szegény kis porontynak. Lassankint az anyjával is szóba állt, pedig a pap intette tőle. És idővel már többet járt a faluvégi ház tájékára, mint a templomba. Ekkor kezdett a rossz útra térni. Már nemcsak a nappalát, hanem az éjjelét is ott töltötte a szóbeli személynél és egy napon egészen hozzája költözött. A kis udvaron •mártogatta a gyertyákat, sütötte a mézzel csinált kalácsot, vagy gyönyörködött a méhekben, apró kis munkatársaiban. A templom számára már nem fogadták el a munkáját, az iparosok azonban vették a gyertyáját, mert olcsón adta. Furcsa ember volt ez a bábsütő. Henye, álmodozó, magával nem törődő. Hónapszámra nem dolgozott egyáltalán semmit, hanem haszontalansággal bibelődött. Mindenféle gépei és szerszámai voltak, amiket az okulárés doktor is megcsodált. Sőt mikor azt a hideg fényt kitalálta, amellyel a jászol betlehemi csillagát világította, több éjszakán át összebújtak az okulárés doktorral és hajnalig is égett a gyertyafény az ablakukban. Nyilván az ördöggel cimboráltak, vélték a falubeliek. A szóbeli személy átka az öreg orvosra is áthárult, már hozzá sem fordult senki tanácsért, ugy, hogy az öreg éhen halhatott volna, ha meg nem könyörül rajta a mézesbábos. A házába vette és azontúl az ördög három szövetségese, meg a Belzebub porontya egy fedél alatt laktak. Az emberek pedig keresztet vetettek, valahányszor elmentek az ablakuk alatt. A bábsütő, mikor már sok ember számára kellett kenyeret keresnie, — mert a szóbeli némbert is ő tartotta — minden erejével elkezdett dolgozni, ugy, hogy Mihálynapra, mikor a mesterek az első gyertjrapecsenyére gyűlnek össze, mert azontúl esténkint gyertyavilágnál kell dolgozniok, ezerszámra volt már kész mártott gyertyája, amin jó pénzért tul is adott. De mikor a pénz kifogyott, a bábsütőnek nem volt kedve többet dolgozni. Karácsonykor már javában koplaltak és néhány könyörületes szomszéd adott nekik korpakenyeret meg kukoricamálét. Az egyiknek el is árulták, hogy a doktor meg a bábsütő olyan szerszámon dolgoznak, amellyel az egész világot el lehet pusztítani és amelyet el fognak küldeni a nagy Napoleonnak, aki gazdag emberré fogja őket tenni. Ekkor érkezett a házba megint egy levél idegen országból. A Murát herceg vitéz szerezsánja jelentette benne, hogy a francia sereg Oroszországba ment és nemsokára Moszkva alá fog jutni. Nagy késéssel érkezett a levél, de nem csoda, mert nagy utat is tett meg. Karácsony után már a kis faluban is tudták, hogy a nagy Napoleon serege elpusztult Oroszorzságban és hogy a császár maga is csak nagy bajjal tudott egyedül Párisba visszajutni. Eszter sokat sirt ezekben a napokban, ugy, hogy az öreg okulárés doktornak kellett őt megvigasztalnia: — Még minden jóra fordulhat, Eszter. Lehet, hogy ő is megmenekült. Várjunk. Van időnk. És ha azután nem jön elé, ha nagyon soká kell reá várni, van itt egy becsületes, nagyon jó ember, aki téged, Eszter, feleségül fog venni és gyermeked istápolója lesz, mintha az édesapja volna. Eszter sirt és a bábsütő arca még halványabb lett. Nem tudta, örüljön-e, vagy busuljon a hirnek, hogy a Murát vitéz szerezsánja alkalmasint odaveszett Oroszországban. Igy reménye lehetett arra, amit eddig lehetetlennek hitt, de viszont bűnösnek, alávalónak érezte magát, ha titokban örvendett egy derék ember halálán. És amilyen gyönge, > viaszszivü ember volt, az Eszter szomorusáVrfpdfpfi jtjrpitosgffiHbárHt«etirtfszletRzrtftrc 15 BALOG JEfllI iífjft$I ilfJSi Dús választék kész díván, ottomán, matracok, .. pz^lteo Telefon 1203. sz. Dús választék kész díván, ottomán, matracok, garnitúrák stb. — Javítások jótállással szaksze:: rűen és olcsón eszközöltetnek. :: kárpitos-üzlet Kossut Lajos-sugárut 6. szám. m