Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-05 / 181. szám

2. Tudatában vagyok annak, t. uraim, hogy karöltve kereskedelmi szerződéseinkkel, kell fejlesztenünk kereskedelmi hajózásunkat — értve ugy folyam-, mint tengerhajózásunkat — és ezeket a nemzetközi versenyben na­gyobb tevékenységre kell képesítenünk. Elő­deim nagy szeertettel foglalkoztak e kérdés­sel, de csak az utóbbi, sőt, mondhatnám, a legutóbbi évek tetőzték be e munkát és bizto­sították tie'künk ugy a Dunám mint bizonyos relációkban a tengeren az egyes hajózási tár­saságokkal kötött szerződések alapján a meg­felelő szolgálatot. Ma már az uj programnak megfelelően alakitja át járatait és tarifakép­zési intézkedéseit az Adria, a Magyar-Keleti Társaság és a Magyar-Horvát Társaság, a mely utóbbi az albán és görög járatok révén hoz közelebbi kapcsolatba a Balkánnal. Hazánk lévén egyike Európa vizrajzilag leggazdagabb tagozott országainak, folyam­hajózásunkra és ennék révén egész közgaz­daságunkra a legnagyobb jelentőséggel bir­na, ha igen tisztelt társaim, a ifoldmivelés­ügyi miniszter ur vizi utaink javításával és egyes folyóink hajózhatóvá tételével és én, mint a kereskedelmi tárca vezetője, egyes főbb csatornák létesítésével folyamhajózá­sunknak nagyobb tért biztositihatnánk. Már az előző kormányok a legbehatóbban foglal­koztak e tervekkel; és ha — ezt pedig van szerencsém egyetértésben igen tisztelt mi­nisztertársammal, a íföldmivelésügyi minisz­ter úrral mondani — a jelen, mostoha pénz­ügyi viszonyaink mellett a nagyobbarányu fi­nanszírozást igénylő tervekkel nem állha­tunk is elő, ez nem azt jelenti, ihogy azokat eltemetjük, hanem, az eddigi tanulmányokat ioiytatva, azon, leszünk, hogy a pénzügyi helyzet javultával, az ily nagyobb tervek ki­vitelére alkalmas pillanatot megragadjuk. Megjegyzem különben, t. uraim, hogy a kedvezőtlen pénzügyi helyzet ellenére sem szünetel e téren a munka. A 'budapesti keres­kedelmi kikötővel a legintenzívebben foglal­kozik a vezetésemre bizott minisztérium, sőt már az ennek elhelyezésére szükséges terü­letek kisajátítása is folyamatban van, úgy­szintén a legnagyobb gondot fordítjuk a fiu­mei kikötő fejlesztésére is. Itt már a közel jö­vőben uj, nagyobbszabásu kikötőmedencékről és a Ihajókikötési rakpartok és rakodóterüle­tek szaporításáról gondoskodunk. E kikötő ki­képzésére már abból az okból is a legnagyobb gondot kell fordítanunk, mert ma az e téren tapasztalható hiányok a legfőbb akadályai annak, Ihogy e relációban a magyar királyi államvasutak megfelelhessenek föladatuk­nak. (A Móv.) Vasúthálózatiunk, t. uraim, közigazidiasá­guaiikiniak ,nia|gyf.oinitoissáig,u sziarve. Je'lanileig, ík)3 rak számban szólva, 18.500 ikölicumé'tcran viszi! a magyar államvasút ia.z üzelmjglt, ebiből miilnlt­eigy 8500 lóvén saját tiu!fajdon,a. Telkmtettlei! a pénzügyi heliyEietrű, e téren is némileg las­sabb,a,n MII ugyan a beiraiháaáisclkikal (hiaílald­nuuik, de mégite elsőrendű feladatomnak tekin­tem mindent megtenni arra nézve, hogy ez az intézmény a közönség jogos igényeinek és a szaporodott személy és áruforgalomnak eleget tehessen. A főbb vicm'ailiaikon folyik a máso­dik vágáiny fektoitlásie, az áillomásdk bővítése és ,a szükségnek megfielMőetii szaporiitarui fqg­julk a farigallimi eszközöket ás. A Máv. JgazgiatősiálgiáinirJk tiáimöglaitiáslára számítva, .azon feszítik, lioigy ganldos fiigyiellem­ten irészesiitivón a klötieilességlét hiivian Mjiesriltő szeméi yaetet, ,a forgalmi és ikerieűkieldlelmíi szoll­gálaJt javitálsia uitján leihe'fővé legyeim, lucigy CZJÖ I intézményümlk nagyfontasisiálgu íaiada,teá­nak aniind fclkozottaiblb mienvlban elleigiet lehes­sem. Ott, ahoil ez sízükségfes és a helyi érdekelt­ség áldoaatikiésasége mellliei'it az üzlletlkiezélés .nem ró a magyar áMamviasuitiaikirta ikülöu ter­het, a helyi érdekű vasutak épiltéslét laz eddigi' alapon a magam résziéről szivesen ifogom tá­mogatni; különös támagotásomma szálmilhal azonban az olyan gazidságii jéllle|g|ü, szorosan; vett hely i érdekék feiieilégátésléirie llétiesliltietit vas­út, amely az önálló üzieimikezéliás maélllietlt ter­veztetik. Meg kivárnom. "ugyanis iköninyiteni a mezei, erde- és ipatrvasutaik látteöitéüót. DÉLMAGYARORSZÁQ A jelen pillanatban sürgős gondoskodás tárgya az ország több részében árvíz okozta bajok orvoslása. Azon leszek, liogy ,a miegiron­giált pályáik mielőbb áiéltyíreálFítalSBIamlalk, a for­galmi szemponton kivül máir azért isi, hogy az árvizsujtotta lakosság munkát találjon, A magyar áliliaanivasiutakat, t. mraini, köz­gazdaságunk és közgiazdiasági polii,tiikáník ha­talmas szervéül telki,intvén, kötelesség!-Berütem gondot, fogók fordítani alrra, begy a kellő jö­vedelmezőség biztosítósa miellllet olly díjszabá­si politikát folytassanak, amely a. kereSknide­leni és az ipar igényelnek lehetőleg megfelel­jen, ugy ia belföldi relációkban, mint a tekin­tetben, hogy 'kivitelünk érdiekéit hathatósan előmozdítsa. A kivitel érdekéiben, igein fcintoanaik tar­tom azt ,iis, hogy a közös magáin vösutalk, itnt­tegri'tásuk fentartasia mdHiett, kellően tovább fejlesztesSienék. T. uraim! Már egyik nagynevű élődöm, boldogult Hderouymi Károly, jegyezte mieg, igen helyesein, liogy közglazdlasá|giunk szem­pontjából az összes közlekedési eszközök nieiit hairmoinikus kiképzésié szükséges. Tudatában vagyok ennek én is; ás épen ezért a hajózás és vasúti hálózat fejlesztése meletit kiváló gondot ikivánck fordítani Iközütli ;hiáfózaitM; ik­ra. Mintegy százezer ikHomiátleirt kitevő nilM­lózatnnkniaik csiafc feilie van kiiépíiitlve. A kii nem épített .részen való fuvarozás hiziolnyos idők­ben épeul-lálggieil nemi, ide az év naigy résEében esiak nagy ,nehézséggel lehetséges. Áthallva az ügy .fontosságától pénzügyi helyzetünkhöz mérten, úthálózatunkat bőviltleni lés fejleszteni akarom és ipairkodni fogók iaz e-tórán. bapasz­talt hiányokat megszüntetni. Az 1.907-bleio megkezdett ultálllamoEilíbásii akció keretéiben óvenlkint mintegy négyszáz kilométernyi ut vétetett eddig áillamii kezelésibe. Ezen taikoiót ón is folytatni száíndékozom és remélem, hogy e program befejeztével a felszabaduló évi kél millió koronát a törvényhatóságok úthálóza­tának fejlesztésére fogom fordíthatni. A már elődeim áltál felállított és általam is elfogadott közúti program laiziolnibau teljes egészében csak aíkkar fog érvényesülhetni, ha az uj közúti törvény megteremtésével lielhátő­vé válik mintegy 16.000 fciíloiméteiraiyi uj mű­út kiépítésié és ezzel az ország miiinlden szláltnoit­tevő községének a közúti hálózatiba Vailó be­kötése. Az uj törvényjavaslattal, amlelly Míva tali elődöm alatt készült el, még tüzeteisiein. nem foglalkozhattam, de a dollog nagy fioin,­tosiságánál fogva köteHesiségeimmeik fogom tar­tani, ezt mielőbb megtlenlni. (Posta, távírda és távbeszélő.) Itt legyen sziaibad, t. válasz,tóközönség, la megyei dolgokra is kitérnem -és félemlítenem, hogy e megye nfépitke/zésieá közül a peirlasz­pancsovadiomöklbállványcsii és a kiiSBombor­nagykikindai törvényhatósági közútiak lépitié­se, közel három millió korona. IkÖiltteégellőiirány zattal, már meg .is kezdetett; továbbá imiimt­egy inegyven községnek a vasutálliloimáisihos való útját fogjuk kiépíteni lés erre mih,teig> nyolcszázezer koronla van élőiirányozva. E mag/ munlváfcalt foikoziat,asiau több év alatt fogjuk végrehajtani. Továbbá fiuldamásoimirn jutott, t. uraim, hogy iNiagyszientnmklős községe még MVaitiail­balii elődömhöz beadványt intézett, mélyben azt kérelmezte, liogy a községet szelő, mint­egy 900 méter hosszú útszakasz, amelynek mentén középületei, templomai és iskolái ál­lanak, ia. tierveziett ciklopszburkoliait bélyett aszfalttal buirkiőlltassék. E beadvány ugylaln még nem került éléim, de biatiasithatoim igen. tisztelt választóimat, hogy azt Miliő figyelőm­mel ,a község érdekeire és a legjobb akarat­tal fogom elintlézmi. A mit az árvAzIkiárckmól a vasutaknál mon­dottam, e helyiem iis csak dsimétiellheteni. A ká­rok igen tetemesek; idle azon Ueszelk, hogy az utakat az árvizsujtotta viidékeiken miieilőbh rendbe hozzuk, a foirgalnui szeimponrtidkon kii­viil már azért ós, Ihogy a sújtott vitcliéJkielk lakói lehetőleg még a nyár folyamán kereslethez jussanak. Tárcám legyek fontos közgazdasági szerve a posta-, távírda- és távbeszélő-intézmény is. 1 Ez ,a;z intézmény, ugy vélean, eddig is min­f den jegos igénynek meg tudott felelni és Í9l3. augusztus 5. minden esetre azon leszek, haladva a kor viv­mányaival, fcülönösiein a távbeszélő imtézmé­nyét minél inkálbb fökélétesitsüik éis diijsoaiba­sánalk megfeleilő rnódosiiitásáival lazt a Iküzön­ség minél szélesebb rétegeinek íliozzlálflérbető­vé tegyük. (Iparfejlesztés.) Az iparfejlesztés terén, t. uraim, amely­nek állandó gondozása tárcámnak egyik nagy, nemzeti föladata, okulva az eddigi ta­pasztalatokon, amelyek nem egy sikertelen lépésről tesznek tanúságot, mindent el fogok követni, hogy a rendelkezésemre álló esz­közök keretében a mi, sajnos, még gyönge és a nyugati államok fejlettebb iparával szem­ben hátrányos helyzetben levő iparunkat tá­mogassam. Mondanom sem kell, hogy külö­nös figyelemmel leszek arra, hogy a hadsereg és a haditengerészet részére való szállítások­nál iparunk az őt megillető kvótában része­süljön. Amint méltóztatnak tudni, az iparfejlesz­tésről szóló 1907. évi törvény I. fejezete, mely az iparnak állami kedvezmények és állami tá­mogatás utján való segélyezéséről szól, az 1915. év végével hatályát veszti, — a köz­szállitásokról szóló II. fejezet ugyanis — to­vábbra is érvényben marad. Mielőtt a további teendőkre nézve állást foglalnék, minden eset­re bekérem az illetékes faktoroknak, keres­kedelmi és iparkamaráknak és egyéb érdek­képviseleteknek tapasztalatait e téren és,ja-' vaslatait a jövőre nézve. Reményem van arra, t. választóim, hogy­ha igen tisztelt kollégámnak, a t. pénzügymi­niszter urnák sikerül Erdélynek egy újonnan felfedezett kincsét értékesíteni: a földgáz kérdését megoldani, ez által is módját nyer­jük annak, hogy iparunkat hathatósan támo­gassuk. Ugyanily célból kívánok foglalkozni ott, ahol erre az előfeltételek megvannak, vizi erőtelepek létesítésével is. (Szociálpolitikai reformok.) T. uraim! A közeli időiben a kormány számos uj és üdvös alkotással szándékozik a törvényhozás elé járulni. Az általánosabb ér­dekű e törvényalkotási terveket a 'kormány­elnök uj programbeszédében már 'kifejtvén és indokolván, ezúttal csak a saját tárcám keretébe tartozó törvényjavaslatokat és az ipariközigazgatás terén teendő intézkedéseket legyen szabad legalább röviden — hiszen már úgyis tulhosszura nyúlt beszédem, — érinte­nem. A terménytőzsde reformjával igen tisz­telt társaimmal, az igazságügyi és földmive­lésügyi miniszter urakkal egyetemben beha­tóan foglalkozunk. E reformot, amelyre néz­ve tudvalevőleg Ausztriával szemben is kö­telezettséget 'vállaltunk, ugy óhajtjuk megol­dani, hogy kellő figyelemben részesítve gaz­dáink jogos igényeit, a reform még se lőjjön tul a célon. Megszüntesse ugyan az e téren eddig tapasztalt visszásságokat, de anélkül, hogy a tőzsdét nagy kihatású közgazdasági tevékenységében megbénítaná. T. uraim! Immár elérkezett az ideje an­nak, hogy Magyarország, követve a Nyugat fejlettebb országainak példáját szociálpolitikai alkotásokkal is intenzivebben foglalkozzék. Ez nem könnyű föladat; mert ihogy itt a kellő sikert biztosits-uk, számot kell vetni sajátos viszonyainkkal, miért is, az érdekelt ténye­zőkkel folytonos érintkezésben, csak lépésről­lépésre akarok haladni. Munkában vannak a vándoripar, úgy­szintén az építőipar gyakorlásáról szóló tör­vénytervezetek. Foglalkozunk továbbá az ipar gyakorlásáról szóló törvénytervezettel, az iparosok, kereskedők és alkalmazottak szer­vezetéről szóló törvénytervezettel, az ipari munkának vasárnapi és ünnepnapi szünetelé­séről szóló törvénytervezettel, a magántiszt•

Next

/
Thumbnails
Contents