Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-05 / 181. szám

2. Tudatában vagyok annak, t. uraim, hogy karöltve kereskedelmi szerződéseinkkel, kell fejlesztenünk kereskedelmi hajózásunkat — értve ugy folyam-, mint tengerhajózásunkat — és ezeket a nemzetközi versenyben nagyobb tevékenységre kell képesítenünk. Elődeim nagy szeertettel foglalkoztak e kérdéssel, de csak az utóbbi, sőt, mondhatnám, a legutóbbi évek tetőzték be e munkát és biztosították tie'künk ugy a Dunám mint bizonyos relációkban a tengeren az egyes hajózási társaságokkal kötött szerződések alapján a megfelelő szolgálatot. Ma már az uj programnak megfelelően alakitja át járatait és tarifaképzési intézkedéseit az Adria, a Magyar-Keleti Társaság és a Magyar-Horvát Társaság, a mely utóbbi az albán és görög járatok révén hoz közelebbi kapcsolatba a Balkánnal. Hazánk lévén egyike Európa vizrajzilag leggazdagabb tagozott országainak, folyamhajózásunkra és ennék révén egész közgazdaságunkra a legnagyobb jelentőséggel birna, ha igen tisztelt társaim, a ifoldmivelésügyi miniszter ur vizi utaink javításával és egyes folyóink hajózhatóvá tételével és én, mint a kereskedelmi tárca vezetője, egyes főbb csatornák létesítésével folyamhajózásunknak nagyobb tért biztositihatnánk. Már az előző kormányok a legbehatóbban foglalkoztak e tervekkel; és ha — ezt pedig van szerencsém egyetértésben igen tisztelt minisztertársammal, a íföldmivelésügyi miniszter úrral mondani — a jelen, mostoha pénzügyi viszonyaink mellett a nagyobbarányu finanszírozást igénylő tervekkel nem állhatunk is elő, ez nem azt jelenti, ihogy azokat eltemetjük, hanem, az eddigi tanulmányokat ioiytatva, azon, leszünk, hogy a pénzügyi helyzet javultával, az ily nagyobb tervek kivitelére alkalmas pillanatot megragadjuk. Megjegyzem különben, t. uraim, hogy a kedvezőtlen pénzügyi helyzet ellenére sem szünetel e téren a munka. A 'budapesti kereskedelmi kikötővel a legintenzívebben foglalkozik a vezetésemre bizott minisztérium, sőt már az ennek elhelyezésére szükséges területek kisajátítása is folyamatban van, úgyszintén a legnagyobb gondot fordítjuk a fiumei kikötő fejlesztésére is. Itt már a közel jövőben uj, nagyobbszabásu kikötőmedencékről és a Ihajókikötési rakpartok és rakodóterületek szaporításáról gondoskodunk. E kikötő kiképzésére már abból az okból is a legnagyobb gondot kell fordítanunk, mert ma az e téren tapasztalható hiányok a legfőbb akadályai annak, Ihogy e relációban a magyar királyi államvasutak megfelelhessenek föladatuknak. (A Móv.) Vasúthálózatiunk, t. uraim, közigazidiaságuaiikiniak ,nia|gyf.oinitoissáig,u sziarve. Je'lanileig, ík)3 rak számban szólva, 18.500 ikölicumé'tcran viszi! a magyar államvasút ia.z üzelmjglt, ebiből miilnlteigy 8500 lóvén saját tiu!fajdon,a. Telkmtettlei! a pénzügyi heliyEietrű, e téren is némileg lassabb,a,n MII ugyan a beiraiháaáisclkikal (hiaílaldnuuik, de mégite elsőrendű feladatomnak tekintem mindent megtenni arra nézve, hogy ez az intézmény a közönség jogos igényeinek és a szaporodott személy és áruforgalomnak eleget tehessen. A főbb vicm'ailiaikon folyik a második vágáiny fektoitlásie, az áillomásdk bővítése és ,a szükségnek megfielMőetii szaporiitarui fqgjulk a farigallimi eszközöket ás. A Máv. JgazgiatősiálgiáinirJk tiáimöglaitiáslára számítva, .azon feszítik, lioigy ganldos fiigyiellemten irészesiitivón a klötieilességlét hiivian Mjiesriltő szeméi yaetet, ,a forgalmi és ikerieűkieldlelmíi szollgálaJt javitálsia uitján leihe'fővé legyeim, lucigy CZJÖ I intézményümlk nagyfontasisiálgu íaiada,teának aniind fclkozottaiblb mienvlban elleigiet lehessem. Ott, ahoil ez sízükségfes és a helyi érdekeltség áldoaatikiésasége mellliei'it az üzlletlkiezélés .nem ró a magyar áMamviasuitiaikirta ikülöu terhet, a helyi érdekű vasutak épiltéslét laz eddigi' alapon a magam résziéről szivesen ifogom támogatni; különös támagotásomma szálmilhal azonban az olyan gazidságii jéllle|g|ü, szorosan; vett hely i érdekék feiieilégátésléirie llétiesliltietit vasút, amely az önálló üzieimikezéliás maélllietlt terveztetik. Meg kivárnom. "ugyanis iköninyiteni a mezei, erde- és ipatrvasutaik látteöitéüót. DÉLMAGYARORSZÁQ A jelen pillanatban sürgős gondoskodás tárgya az ország több részében árvíz okozta bajok orvoslása. Azon leszek, liogy ,a miegirongiált pályáik mielőbb áiéltyíreálFítalSBIamlalk, a forgalmi szemponton kivül máir azért isi, hogy az árvizsujtotta lakosság munkát találjon, A magyar áliliaanivasiutakat, t. mraini, közgazdaságunk és közgiazdiasági polii,tiikáník hatalmas szervéül telki,intvén, kötelesség!-Berütem gondot, fogók fordítani alrra, begy a kellő jövedelmezőség biztosítósa miellllet olly díjszabási politikát folytassanak, amely a. kereSknideleni és az ipar igényelnek lehetőleg megfeleljen, ugy ia belföldi relációkban, mint a tekintetben, hogy 'kivitelünk érdiekéit hathatósan előmozdítsa. A kivitel érdekéiben, igein fcintoanaik tartom azt ,iis, hogy a közös magáin vösutalk, itnttegri'tásuk fentartasia mdHiett, kellően tovább fejlesztesSienék. T. uraim! Már egyik nagynevű élődöm, boldogult Hderouymi Károly, jegyezte mieg, igen helyesein, liogy közglazdlasá|giunk szempontjából az összes közlekedési eszközök nieiit hairmoinikus kiképzésié szükséges. Tudatában vagyok ennek én is; ás épen ezért a hajózás és vasúti hálózat fejlesztése meletit kiváló gondot ikivánck fordítani Iközütli ;hiáfózaitM; ikra. Mintegy százezer ikHomiátleirt kitevő nilMlózatnnkniaik csiafc feilie van kiiépíiitlve. A kii nem épített .részen való fuvarozás hiziolnyos időkben épeul-lálggieil nemi, ide az év naigy résEében esiak nagy ,nehézséggel lehetséges. Áthallva az ügy .fontosságától pénzügyi helyzetünkhöz mérten, úthálózatunkat bőviltleni lés fejleszteni akarom és ipairkodni fogók iaz e-tórán. bapasztalt hiányokat megszüntetni. Az 1.907-bleio megkezdett ultálllamoEilíbásii akció keretéiben óvenlkint mintegy négyszáz kilométernyi ut vétetett eddig áillamii kezelésibe. Ezen taikoiót ón is folytatni száíndékozom és remélem, hogy e program befejeztével a felszabaduló évi kél millió koronát a törvényhatóságok úthálózatának fejlesztésére fogom fordíthatni. A már elődeim áltál felállított és általam is elfogadott közúti program laiziolnibau teljes egészében csak aíkkar fog érvényesülhetni, ha az uj közúti törvény megteremtésével lielhátővé válik mintegy 16.000 fciíloiméteiraiyi uj műút kiépítésié és ezzel az ország miiinlden szláltnoittevő községének a közúti hálózatiba Vailó bekötése. Az uj törvényjavaslattal, amlelly Míva tali elődöm alatt készült el, még tüzeteisiein. nem foglalkozhattam, de a dollog nagy fioin,tosiságánál fogva köteHesiségeimmeik fogom tartani, ezt mielőbb megtlenlni. (Posta, távírda és távbeszélő.) Itt legyen sziaibad, t. válasz,tóközönség, la megyei dolgokra is kitérnem -és félemlítenem, hogy e megye nfépitke/zésieá közül a peirlaszpancsovadiomöklbállványcsii és a kiiSBombornagykikindai törvényhatósági közútiak lépitiése, közel három millió korona. IkÖiltteégellőiirány zattal, már meg .is kezdetett; továbbá imiimtegy inegyven községnek a vasutálliloimáisihos való útját fogjuk kiépíteni lés erre mih,teig> nyolcszázezer koronla van élőiirányozva. E mag/ munlváfcalt foikoziat,asiau több év alatt fogjuk végrehajtani. Továbbá fiuldamásoimirn jutott, t. uraim, hogy iNiagyszientnmklős községe még MVaitiailbalii elődömhöz beadványt intézett, mélyben azt kérelmezte, liogy a községet szelő, mintegy 900 méter hosszú útszakasz, amelynek mentén középületei, templomai és iskolái állanak, ia. tierveziett ciklopszburkoliait bélyett aszfalttal buirkiőlltassék. E beadvány ugylaln még nem került éléim, de biatiasithatoim igen. tisztelt választóimat, hogy azt Miliő figyelőmmel ,a község érdekeire és a legjobb akarattal fogom elintlézmi. A mit az árvAzIkiárckmól a vasutaknál mondottam, e helyiem iis csak dsimétiellheteni. A károk igen tetemesek; idle azon Ueszelk, hogy az utakat az árvizsujtotta viidékeiken miieilőbh rendbe hozzuk, a foirgalnui szeimponrtidkon kiiviil már azért ós, Ihogy a sújtott vitcliéJkielk lakói lehetőleg még a nyár folyamán kereslethez jussanak. Tárcám legyek fontos közgazdasági szerve a posta-, távírda- és távbeszélő-intézmény is. 1 Ez ,a;z intézmény, ugy vélean, eddig is minf den jegos igénynek meg tudott felelni és Í9l3. augusztus 5. minden esetre azon leszek, haladva a kor vivmányaival, fcülönösiein a távbeszélő imtézményét minél inkálbb fökélétesitsüik éis diijsoaibasánalk megfeleilő rnódosiiitásáival lazt a Iküzönség minél szélesebb rétegeinek íliozzlálflérbetővé tegyük. (Iparfejlesztés.) Az iparfejlesztés terén, t. uraim, amelynek állandó gondozása tárcámnak egyik nagy, nemzeti föladata, okulva az eddigi tapasztalatokon, amelyek nem egy sikertelen lépésről tesznek tanúságot, mindent el fogok követni, hogy a rendelkezésemre álló eszközök keretében a mi, sajnos, még gyönge és a nyugati államok fejlettebb iparával szemben hátrányos helyzetben levő iparunkat támogassam. Mondanom sem kell, hogy különös figyelemmel leszek arra, hogy a hadsereg és a haditengerészet részére való szállításoknál iparunk az őt megillető kvótában részesüljön. Amint méltóztatnak tudni, az iparfejlesztésről szóló 1907. évi törvény I. fejezete, mely az iparnak állami kedvezmények és állami támogatás utján való segélyezéséről szól, az 1915. év végével hatályát veszti, — a közszállitásokról szóló II. fejezet ugyanis — továbbra is érvényben marad. Mielőtt a további teendőkre nézve állást foglalnék, minden esetre bekérem az illetékes faktoroknak, kereskedelmi és iparkamaráknak és egyéb érdekképviseleteknek tapasztalatait e téren és,ja-' vaslatait a jövőre nézve. Reményem van arra, t. választóim, hogyha igen tisztelt kollégámnak, a t. pénzügyminiszter urnák sikerül Erdélynek egy újonnan felfedezett kincsét értékesíteni: a földgáz kérdését megoldani, ez által is módját nyerjük annak, hogy iparunkat hathatósan támogassuk. Ugyanily célból kívánok foglalkozni ott, ahol erre az előfeltételek megvannak, vizi erőtelepek létesítésével is. (Szociálpolitikai reformok.) T. uraim! A közeli időiben a kormány számos uj és üdvös alkotással szándékozik a törvényhozás elé járulni. Az általánosabb érdekű e törvényalkotási terveket a 'kormányelnök uj programbeszédében már 'kifejtvén és indokolván, ezúttal csak a saját tárcám keretébe tartozó törvényjavaslatokat és az ipariközigazgatás terén teendő intézkedéseket legyen szabad legalább röviden — hiszen már úgyis tulhosszura nyúlt beszédem, — érintenem. A terménytőzsde reformjával igen tisztelt társaimmal, az igazságügyi és földmivelésügyi miniszter urakkal egyetemben behatóan foglalkozunk. E reformot, amelyre nézve tudvalevőleg Ausztriával szemben is kötelezettséget 'vállaltunk, ugy óhajtjuk megoldani, hogy kellő figyelemben részesítve gazdáink jogos igényeit, a reform még se lőjjön tul a célon. Megszüntesse ugyan az e téren eddig tapasztalt visszásságokat, de anélkül, hogy a tőzsdét nagy kihatású közgazdasági tevékenységében megbénítaná. T. uraim! Immár elérkezett az ideje annak, hogy Magyarország, követve a Nyugat fejlettebb országainak példáját szociálpolitikai alkotásokkal is intenzivebben foglalkozzék. Ez nem könnyű föladat; mert ihogy itt a kellő sikert biztosits-uk, számot kell vetni sajátos viszonyainkkal, miért is, az érdekelt tényezőkkel folytonos érintkezésben, csak lépésrőllépésre akarok haladni. Munkában vannak a vándoripar, úgyszintén az építőipar gyakorlásáról szóló törvénytervezetek. Foglalkozunk továbbá az ipar gyakorlásáról szóló törvénytervezettel, az iparosok, kereskedők és alkalmazottak szervezetéről szóló törvénytervezettel, az ipari munkának vasárnapi és ünnepnapi szüneteléséről szóló törvénytervezettel, a magántiszt•