Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-03 / 180. szám

g| j? 1913, augusztus 3, • 1 1 - "" ii.I. hírek. Elmúlik a nyár is . t . Sűrű felhőréteg gyürődiik laiz ég aljáin. A nap bágyadt 4ugarai már erőtlenül törnek xneg a felkő-niillámokon és sziimes árnyalattal vonják be az égalj felhőtlen részeit. Föntebb szinte izzóvá válik a fény sugaras kévéje. A hozzáértők ebből szeles, zivataros időt jósol­nak . . . Valóban, a most'ani nyár sokszor hozott ilyen meglepetéseiket. Azután mag bevett szo­kása lett az esőzés. Megnyiitak laz .ég 'csator­nái, ömlött a sebes zápor. Ez elmúlt, jött a szél, tördelve, tépdeste a lombosodó ágakat. Benne vagyunk a nyár javában, mégis di­deregve vonjuk összébb magunkon a rúnán kat. Az éjjelek különösen hüivösek. A szabad térségek felöl borzongató lehellét lopódzik be a nyitott ablakunkon. Ilyenkor uigy érezzük, mintha nem is nyár volna. Elmúlik a nyár is és a taviasz után ta­vasz jön. Legalább eiz a mostani különös nyár ilyest enged következtetni. A .virágtól illatos tavaszt ujjongva vártuk, .amikor a .kellemet­len, sivár téliből átléphetünk a verőfényes, szereleinittas tavaszba. Ahogy az első gyümölcs ott mosolygott a dus levelii agakon, önkénytelenül .a .nyárra gondoltunk és magiunkban szótlanul megje­gyeztük: jön a nyár. És azóta minidig a nya­rat vártuk és a várásiban megsckailtuk a hő esőt, a hűvös esti Levegőit, A gabona szépen béért; esőben, arattak ós olyan különös látnivalónk akadt az ara­tásban, amin bizony meg is ütköztünk: az em­berek itt-ott sipkában aratták. Pediig máskor Péter-Pál után, az aratás idejében a nap ere­je égette barnára a munkás ember bőrét. Most meg subát, sipkát ötltötbek magukra a hetipiacra járó magyarok. Talán jól is esne ez a kissé bűvös időjá­rás a nyári forróságtól agyonszorongatott al­földi embereknek, ha szivüket fájdalommal nem töltené el a tiszántúli részekről érkező árviz-v eszedelmiek ibi're. Szeged határában most szépen állnak a vetések: üde, zöld a lombjuk, a tengeri csövesedík, a semlyókek bársonyos fűvel vannak bevonva. Csak a szőlő érzi a rá alfcalmatlian idő hatását. A veszedelem terjed a levélben, ©őt imitt-amott a fürtökben is. Pedig mennyi iganídidlall, ipiar­kodással munkálkodtak az embereik, hogy va­lami terméseredmény legyen ;a rossz évek után. Kint, a homokcln már az akác is jól meg­késett, a méhészek .és a ivárágilillatot kedvelők nagy keserűségére. Hej! ipádig milyen kel­lemesek az édes .alkáoil'lattiói terhes levegőjű tavaszutói esték. Nézzük a felhős egeket, majld ia zubogva ömlő 'esőcseppeket és azt kérdezzük ember­társunktól: vájjon 'lesz-e még nyár, melenge­tő, napsugaras időnk, amikor jói esik a meg­áradt Tisza szabad .vizében lubickolni? Vagy talán már el is mull't a nyár? . . • te •< —rö. - A trónörökös a hadgyakorlatokén Bécsből jellenltiik: Ferenc Fendinánd trónörö­kös családjával' .e(gyűtt Blanekenlbenglbe ürá­tett, ahol (augusztus közepéig imiarad. A trón-, örökös onnlam a hadgyakorlatokra .megy és ezenkívül a trónörökös ez évbetn is részit vesz ö tengerészieti hadgyakorlatokon'. DÉLMAGYARORSZÁQ — Raskó István : kúriai bíró. A hiva­talos lap legközelebbi száma közölni fogja, hogy Raskó István szegedi Ítélőtáblai birót a király kúriai biróvá nevezte ki. Raskó Ist­ván Budapestre fog költözni, mivel a Kúriá­hoz kerül, szám feletti biróvá. Itt emiitjük meg, hogy a szegedi Ítélőtáblánál még egy változás lesz, amennyiben iuj táblabíró ke­rül Szegedre, Jungen János személyében. Ju'ngen ma még Nagybecskereken törvény­széki biró és a táblabírói kinevezése szintén a hivatalos lap legközelebbi számában jelenik meg. — A királyi biztos tárgyalásai. Ma megjelent báró Skerlecz királyi biztosinál Lor­kovics és Popovics, a szerb-horvát. ikoallidiió nevében, ihogy a keddi megállapodáshoz 'ké­pest tovább itiájékozódjiaimalk ,a királyi biztos tervei felől. A mai. tanácskozásion ífőlleig a Vas­utasok szolgiáölaltii pragmatikájáról és. arainak kiküszöböléséről ivolit szó, .d|e határozat .nem jött létre, uniiveil' a királyi lbiizf,as élőbb jelen­tést akar ,tenni Tisza Isltváin miiniiszitieréljniölk­neik eddigi tárgyalásairól, Ha visszatér Bu­dapestről, lalklkor imég a ©zeilb radikáflis és a régi lunicralistia pólrit Iképvisellőiivfeil fog 'tár­gy almi, majid ismét Budapestre utazik,, iáiból a végleges döntés fog esini. — Hir Hötzendorf Conradról. A Neue Freie Presse jelenti: Báró Hötzendorf Con­rad vezérkari főnök ősszel lemond állásáról, mert a .megfeszitett munka megőrölte erejét és idegeit. Előkelő katonai körökben utódául emlegetik Hőfer vezérőrnagyot és Csicserics vezérőrnagyot is, aki az orosz-japán, hábo­rúban az osztrák-magyar hadsereg rendkí­vüli attaséja volt. Egyidejűleg a vezérkari főnök lemondásával, de mindenesetre a nagy hadgyakorlatok befejezte után megválik ál­lásától báró Giesl prágai hadtestparancsnok, akinek vezérkari főnöke Rédl ezredes volt és Kunumer lovag gyalogsági tábornok lemond a przemysli hadtestparancsnokságról. — Az albán kérdés. Rómából jelentik Sereggi szkutari érsek ischli és római uta­zását itteni politikai körökben élénken ma­gyarázzák. Azt mondják, hogy az érsek aján­lani akarja a pápának, hogy Ausztria és Magyarország meg Olaszország vegyék át Albánia katolikus lakosságának védöségét. Olaszország vezető köreiben komoly ellen­áramlat mutatkozik e szándékkal szemben s félhivaalosan kijelentették, hogy Olaszor­szág a védőséget bárminő formában határo­zottan vissza fogja utasítani. Az olasz kor­mány nem késett ezt az álláspontját Bécs­csel is tudatni. — Szabadságon. Király Károly dr. sze gedi fogorvos onoslt kezdte meg szaibaldlsiálglált. — Tej razzia varázsvesszővel. Sokat irtak már a lapok Spaiding őrnagy varázs­vesszejének csodálatos erejéről, mellyel meg­érzi a föld alatt bugyogó, rejtett forrásokat. Spaldingnak sikeres vízforrás földerítéseiért immár a (hivatalos elismerés is kijárt. A 'ma­gyar királyi államvasutak igazgatósága most megkérte őt, hogy .Diósjenőn, Balassagyar­maton és .Nagytapolcsányban jelölje meg az alkalmas vízforrások helyét. A varázsvesszős forráskutató .most állandó tartózkodásra Nyitrán telepedett le. Hétről-hétre ujabb eredményeket ér el a forráskutatás terén,. Legújabban Grünwald Sándornál Perkátán, anzonkívül Győrött, Sóstólfalván végzett kutatást. Mind a három helyen Spaiding uta­sitása szerint ifurtak kutat, kitűnő eredmény­nyel. Csehországba is eljutott már a hire, hol két nagy papirgyár céljaira hat forrást fedezett föl. A kitűnő őrnagy varázsvesszeje különben nemcsak a forrásokat deriti föl, ha-/ nem a hamistejet is. Pár napja történt, hogy Nyitrán a piacon tejvizsgálatot tartott Spai­ding. Varázsvesszeje rengeteg hamjs !tejet ismert föl, melyet elkoboztak és a vegyvizs­gálat — a varázsvesszőnek adott igazat . . . — Megkezdődött a vadász-szezon. Most kezdődött ímeg hivatialosian a Vadász­idény. Felszabadult a nagy tiilialimi idő s má­1. tol fogva sz'aibad foglyot lőni, feltéve, hoigy puska-végre jön. A fiirjrázés és foglyiáiszlá® leg­kellemesebb időszaka augusztus;, amikor még fegyverd'irrregás wein riasztotta meg a mezők szárnyas vadjait. Motet mé.g ,a .fogilyok belvár­ják a fegyveres emberit s egyenként ikdlbidk szárnyra, később csapiatokba verődive nagy riadalommal .egyszerre kelmiek ifel s messze szálnak le, ugy, hogy már .nehezebb a meg­közelítésük s csak csapiatokra lehet llőnli tlie|s­ből. MátoH kezdve harsány puskarápiogáís veri fel a mezők csendjét és eddig zaivartialllan bé­kéjét. A vadászok feüszaibaidulit szeinveldéKIyell vetik magukat ia .foglyok utián s bizony egy­általán nem át'afikodiniafc a ínyullrá sem rálőni, ha puskacső elé .tévéid', pedig nyuflait oslak két hét múlva szabad lőni. Addig még ivaliaímeuy­nyire myngt.on lehetnek a nyulaik. Most 'lesz cs:ak 'igazán sok dolguk U sokáig pihantetieltt vizsláknak. A felhajtott és lepuffantott vad szárnyasokat IkeKl östezeiszecliniők a kukoricá­sok és hu rgönyiavetésiek között. iEíz a.z idő a legalkalmasabb ;a íiatall ruoálk valdászásáira is rá a szabadkai iNiiimróddk nagyhain, .mioiagósi­tottalk és fegyverkeztek, hogy iirtió ihadjiáraltíot vezessenek a szárnyasok elillan. - A rab repülőgépe. Szabadkáról je­lentik: A városi tanácsot legközelebb .egy rabságban élő ember nem közönséges kérel­me fogja foglalkoztatni. Maga a rab sem egészen mindennapos körülmények között került a börtönbe: éppen a tehetsége terelte rá a rendőrség figyelmét. Még a múlt eszten­dőben, karácsony táján történt, hogy a Sza­badkai Takarékpénztár és Zálogház Rész­vénytársaság vasszékrényét feltörték és har­mincötezer korona értékű ékszert loptak el belőle. A betörést Szauer Henrik, máv. moz­donyvezető követte el. Szau'er kitűnő mecha­nikus hírében állott Szabadkán. Szorgalmá­val sok pénzt szerzett, jómódban élt, de hir­telen költekezni kezdett, pénze hamarosan elfogyott s hogy elúszott vagyonát vissza­szerezze, kártyázni kezdett és a lóversenyen játszott. Gélját természetesen nem érte el, sőt még kis földecskéje is dobra került s ek­kor Szauer .bűnös tettre határozta el magát. A szabadkai zálogház, aihová .bejáratos volt, megbízta az összes vasszelknényék megjaví­tásával. Szauer kitűnően oldotta meg fölada­tát, de egyik éjszaka belopódzott a zálog­házba, fölnyitotta az egyik szekrényt és tar­talmát magával vitte. Á rendőrség megálla­pította, hogy a betörést csak elsőrangú me­chanikus követhette el, igy terelődött a gya­nú Szauerre, a legkitűnőbb szabadkai me­chanikusra; a gyanú beigazolódott és a bi­róság Szauert tizenkét esztendei fegyházra Ítélte. Illaváról most érdekes kérvény érke­zett a városi tanácsihoz. Szauer irta. Azt kéri ,benn.e, hogy igazolja a tanács, hogy Szabadkán a legkitűnőbb mechanikus hitében állott s igy találmánya mindenképen figyel­met érdemel. A kérvény kapcsán kitűnt, hogy Szauer a fegyházban teljesen .a mecha­nikának szenteli idejét és hosszas kísérlete­zés után olyan repülőgépnek a Tervét készí­tette most el, amely eredetiségével, és újsze­rűségével teljesen elüt az eddig ismert kon­strukcióktói. Szauer az igazságügyminisz­terhez akar fordulni azzal ia .kérelemmel, en­gedje meg, hogy kiváló aviatikusokból álló bizottság vizsgálja meg a tervét s ha jónak és gyakorlati értékűnek tartja, nyújtsanak módot neki arra, hogy a repülőgépet elké­szíthesse. Ahoz kell tehát Szauernek a vá­rosi tanács bizonyítványa, hogy az aviatiku­sok érdemesnek tartsák a találmányával va­ló törődést. A tanács legközelebb fog hatá­rozni a kérdés dolgában. — A megkoszorúzott Óceán. Nálunk minden 'esztendőben egyszer .megkoszorúzzák a folyókat. Halottak napján ivetimak sodrukba egy fehér őszirózsák oszorat. A koszorú azok­nak szól, akik a vízéiben lelték halláliuklal A viz elviszi a koszorúit, a paptőni néhány .ami-

Next

/
Thumbnails
Contents