Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-03 / 180. szám

4. DEEMAGYÁRORSZAG 1913. aajmztm 3. Drinápoly romjain. Konstantinápoly, julius 21. A török (hadseregnek egy hatalmas marsa révén az ozmán birodalom megint Drinápoly birtokába jutott, amelyet fegyveres erővel nem bírt megtartani. Libabőrzik az ember 'háta, ha az angol államférfiak agresszív hangja és az angol sajtó provokáló magatartása őszébe jut. Itt nem hiszik, hogy Drinápolyt ismét el lehet venni Törökországtól és eszük ágában sincsen a törököknek kivonulni belőle, de nagyon tartanak azoktól a „kárpótlásoktól", amelyeket más oldalon hajthatnak be a birodalmon, — szóval félnek, hogy a nagyhatalmak ázsiai Törökország fölosztására fognak törekedni. A Drinápolyba való bevonulás elsősorban belpolitikai események következménye. AzoKra a következményekre, amelyekkel ez a lépés a külpolitikában járhat, nem gondoltak. Drinápoly visszaszerzésétől azt várták, hogy a most csak brutális terrorral kormányzó ifju-török csoport tekintélyét meg fogja növelni, hogy a hadsereget megszilárdítja, szellemét megjavítja és figyelmét eltereli a belpolitikáról. Habozni nem lehetett és nem volt szabad, ha el akartak kerülni egy uj tiszti lázadádt. A török forradalom évfordulóján, julius 10 - 23-ika között .megtörtént a Drinápolyba való bevonulás. Az iiju-törökök megkísérelték, hogy ünnepies szinezetet adjanak a nagy napnak. De ami történt, abból mindenből hiányzott az elevenség jellege, a lelkesedés. Mert hiányzik a hit is az ügy sikerében. De hogy is lehetne másképen? A török forradalomból mindössze néhány ifju-török uralma maradt meg és Törökország katonai erejéből csak — Drinápoly romjai. Drinápoly megszállásának és a régi terület egyéb helyeken való visszaszerzésének erkölcsi hatása Konstantinápolyban magában ugyan nem volt valami nagy, de a vidéken annál hatásosabban érvényesült. A muzulmán népesség újra magához kezd térni. A háború szerencsétlen lefolyása mélységes aggodalomba ejtette és mindjobban visszahúzódott a keresztények elől. Most azonban fölemeli a fejét és vissza akarja adni a kölcsönt. A rodostói összeütközések ennek a következményei. Sajnos, tartani kell attól, hogy az ilyen események más helyeken is előfordulnak. Rodostóban az örményeket mészárolta a muzulmán népesség. A kormány eleinte tagadta ugyan félig-meddig a dolgot, de később kénytelen volt bevallani, hogy Rodostóban 18 örményt meggyilkoltak és hogy a mohamedán népet „föllázitották". Az a vizsgálat, amelyet az örmény patriarchátus rendezett, bebizonyította, hogy maga a török katonaság kezdte meg a fosztogatást a helység elfoglalása után és a mohamedán csőcselék folytatta a progromot, kivonult a városból a falvakba is, ahol a muzulmán parasztokkal egyesült alz örmény falvak kifosztására. Á vidéken rettenetes dolgokat művelhettek. Az örmény újságok szemtanukkal igazolják ezt. Ezért be is szüntette a kormány két itteni örmény lap megjelenését. A török kormánynak nagyon alkalmatlan most ez a progrom. Anatóliának örmény lakosságára, mely a háború .kezdete óta nagy izgalomban van, mivel a kurd feduálisok szorongatják és általános mészárlás kitörésétől félhet, kínos visszahatása lesz. Ez kétszeresen kellemetlen a kormányra nézve akkor, amidőn az orosz annektáló kedv újra meg kezd nyilvánulni. Egy örmény, aki nemrég utazta be a Fekete-tenger egész déli partvidékét, meg keleti Anatóliát, beszélte nekem, hogy az örmény népesség szinte napról-napra várja már az orosz annexiót. A tengerparton már csak névszerint áll fönn a török állam. A török pénzt már egyáltalában nem is fogadják el. A kereskedelmi forgalomban, sőt az idegen postahivatalokban is csak orosz váltópénz érvényes. Emellett a birodalom gazdasági és pénzügyi gondjai is folyton szaporodnak. 150 ezer embert elküldtek ugyan Drinápolyba, de hogyan lássák el őket élelemmel? A sereg fölvonulása kétszer is letarolt vidéken történt. Minden barmot levágtak már, minden gabonát fölhasználtak, a falvak porig égtek, a parasztok elmenekültek. Ennivaló sehol és még azok a hivatalnokok is, akiket a vasúti vonal átvételére küldtek ki. Konstantinápolyból kénytelenek élelmezni magukat. Nincs kizárva, hogy az eleségthiány arra kényszeritheti a török sereget, hogy bevonuljon Bulgáriába, ahol talán könnyebben juthat eleséghez. Parvus. Miniszterek utja az árvizterületen. (Saját tudósítónktól.) A mlagyar 'kormány két 'tagja, mint rövidesen már miegtrltiuik, személyesen kereste föíl 'Endlelyintetk m áflvfe álltai sújtott vidékeit éis közvetettem itlaipiasiztáffat nyomán nyújtotta segiitőkezét éis hlatlaitta vigasztaló szavát a káirviaPIlotit l-afccteiaágnnik. Sándor János bellügytmiilnáisatiefr é® Ghillány Imre ibáró föMmnwviefléetülgyá smiinFaztens nek szemleutja ataitt alkalmla volt személyesen meggyőződül! a Tengettek kárról, amit Erdély némely vidékén az évenként mrgilsimétlődő, iaz idei 'zivataros időben pedig íoko-zoitt erővel jelentkeze-tlt vizáraidás :a -didtgczó nép vagyonában, valamint az áilliamlkmiestiár tulajdonában okozott. Nyomban, laz ánvizkatasztrófa utam a föl|dm:iiveílésügyi miiniisziter két bizottságot küllidatt kii 'az elöntött ternlleteik.ro, lliogy a valódi kár kelő pontossággal megállapithiaitó Legyem. A kiküldött bizottságokban a k e r esik ed eil ©in ügyi minisztérium is ! Ed iso n'-IV lozil V asárnap augusztus 3-án. Az előadások szombaton 5, vasárnap 3 órátál 11 óráig H lelyárak, mint rendesen!! Szeged elit-mozgója 1. Hullámok harca. Természetes. 2. Polidor megveszett. Humoros. 3. Az ördög megtérése. Vígjáték. 2 felvonásos. 4. Togyer nem ad boravalót. Humoros. 5. A lelkész leánya. Nagyhatású dráma 3 felv. képviselve volt a közutak forgalmában okozott kár megállapítása é® ia forgalmi .aikiadályok lehető gyors elhárítása végett. A (két miniszter azonban: nlem elégedett meg ezzel az imtézkédáss-elt:, hainiem kötetes föladatuknak tartották, hogy személyesen ts meggyőződjenek a-z álilápotiokriól; magjuk 'ellenőrizzék a közigazgatási hatóságok munkáját; ott, ahol kell, segítő ikézzell támogatásukra tegyenek iá károsuttakn-aik és kikutassák a veszedelem okát, v-alámmt azokat a, lehetőségeiket és renideiLkezélsre álló kormányzati eszközöket, amelyek segítségével a jövőben elhárítsák, vagy elejét vegyék a hasonlóan súlyos katasztrófának, Ghillány Imre báró fotdhüvelíésiügyi miniszter julius 29-én inldüLt él Budapestről s Aradon át előbb Dévára utazott, liogy onnan folytassa útját az árterületre. Mező-Koesárdon csuflak-azott hozzá Sándor Jlános belügyminiszter s ilnnen együtt jártiák be az egész vádékeit részint vasúton, részint gépkocsin, némely helyen -padig, ahol a vasúti forgalmat még nem 'lehetett heTyreál-ltiitaínli, dreszinán. A kormány lkét tagjának szomorú látványt nyújtott 'a iMairosvöilg-yéin, különösen Déván alul az él pusztult hatalmas termékeny terület Innen a Mláres völgyén át haladtuk if öl egészen Mairosuj várig, hol a kincstári sóbánya-telepen okozott kárt sízem'Mlték még. Ttjuk ezután a Küküillő-völgyön keresztül vezetett Szovátálig, majd a Nyárád ment én íMiarctaváisláriheflyiig. iMí'nidenü'tt a rettenetes pusztulás képe táruiit eléjük. 'Marosvásárhely után ia Iki-slsiáirmíáisi fcödgázforráraoikát tékinitették meg, oinnlain a Sajó-völgyben Besztercéig hialiaiditialk, mfajid a íSizaimo isvölgyébein Deésig, azután föl Szurdokig s végiül a Szarni os-völgyén Kolozsvárra. A minisztereik megállapították, Ihogy az árvíz főleg a Maros-, a Küküllő-, a Nyárád-, a Sajó- és Szamosmenti vidékeket sújtotta érzékenyen. Legnagyobb kár ia mezőgazdasági terményekben és épületekben, ide főként a vasúti pályatesten és az 'Orsizáguitalkan mutatkozott. Nagy meigeiMigeidésisat tapasztalták, begy a vasú Társaságok, — nevezetesein :a miagya r államvasutak ép ugy, minit a Számosivölgyi vasúttársaság — ímegfelszátleltt etoelrgiáival ós jelentékienyen szaporított munikaerővél fára." doztak azon, hogy a számos helyen megrongált. pályákon a forgailima.t IheljyiraáÖlihsálk. Az egésiz utón állandó érintkezésiben voltak a közigazgatási bat-ósiágokkail, ia kullturmérnökségekkel és az álllájmépitósiziefii hivatalokkal s imimiden (irányban alapos és kimeritő tájékozódást szerezlek. Sándor' János betügyminliis-zter Ibahatóan érdeklődött laz iránt, hogy a veszedelem idején a közigaizgatiálsii hatóságok a iliafcoisiság segítése és támogatása körüli menhyiben feleltek meg felaidlaitiulknjak. örömuiél tapasztalta, hogy mindenfelé, lahol gyors és energikus intézkedésre vőlit szükség, ia közigazgatási hatóságok hivatásuk -magaslatán állítottuk. A miniszter, akinek közigazgatási szakértőimé éltialános-an ismert, ifelhialsizniálta az alkalmat arra is, liogy a közigaizgatás szervéit lelkes ós buzgó tevékenységre sarkallja- a -lakosság min-den irányú érdékeiinlék fáimogatása és előmozdítása körüli. Ghillány Imipe báró füliámiviellásügyi >mimiszternek ügyélme a viszonyok alapos tanulmányozása után főleg arra terjedt; ki, bögy megfelelő kormányzati intézkedésekkel a jövőben eleje vétessék az árvizvesizedélöminek. Jóllehet la mai pénzügyi helyzet és az általános pénzvisizonyiok nem kedtvezok a nagyobb beiruházásckra, a gazdasági állapot javulásával mégis -remélhető, hogy ia miiniszter t apaszt a llatai lallapjlán a kormány messzemenő intézked-ésekkél1 fogja elejét vielnlm az egyes vidéket miniden évben fenyegető árvizvesze• delem nek. A három napos szemle után Sándor János Kolozsvárról Kiskapusra utazott-, iGhiliiány Tmre báró pédiig Koós (Milhálly miniszteri osztálytanácsos kiséretében visszaérkezett Buidapestre s ia minisztériumban szlaikórtekezletet biivotit össze aiz -árvíz -álltat Sújtott lákolsslág érdekében teehdő további intézkedések céljából,