Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-03 / 180. szám

1913. augusztus 3. Gerliczy báró és Szapáry gróf nyilatkozata. — Az ujabb fejlemények. — (Saját tudósitónktól.) Gerliczy Ferenc báró, Szeged országgyűlési .képviselője, ma délután Szegedre érkezett és röviden nyi­latkozott a Szapáry-féle ügyről. Meg kell je­gyeznünk, hogy Szapáry Pál gróf — ugy látszik, — az egész ügyet a lovagiaskodás terére szeretné vinni, mert a fővárosi lapok­ban .megjelent .hirek szerint még pénteken este fölkérte a gróf két barátját Gerliczy Ferenc báró provokálására. A kihívás, — a lapok .közleménye szerint, — távirati uton, történt, mivel Gerliczy báró deszki birtökán tartózkodik. . , Gerliczy Ferenc báró ma délután kocsi­ján behajtatott Szegedre. A Délmagyaror­szág munkatársa beszélt a báróval, aki erre vonatkozólag a következőket mondta: — A provokálásról eddig még semmit se tudok. Én is olvastam azokat a nyilatko­zatokat, amelyeket Szapárynak sikerült a fővárosi lapokban elhelyezni. Én az ö véde­kezésével semmit se törődök. Tőlem csinál­hat amit akar. Ha pedig tényleg igaz az a •hir, hogy provokáltatni fog, akkor majd helyt állok. Több szavam ehez az ügyhöz nin­csen! A följelentés ügyében Szentkirályi Béla dr. .budapesti rendőrkapitány tegnap kihall­gatta Szőke Gyula dr. ügyvédet, aki jegyző­könyvbe mondta annak a megállapodásnak részleteit, amely báró Gerliczy Ferenc és Szapáry között köttetett. Aztán fölvilágosi­tásokat adott a letétbe helyezett bútorok, ékszerek és értékpapírokról és előadta, hogy abban látják a bűncselekményt, hogy azokat az értéktárgyakat, amelyeket fedezetül adott a bárónak gróf Szapáry, nem tudják kézhez kapni, mert a gróf másoknak adta át. Tanuként kéri kihallgatni Kállay Fri­gyest, Dagron Ferdinándot, gróf Szapáry Pál titkárát, dr. Hecklert, a Műnk és Davidsohn cég tagjait, a Ritz-szálloda igazgatóságát és Kardos butorszáflitót. Budapesti ;inuinIkiartáinsniník ifőllkeirleütle Sza­páry Pál grófot, ia(ki a ikiővertlkiező in.yii'lialtlbozla­tot tette: — Gerliczy Fleneuó Ibáiró föilljellieinltiélslt tértit elleneim, Mi'nicleneikieilőttt Ikiigellieinitettn, Iho/giy én ővele ezekben laz üzilertii iddligeikba® scihia aeun éri.n tlkeztem. Én Pitrof Kanniét és Kugler A l­bert urak kall tá/ngyiaültaim és mém sízáivleisiségét kentem, hianieim üzletet körtÖttem. iGettiiezy IFé­nane ibáró vdlt az, .aikii lamulalkáldiején a Paulk Clubba.n me|g áis i'nlterpelMffit: — Nérói osialk Paplij, — .mjoinidltia, — ,a biamlkioim eistiinlál)jia a birtokod unegvételTéti Nejm Ikdl'letirnilten ez nékied? És én miegnyugtiarttaim: — Óh, íkérliefk, az üzlet, iizálett \A Ibliirtakot elf IklelH adnom, oueim fontos, hogy kii iv&szi imég. — Gróf iur, ia üeigjóhlb imteggyőződiélse Sze­rint iman.djia oireg, meghárositotta-e a bankot, vagy Gerliczyt? — ügytain, kérem,, — váJflat-woitt Szapálry. — Az összes követelésekre van elég fedezet. Vázsonyi nia.gyoín jól .mamlta., én 'niam ikláiro­sibatitiam még senkiit, éllenlhén m egész va­gyonom máisdk kézére körülírt.. A sorcikiujlfiallluisii birtoikom roitaliimállliis vlételiára )h árcmimilllió ötszázezer karonia reoillt, ia banlk mégyimffllllliió négyszázikilleiniovfiinleaer koronát érit élt Teihíát •maj dinem egyimillfióvaU töibhét. A iglrófmé, Ih'ilá­ba sürgette, iniam rt.udott hártlelléis dllsaámiolüálst kapni arról, ihogy a föJösIléges egymiilllllilót ho­vá fordirtottálk, imiömny.i rtietrlhet fizettek Ikii Ibe­W6xs. Egy olyan köv'etieilés kdégyénilíirtésére, a mélyet kényiszeír hiaitáisla állatit liismieirtiam osak et, lékötötteim miniden jöivédéllmemet I'glaizga­tófizetéseimierti, .aimélyelk évi inegyvenieizer fcóro­uára rúgnak, eigyies rtraruzlalkioióiim .urtláin járó jutalékaimat, aaniellyeik kétisizáianyolovalnezer koronát tesznek íkli. És ,m.oist azzail vádidlinlaík, ho,gy jelentéktélen édtékefklet a iföljéléntiőlktől el'vonltlaim. Hát ez kénem, Itélljletelen .alllaipltalian vád. Amióta az ia haílllatfein ifiöilltievtés iis M­merüllketétt, hogy én ia ifiö'Hjéléntés imlilatt utaz­tam ej vaigy j^ökltiem el, Vágy Itüdjia. üstén, miit esiináltaim, most élővágyiálzlaltoeabh lleszek. Blimegyok Kreösáinyilh,oz és imégmonidoun ine­ki, kérteik, elliutázloim . . . — Hova utazik ia gróf ur? — Ma délután két órakor felmegyek Bécs­be, Holnap idélielőtlt, vagy hollniap ,éjjeli1 viiisisaa­uitazom. — Ezzel az ügyigyél öisszdkötltétéslbeln álll bécsii utja? — Részben. — Hogy-ihogy? — Meg akarom kérni Szemere fMnükíitóísit, h,a imég Bécsiben rtalliálotm és Batthány EHeimér grófot, hogy nevembem provokáltassák Ger­liczy bárói. Mert elhatároztam, hogy pravo­káltatom. lA Délmagyarország miunlkiartlársia iféllkie­raste Gerliczy Ferenc báró ügyvédjét Szőke' Gyulát, aki imunlkiaitársiunk kérdébéiire az allálb b.i váltatsz t .aldrta: — A följélienités Szapáry gróf ós nejé él­lem julius 16-é(n tétetett .meg. Neim rtiuldom, hogy került nyilván o&siáigwa. Neim vaigyok rekCiámügyviéid, irodáimból isdlua isieim szúkött semmiféle hir IdlsiziiiváiroiginiL — Van-e laüiapjla a felljéliemtlásmieik? — Az a toötrüllimény, hogy az v llanfo'll há­rom ügyes ügyvéd mellé negyediknek ép Vázsonyi Vilmost fogadta, bizonyltja leg­inkább, hogy nem alapos ok nélkül jelentet­tük fel a grófot. — Tény-e, hioigy Sziapálry Páll girótf aídíóis­stáglaiiraalk egy résziét elltiirtkdlttá? — Báró Gerliiezy ia gróf uir ügyeinidk renl­dezésére Fernady és Rigler imrak (rábeszélésé­re ment bele, miilutam .azzal ólütlaittiák, hogy Szapárynak csiak ihiároan és iMlmiffiLó Ikioiroula a.dósisága mami, laimlellyrie imég main la kiefltő fe­dezet. — Mi volt 'a feidezeit? — Az ösisizteis ,fedezőt, igróf Slzapárynáik szo­beflii ígérete molIltL Az ügylét ilclbonyoli tása után, .amikoir kiitiün'rt, Ibcigy a grófiniak isir.(klk,al több az adóssága, minit,három éte flálimiiKl'ió ko­rom,a, hosszais itálr,gyia'llásick utáü sjikieiriüÜt a gróftól e!is:mieir,vémiyit szepezinieim, aimelyihen' ő maga koinsrtaltállta, hiogy ivélte rehdlesem éllsizá­moiltuuik és az elszámolás után még 548.862 ko­rona tartozása maradt fenn. Enintek alapján mtasiitotiba dls ügyvédjét, hogy vélünk llrnrői eigyezsóget kösisiöm. — Megkötötték ezt az egyezségeit,? — Igen. A gróf tartozása, biztosSltálsára le­kötötte: I. A Lesizáimiitoiló B,ainlkniál lévő éklszie­relket és a iBejlvtáriolsii Takarók pénztárinál 'letét­hem lévő ösisizes ezüstöket és ékszereiket ós feJlljoigosifott ibeulnlünkett, hogy ezen ékszereket szabad kézből eladhatjuk, 2. Biztosítékul ad­tia a Munik s Davildsdhn-cégnél lévő Ritz rész­vényelket. 3. A Kardos beinalkltátroziólniáil léviő bútorokat és imigósáigokiart. EzSen Ikitvüif még több biztosítékot kaptunk. — Mi a féíjielleinitiéis tuülajidonlképieni alap­ja? — Nagyon látíláíttsizó és világos ,a d'dliog. Meg kelllett itennii ia fertjielenrtést, inlert ia kö­vetkező meglepő doligoiknialk jiutottunk tuda­tára: A gróf ur a Munk s Davidsohn-cégnél lé vő részvényeket Trejdojsevits titkárra enge­délyezte, a Kardos beraktározásnál lévő bú­torokat elszállíttatta, Az ékszereket a Belvá­rosi Takarékpénztárból elvitette. Ezekleit a té­nyeket maga gróf Szapáry Pál ós Ibeismente. Nyilvánvaló telhJát, hogy a bünviáklá eljárás­nak e lehető lieglkomiolylabh aülapja Van. Budapestről telefonálja még tudósitónk: A Nemzeti Kaszinóban megdöbbenéssel vet­ték tudomásul a Szapáry gróf ellen tett bűn­vádi (föl/ielentékt. iMoizgálom indult meg a Kaszinóban, amely Gerliczy báró ellen irá­nyul és Szapáry gróf mellett van a hangu­lat, mert azt mondják, hogy Gerliczy báró­nak mindent meg kellett volna tennie, hogy békésen intézze el a Szapáry-ügyet. , Viszont ez a kaszinói mozgalom irányt tévesztett és ma este uj fölfogás kezdett ki­alakulni Gerliczy báró mellett. Beigazolódott ugyanis, hogy Gerliczy Ferenc báró nem adált az ügyvédjének meghatalmazást arra, hogy bűnvádi följelentést tegyen Szapáry Pál gróf ellen s az ügyvéd önhatalmúlag intéz­kedett és tette meg a szenzációs föllépést. A Nemzeti Kaszinóban már az a határo­zott fölfogás alakult ki, hogy békét teremt­senek ebben a 'kimos ügyben. Kállay Frigyes vette kezébe a békés tervek dolgát és tár­gyalt ,is a mai .napon., Gerliczy Ferenc báró áll elébe minden­nek, ami akár Szapáry gróf részéről, akár .más oldalról érné és ragaszkodik álhoz, hogy Szapáry Pál gróf fizesse ki a tartozását és akkor részéről rendben van az ügy. Hang­súlyozza a báró, hogy csakis ilyen kérdés­ként eshet latba az egész affér. A báró ügy­védje, Szőke doktor ugyancsak a mellett az álláspont mellett van, hogy ha a Nemzeti Kaszinó bármiképen foglalkozni -kiván a Ger­liczy—Szapáry afférral, ugy ő a bizonyíté­kait a Kaszinó rendelkezésére bocsátja. — Előterjesztem adataimat, ha kell, de terrorizálni nem hagyom magam semmi ol­dalról! — mondta .Szőke dr. Bécsből telefonálják még: Ma este hét órákor Szapáry gróf ide érkezett és azon­nal fölkereste Batthyány Elemár gráfot és Szemere Miklóst, akiknek utján provokál­ja Gerliczy Ferenc bárót. Halvány békeremény. (Bulgária és Románia ellentéte. — Külön tárgyal ez a két állam. — Ujabb öt napi fegyverszünet.) (Saját tudósitónktól.) A román pro­tektorátus alatt folyó béketárgyalások meglehetősen jó kilátások között kezdőd­tek, de mára már nehézségek , támadtak Bulgária és Románia között. Románia tudvalevően megszállta a Turtu'kája— Balcsik közti vonalat és ehez Bulgária hoz­zá is járult. Most Románia a jelzett föld­rész-bőd délre még tiz kilométer területet követel, hogy ottan erőditéseket építhes­sen. Ebbe a bolgár delegátusok nem akar­nak beleegyezni, ugy látszik, nincsen meg a fölhatalmazás és ez késlelteti a tárgya­lásokat. A románok és bolgárok között egyébként külön tárgyalások folynak, ami azért érdekes, ,mert épen Románia volt az az állam, amely kijelentette, hogy csak együttesen tárgyal a békéről. Mindezek azonban nem lényegbe vágó dolgok, mert végül mégis ,meg fognak egyezni és a ked­den lejáró fegyverszünetet ujabb fegyver­szünet fogja, követni, uj öt napig tartó szü­net. Kizártnak tartják figyan, hogy az ellenségeskedést újból kezdjék, bárha Vid­dint már a fegyverszünet megkötése után lőtték rommá és ezer szerb katona hiába vérzett el a sáncokon. A török—bolgár konfliktust is opti­misztikusabban Ítélik meg ma már és re­mélik, hogy nem ikerül sor Oroszország izolált föllépésére, ami ujabb nyugtalan­ságot keltene. Tény azonban, hogy a tö­rökök már elzárták egy időre a Boszporust valószínűleg azért, hogy aknákat rakja­nak le, ami ellen Oroszország tiltakozott is a portánál. Ebből következtethető, hogy valami mégis készül, vagy legalább is elő­készületek történnek. A karollai kikötő kér­désében viszont a görögök fognak enged­ni, bárha ma még nagyon hősködnek. Köz­ben minden oldalról ,a .legnagyobb ke­gyetlenséggel vádolják egymást és senki sem tudja az igazat. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek. TÚLZOTT A KÖVETELÉS. Bukarest, augusztus 2. Diplomáciai kö­1 rökben túlzottaknak mondják a szövetsége­, sek követeléseit és meg vannak győződve | arról, hogy sem a szerbék, sem a görögök • nem gondolnak komolyan első követeléseik

Next

/
Thumbnails
Contents