Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)
1913-08-30 / 201. szám
Szerkesztőség Kárász-utca 9. Telefon-szám- 305, ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K 24 - félévre . . K !legyedévre K 6 — egy hónapra K 2-Egyss száas sri lé liíéf. ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész éwe . K2»- félérre . K 14.— negyedévre K 7 — egy ttónapra K 2-40 szésa ára lé BtSéx, Kiadéhivatel Kárász-utca 0. TÉTEFÍMMIÉM: 305. Szeged, 1913. II. évfolyam 201. szám Szombat, augusztus 30. Pax. Palotát avattak, hatalmas, pompás palotát, amely remeke az épitőmüvészettiek, de remeke a kultura legmagasabb fokának, a legnemesebb emberi törekvéseknek. A palota homlokára ezt az egyetlen szót irjá'k: Pax! És ennél a szónál álljunk meg egy pillanatra s szálljunk magunkba. Béke. Emberek békéje, nemzetek, népek nagy nyugalma, fenséges, isteni: pax. Gyönyörű elképzelés. De nem is egyéb, elképzelés. Az emberi elme utópisztikus elképzelése, olyan, mint az abszolút boldogság, mely sehol a világon nem található. Vagy talán akad a világon olyan ember, aki abszolút boldognak mondja magát. Ezt az embert bizonyára ritkaságként mutogatnák a muzeumokban s a panoptikumokban. Ilyen ritkasága még a Britis'h-Muzeumnak sincs. Az államok, a nemzetek élete pedig az egyedek élete után igazodik. Amig tehát az egyedeknek ambíciói, magasra 'törő vágyai, illúziói, törekvései vannak, addig a nemzeteknek is lesznek nagy céljai, nagy vágyai. Mind mások rovására. Idegen nemzetek kárára. Ebből pedig mindig háború lesz. Másként el sem képzelhető. A hágai bőkepálotát a legnemesebb emberi célok megvalósítására szánták. A kultura legmagasabb fokának jelképezésére. Annak szimbolizálására, hogy az emberek lelkéből kihaltak a rut ösztönök, a tömeggyilkosságra való vágyak, állati hajlamok, szóval minden, ami az embert állattá és nem nemesen gondolkodó emberré teszik. Hogy a nagy, gazdagitó, boldogító nyugalom szállta meg a világot, megvalósult a világszabadság, már nincsenek roszszak, nincsenek kapzsink, csak jók, becsületesek, emberszeretők vannak. Az egész világ nemessé vált. Ez a palota az emberszeretet palotája lesz, a krisztusi szeretet palotája, a jók, a fenköltek tündöklő épülete. És egészen bizonyos, hogy a hágai békapolata leleplezésénél jelen lesznek az összes nemzetek képviselői. Ott lesznek azok a neves férfiak, akiknek szavuk van népeik intencióinak irányításában, akik tudnak és akarnak vezetni, mert olyan képességekkel áldotta meg őket a sors, amelyek följogosítják őket arra, hogy embertársaik vezérei legyenek. Ott lesznek a nagy és kis nemzetek, a nagy kulturával rendelkezők s az elmaradottak. A gazdagok és a szegények. Mindenki ott lesz. Talán még a nagy ágyúgyárak, a robbanószerek gyártói is képviseltetik magukat, mert hisz azok már gazdagok s telik nekik erre a luxusra is. Soha jobb időt nem is választhattak volna a nemzeteik békepalotájának fölavatására, mint a mait. Ma még füstölnek a Balkán rombadöntött, felpörkölt házai, ma még ott feküsznek a foszladozó holttestek a mezők porában, ma még sirnak az anyák, odahallatszik az apák zokogása is. Ma még vérrel van boritva a föld számos pontja, itt a bolgár, a szerb, a görög, a török, ott a müveit angol, amerikai, német, francia gyilkol az emberszeretet szent nevében. Mert hisz ez a gyarmati politikánk hazug jelszava. Mi nem gyilkolunk sehol sem, csak önmagunkat marjuk. Az Alkoholellenes Ligának és a szociálistáknak pompás plakátjaik vannak az alkoholizmustól való elrettentésre. Elijesztő, borzalmas képek ezek, minden faluba elküldték azok, akik meg akarják menteni embertársaikat ettől a gyilkos szenvedélytől. A hágai békepalota fölavatásán jelenlevőknek el kellett volna küldeni a Balkán fotográfiáit. A lerombolt falvak képeit, az elpusztított vidékek szomorú fotográfiáit. Egy-egy példányt azokból a szerencsétlen nyomorékokból, akiknek kezét-lábát vitte el a gyilkos golyó. Plakátokat kellene készíteni! És védeni a háborútól a nemzeteket, mint az alkoholtól azokat, akilket már beteggé tett a szenvedély. Három kérdés. Irta : TMstoj Leó. Egyszer egy király azt gondolta magában, hogy a világon többé nem akadhatna semmisem, ami balul sikerülne neki, hogyha három dolgot tudna: először az időt, mikor kell valamit elvégezni, másodszor, hogy kivel társuljon s kit kerüljön az emberek között és harmadszor — mint fődolgot: melyik a legfontosabb minden tennivaló közül. És miután a király mindezt meghányta-vetette magában, birodalmában közhírré tétette, hogy gazdagon megajándékozza azt, aki megtanítja, miképen tálalhatja meg minden cselekvésnek kellő idejét, miképen tudhatná meg, kire van leginkább szüksége valami elvégzésénél és végül, hogy lehetne csalhatatlanul fölismerni valamennyi tennivaló közül melyik a legfontosabb. És jöttek a királyhoz tudós férfiak és kérdéseire nagyon különbözőképen válaszoltak. Az első kérdésre egyesek csupán azzal válaszoltak, bogy valaminek elvégzésére a kellő időt akkor találja meg az ember, ha ^^^^^^ Iskola öltönyök, jóelőre programot készít életének minden napjára, hónapjára és évére és ahhoz aztán szigorúan tartja magát. Azt mondták, hogy csak eképpen lehet minden tennivalót kellő időben elvégezni. Mások azt mondották, hogy lehetetlen előre meghatározni, miit kell minden időben elvégezni, nem szabad hát henye szórakozásokkal az időt fecsérelni, az embernek mindenkor ügyelni kell a dotlgok fejlődésére s ennek megfelelően azt kell cselekedni, ami éppen szükségesnek mutatkozik. Ismét mások azt mondták, hogy a király, ha a dolgok fejlődését bármilyen figyelemmel kiséri is, mint egyes, ember mégis képtelen mindenkor helyesen eldönteni, hogy minden pillanatban mit keli cselekednie, (hanem szükség volna a bölcs férfiak tanácsának fölállítására, akiknek a fölismerése alapján kell aztán eldönteni, mi a tennivaló ebben, vagy abban az időben. Ismét mások azt mondták, 'hogy vannak esetek, amikor nincs idő a tanácsadók megkérdezésére, hanem tüstént döntenie kell az embernek, vájjon itt van-e a kellő idő valamilyen vállalkozáshoz, vagy nincs. Csakhogy ezt voltaképpen csa'k akkor tudhatja az ember, ha akad valaki, aki élőre tudja, mi fog történni. Ezt pedig csak a varázslök tudhatják. Aziért a varázslóktól kell megkérdezni, mi'kor érkezett el a kéllő ideje minden egyes vállalkozásnak. Ép ilyen eltérően hangzottak a válaszok a másik kérdésre is. Egyesek azt mondták, hogy a királynak leginkább a miniszterekre ós más államférfiakra van szüksége; mások azt mondták, hogy a papok a legszükségesebb férfiak; ismét mások az orvosokat mondták a legfontosabbaknak és ismét mások a harcosokat jelentették ki a legszükségesebb .embereknek. A harmadik kérdésre, hogy mi a legfontosabb tennivaló, egyesek azzal válaszoltak, hogy a világon a tudományok a legfontosabbak; mások azt mondták, hogy a legfontosabb a harc művészete; ismét mások szemében az isten tisztelése látszott a legfontosabbnak. Minthogy mindegyik válasz másmilyen volt, a király egyiket sem fogadta el és senkinek sem adta ki a jutalmat. És igy, hogy jobb feleleteket kapjon a kérdéseire, elhatározta, hogy megkérdez egy remetét, ki meszsze földön nagy bölcsesség hírében állott. A remete erdőben élt, amelyet sosem hagyott el és csak egyszerű emberéket fogadott magánál. Ezért a király egyszerű köntöst öltött magára, a kiséretet, mielőtt a reNEUMANN ML felöltők, cosiümök Kérjen árjegyzéket. cs. és kir. udvari és kamarai szállítónál fink és leánykák íi^l^i; szeged, Kápásae-utca 5