Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)
1913-08-28 / 199. szám
4. DELMAQYARORSZÁQ 1913. augusztus 28. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET. * A magyar színész nyomora. A kultuszminisztériumban végre megsokallották a Szinészegyesület örökös panaszát az úgynevezett hátralékos vidéki színigazgatókról és elhatározták, hogy azoknak az igazgatóknak, akik nem teljesítik kötelességüket a Szinészegyesüleítél szemben és nem fizetik meg a nyugdíjjárulékot meg áz egyéb fizetni valót, nem adnak többé koncessziót. A Szinészegyesiilet minduntalan koncesszió-elvonássa! fenyegette és rémítgette szinigazgatóadósait és most mégis, amikor a minisztérium csakugyan nem akarja megadni a hátralékosoknak a koncessziót, a Szinészegyesiilet vezetősége a megindult színész-szív melegével a fenyegetett direktorok mellé áll és igyekszik könyörületre birni a minisztériumot. Ha megvonják a kipéoézett tizenegy vidék: igazgatótól a koncessziót — jajdul föl a Szinészegyesiilet — , 700 magyar színész marad kenyér nélkül. És hogy meglágyuljanak a kultuszminisztérium illetékesei, hamarjában siránkozó kommünikékkel árasztotta el a Szinészegyesület a budapesti sajtót, amelyek mind a magyar színész nyomorát ecsetelik megható szavakkal és számokkal. Az érzelmes Szinészegyesület, ugy látszik, még a bécsi sajtót is alármirozza. Az egyik nagy bécsi újság tegnapi esti lapjában azt olvassuk, hogv egv minap összeállított statisztika megrendítő képet ad a magyar színészet gazdasági helyzetéről. E statisztika szerint 420 magyar színész van jelenleg állandó szerződés nélkül és a szerződésnélküliek nyomora olyan nagy, hogy sokan közülök kénytelenek külvárosi és vidéki mozikban két film ' zött népdalokéi és kuplékat énekelni, hogy igy naponta két-három koronát megkeressenek. Ez mindenesetre megható, de nekünk arról, hogy színészeink a mozikban énekelnek két koronáért, mindmáig nem volt tudomásunk. A bécsi újságból kell megtudnia a kultuszminisztériumnak is és éppen akkor, amikor néhány nem fizető vidéki direktornak vonakodik megadni a koncessziót. * Megnyitó előadások a színházban. A színházi iroda jelenti : Csütörtök reggel megkezdődik a szorgos munka a színpadon. Az első próbák a megnyitó előadások s a bemutatkozások darabjaiból lesznek. Az első előadáson mutatkozik be A farkas-ban Körmendy Kálmán, ki a darabban Szabó Györgyöt játssza. A tavalyi előadás többi szereplője megtartja szerepét. Vasárnap délután Az aranyember-ben az uj drámai személyzetnek majd minden tagja föllép. Noémit Pálmai Tusi, az uj naiva, Tímeát Simkó Gizi, az uj szende, Kristyánt Körmendy Kálmán, Kadisát Turányi Alajos játssza. Vasárnap este Luxemburg grófjá-ban Irányi Ella, az az egyik uj énekesnő mutatkozik be, mig Békéli Lajos és Sümegi Ödön régi szerepeikben lépnek két évi távollét után újra a közönség elé. A színházi pénztár péntek reggel 9 órától kezdve árusitja 'a fenti előadásokra a jegyeket. * K. Hegyi Lili szerződése. Janovics Jemő dr.. igazgató — minit értesülünk, — Krémemé Hegyi Lilit isimét a kolozsvári színház tagijai sorába szerződtette. * Kabarék alkonya. Tudvalevőleg Szegeden hosszú hetekig szüneteltek a kabaréelőadások, annál az egyszerű okinál fogva, hogy a kabarék kivétel nélkül .megbuktak. A szegedi sors, ugy látszik, általános. Most Aradról jelentenek hasonló hírt. Az utóbbi években ugyanis Aradon is hanyatlásmák indult az orfeumok ós kabarék látogatáisia. A nyomasztó anyagi gondok és a kedvezőtlen .pénzügyi állapotok az okai annak, hogy ma Aradon nein tudnak boldogulni a kabarék. A vállálko'zók rendszerint üres zsebbel hagyják el Aradót, sőt egyszerűen megszöknek a vértanuk városából. Ma is hasonló eset törtónt. A Központi-szállóban e hónap 15-étől tartott előadásokat Lendvai Farkas Pál kabaréigaz,igató társulatával. A társulat tagjali mindent elkövettek a közönség szórakoztatására, de vajmi kevés anyagi eredménnyel, mert. legtöbb esetben gyér számú közönség előtt folytak le az előadások. Az igazgató nem hirta a nagy összegekre rugó gázsikat fizetni és ma reggel miniden szó (nélkül meglépett Aradról, ott hagyta a társulatát, tanáes és póniz nélkül. A visszamaradt tagok igy ma este saját maguk rendeztek egy bucsu előadást, hogy a bevételből eltudjanak utazni. Hamarosan röpcédulákat nyomit,attak a következő szöveggel: — Ma este a tagok javára bucsu-előadás a kabaréban. Teljesen uj műsor! iA közönség soraiban esiaikbamar hire ment, hogy az igazgató megszökött, hátrahagyván társulatát,, igy mi sem természetesobb, mint az, hogy az előadásira sokan mentek e.l és .igy lehetővé tették, hogy a társultat tagijai elutazhatnak. * Zilahy — Pesten. Zilahy Gyula a debreceni színház volt .direktora, újra megjelenik a budapesti közönség élő ti. A kiváló művészt a Royal-Orfeurn szerződtette; Móricz Zsigmond ós Nagy Endre idarabjaihoz. Ez azonban nyilvánvalóan csak átmeneti állomása lesz Zilay Gyulának. Hiszen az ő kivételes művésze,gyén,isége a nagy színpadé, eliső sorban a Nemzeti Színházé, mert igazán nem kell felfedezni a színházak Számára. EIBAEABAAABBBBABABABBAAASISSAAASAGABAIIIAAASTIAAASBLIAAASB Szíiz Mária aranykoronája. — Történnek-e csodák vagy nem? — (Saját tudósítónktól.) A budapesti harminckettedik gyalogezred egyik bakája révén furcsa dolog foglalkoztatta a hadügyminisztériumot. Afölött töprengett a hadügyminisztérium, hogy van-e csoda, vagy nincs. Csak ennék eldöntése után lehetett volna ugyanis megállapítani, hc»gy nagyszabású bűntény történt-e az ezrednél, vagy pedig valamelyes bibliai jelenet variációja elevenedett meg. Az őszi gyakorlatok miatt tartózkodott Triesztben a budapesti harminckettedik gyalogezred negyedik zászlóalja. A zászlóaljat Triesztből elvezényelték a néliány kilométernyire flokvő Basovicába, ahol a lövőgyakor.latoikat tartják. Közel Basovioához, az országúton van, egy kegyhely. Sziklába vájt üregben áll Szűz Mánia szobra, amelyre egy birtokos fogadalomból tízezer korona értékű arany koronát készíttetett. Aki arra felé járt, az láthatta, hogy a szobrot a tündöklő arany koronával, melynek felügyeletével' megbíztak egy őrt. A környékbeliek és katonák gyakran jártak kii a szoborhoz. A harmiinickettősök negyedik zászlóaljának tizenharmadik századában szolgált egy jámborképü baka, aki, mint szerét tehette, csaknem miniden nap élment a kegyhelyrie ájtatoskodnii. Vagy bárom hétig tartott ez ós mire a zászlóalj visszament Triesztbe, eltűnt Szűz (Mária szobor fejéről a tündöklő aranykorona. Az őr csak akkor vette észre, amikor már nem volt .a helyén az arany korona. Futott a polgári ós katonai hatósághoz s vallomásában a gyanút a tizenharmadik századbeli ájtatos katonára irányította. Franz kapitány, a tizenharmadik század parancsnoka glódába sorakoztatta a szakaszokat s fölhívta a Legénységet, hogy jelentkezzék az arany korona tolvaja, vagy aki közelebbi adatokat tud a lopásról. Nem jelentkezett senki és a .kapitány kénytelen vtíl.t a tornister-visit^et elrendelni. ;S ime, a jámbor baka borjú-iából ©lőcs i.l log az arany korona. — iMért nem jelentkeztél? — rivall rá iFranz kapitány a jiámbor képűre, aki olyan egykedvűen áll ott, mintha misem történt volna. — Mert nem loptam. — Hát akkor hogyan került hozzád a korona? — Kapitány urnák jelentem alássan, ugy, hogy minden nap elmentem imádkozni. Tiz.beli vagy ok, az idén haza kerülök, aztán ninscs semmim, amivel valamihez foghatnék. Az utolsó nap, hogy kinn voltam a Szűz Máriánál, gondoltam, megkérem Szűz Anyánkat, segítsen .rajtam. Meg is tette. Valami szent láng csapott ki Szűz Mária szeméből s rá mindjárt Szűz Mária megelevenedett, föinyuít a fejéhez s leadta nekem az arany koronát. Ha nem tetszik igy elhinni, tessék kijönni velem, talán tesz .Szűz Mária még egy szer csodát s nem hagy elveszejteni. Franz kapitány nem ment ki a csodatételre, hanem kóterbe dugta a katonát. Jegyzőkönyvet vett föl arról, amit a jálmlborképü baka mondott s egyedül akarván intézkedlni, föl terjesztette a jegyzőikönyvet a zászlóaljhoz. Ott is kényesnek találták e kérdést, mert ha van osodia, akkor a baka ártatlan, de a zászlóalj nem mert határozni afölött, ihogy van-e csoda vagy nincs? Igy a. jegyzőkönyv hivatalos utóin, döntés végett fölkerült az ezredhez, onnan a dandárhoz, azután a hadosztályhoz, majd a hadtesthez és végül a — hadügyminiszterhez. Milyen jó, hogy a zászlóalj nem tudta vagy nem merte eldönteni a esodia kérdését, mert bizony a hadügyminisztérium sem tartotta magát illetékesnek. Azonban leirt a tábori vikáriusnak. — Történnek-e még manapság csodák? A tábori vikárius^ mint újkori deltfii orákulum felelt a hadügyminisztériumnak s a felelet hivatalos uton lekerült a harminckettedik gyalogezred negyedik zászlóaljának tizenharmadik századához. Szól pedig a nagy rébusz megfejtése pontos magyar fordításiban a következőképp: — Bár manapság még történhetnek csodák, mégis a legénység kellően kioktatandó, hogy hasonló értékes ajándékok még Szűz Mariától sem fogadhatók el. Ennek alapján a jámborképü 'bakát szabadlábra helyezték, de a koronát, természetesen, a vikárius véleménye alapján elkobozták. BBBBaBBaBBBBBaiBiiaaaBBBsaaBaaaaaaBBBK •••••••••••••• Három kémet letartóztattak. Lembergből jelentik: A jaroszlávi rendőrség letartóztatott három kémet, akik közül az egyik ,a vártüzérség kantinjában volt pinoér, fia mint munkás a katonai építkezéseknél dolgozott, egy harmadik társuk pedig az egész környéket járta zarándokruhában. *** Kizárólag helybeli, hirneTeiefon ves asztalosmesterek által 51!> készített, elismert jóminőségű és bámulatos olcsó bútorok első kézből csakis az Egyesüli Műasztalosok Butorraktárában (Szeged, Tisza Lajos-körút 19. szám alatt, Kertész pékkel szemben) kaphatók; esetleg részletfizetésre is