Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-28 / 199. szám

1913. augusztus 28. Elvonultak a románok. — Nem tárgyalnak Drinápolyról. — (Saját tudósitónktól.) Szóíiai jelentós szerint a bolgár belügyminisztérium infor­mációi szerint a román csapatok majdnem 'teljesen kivonultak bolgár területről. Előre­láthatólag holnap már egyetlen román kato­na se lesz bolgár területen. Az illetékes ható­ságok nézete szerint Bulgáriában a normális vasúti közlekedés augusztus végéig helyre lesz állítva. A londoni Daily Telegraph jelenti Kon­stantinápolyból: Nacsevics a területek kiürí­tése, a foglyok kicserélése és a két ország között létesítendő távirati összeköttetés ügyében tárgyalásokat kezdett. Törökország ráakarta birni Nacsevicset arra is, hogy kezd­jen purparlékat Drinápoly miatt is. Nacsevics azonban kijelentette, hogy Szófiából eredő utasításai alapján az eddigi instrukciók ke­retei közt kénytelen maradni s azoktól nem térhet el. A Times jelenti: Konstantinápolyi jelen­tések szerint Törökország és Bulgária között tárgyalások nincsenek folyamatban és ilyen tárgyalásokat a hatalmak nem is közvetíte­nek. Párisi lapok jelentik Konstantinápolyból: A portán kijelentik, hogy a drinápolyi kérdést megoldottnak lehet tekinteni és hogy a város) a törökök birtokában marad. Minden cáfolat ellenére megerősitést nyer, hogy Nacsevics tárgyal a török kormánnyal. Bulgária már nem is beszél drinápolyi kérdésről. Párisból jelentik: Tegnap délután fo­gadta a drinápolyi küldöttséget De Margerie helyettes-államtitkár. A delegátusok a he­lyettes államtitkárnak emlékiratot nyújtottak át. De Margerie kijelentette, hogy az emlék­iratot eljuttatja a külügyminiszterhez és utalt arra a hagyományos barátságra, amely Fran-' ciaországot Törökországhoz köti. Francia­országnak legbelsőbb vágya, hogy Törökor­szág újra föllendüljön. Konstantinápolyból jelentik: Talant bey belügyminiszter Enver bey tábornokkal Dri­nápolyból Kirkkilisszéhe ment. Városszerte azt beszélik és a portán is azt a fölvilágO'si­tást adják, hogy a drinápolyi kérdés meg van oldva. Még folynak a tárgyalások a porta és a bolgár megbízott között, de ezeken már nem Drinápolyról és a kárpótlásról, hanem más, ezzel összefüggő kérdésekről van szó. Annak a hirnek 'kapcsán, hogy Orosz­ország uj jegyzéket fog leadni a portán s ennek nagyobb nyomatékot szerzendő, orosz hadihajók a Fekete-tenger valamelyik kikö­tőjét meg fogják szállani, a kormány kije­lenti, hogy Oroszországnak ily terveiről sem­mit sem tud. Szkútariból jelentik: Tegnapelőtt dél­után a városban Tűzi felől ágyúdörgés hal­latszott. Mindenki azt hitte, hogy a monte­negróiak és a malisszoroik között összeüt­közés történt, mert a hoti és grudatörzlsek sürün megtámadják a montenegrói határőr­séget. Szkutari népe fölfegyverkezik, a kör­DÉLMAOYARORSZAO nyékről becsődültek a malisszorok. Siroda fe­lől is hallatszott az ágyúdörgés. Tuziból nem jött hir az összeütközésről. ASSBAAAEBAABABBBBBAABBCABBASAABBHAAAABBAAAAAAAAAAAAB Ne jöjjön a végrehajtó ! — A nyomor Aradmegyében. — (Saját tudósítónktól.) Schill József, Arad­magye főjegyzője, a minap Róka József pénz­iigyigazigatóihoz átiratot küldött, melyben ir­galmat kér negyvennyolc aradmegyei köz­ség -elszegényedett lakói számára. Egy megyében tehát negyvennyolc köz­ség áll inség előtt. Ez a statisztika -minidentnél szomorúbb, annál inkább, mert nincs- benne semmi tulzási Az átirat részletei el is mondják, mely községek, mi miatt szenvedinek. Mind egy do­log miatt: a tragikus csapások láncolatáról van szó, országos tragikumról ós. nemzeti ve­szedelemről. Az araclm-egyei községek nyomorúságáról szóló átirat igy hangzik: Nagyságos Pénzügyigazgató Ur! A köztudomásu nehéz gazdasági és pénzügyi viszonyokat ez év nyarán jelentkezett ál­landó esők és árvizek még súlyosabbá tet­ték, ugy, hogy az adófizető közönség -nem egy községben exi-szteneiális nehézségek­kel küzd, segítségre szorul. Ilyen körülményeik között megokoitnak látszik, hogv az adóvégrehajtások is a kel­lő ésszerű kímélettel foganatosíttassanak, nehogy a végrehajtásnak maguk az adó­alanyok essenek áldozatul. Fölkérem önt, hogy az adóvégrehajtások II. és III. foko­zatait ama községekben,, amelyeket alább fölsorolok, ez évben fölfügeséteni szíves­kedjék. Ezek a községek a következők: Ópécska, Magyarpécska, Szemlak, Zsig­mondháza, Óbodrog, örhalom, Mikalaka, Mondo-rlak, Csic-ér, Szabadhely, Ópálos, Ujpálos, Solymosvár, Odvas, Marosborsa, Kon-op, Marosmonyor-ó, Maroskapronca, -Bátafalva, Alsóiköves, Spilató, Kisbaja, Tót­várad, Áldásos, Vám, Soborsín, Felsők-ö­v-es, Tok, Iltő, Marosszeleste, Maro-spet­res, Simonyifalva, Tőzmiske, Seprős, Bé'l­zaránd, Kurtakér, Selénd, Kavna, Lúgozó, Kőröskoszoba, Rékes, Décse, Holdmézes, -Háromal'más, Vajkaháza, Peleskefalva, Ta­lács és Rosztocs. Ahol állami támogatásra, olcsó vető­magra van szükség, ott a végrehajtónak nem szabad jelentkeznie, ha csak az adó­alapokat és adóalanyokat teljesen tönkre tenni nem akarjuk. Az alispán távollétében Schill főjegyző. tMiilycin egyszerű és milyen ilogaiKui& í rá s ez! Nincs benne semmi túlzás- és letompítja sok ezer ember .szenvedését, — tönkrement családokról, elöntött határokról és düledező házakról van szó, meg vészes árvizekről, — hogy a. katonai készülődésekről ne is szóljunk. De ez a helyzet nemcsiak Aradiban, ha­nem Csanádban és részben Békésben és lOson­grád -vármegyében is, hogy Krassószö­rényről, az erdélyi vidékekről s a többi or­szágrészekről ne is szóljunk. ,S a helyzet -olyan vigasztalan, hogy szinte örülni kell, amikor ilyen átiratokat olvasunk, valahány­szor bizonyság akad arra, hogy legalább va­lamit tenni is akarnak a szerencsétlen közsé­gek érdekében. A volt köztársasági-párt vezére Szegeden. — Nagy György dr. tiltakozik a szakblró­sági tárgyalás ellen. — Elköltözik Vásár­helyről. — (Saját tudósitónktól.) Nagy György dr., a volt köztársasági párt elnöke, ma Szegeden járt. Büszke, daliás alakja, mintha kissé ösz­szeroppant volna az utóbbi időkben. Villogó tekintete már nem olyan erős, nem olyan ki­fejező, mint volt régen, valami halvány bá­gyadtság lobog ki belőle. Sürü, fekete, hosz­szu haját lenyíratta, a máskor hegyesre pö­dört bajuszát elhanyagolja; az egész embe­ren látszik a csüggedés, a jövőben való bi­zalmatlankodás. a multakon való okulás és sok-sok csalódás. Nagy György dr. hivatalos ügyben járt ma Szegeden. Mint annak idején megírtuk, a királyság védelmére uj törvényt alkottak, amelyeknek alapján a király személyét sértő cikkek nem az esküdtszék, hanem 'a szakbi­röság elé tartoznak. A szegedi ügyészség már ennek az uj törvénynek alapján hat vád­inditványt adott ki Nagy György dr. és tár­sai ellen, melyekben a szakbiróság előtt való tárgyalást kéri. Nagy György ez ellen tilta­kozik és ma azért járt Szegeden, hogy ezt a tiltakozását a bíróság előtt kifejezésre jut­tassa. Ép ezért ma kijelentette a szegedi tör­vényiszéken a köztársasági párt -egykori ve­zére, hogy követelik az esküdtbiróságot és nem vetik alá magukat a szakbiróság dönté­sének. A Délmagyarország munkatársa ma dél­előtt beszélt Nagy György dr.-ral. A nem rég még népszerűségének zsenitjén álló em­ber keserűen panaszkodott. Elmondotta, hogy elmegy Vásárhelyről lakni. Ott már megvál­tozott a hangulat, Tisza István grófot dísz­polgárrá választották, a munkapárt teljes fö­lénybe került, nincs ott mit keresni köztár­sasági érzelmű embernek. Elmúlt a láz, ki­aludt a lelkesedés tüze és mióta megszűnt a köztársasági párt egyetlen organuma, a Ma­gyar Köztársaság, azóta a program-csiná­lásnák egyetlen eszközét is kivették kezéből. — És ezután hol fog lakni, — kérdeztük az elszomorodott ügyvédtől. — Ezután nyilván a szegedi Csillag-bör­tönben, — felelt malíciával Nagy György. Valószínűleg Budapestre költözöm, ezt még biztosan nem tudom, de annyi -egész bizo­nyos, hogy Vásárhelyen nem maradok. A szegedi törvényszék hamarosan napi­rendre fogja tűzni a köztársasági pörök tár­gyalását. A vádlottak között lesz Ady En­dre is, aki a napokban már egyik fővárosi lapban cikket is irt és ebben jelezte, hogy hamarosan Szegedre kerül, — nem a. saját jószántából. Hogy az ügyeket valóban szak­biróság fogja tárgyalni, az még nem bizo­nyos. Mert az inkriminált cikkek még akkor jelentek meg a Magyar Köztársaság-ban, a mikor az uj törvény nem volt megalkotva. E fölött a kérdés fölött különben, a vádtanács fog dönteni. Trónra akar jutni a braganzai herceg. Rio de Janeiróból jelentik: A lapok közlik Lajos braganzai herceg, braziljai trónköve­telő manifesztumát, amelyben a jelenlegi rendszert élesen- birálja, hazájának rendel­kezésére bocsátja magát és kijelenti, hogy kész minden áldozatra. bútor-és szőnyegháza Teljes lakás berendezési és kárpitos vállalata Állandó bútor kiállítás Szeged, Kárász-u. 7. Kizárólag elsőrendű árúk, a legverseny­:: képesebb árakban. ::

Next

/
Thumbnails
Contents