Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-26 / 197. szám

1913. augusztus 26. DfiLMAöYAR0RS2AÖ denciában állott Jankovich-csal, a púehói náíbdbbal, több dúsgazdag ,földbirtokossal, mágnással s most a nyomozás arra is kiterjed, nem csapta-e (be ezeket is a szélhámos. Nagy Károly jó barátja volt Takács Zoltánnak, a híres pénzhamisítónak is. Számos levél tanúskodik erről s nem lehetetlen, hogy a két nehéz em'ber valami nagyobbszabásu szélhámosság elkövetésén töri a fejét. Nagy Károlyt kihallgatása után letartóztatták. •••••••••(••••••••MMANMHIÉMI Beszélgetés Kossuth Ferenccel. — Helyesli Andrássy pártalakltását. — (Saját tudósitónktól.) Egy negyvenéves férfi ruigékonyságával állt Iföl íróasztala mellől, amikor benyitottam a shatalmas dolgozószobába. Ez az (öreg és beteg Kossuth Ferenc, akinek politikai életét mostanában annyiszor parentálták el? Ez Kossuth Ferenc, aki anynyira beteg és törődött, hogy most már minden. bizonnyal visszavonul a közéleti szerepléstől? Az Íróasztalon .külföldi lapok, magyar újságok, szaklapok, csupa mohó -érdeklődés az élet eseményei iránt, maiért parentáljáik el hát Kossuth Ferencet, amikor csak arról van szó, hogy ideiglenes pihenőt élvez? A nyakkendője — ez a nyakkendő vau talán legjobban megkötve egész Budapesten — 'is a legrózsásabb életkedvről regél. Aki még igy tud nyakkendőt kötni, az a politika gordiusi csomójától sem riadhat vissza, mert — tessék elhinni — nehezebb néha megkötni egy nyakkendőt, mint belevágni a magyar politika egyegy összebogozott csomójába. Nehezebb, de talán hálásabb feladat. Kossuth Ferenc a megimondhatój a. Frissen, fiatalosan nyújtja a kezét, mi jót hozott a riporter? — Ujabban azt a 'hirt terjesztik kegyelmes uram, hogy 'betegsége miatt végleg viszszavonul a politikától, be se fog többé járni a .képviselőházba. — Nem, ez nem felel meg a valóságnak. Beteg vagyok ugyan és orvosaim egyelőre eltiltottak minden izgalomtól, de ez nem jelenti végleges visszavonulásomat, annál kevésbé, mert egészségi állapotom a nauheimi kúra következtében örvendetesen javult. Határozottan jobban érzem magamat, mint néhány hónappal ezelőtt. Persze, tekintetbe kell -venni, hogy ősszel már hetvenkétesztendős leszek. De majd ha ön hetvenkétesztendős lesz — teszi hozzá mosolyogva — jelentse nekem a túlvilágra, hogy hogy érzi magát . . . —- Most már itt marad Budapesten excellenciád? — Még néhány napra elmegyek falusi rokonaim látogatására, de ez csak rövid utókura .lesz. Egy kis falusi levegőre van- szükségem. — Hogy fogadja excellenciád az Andrássy-párt megalakulását1 — Az Andrássy-párt alakulását nagyon kívánatosnak tartom, mint ahogy már annak idején is nagyon sajnáltam, ihogy Andrássy Gyula gróf pártját feloszlatta. Feltétlenül hasznosnak tartom az ország ügyére nézve, hogy legyen -olyan párt, amelynek kitűzött célja az, hogy a magyar alkotmányt és a törvényeket tiszteletben tartja. <iai«i<n»>naHii»nam»l>aiu<i"""I>M*" A francia külügyminiszter a helyzetről. Párisból jelentik: Pichon külügyminiszter Lons le Sounierben beszédet mondott, melyben azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a válság, mély a 'békére nézve gyakran veszedelmessé vált és melynek folyamán Franciaország a szövetséges Oroszországgal és a barátságos viszonyban lévő Angliával szakadatlanul teljes és állandó egyetértésben volt, valamint a hatalmak koncertjével egyetemiben a béke föntartásán dolgozott, — a válság csakhamar be fog fejeződni. Ma szükséges az általános kifejezésre jutott erők (békéjét és egyensúlyát ismét megtalálni. A francia diplomácia a válságból megerősödve fog kikerülni: Intézkedés Mexikó ellen. Washingtonból jelentik: Hir szerint tervet dolgoztak ki a mexikói határon gyakorlatozó hadosztály kellő megerősítésére. Ez idő szerint ott Carter tábornok parancsnoksága alatt 11.000 katona áll, hogy a Mexikóba irányutó fegyvercsempészetet és a szövetségi csapatok által erősen visszaszorított lázadók határátlépését megakadályozza. E csapatokat 14.000 emberrel kívánják erősíteni, arra való tekintettel is, hogy ezek a csapatok nemcsak a mostani szolgálatot végezhetnék hathatósabban, hanem használható expedíciós hadtestté is volnának tömörithetők. Kármán-Kohn, az álhirlapiró. — Botrányt csinált a főposta előtt. — Rendőrök kisérték a városházára. — (Saját tudósitónktól.) Csúf (botrány történt szombaton délután a s-zegedi főposta ellőtt. A botrányt egy szegedi fiatalember rendezte, aki nagy előszeretettel nevezi magát mindenfelé /hirlapiriónak. -Pedig, hogy mennyire nem hírlapíró .Kármán Kohm Vilmos, a botrány passiziv hőse, azt mutatja az alábbi esete, amelyhez kommentárt nem is kell füznünk. Kármán Koíhn Vilmos tisztességes -foglalkozása a fa-ügynökösködés. Ez azonban, mint az alábbiakból kitűnik, -nem elégíti ki az ő nagy,rátörő ambícióját. Félévvel ezelőtt épen •ezért jó hangzású Kohn Inevét belügyminiszteri engedéllyel fölcserélte az irodalmibb Kármán névre és ettől az időtől fogva Kohn ur egyszerre litterary gentleman lett, aminek praktikus oldala az álihir-lapirósikodás. (Mivel már egy Kármánnak úgy is van némi köze a magyar irodalomhoz, — igaz, hogy az József volt, — miért ine húzhatna némi előnyt ebből az „utód" is? — És miiért ne, — gondolta Kármán, a Vilmos, — és elhatározta, hogy szintén cselekedeteit magasabb szellemi szempontok fogják irányitani. Szombaton délután Kármán, alias Kohn fezétnéző-sétára indult. Megjegyzendő ugyanis, hogy Kármán nemesaik az irodalomnak tántoríthatatlan barátja, hanem a szép nőknek is és ezért szokott szétnéző, illetve -üsszenéző-sétára indulni. Hisz az tagadhatatlan, hogy az ös-Káranán is nagy tisztelője volt a gyenge-nemnek, hisz az a levendula illatú Famny hagyományai-mák minden sorából kitetszik, nos és egy Konb-Kármán épen ebben a kérdésben legyen méltatlan apigön? Amint szombaton délután négy órakor Kármán Vilmos a Tisza-szálló elé ért, szerelmi .ambícióját a -véletlen, figyelmesen honorálta. A Tisza-szállodá előtt, egy feltűnően szép, fiatal uri leány álLott, akit K. M. T-nek hívnak ós édes anyját várta, aki egyik közeli -üzletben bevásárlásokat eszközölt. A csinosan öltözött, szőke leányt Kdhn ur azonnal észrevette és mindén bevezetés -nélkül odalépett mellé és diskurálni ikezdétt vele. Az uriieány fölháborodott a tolakodó viselkedésen, mivel azonban botrányt nem akart csinálni, hirtelen megfordult, faképnél hagyta a fefcetefürtii K-oíhnt és ÍKfeu léptekkel a (főposta felé tartott. A fiatalembert ez a sikertelenség csöppet se fcedvtelenátette el, haném még tolakodóbbá tete. -Utána sietett a leánynak és a legdurvább sZérelmi vallomásokkal inzultálta. Ere aztán- K. Nf. T. kétségbeefeésébeh sí rva futott el a barátságos Kohn ur közeléből. Ezt a jélenetet az utcán már többen észrevették és figyelni kezdtek. Ép ekkor jött ki a holtból K.-né, kinek a leánya rögtön elpanaszolta az esetet. Az úriasszony megbotránkozva háborodott föl a fiatalember merényletén és felelősségre akarta vonni Kolhnt, áki ekkor már sietve a főposta félé menekült. Az anya ós -leánya -utátna siettek és kiáltozni kezdtek, hogy álljon meg Kármán, >az aszfaltlovag azonban érré még jdbbá'n gyorsítani próbált, de hiába. A járó-kelők közül négyötén is utána vetették magukat és anélkül, hogy tudták volna, miről van szó, üldözni kezdték Kohnt, aki a főposta elé érve, bemenekült az épületibe a -főkapun. Csakjhambar a főposta elé ért Jé.-.né is a leányával, ahol ekkor már nagy néptömeg állott. Néhány fölháborodott ember a Vár-utoáiba a mellék kapuihoz szaladt, mert gondolták, hogy ott akar majd elszökni Kármán. És egész jól sej tették, mert a hős csakhamar meg jelent a kapunál és elakart .osonni, egy bérkocsis azonban fölismerte és nyakon ragadta Kohn urat. Kdhn erélyesen tiltakozott: — Mit akarnak maguk tőlem, én nem vagyok se rabló, se tolvaj, az az asszony üldöz, minden -ok nélkül, de csak a közelébe jussak, agyon pofozom. — Én hírlapíró vagyok, én velem nem lehet csak -ugy elbánni. Akkorra már az úriasszony de odaért a mellék-kapuhoz a leányával éa megmondta Kdhnak, felelősségre akarta vonni, mi jogcímen sértegette az ő leányát Kdhn lovag erre neki ugrott az uriasszonnyak ós teljes erőből mellbe vágta ököllel. Ez volt azonban utolsó ténykedése, mert az -emberek megrohanták és alaposan ellátták a baját, ha szerencsétlenségre két rendőr nem érkezik a helyszínére. A rendőrök felszólították Koihnt, hogy kövesse ókeh totyú^éliiéj — -Szépen követem én magukat, én hirlapíró vagyok és engem jobbam ösmernek a városházán, mint magúikat, — kiáltotta fölháborodva az irodalmi férfiú, miközben egy áligazolványt vett elő valami sport-laptól. A rendőrök azonban erre -nemi sóikat hederítettek és miután erősen megmarkolták Kohn urat, tapintatosan „rábeszélték", a további lépések megtételére a városháza erányában. Kiohnt a rendőrségen Gróf Dezső ügyeletes tisztviselő hallgatta iki és miután (kitűnt, ihogy fakeresikedő ós veszedelmes álhirlapiró, akinek ez az aszfaltbetyárkodás nem első esete, — ennek dacára szabadon bocsátotta Gróf Dezső Kohn urat, kihágásért azonban megindította ellene az eljárást. Az úriasszony pedig (becsületsértésért megtette ellene a bűnügyi följelentést. Igy végződött Kdhn álhirlapiró ur szombati széttekintő-sétája. ••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••a Drinápoly a töröké marad. Konstantinápolyból jelentik: Jól értesült Ihelyen ugy tudják, ihogy NacSevics, aki tegnap este meglátogatta a nagyvezért, Szófiából uta&itást kapott arra nézve, hogy közvetetlenül és hivatalosan tárgy-aljon a portával. Valószínű, ihogy a Drinápolyra vonatkozó tárgyalást, a melyet eddig közbeeső személyek segítségével folytattak, most gyorsabb tempóban fogják folytatni. Bolgár oldalról azt a hirt, hogy Nacsevies Szifiából utasítást kapott a portával való közvetetten tárgyalásra, fcóraínak jelentik ki. Megállapítják azonban, hogy mindkét oldalról fönnáll az az óhaj, hogy az összes függő kérdések megoldása elérhető legyen.