Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-23 / 195. szám

4 DELMAGYARORSZAG 1913. augusztus 22. mire az uj szezón megkezdődlik, a szervező bizottság javaslata a közgyűlés elé (kerüljön, sőt a szinügyi bizottság kérdésében még csak a szervező bizottság összehívását sem látta mindedldig szükségesnek. Kapunyitás ellőtt, állunk, ,a színigazgató egész sereg uj tagot szerződtet, műsort, programot készít, a kö­zönségnek pedig nem áll módjában, hogy mindezekről tájékozódjék, a szinügyi bizott­ság utján hozzászóljon, fölülvizsgáljon, meg­bíráljon, mert a szervező .bizottságot máiig sem hívták össze és ma ugy áll a dolog, Ihogy a színigazgató a nagy készülődés közepette azt csinálhat, ami épen neki tetszik. Hát ez sehogy se van rendjén. Ha valamikor, ugy épen most, közvetlenül a szezón kezdetén van a legnagyobb szükség a szinügyi bizottságira, illetőleg annak újjászervezésére ugy, alhogy az a város érdékei ezempontjából a legkivá­natosaíbh. Ha más nem, Ihát a legelemibb kö­telességérzet kell, hogy parancsolja a tanács­nak azt, Ihogy itt sürgős .intézkedésre van szükség, össze kell hívni mielőbb a szervező bizottságot és azt/a rendkívüli közgyűlést, a melyet egyéb sürgős városi ügyek miatt ugy is augusztus végére tervezett a tanács, hogy, a szinügyi bizottság függő kérdése végre-va­lahára végleges megoldást nyerjen. Szegeden lesz a jövő évi eszperantista kongresszus. — Az Idei kongresszus véget árt. — (Saját tudósitónktól.) Az ország, eszpe­rantistái tegnap é's ma tartották ikongresz­szusukat Aradon a városháza nagytermé­ben. A kongresszus 'két értekezletén az esz­perantisták valamennyien részt vettek és élénk érdeklődéssel kisérték azt. A kongiresz­szusna'k egy különös érdekessége volt az eszperantó istentisztelet, melyet Magyaror­szágon először most tartottak. Az eszperan­tisták azt is elhatározták, hogy a jövő ében Szegeden fogják tartani ujabb kongresszu­sukat. Az eszperantók kongresszusának rész­letei itt. 'következnek: Tegnap reggel nyolc órakor a Hungária­kávéházban a kongresszus tagjai részére kö­zös reggeli volt. Innen a minoriták templo­mába vonultak művészien kidolgozott jelvé­nyes zászlójuk alatt s istentiszteletet hallgat­tak. Kausz Leó hitotfcató eszperantó nyelven mondott 'szentbeszédet, melyet a nagyszá­mú közönség áhitattal hallgatott végig. A kongresszus nagygyűlése délelőtt 10 órakor volt a városiháza dísztermében. A gyűlést Varjassy Lajos polgármester nyitot­ta meg. A polgármester megnyitó beszéde után a kongresszus tagjai megválasztották a tisztikart. Elnök Rácz Béla dr. budapesti táblabíró, társelnök pedig Végh Endre dr. Máv. fogalmazó lett. Alelnöknek Fodor Ala­dárnét és Medgyessy Jánost (Temesvár), jegyzőnek pedig Szűcs Lajost (Szegedi) vá­lasztották. A tisztikar megalakulása után az üdvözlő táviratokat olvasták fel. .Miniden na­gyobb városból jött üdvözlő távirat a kon­gresszus tagjainak. A formaságok elintézése után, Sziics La­jos (Szeged) tartalmas beszédet tartott arról, hogy a kereskedelemben mily fontos szerepet játszhatna az eszperantó .nyelv. Előadását az­zal az inditvánnyal fejezte be, hogy a kon­gresszus határozza el: minden eszközzel oda­.hat, hogy az eszperantó nyelv mentől széle­sebb ikeretek között érvényesüljön a kereske­delmi levelezés terén. A kongresszus tagjai lelkesen fogadták az indítványt s annak a végrehajtásával a szegedi csoportot bizták meg. A nagygyűlésen még Rékócsi Imre (Ko­lozsvár) tartott előadást arról, hogy a kül­földön milyen rohamosan terjed az eszpe­rantó. Déli fél egy órakor ért véget a diszgyü­lés s ekkor a kongresszus résztvevői négyes sorokban a városházáról a 'Fehér Kereszt­szállodába vonultak, ahol teritett asztalok vártak rájuk. Az ebéd alatt több felkösizöntő (hangzott el. Délután a kongresszus tagjai megkoszo­rúzták a vértanuk szobrát. Este a Fehér Ke­reszt nagytermében műsoros estély volt. A termet stílszerűen diszitette föl a rendezőség mely sok meglepő figyelembe részesítette a vendégeket. A műsor szereplői: Tschech Rózsika, Ro­binek Lujza, Tóth Vally, Tóth lei, Oggolder Pálma, Szűcs Lajos, Lóránd Leó dr. és De­zsény Dezső sok tapsot kaptak! A nő szerep­lőket pompás virágcsokrokkal halmozták el. A zongorakiséretet Fodor Aladárné látta el művészettel. Kardos Béla tetszés mellett ügyesen konferált. Nagy hatással énekelt szép eszperantó dálokat a Máv. Dalárda Szab­lóczky János karnagy kitűnő vezetése mel­lett. A nivós estólyt hajnalig tartó kedélyes táncmulatság fejezte be. A tanácskozásokat ima délelőtt folytat­ták. A városháza közgyűlési termében a hi­vatalos program megállapítására jöttek söz­sze az Aradon időző eszperantisták. Délután három órakor folytatták a tanácskozást, mely nek legfontosabb pontja az volt, hogy Szűcs Lajos meghívására kimondották, hogy a jövő évi kongresszust Szegeden fogják megtarta­ni. Ezután Rácz Béla dr. üdvözölte a kon­gresszuson megjelent tagokat, a város közön­ségét és a polgármestert. Ezzel az eszperan­tisták kongresszusa véget ért. Utána egy öt tagú küldöttség felkereste a polgármestert, akinek a kongresszus nevében köszönetet mondottak a közgyűlés megnyitásáért és a város támogatásáért. A vidékről jött eszperantisták még a dél­után folyamán elutaztak Aradról. Az olasz királyi pár látogatóban. Rómából jelentik: A Jausannei békekötés után a király és a királyné Cettinjébe készült utazni, de kitört újra a háború és a látogatás elmaradt. Az udvarnál azt mondják, hogy Hel-Na királyné' szeptember közepén fogja meglátogatni atyját, Nikit a királyt és Vik­tor Emánuel király is éltoiséri. Az olasz ki­rályi pár szeptember második felében Ná­polyból indul a Trinacria-yacht fedélzetén Antiváriba. Viszonyunk az oroszhoz. Berlinből je­lentik: Itt azt hiszik, hogy Sebekov mos­tani .bukaresti orosz követnék bécsi nagy­követté való kinevezésével Pétervár és Bécs között enyhülni fog a feszült viszony. A két kabinet hónapok óta már csak a legszüksé­gesebb hivatalos közlésekre szorítkozott és minden fontosabb politikai ügy esetében más nagyhatalmak közvetítését kellett igénybe venni. Azt hiszik, hogy Sebekov hivatalba­lépésével ez az állapot meg fog szűnni. 3bhaaibbiiahabah»»»»b F OCr áE szájpadlás nélkül. Az általam készített rágásra kitűnően használható a valódi fogaktól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesen pótolják. Készítek továóoá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vklékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve. Bár­miiyen javitást 4 óra alatt készitek. BARTA ÁGOSTON fogtechnikus, Kigyó-utca 1. az. SZEGED. *••••••••••••••••hhhuhhhai Szegedi lányok kalandja. — Egy papruhás ügynök Hálófában. — (Saját tudósitónktól.) Amióta az uj ma­gyar büiitetőnovelia oly szigorú büntetéseket mér a 1 eányíkereskédökre ós ezek bűntársaira, ezek a legravaszabb módon igyekeznek mes­terségüket folytatni. A szigorú ellenőrzéssel szemben is, az utóbbi időben több leány el­tűnéséről adtak birt a lapok. Szegedről ás rö­vid idő alatt négy szép leány tűnt el nyomta­lanul. Az eltűntek 'hozzátartozói hiába ku­tattak mindenfelé, nem tudtak nyomukra akadni. Már letettek minden reményről, mikor a minap értesítés jött Dulcignóból a rendőrség­re, hogy négy leányt és egy papot fogtak el a idalmát-montenegrói határon gyanús visel­kedésük miatt, Triesztből érkezteik oda. Már az osztrák Lloyd Prinz Hohenlohe gőzösén Kattaró felé haladva, föltűnt egy pap, aki ál­landóan négy szép leánnyal mutatkozott, A közös étkezésnél, valamint a hajón rendezett mulatságoknál folyton együtt volt az öt sze­mély. Legelsősorbam az tűnt föl, hogy a pap ke­gyetlenül mozgott a reverendában és a lá­nyokkal -meg nem engedett módon enyelgett, ha azt hitte, hogy nem látják. Volt azonban a hajón egy Deutsch Illés nevű pincér, aki magyarul is tudott. Ez meghallotta, hogy a pap a, leányokkal arról beszélt, hogy a Szent­földre mennek s útközben csatlakozni fognak hozzájuk a rokonok 'is, ahogy ő, tudniillik a pap már megállapitotta velük. Egyszer azonban a pap azzal a kérdéssel fordult az egyik hajóstisztihez, hogy Kattaró­ból hogyan juthatna a legrövidebb idő alatt Szalonikibe. Minthogy a pincér elmondta a kihallgatott beszélgetést, a kérdés gyanúsnak tűnt föl, ímer.t Szalonikiből nehezen lehet Ját­tá felé utazni, ahol. a Jeruzsálembe igyekvők partra száliianak. Történt az ut alatt az ds, hogy egy gaz­dag görög főhivatalnoknak megtetszett az egyik leány, K. Bella és rossz német kiejtés­sel beszédbe elegyedett a pappal. A pap a gö­rög legnagyobb meglepetésére görögül vála­szolt a hozzáintézett kérdésre. Csakhamar azt vették észre az -utasok, hogy a görög nr megbarátkozott a leánnyal. Mikor a hajó Kattaróba megérkezett, a hajó parancsnoka jelentést tett a hatóságnak az öt magyar személy gyanús viselkedéséről. A kattarói csendőrség rövidesen vallató­ra fogta a papot, aki azonban igazolta kilétét és a leányokkal utazásának célját, ugy, hogy szabadon eresztették. A csendőrség azonban felügyelet alá helyezte a társaságot s mikor a társaság automobilba szállott, hogy útját Montenegró Ifelé folytassa, egy másik automo­bilról polgári ruhában egy csendőr kisérte őket figyelemmel. Mily nagy volt a kisérő csendőr csodál­kozása, mikor észrevette, hogy egy harmadik automobil is közeledik, sőt el ás hagyja, hogy utolérje a társaság autóját. A gépkocsiban a hajóbéli görög ur ült. Amint utolérte a társaság autóját, meg­' állíttatta és élénk' szóváltásba elegyedett a pappal, akitől azt követelte, engedje meg a leánynak, hogy hozzá átszál Ihasson. A pap valamit súgott most a görögnek, mire ez nagy bankjegyet nyújtott át neki. A pap er­re K. Bellához fordult, aki kiszállott a gép­kocsi ból, hogy a göröghöz menjen. Erre már iá kattarói csendőr is közbelé­pett és felszólítottá az egész társaságot, hogy menjenek vele a legközelebbi montenegrói csendőr poszthoz. A montenegrói csendőr rövi­desen Dulcignóba irányította a csapatot. Az ottani osztrák és magyar alkonzulá­tuson aztán rövidesen Mderült minden. A pap Geiger Efraim ungvári volt rőföskereskedő, a leányok pedig S. Magda, Sz. Irén, T. Juci

Next

/
Thumbnails
Contents