Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-20 / 193. szám

1913. augusztus 17. DfiLMAGYARORSZÁG 9. Iparosok és kereskedők a vásárcsarnokért. — Küldöttség megy a polgármesterhez. — (Saját 'tudósítónktól.) A szegedi vásár­csarnok ügye ugy látszik, kis időre megint elaludt, mert azóta, hogy a. pályázatok körül bonyodalmak támadtak, ugy, hogy most ma­ga a tanács sem tudja még, kii építse a vásár­csarnokot és hogyan — nem hallatszik sem­mi hir felőle. Pedig közel háromnegyed esz­tendőn keresztül a legaktuálisabb gondja volt a város tanácsának a vásárcsarnok mi előbbi fölépítése, a sürgős, építkezések leg­sürgősebbjei közé iktatták és a milliós köl­csönért való hajsza is jóformán ezért és vele együtt még inéhány terv megvalósításáért in­dult meg. A közönség jóhiszeműen elhitte, hogy jövőre már kiemelkedik a hatalmas, oszlopos csarnok a sík Rákóczi-térről, meg szűnnek az átkos piaci mizériák s az egész piacügy egyszeribe rendezetté lesz a vásár­csarnok fölállításával. Jól is indult mindem addig, ameddig a pályázatokat kiírták és a beérkezett müve ket -fölülbírálták. Itt kezdődött aztán az a gordimsi csomó kialakulni, amelyet olyan hosszas rágódás után sem tudott megoldani a tanács. Abszolút kiváló és a pályázati föl­tételeknek pedánsan megfelelő pályamunka nem akadt, bár volt a felülbírált tervek kö­zött négy is, amelyek a zsűri szerint szépen sikerültek. Igaz ugyan, 'hogy ugy .a második, mint a harmadik dij nyertese budapesti cé­gek pályamüvei voltak, ezen azonban a kér dés olyan megoldásával, amely a méltányos igényéket kielégitette volna, könnyen keresz­tül- lőhetett volna siklani. De nem ez volt a bibi. A tanács a zsűri javaslatára abban ál­lapodott meg, hogy egy kombinált terv alap­ján valamelyik szegedi épitész-t bizz-a meg a vásárcsarnok építésével, később azonban ma­ga a tanács mondött le erről -a tervről és nem volt bátorsága hozzá, hogy javaslatát a köz­gyűlés elé vigye. Nem voilt bátorsága -pedig azért, mert nem tudott határozottan meg­állapodni az .építész személyében. Másrészt fejtörést okozott a tanácsnak az .is, nem vol­na-e célszerűbb, 'ha a díjazott és megvételre ajánlott tervek alapján egy kombinatív terv elkészítésére nyilvános pályázatot hirdetne a város? Ebben rekedt meg az ügy és ma is az a kérdés vár eldöntésre, hogy valakit, valamelyik szegedi építészt bizzák-e meg a vásárcsarnok fölépítésével, vagy ujabb nyil­váhos árlejtés utján ítéljék oda a nagysza­bású miunlkát. A hosszas bizonytalanság hatása .azon­ban már is mutatkozni kezd. A közönségben az a vélemény kezd kialakulni, hogy mester­ségesen huzzák-halasztják a vásárcsarnok kényes kérdését. Erre vall legalább az a moz­galom, amely a szegedi kereskedők és ipa­rosok között van kelétkezőben s amelynek az a célja, hogy a város hatóságánál kisürgesse a vásárcsarnok mielőbbi fölépítését. A moz­galom kezdeményezőinek reális álláspontja a'z, hogy sok olyan sürgősen tervbe vett épít­kezés van, mely sokkal inkább elhalasztható, mint a vásárcsarnok építése. Véleményük szerint még a zenepalota is háttérbe szorít­ható a vásárcsarnok mellett. A mozgalom Mezetői elhatározták tehát, hogy a jövő héten iparosokból és kereskedőkből álló küldöttsé­get vezetnék Lázár György dr. polgármester elé, akitől Ígéretet kérnek majd arra, hogy niindenekelőtt a vásárcsarnok ügyét fogja szorgalmazni a tanácsban. 'Hogy a küldött­ség biztató szavakat kap, az nagyon való­színű, sőt bizonyos, hogy azonban a vásár­csarnokot ennék ellenére élőbb épitik-e föl, mint a zenepalotát, ez már kétséges. A revízió kérdését sürgetni lehet. (A monarchia álláspontja. — Alá­írja Bulgária a békét. — Uj harcok előtt ?) (Saját tudósítónktól.) Ma a drinápolyi és a macedóniai kérdés a legfontosabb, mert ezeknek a bolgárok követelése szellemében való elintézése Európa kötelessége. Ha most az általános kimerültség és az általános bé­ke után való vágy folytán ezek -egyelőre füg­gőben is maradnak, biztosra vehetjük, hogy már rövid időn belül ez a két kérdés újra na­pirendre kerül. Különben a. hatalmak most is élénk eszmecserét folytatnak erre vonatko­zóan, jól tudva, hogy ennek a két kérdésnek az elintézése nélkül a balkáni béke nem biz­tositható. Oroszország mindjobban1 lankadó bolgár barátsága sok helyen azt a benyomást kelti, mintha Oroszország Nagyszerbia sor­sát annyira a szivén hordaná, hogy ismételt és határozott kijelentései dacára sem hajlan­dó oly lépésben részt,v-enni, amely által a bu­karesti béke teremtette Nagyszerbia határai módősithatók volnának. Bulgáriában egyre mélyebb gyökeret ver az a meggyőződés, hogy Ausztria és Magyarország Bulgáriának egyetlen igazi és őszinte barátja. A Daily Telegraph jelenti Konstantiná­polyból: Hir szerint Görögország és Török­ország között megegyezés jött létre, amely szerint -a görögök elhagyják a háború aiatt elfoglalt területek égy részét. E területek leg­nagyobb része Szerbiának, Bulgáriának és Albániának jutna. Most Görögország a Bul­gáriára eső részről amaz ürügy alatt, hogy alattvalói Tráciában és Macedóniában nin­csenek kellő biztonságban, lemond a porta javára. A porta ezeket a városokat megszáll­ja, sőt hir szerint Dedeagacsot már meg is szállta. Ha ez a hir igaz, Ausztriára és Ma­gyarországra, valamint Oroszországra nézve meg van a lehetősége annak, hogy energiku­sabban követeljék a bukaresti békeszerződés revízióját. A nyugati hatalmakra ez a kérdés nagyon fontos, mert ha. Oroszország háború­val lép föl a porta ellen, -nemcsak a Bagdad­vasutra, a perzsa öbölre stb.-re vonatkozó szerződések volnának v-eszedelmeztetve, ha­nem Törökország ázsiai exiszten-ciája forog­na -kockán;. Szófiai jelentés szerint a miniszter tanács elhatározta, hogy a bukaresti békeszerződést rdlifikdlja. Az -erre vonatkozó ukáz legköze­lebb megjelenik és a szobranje elé az őszi ülésszakon kerül. A ratifikáció kicserélése Bu­karestben lesz. A Köinisehe Zeitung jelenti Szófiából azt a nagyjelentőségű hint, hogy Bulgária minden kimerültsége ellenére sem hajlandó lemon­dani hódításairól, hanem bjzik a nagyhatal­makban. Giimüldzsinánál, ahol görögök, tö­rökök és bolgárok állnak, nagy harcokat vár­nak. A mai napon még -ez-ek a jelentések ér­keztek : Paris, augusztus 19. A Figaro jelenti Pétervárről: Az orosz kormánynak az a szándéka, hogy ha Törökország továbbra is s vonakodik Drinápolyt kiüríteni, konstantiná­polyi nagykövetét visszahivia és a diplomá­ciai viszonyt megszakítja Törökországgal. Szófia, augusztus 19. Egy nagy-hatalom követe arra a kérdésre, teszin-ek-e valamit a nagyhaitialmaik Bulgária javára, ágy nyilat­kozott: London, augusztus 19. A Daily Telegraph jelenti iK-ooátantinápolybél: A 'hatalmak it­teni nagykövetei utasítást kaptak, hogy in­tézzenek ruj intelmet a portához. A jegyzék tartalmáról a nagykövetek még nam egyeatek meg. Enver bég jelenleg ötvenezer emberrel rendelkezik. Szófia, augusztus 19. Románia -ma kezdi elszállítani bolgár területről katonáit. A szó­fia—pl evna—várnai vonalon ma indult az el­ső vonat. A szerbek az orosz követ utján ki­jelentették, hogy hajlandók a vasúti közleke­dést Nisen át megkezdeni. A bolgárok ebbe beleegyeztek. Cettinje, augusztus 19. Eekart német kö­vet a nagyhatalmiak képviselőinek nevében lépést tett- a .külügyminiszternél, hogy a val­lási és nemzetiségi szabadságot biztosítsák az uj-ominiau. meghódított montenegrói területien. A külügyminiszter azt felelte, hogy -a monte­negrói alkotmány a rvallás és a nemzetiség sraalbaldteágát teljesein: biztosítja. .Egyébként Montenegró ép más vallású állampolgáraival szemben tanúsított toleranciái áva,1 tüntette ki minidig maigát (Hivatalos közlés.) Konstantinápoly, augusztus 19. A porta hivatalosan megcáfolja azt a hírt, hogy a tö­rök csapatok megszállották Dedeagacsot. Valrma, augusztus- 19. A görög hatóságok fegyvert osztan-ak ki az orthodox lakosság körében, hogy az Albániáihoz csatolt terület kiürítése iutám lázadást keltsenek. A görögök -a forrongást majd ürügyül akarják felhasz­nálni a beavatkozásira. Páris, augusztus 19. Pichon külügymi­nisztert és Rifaat pasa török nagykövet kö­zött tegnap fontos tanácskozás volt. A fran­cia külügyminisztériuimihoz közel álló Petit Párisién jelenti, hogy Franciaország semmi­esetre sem fog abba beleegyezni, hogy Tö­rökország a Marica jobb partján megszállott területeket birtokában tartsa, ami azonban Drinápolyt illeti, diplomáciai akcióval a tö­rököket onnan kiszorítani nem lehet és a ha­talmak a nehézségeikre való tekintettel nem vállalkozhatnak katonai beavatkozásra. A francia kormány tisztában van önmagával, hegy a végén, nem .fog kifogást tenni az ellen, hogy a törökök Drinápolyban maradjanak, ha a diplomáciai eljárás nem vezet célra. Belgrád, augusiztlus- 19. A Tribuna egy mlunikiatársa előtt Pasics miiniís-zterelnök Így nyilatkozott Szerbia és Ausztria-Magyaror­szág -jövő viszonyáról: — Mihelyt Bukarestbe érkeztem, tárgya­lásokba bocsátkoztam Fürstenberg herceg osztrák-magyar követtel, hogy mi módon, le­hetnie tartós jó viszonyt létesíteni a két állaim közlött. A 'bukaresti fáingyalósiokom még -nieim jutottunk megegyezésre, most következnek a diplotmiáeiaá 'szünidők, majd azután folytatjuk a tataiácslkozásokat. A hamburgi beszéd. Berlinből jelentik A némtet császárnak Ferenc József király születésnapja alkalmából Hamburgban mon­dott beszéde diplomáciai körökben nagy megelégedést keltett. Ez -a beszéd bizonysá­got tett arról, -amit különben <vártak is, hogy az Ausztria és Magyarország balkáni poli­tikája miatt támadt nézeteltérést áthidalták és hogy a szövetség ily módon erösebb, mint valaha. Itteni körökben föltételezik, hogy a bécsi külügyminisztérium belátta, ihogy Bul­gáriához való magatartásában helytelen útra tért és hogy politikai irányát a külügyminisz­térium ismét Németország Balkán-politikája szerint fogja megszabni.

Next

/
Thumbnails
Contents