Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-20 / 193. szám

1913. augusztus 17. DfiLMAGYARORSZÁG 9. Iparosok és kereskedők a vásárcsarnokért. — Küldöttség megy a polgármesterhez. — (Saját 'tudósítónktól.) A szegedi vásárcsarnok ügye ugy látszik, kis időre megint elaludt, mert azóta, hogy a. pályázatok körül bonyodalmak támadtak, ugy, hogy most maga a tanács sem tudja még, kii építse a vásárcsarnokot és hogyan — nem hallatszik semmi hir felőle. Pedig közel háromnegyed esztendőn keresztül a legaktuálisabb gondja volt a város tanácsának a vásárcsarnok mi előbbi fölépítése, a sürgős, építkezések legsürgősebbjei közé iktatták és a milliós kölcsönért való hajsza is jóformán ezért és vele együtt még inéhány terv megvalósításáért indult meg. A közönség jóhiszeműen elhitte, hogy jövőre már kiemelkedik a hatalmas, oszlopos csarnok a sík Rákóczi-térről, meg szűnnek az átkos piaci mizériák s az egész piacügy egyszeribe rendezetté lesz a vásárcsarnok fölállításával. Jól is indult mindem addig, ameddig a pályázatokat kiírták és a beérkezett müve ket -fölülbírálták. Itt kezdődött aztán az a gordimsi csomó kialakulni, amelyet olyan hosszas rágódás után sem tudott megoldani a tanács. Abszolút kiváló és a pályázati föltételeknek pedánsan megfelelő pályamunka nem akadt, bár volt a felülbírált tervek között négy is, amelyek a zsűri szerint szépen sikerültek. Igaz ugyan, 'hogy ugy .a második, mint a harmadik dij nyertese budapesti cégek pályamüvei voltak, ezen azonban a kér dés olyan megoldásával, amely a méltányos igényéket kielégitette volna, könnyen keresztül- lőhetett volna siklani. De nem ez volt a bibi. A tanács a zsűri javaslatára abban állapodott meg, hogy egy kombinált terv alapján valamelyik szegedi épitész-t bizz-a meg a vásárcsarnok építésével, később azonban maga a tanács mondött le erről -a tervről és nem volt bátorsága hozzá, hogy javaslatát a közgyűlés elé vigye. Nem voilt bátorsága -pedig azért, mert nem tudott határozottan megállapodni az .építész személyében. Másrészt fejtörést okozott a tanácsnak az .is, nem volna-e célszerűbb, 'ha a díjazott és megvételre ajánlott tervek alapján egy kombinatív terv elkészítésére nyilvános pályázatot hirdetne a város? Ebben rekedt meg az ügy és ma is az a kérdés vár eldöntésre, hogy valakit, valamelyik szegedi építészt bizzák-e meg a vásárcsarnok fölépítésével, vagy ujabb nyilváhos árlejtés utján ítéljék oda a nagyszabású miunlkát. A hosszas bizonytalanság hatása .azonban már is mutatkozni kezd. A közönségben az a vélemény kezd kialakulni, hogy mesterségesen huzzák-halasztják a vásárcsarnok kényes kérdését. Erre vall legalább az a mozgalom, amely a szegedi kereskedők és iparosok között van kelétkezőben s amelynek az a célja, hogy a város hatóságánál kisürgesse a vásárcsarnok mielőbbi fölépítését. A mozgalom kezdeményezőinek reális álláspontja a'z, hogy sok olyan sürgősen tervbe vett építkezés van, mely sokkal inkább elhalasztható, mint a vásárcsarnok építése. Véleményük szerint még a zenepalota is háttérbe szorítható a vásárcsarnok mellett. A mozgalom Mezetői elhatározták tehát, hogy a jövő héten iparosokból és kereskedőkből álló küldöttséget vezetnék Lázár György dr. polgármester elé, akitől Ígéretet kérnek majd arra, hogy niindenekelőtt a vásárcsarnok ügyét fogja szorgalmazni a tanácsban. 'Hogy a küldöttség biztató szavakat kap, az nagyon valószínű, sőt bizonyos, hogy azonban a vásárcsarnokot ennék ellenére élőbb épitik-e föl, mint a zenepalotát, ez már kétséges. A revízió kérdését sürgetni lehet. (A monarchia álláspontja. — Aláírja Bulgária a békét. — Uj harcok előtt ?) (Saját tudósítónktól.) Ma a drinápolyi és a macedóniai kérdés a legfontosabb, mert ezeknek a bolgárok követelése szellemében való elintézése Európa kötelessége. Ha most az általános kimerültség és az általános béke után való vágy folytán ezek -egyelőre függőben is maradnak, biztosra vehetjük, hogy már rövid időn belül ez a két kérdés újra napirendre kerül. Különben a. hatalmak most is élénk eszmecserét folytatnak erre vonatkozóan, jól tudva, hogy ennek a két kérdésnek az elintézése nélkül a balkáni béke nem biztositható. Oroszország mindjobban1 lankadó bolgár barátsága sok helyen azt a benyomást kelti, mintha Oroszország Nagyszerbia sorsát annyira a szivén hordaná, hogy ismételt és határozott kijelentései dacára sem hajlandó oly lépésben részt,v-enni, amely által a bukaresti béke teremtette Nagyszerbia határai módősithatók volnának. Bulgáriában egyre mélyebb gyökeret ver az a meggyőződés, hogy Ausztria és Magyarország Bulgáriának egyetlen igazi és őszinte barátja. A Daily Telegraph jelenti Konstantinápolyból: Hir szerint Görögország és Törökország között megegyezés jött létre, amely szerint -a görögök elhagyják a háború aiatt elfoglalt területek égy részét. E területek legnagyobb része Szerbiának, Bulgáriának és Albániának jutna. Most Görögország a Bulgáriára eső részről amaz ürügy alatt, hogy alattvalói Tráciában és Macedóniában nincsenek kellő biztonságban, lemond a porta javára. A porta ezeket a városokat megszállja, sőt hir szerint Dedeagacsot már meg is szállta. Ha ez a hir igaz, Ausztriára és Magyarországra, valamint Oroszországra nézve meg van a lehetősége annak, hogy energikusabban követeljék a bukaresti békeszerződés revízióját. A nyugati hatalmakra ez a kérdés nagyon fontos, mert ha. Oroszország háborúval lép föl a porta ellen, -nemcsak a Bagdadvasutra, a perzsa öbölre stb.-re vonatkozó szerződések volnának v-eszedelmeztetve, hanem Törökország ázsiai exiszten-ciája forogna -kockán;. Szófiai jelentés szerint a miniszter tanács elhatározta, hogy a bukaresti békeszerződést rdlifikdlja. Az -erre vonatkozó ukáz legközelebb megjelenik és a szobranje elé az őszi ülésszakon kerül. A ratifikáció kicserélése Bukarestben lesz. A Köinisehe Zeitung jelenti Szófiából azt a nagyjelentőségű hint, hogy Bulgária minden kimerültsége ellenére sem hajlandó lemondani hódításairól, hanem bjzik a nagyhatalmakban. Giimüldzsinánál, ahol görögök, törökök és bolgárok állnak, nagy harcokat várnak. A mai napon még -ez-ek a jelentések érkeztek : Paris, augusztus 19. A Figaro jelenti Pétervárről: Az orosz kormánynak az a szándéka, hogy ha Törökország továbbra is s vonakodik Drinápolyt kiüríteni, konstantinápolyi nagykövetét visszahivia és a diplomáciai viszonyt megszakítja Törökországgal. Szófia, augusztus 19. Egy nagy-hatalom követe arra a kérdésre, teszin-ek-e valamit a nagyhaitialmaik Bulgária javára, ágy nyilatkozott: London, augusztus 19. A Daily Telegraph jelenti iK-ooátantinápolybél: A 'hatalmak itteni nagykövetei utasítást kaptak, hogy intézzenek ruj intelmet a portához. A jegyzék tartalmáról a nagykövetek még nam egyeatek meg. Enver bég jelenleg ötvenezer emberrel rendelkezik. Szófia, augusztus 19. Románia -ma kezdi elszállítani bolgár területről katonáit. A szófia—pl evna—várnai vonalon ma indult az első vonat. A szerbek az orosz követ utján kijelentették, hogy hajlandók a vasúti közlekedést Nisen át megkezdeni. A bolgárok ebbe beleegyeztek. Cettinje, augusztus 19. Eekart német követ a nagyhatalmiak képviselőinek nevében lépést tett- a .külügyminiszternél, hogy a vallási és nemzetiségi szabadságot biztosítsák az uj-ominiau. meghódított montenegrói területien. A külügyminiszter azt felelte, hogy -a montenegrói alkotmány a rvallás és a nemzetiség sraalbaldteágát teljesein: biztosítja. .Egyébként Montenegró ép más vallású állampolgáraival szemben tanúsított toleranciái áva,1 tüntette ki minidig maigát (Hivatalos közlés.) Konstantinápoly, augusztus 19. A porta hivatalosan megcáfolja azt a hírt, hogy a török csapatok megszállották Dedeagacsot. Valrma, augusztus- 19. A görög hatóságok fegyvert osztan-ak ki az orthodox lakosság körében, hogy az Albániáihoz csatolt terület kiürítése iutám lázadást keltsenek. A görögök -a forrongást majd ürügyül akarják felhasználni a beavatkozásira. Páris, augusztus 19. Pichon külügyminisztert és Rifaat pasa török nagykövet között tegnap fontos tanácskozás volt. A francia külügyminisztériuimihoz közel álló Petit Párisién jelenti, hogy Franciaország semmiesetre sem fog abba beleegyezni, hogy Törökország a Marica jobb partján megszállott területeket birtokában tartsa, ami azonban Drinápolyt illeti, diplomáciai akcióval a törököket onnan kiszorítani nem lehet és a hatalmak a nehézségeikre való tekintettel nem vállalkozhatnak katonai beavatkozásra. A francia kormány tisztában van önmagával, hegy a végén, nem .fog kifogást tenni az ellen, hogy a törökök Drinápolyban maradjanak, ha a diplomáciai eljárás nem vezet célra. Belgrád, augusiztlus- 19. A Tribuna egy mlunikiatársa előtt Pasics miiniís-zterelnök Így nyilatkozott Szerbia és Ausztria-Magyarország -jövő viszonyáról: — Mihelyt Bukarestbe érkeztem, tárgyalásokba bocsátkoztam Fürstenberg herceg osztrák-magyar követtel, hogy mi módon, lehetnie tartós jó viszonyt létesíteni a két állaim közlött. A 'bukaresti fáingyalósiokom még -nieim jutottunk megegyezésre, most következnek a diplotmiáeiaá 'szünidők, majd azután folytatjuk a tataiácslkozásokat. A hamburgi beszéd. Berlinből jelentik A némtet császárnak Ferenc József király születésnapja alkalmából Hamburgban mondott beszéde diplomáciai körökben nagy megelégedést keltett. Ez -a beszéd bizonyságot tett arról, -amit különben <vártak is, hogy az Ausztria és Magyarország balkáni politikája miatt támadt nézeteltérést áthidalták és hogy a szövetség ily módon erösebb, mint valaha. Itteni körökben föltételezik, hogy a bécsi külügyminisztérium belátta, ihogy Bulgáriához való magatartásában helytelen útra tért és hogy politikai irányát a külügyminisztérium ismét Németország Balkán-politikája szerint fogja megszabni.