Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-20 / 193. szám

Sál Szerkesztőség Kárász-utca 9. Telefon-szám: 305. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K24 - téiévre . . K I2-negyedérre K 6'— egy hónapra K 2"Ecyes szása tea M tette. ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28*— félévre . . K M,— negyedévre K 7'— egyhénapra K 240 Ecr«s utea tea lé Mér. Kii ital Kárász-utca 9, Telefon-szám: 305. Szeged, 1913. II. évfolyam 193. szám. Szerda, augusztus 20 Helyrehozott mulasztások. Elmondta: Dániel Ernő báró. Ha mindazon állitásokon végig tekintünk, melyekkel az ellenzék elfoglalt álláspontját és a kormány és többség ellen emelt vádakat igazolni törekszik és ezeket mélyebb megvizsgálásnak vetjük alá, ugy arra a meggyőződésre kell jutni, hogy azok nemcsak téves fölfogásokból eredő hibás teóriák, de nagy mértékben a hipokrizis jellegét is magukon viselik. Elsősorban alaptalan ,az a vád, mintha az elnök akkor, amidőn már a véderőtörvény már csaknem egy évig volt napirenden a kérdés föltevésével csak a végtelen névszerinti szavazásoknak és zárt ülésezéseknek vetett véget, már pedig senki sem állithatja, hogy az ország alkotmánya névszerinti szavazásokból és zárt ülésekből állana, melyek az országgyűlést teljes tehetetlenségre kényszeritik. Ellenkezőleg éppen az alkotmányosságot erősítette meg Tisza István, midőn a békés és tárgyilagos tárgyalásoknak rákfenéjét, az obstrukciőt küszöbölte ki és a képviselőház üdvös működésének alapját megvetette. Ezen tényének a rendes tárgyalások biztosításának a köztudatba való átmenete és igy azon meggyőződésnek elterjedése, hogy az országgyűlés képviselőháza a névszerinti szavazások és zárt ülések helyett képes lesz az ország szükségleteivel és bajaival is behatóan foglalkozni, okvetlenül meg fogja erősíteni az alkotmányos intézményekbe fektetett hitet, mely nélkül a valódi parlamentáris élet fejlődése és -megszilárdulása el sem képzelhető. Kissé érthetetlen az ellenzéknek „in integrum restitutio" iránti követelése. A véderőtörvény azóta nemcsak a főrendiházban fogadtatott el, de a király által is szentesitve lett. Sőt már végrehajtva is lett, az életbe átment. Ennek az érvénytelenné nyilvánítása tehát nemcsak a lehetetlenségek közé tartoznak, de határozottan sértené a főrendiház s a korona jogait! Ha pedig azt értené az ellenzék, hogy ezen kívánalmával a legyőzött obstrukció teljes jogaiba visszahelyeztessék, ugy az ellen nemcsak a munkapárt, de remélem az egész ország is hathatósan protestálna. De nem bir alappal az erőszak vádja sem. Azt hiszem a legutolsó falu kupaktanácsa sem türi el azokat a jeleneteket, melyeket az ellenzék előidézett! A rakoncátlan képviselők a mentelmi bizottság javaslatára a házszabályok értelmében Tettek a képviselőház által több ülésre kitiltva, érőszakot tehát a kitiltott képviselők akartak elkövetni, midőn ezen szabályszerű tilalom dacára a képviselőházban meg akartak jelenni. Midőn tehát ezen erőszakos betolakodásukban megakadályoztattak, csak a törvényes rend fentartásának szerzett a fegyveres beavatkozás érvényt. Az pedig, hogy ki nem tiltott ellenzéki képviselők is fegyveres erővel lettek volna megakadályozva az ülésen való megjelenésben, egyszerűen nem áll, mert ők nem a fegyveres erő miatt, ha-nem saját elhatározásuk alapján maradtak el az ülésekről. Nem állhat meg a csonka parlamentről és ennek folytán a határozatok érvénytelenségéről szóló elméletük sem. Csonkává egy parlament akkor válhat, ha egy egész nagy országrész van megfosztva ,a parlamentben való képviseltetéstől, de nem akkor, mikor valamennyi választói kerület képviselőit beválasztotta és ezek egyrésze önként abszentálta magát. Ez egy igen veszedelmes theoriia volna, mert > akkor a képviselők bármely csoportja bármikori -abszentálása által a parlamentet csonkává és igy határozathozatalra képtelenné tehetné. Különben sem alkalmas figyelembevételre a határozatok érvénytelensége feletti elmélet, mert a házszabályok pontosan körülírván a határozatok érvényességének föltételeit, amennyiben ezek pontosan betartatnak, akár van egy része a képviselőknek jelen, akár nincs a határozatok érvényességéhez szó sem férhet. Azt a kivánságukat pedig, hogy a miniszterelnök és a Ház elnöke távozzanak helyeiktől, alig lehet komolyan venni. A miniszterelnök kinevezése a korona kizárólagos joga, a Házelnök pedig mindenkor a Ház többsége bizalmának letéteményese. Ezen kívánság teljesítése tehát részint a korona, részint a képviselőházi többség jogainak sérelmével járna és S é r té s. Irta : Iglice. Kozák Imre kunt pipázgat a nagy eperfa alatt. Gondolatok kavarognak a fejében. A csöndesen terjengő füstfoszlányokba bámul, •mintha azok között akarná rendbe hozni ügyes-bajos dolgait. Mert hát nem mindennapi eset a gazdaságban a cselédváltozás. Oka, módja van, amiért ez történik. Vagy tűrhetetlen a szolga viselete, rá akar nőni a gazda fejére, esetleg más, egyéb holmi. Kozák Imre még a feleségét is félthetné, mert bi' azon- megakadhat a férfiszem. Imre gazda őszbe csavarodott, deres fejű ember; a felesége: Vitás meg igazi helyremenyecske, akinek ilyenkor legtüzes-ebb a vére. Csak ugy -a buszon felüli. Kozák azonban nem féltékeny. Nincs rá oka, mivel a mostani béres, meg a Vitus közt rendes az -állapot. — Megböcsül a Vitus! — véli magában Kozák Imre. Igaz, becsüli Vitus az urát, mert jó módba juttatta. A szegény bérföldes ember lányát nem átallotta elvenni gazdag létére. Csakhogy az is igaz, amit a nép beszél, hogy Vitus nem szerelemhői ment a deresfejü emberhez, hanem a módért. Ugyan k-i hinné el, hogy egy fiatal leány azért megy az őszülő emberhez, mert szereti? Még hozzá, második feleségnék! Jómódú leány idős emberihez ujasszonyna'k nem megy! Oda vagy szegény leány, vagy özvegy a'sszony való. M-ost már mindegy, akár -mint történt a dolog, csakhogy Kozák Imre szereti a feleségét szive egész melegével. És jaj volna annak, aki Vitust merné támadni, vagy az öreg előtt „simifölni". Vitus is érti a módját, mint kell bánni az öregével. Beköti- a szemét mézes-mázos szavaival, forró csókjaival. És kell egyéb egy őszülő embernek, a kinek a felesége olyan kívánatos asszony, mint a Vitus? Bizony nem kell! Keresve sem találna Kozák különbet. — Csak ez -a Jóska, ez maradihatna mög a bérösségbe! — véli ugy maga elé Kozák, amikor ia gondolatai tisztulnak. — Mert hát furcsa mögszofcni az uj cs'elédöt . . . Vitus is igy gondolkozik. Jósika, a mostani béres, egészen beletanult a dolgok rendjébe. Meg aztán amúgy is egészen szemre való legény. Csak már ne vinnék el katonának. Pedig hát az ősz nem sokára ideér és akkor Jóska itthagyja őket. Maid akad helyébe más, ujabb 1 Igaz! Kozák Imre is éppen azt várja, azért ül az eperfa alatt és pipázik. Amiint gondolkozik és számítgat, csak megérkezik, akit vár. Éppen benyitja a kerítés ajtaját. A kutyák megugatják. A zajra Vitus is kitekint a pitvarból. Ugy látszik, készülődik valahová. Fityuláját igazgatja a fejénv-A fehér ingén át szépen domborodik ki a teli keble. A formás karjaiban feszülnék az izmoik. Amint megpillantja a kerítésen Iskola öltönyök, felöltők, costOmSk fiak és leánykák NEUMANN ML Kérjen árjegyzéket. cs. és kir. udvari és kamarai szállítónál részére kaphatók Szeged, Kárász-utca 5